7. dolgozat 9a: Középkor, Bizánc, frankok, iszlám

7. dolgozat 9a: Középkor, Bizánc, frankok, iszlám

A kora-középkor dolgozat 4 részből áll: I. Középkori berendezkedés, II. Bizánc, III. Frankik, IV. Iszlám

I. A középkori berendezkedés

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.)

I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

• saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
• jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
• közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

• Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
• Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
• Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
• Földesúrnak ajándék (munera)
• Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
• Királynak telekadó (nálunk füstadó)
• Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

II. Bizánc és az egyházszakadás:

A Bizánci Birodalom: Kialakulása 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

• A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
• Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
• A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. A
• A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.

Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

III. A frankok:

I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)

II. A Frank Állam jellemzői:

• Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
• A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
• A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)

III. Nagy Károly birodalma:

• Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
• III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
• Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
• Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

IV. A Frank Birodalom felbomlása:

• Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
• Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
• 962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg. TÉRKÉP

IV. Az arab világ és az iszlám (könyv: Száray 9.)

I. Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

III. Az iszlám 5 parancsolata:

1. Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
2. Alamizsna adása a szegényeknek
3. Böjt tartása Ramadán havában
4. Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
5. Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

IV. Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.  

Az iszlám egyéb jellemzői:

• Türelem és megbocsátás hirdetése
• Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
• Többnejűség (poligámia) hirdetése
• Szent könyve a Korán

D O L G O Z A T

Városok

A X. század második felében jelentek meg a városok, spontán módon (pl. útkereszteződésekben) vagy hatalmi központok, püspöki székhelyek (civitas) kolostorok, földesúri várak (castrum, castellum) illetve egyéb hatalmi-igazgatási központok körül. Létrejöttek a kereskedők és kézművesek által lakott nyílt települések, a burgusok. A burgusok lakói közül először a kereskedők hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, gildéket (IX-X.század), a kézművesekcéhei jóval későbbiek (XII. század). Így érthető, hogy kereskedők szervezték meg az egész város közösségét, a communát, azért, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. A communa a polgárok esküszövetsége (coniuratio) volt, amelyet minden évben megújítottak. 

A városi jog legfontosabb eleme a városi polgár személyes szabadsága volt. Ha faluról egy jobbágybetelepült a városba, s ott egy évig és egy napig háborítatlanul élt, akkor már nem lehetett visszavinni arra a birtokra, ahonnan megszökött, hanem szabad polgárrá vált. A várost a polgárok által választott esküdtekből álló (jurati) tanács és magistratus irányította, élén a polgármesterrel (majos, maire). 

Várostípusok: szabad királyi városok, melyek nem álltak földesúri joghatóság alatt, mezővárosok és bányavárosok. Városi kiváltságok: árumegállító jog, vásártartó jog, szabad bíróválasztási jog.  Céhek: Olyan érdekvédelmi szervezetek voltak egy-egy településen, szakmánként, melyek meghatározhatták a céhben alkalmazott árakat - béreket, szabadon dönthettek a mesterré nyilvánításokban és felléphettek érdekeikért a városvezetéssel szemben. (inas => céhlegény => céhmester, a mestervizsga után) Céhen kívüli: kontár. Távolsági kereskedelem: Levante - Hanza - Champagne.