Dekolonizáció és Izrael

Európán kívüli világ, dekolonizáció

Dekolonizáció: A XVI. századtól létrejövő, majd a XIX. században már világméretűvé alakult gyarmati rendszer felbomlásának folyamata. A második világháború után felgyorsuló eseménysorozat állomásai a következők:

  • A gyarmati rendszer XX. századi felbomlása Ázsiában kezdődött, a Fülöp-szigeteken, Holand-Indiában és a Közel-Keleten
  • Fontos lépés volt India függetlenné válása 1947-ben, Mahátma Gandhi munkásságának köszönhetően.
  • A franciák 1954-ben vesztették el Indokínát (Vietnámot), majd az 50-es években Észak-Afrikát, utolsóként 1962-ben Algériát, ahol komoly polgárháborús harcok is zajlottak. Az algériai felkelők De Gaulle -tól követelték az elszakadást.
  • Új államok alakultak Afrika szerte, melyekben rögtön polgárháborúk kezdődtek, például Kongóban, Nigériában, Angolában.
  • A legsúlyosabb háború Ruandában és Burundiban zajlott két helyi törsz (hutu és tuszi) közt, valóságos népirtással, 1 millió halottal.
  • Dél-Afrikában 10% -nyi fehér lakos 1948 és 1994 közt fekete-ellenes rezsimet hozott létre. Ez volt az Apartheid. Végül Nelson Mandela színre lépésével szünt csak meg.

Izrael létrejötte:

  • Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre => Kr.e. 1000 körül Dávid király idején
  • A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. Ekkor lett a terület neve Palesztina.
  • A viág zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére.
  • Izraelben ekkorra már arabok éltek, a palsztin nép már megtelepedett.
  • Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.

Öbölháborúk: Az USA előbb 1991-ben, majd 2003-ban is megtámadta Irakot, Szaddám Huszeint diktatúráját. Ürügy: agressziója Kuvait ellen és tömegpusztító fegyverek birtoklása. Valódi ok: Huszein szembenállása a nyugattal.