16. dolgozat 11L: A reformkor és az 1848/49 -es szabadságharc

A reformkor

A reformkor fogalomrendszere

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, kötelező, állami kárpótlású örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot.

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökíthették földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Diéta: Az országgyűlések másik elnevezése a diéta. A diéták 1526 és 1848 közt Pozsonyban zajlottak a Magyar Királyi Kamara épületében. (Ma könyvtár) Alsóháza a nemesi vármegyék által delegált követekből állt (megyénként két követtel, összesen 49 megyéből 98 követtel) Felsőháza főrendekből állt, akik származásuk jogán alkották a felsőházat. Ők voltak a grófi, bárói és hercegi családok nagykorú férfi tagjai. A törvényeket mindig az alsóház dolgozta ki, de a felsőháznak kellett jóváhagynia a királyi szentesítés előtt.

/Alsóház: 104 szavazatból állt. Ebből 98 szavazata volt a 49 megye követének + 4 szavazata Horvátországnak és a kiváltságos területeknek, illetve 1 szavazata a városoknak (72 követ) és egy szavazata az apátságoknak (34 követ). Jelen volt még az üléseken 222 szavazat nélküli személy (főrendek követei és az ítélőtábla tagjai.) Összesen 430 személy.

7.) Városok szavazati joga: Az alsóházban az ország szabad királyi városai is képviselhették magukat, ám szavazati jogukat erősen korlátozták. Összesen egyetlen szavazatot ért csupán akaratuk. A reformkorban Kossuthék célul tűzték ki, hogy ezen a helyzeten változtassanak, és a városokat is egy-egy szavazat illesse meg.

8.) Sajtószabadság: Mivel az újságokat jelentősen korlátozta a Habsburg főhatalom, és az úgynevezett cenzúra révén nem engedélyezte a rendszert kritizáló írások megjelenését, a reformkor nagyjai követelték a sajtó - azaz az újságok - szabadságát.

9.) Vármegye rendszer, vagy municipiális rendszer: A reform-kori Magyarországon a vármegyék nagy önállósággal bírtak. A királyi utasításokat megvitatták és olykor vissza is utasíthatták. Emellett saját vagyonnal, bevételekkel rendelkeztek. Élükön a király által kinevezett ispán és a megyei nemesek által választott alispán állt. Rajtuk kívül saját tisztviselőik voltak (írnokok, jogászok, szolgabírák). A megyegyűlésben az adott vármegye nagykorú férfi nemesei lehettek jelen. Minden megye két követet küldhetett a diétára. A követ utasításokon vitatták meg, hogy a két követ hogyan szavazzon majd Pozsonyban.

10.) A reformkor nagyjai: Azok a magyar liberális nemesek, akik 1830 és 1848 közti országgyűléseken és kiadott műveikben a a reformokért dolgoztak. Olyan gondolkodók voltak, akiknek céljuknak tekintették Magyarország kivezetését a feudalizmusból egy birodalmon belüli nagyobb önállóság kiharcolása mellett!

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth. Neki köszönhető a Lánchíd felépülése (1842-1849)
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója, a szabadságharc második felében Magyarország kormányzója.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Kossuth Lajos politikai pályája

A reformkor kezdete:

1. Kossuth előtt Széchenyi gróf volt az, aki összefoglalta 1830-ban a Hitel című művében hogy milyen változásokra van szüksége Magyarországnak.
2. A legfontosabb reformjavaslatok: ősiség eltörlése, jobbágyfelszabadítás, közteherviselés
3. A Hitel megjelenésétől, vagyis 1830-tól számítjuk a reformkort 1848-ig.
4. Kossuth az 1832/36-os országgyűlés kezdetétől folytatta Széchenyi munkásságát.

Kossuth élete:

1. Jogászként végzett az egyetemen (1823-ban)
2. Kezdetben a zempléni megyeházán dolgozott, majd az országgyűlésekről készített tudósításokat
3. Az 1830-as években a reformok legjelentősebb képviselői még Wesselényi Miklós és Kölcsey Ferenc voltak.
4. Kossuthot írásai miatt 1837-ben börtonbe vetette a Metternich vezette osztrák kormányzat. Három évet ült. Szabadulását Deák Ferencnek köszönhette, aki a parlamentben követelte elengedését az osztrákoktól.
5. Kossuth 1840-tól 1843-ig a Pesti Hírlap főszerkesztője lett, ahol megismertette cikkei segítségével az országgal a reformkor követeléseit.
6. Három év után Metternich kirugatta Kossuthot, aki ekkor már teljesen a politika felé fordult, 1847-ben alsóházi képviselő lett.
7. Az 1848 márciusi forradalmat követően Kossuth az ország első számú ellenzéki vezetője lett, majd a megalakuló Batthyány kormány pénzügyminisztere.

A nemzetiségek ügye:

A Magyarországon élő román, szerb, horvát, szlovák kisebségek a reformkor alatt jogokat és önrendelkezést követeltek (azt akarták, hogy lehessenek saját vezetőik, elkülönülő területi autonómiájuk). Ezt Kossuthék elutasították, így a nemzetiségek szembefordultak a magyarsággal és a későbbi szabadságharc alatt a bécsi udvarhoz maradtak hűek.

A reformkor vége:

• Az 1847/48 -as utolsó reformkori diétán óriási vita és harc zajlott a reformokat ellenző, császárhű konzervatívok és a Kossuth vezette reformer nemesség közt. Az alsóházban Kossuth és Széchenyi fontos beszédeket mondott, ám a konzervatívok leszavazták a javaslataikat.
• Eközben Pesten is fontos ellenzéki csoportok alakultak, akik szintén a reformokat követelték. Ők voltak a márciusi ifjak, akik a Pilvax-kávéházban tartották gyűléseiket. Vezetőik: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi Dániel.
• Fordulat: Amikor 1848 elején előbb Párizsban, majd Bécsben is váratlanul forradalom tör ki, a pozsonyi diéta konzervatív többsége meghátrált.

A márciusi forradalom (1848)

Kossuth 1848 március 3 -án a pozsonyi országgyűlésben összefoglalta a legfontosabb követeléseket, miközben ezekből 12 pontot alkottak Pesten a márciusi ifjak:

Kossuth kövteléseit 1848 március 14-re elfogadta az alsó és felsőház is. Másnap a pozsonyi országgyűlés nagy számú küldöttséggel vitte Bécsbe a császár elé.

Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel forradalmat robbantottak ki Pesten

• a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
• a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, a Batthyány -kormány felállásának engedélyezését másnap. Tagjai (legalább 4-et kötelező megtanulni)

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

1. Magyarországot ezentúl saját kormány irányította, mely az országgyűlésnek felelt, nem a királynak
2. A jobbágyokat felszabadították, mégpedig állami kárpótlással és kötelezően. 600 ezer parasztcsalád (2 millió ember) lett telke tulajdonosává.
3. Bevezették a közteherviselést, a nemesek adózását
4. Az országgyűlés ezután népképviseleti lett. Vagyis választójogot kapott (bár vagyoni cenzussal) mindenki. Nemes és nemtelen egyaránt! A korábbi 1,6% helyett, már 8% szavazhatott.
5. Erdélyt visszakaptuk
6. Hazánk alkotmányos monarchia lett.
7. Megvalósult a sajtószabadság.
8. A pénzügyi, katonai és nemzetiségi kérdések  tisztázatlanok maradtak: nem volt önálló magyar pénzügy illetve hadsereg, és a nemzetiségeknek nam adtunk különleges jogokat!

D O L G O Z A T