8. dolgozat 9a: Invesztitúra, keresztesek, rendiség, 100 éves háború

8. dolgozat 9a: Invesztitúra, keresztesek, rendiség, 100 éves háború

Az invesztitúra háborúk

Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

Az egyház állapota a 10-11. században: Rossz állapotok, erkölcstelenség és szimónia jellemezte. SZIMÓNIA = mikor érdemtelenek pénzért vásárolnak, püspöki kinevezéseket. A papok ekkoriban egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok:

  • Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely megszüntette a szimóniát és az erkölcstelenségeket
  • A másik megújulási törekvést VII. Gergely indította el, ez a pápai hatalom megerősítését és a püspöki kinevezések megszerzését célozta
  • Mindkettő sikeresen alakult, de háború is kellett hozzá a császárral.

Invesztitúra háborúk: 

  • Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, plusz VII. Gergely 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
  • IV. Henrik válaszul kimondta a pápa lemondatását, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
  • A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt.
  • A következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
  • A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk (1096-1291)

  • A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.
  • Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)
  • Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)
  • Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK
  • A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.
  • A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye:

  • Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban. 
  • A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 
  • A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A rendi állam (139. oldal)

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295)

  • Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)
  • Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302)

  • Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.
  • A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés

A százéves háború (1337-1453):

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

  • A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.
  • A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.
  • Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)