1. dolgozat 12a Magyarország a második világháborúban (ismétlés)

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 09/06/2017 - 14:04

I. A jugoszláv válság:

1940 december 12. Tleki Pál aláírja a Jugoszláviával az örökbarátsági szerződést.
1941 március Hitler felszólítja Magyarországot Jugoszlávia lerohanására
1941 április 3 - Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el.
Bárdossy László új miniszterelnök eleget tesz Hitler kérésének

II. A magyar hadbalépés:

Ürügy: Kassát ismeretlen repülőgépek bombázzák le 1941 június 26 -án
Valódi ok: Magyarország Romániával versengett Hitler kegyeiért, főleg Erdély megszerzése miatt. Mivel Románia két hadsereget is adott Hitlernek, a Szovjetunió elleni támadáshoz, a magyarok sem akartak lemaradni tőlük.
Habda lépés: 1941 június 27. Bárdossy jelenti be a parlamantben, hogy hazánk hadat üzen a Szovjetuniónak.

III. A magyar részvétel a keleti front harcaiban:

Első magyar támadás: 1941 júliusa - Kárpád csoport, 45 ezer fő.
Második magyar támadás: 1942 tavasza és 1943 tavasza a közt. Feladatunk: a Don folyó egyik szakaszának biztosítása. De elégtelen az ellátmány. Doni katasztrófa: 1943 január. A 200 ezres 2. magyar hadsereg odaveszik.

IV. Kállay hintapolitikája:

Látszólag hűek vagyunk Hitlerhez, valójában viszont titokban a szövetségesekkel tárgyalunk a háborúból való kilépésről.
Hitler megtudja átállási szándékunkat és megszállja Magyarországot 1944 március 19-én.

V. Magyarország német megszállása

Kállay helyett új miniszterelnök: Sztójay Döme, helytartó: Edmund Veesenmayer
Horthy kormányzóként a helyén maradt és ezzel törvényesítette a megszállást
A megszállás következményei: magyar holokauszt (440 ezer magyar zsidó megölése), Magyarország fokozottabb részvétele a háborúban.

VI. Horthy kiugrási kísérlete:

VII. Nyilas uralom:

A nyilasok Szálasi Ferenc vezetésével 1944 október 15-én vették át a hatalmat és birtokolták is egészen a front távozásáig (1945 április)
A nyilas uralom alatt zajlott a magyarországi holokauszt második része, a budapesti zsidóság elleni kegyetlenségek sokasága (Dunába lövések, halálmenetek.)
Az ország kifosztása is megkezdődött, illetve kényszersorozások (14-60)
Budapest ostroma, mely 50 napig tartott

VIII. Nevek, személyek

Miniszterelnökök: Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Lakatos Géza, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc
Jány Gusztáv (II. magyar hadsereg parancsnoka a doni harcok idején)
Adolf Eichmann (a magyarországi és európai zsidóság deportálásért felelős német tiszt)