10. dolgozat 11L: A nagy francia forradalom

A nagy francia forradalom

A francia forradalom előzményei: A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek (jelentése: régi rendszer). Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. Jelemzői:

• A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon!
• Az országban a legfelső 4-5% -ot a nemesség és a papság alkotta. Együttesen birtokolták a földek túlnyomó többségét és a fontosabb hivatalokat is. Ők alkották az első és második rendet! Kizsákmányolták a parasztságot, mely a népesség 80-85 %-át alkotta. 
• Megerősödött polgárság, az iparosok, kereskedők, értelmiségiek rétege. Éltették a felvilágosodást, ők alkották a harmadik rendet!

Az 1789 előtti válság okai:

1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.) 15. Lajos helyett madam Pompadour uralkodott.

2.) Franciaország rengeteg költséges háborút vívott (pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború) így tovább szegényedett az államkassza. A király kölcsönök felvételére kényszerült és eladósodott.

3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítette őket. 

Megoldási kísérletek: A király pénzügyi vezetői: Robert Turgot vagy Jacques Necker próbáltak takarékossági intézkedéseket bevezetni és a nemesektől több vámot szedni, de nem sikerült javulást elérniük. 

A harmadik rend és legfőbb célja: Három fontos, felvilágosult vezető emelte fel először a szavát azért, hogy a 3. rend nagyobb beleszólást kapjon az ország ügyeibe:

• La Fayette márki => a függetlenségi háború hőse
• Mirabeau gróf => író, közgazdász
• Sieyes abbé => pap, röpiratok szerzője, a 3. rend legfőbb szószólója [1ó]

Végül annyit sikerül elérniük, hogy az udvar megengedte: kétszer annyi képviselőjük legyen a rendi gyűlésben. A korábban 900 fős rendi gyűlésben a három rend mindegyike 300 fővel képviseltette megát. Később viszont 1200 fős lett a gyűlés, melyből 300 - 300 volt a nemesség és papság száma és 600 a polgárságé. Viszont a rendek továbbra is külön üléseztek, így mindig leszavazták 2:1 arányban a harmadik rendet!

XVI. Lajos (1774-1792) végül a válság miatt 1789-ben arra kényszerült, hogy 175 év után összehívja a rendi gyűlést. A három rend képviselői megjelentek tehát Versaillesben, de a 3. rend azonnal követelni kezdte a közös ülésezést, mert akkor többségbe kerülhetett volna. Eleve 600-an voltak az 1200-ből, amihez hozzájött a másik két rendből átszavazók száma is. Ám a király ettől elzárkózott

A forradalom első szakasza (1789-1793)

Amikor a király bezáratta a 3. rend üléstermét, képviselőik a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornatermébe), ahol esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel. A király meghátrált és beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba. A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom: 1789 július 14.

Párizsban átmenetileg győzött a forradalom, de a vidéki falvakban is felkelés kezdődött. Megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát" (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.

Új alkotmány létrehozása: A nemzetgyűlés 1789 és 1791 közt egy új alkotmányon dolgozott. Közben a  király részt vehetett az üléseken, mégpedig vétójoggal. A pénzügyi válság enyhítésére a nemzetgyűlés assignátákat adott ki. Ezek az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. 

Az új alkotmány jellemzői: 

• Szabadságjogok biztosítása (szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság)
• Korlátozták a király jogait, helyette a nemzetgyűlés vezette az országot
• Kiszélesítették a választójogot
• A papoknak fel kellett esküdniük az alkotmányra, a nemzetgyűlés beleszólhatott az egyház ügyeibe. 

XVI. Lajos szökése: A király nem akarta elfogadni az alkotmányt, így 1791 június 20 -án álruhában testvérével és feleségével megpróbált megszökni Belgiumba. Ám a határon elfogták és visszakényszerítették.

A forradalom 2. szakasza a girondi köztársaság:

A király szökése ellenszenvessé tette XVI. Lajost a nép szemében. Két hónappal később pedig tetőzött a király elleni hangulat, amikor vétóival meggátolta a vidéki nemzetőrök Párizsba rendelését. A párizsi tömeg Danton vezetésével elfoglalta a királyi palotát és őrizetbe vette a királyt. A forradalom új szakaszába lépett, ugyanis a nemzetgyűlés feloszlott és a választások után a girond párti képviselők alkották az új nemzetgyűlés (más nevén konvent) többségét. A királyt letartóztatták.

Konvent = forradalmi nemzetgyűlés

Háborúk megindulása Ausztriával és Poroszországgal:  II. Lipót osztrák II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók megfenyegették a francia konventet: vagy elengedik a királyt és visszaállítják jogait, vagy megtámadják Franciaországot. Ez volt  pillnitzi nyilatkozat  (1792 augusztus 27.). A konvent nemet mondott így a két ország támadásra készült.

A háború: Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból. Másnap  a konvent kikiáltotta a köztársaságot! Az alkotmányos monarchia (kiorályság) korszaka véget ért.

A forradalom szakaszai:

• 1.) Alkotmányos monarchia (1789 júli 14 - 1792 aug 10): van király, a nemesség szerepe jelentős
• 2.) A girondista köztársaság (1792 aug 10 - 1793 júni 2): nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
• 3.) Jakobinus diktatúra (1793 júni 2 - 1794 júli 27): nincs király, a városi szegényeké a vezetés
• 4.) Thermidori köztársaság (1794 júni 2 - 1799 nov 9): nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
• 5.) Napóleon uralma (1799 nov 9 - 1814 ápr. 6): császárság alakul ki Franciaországban

Pártviszonyok a girondi szakaszban:

• Girondiak => gazdag polgárok képviselői, nevüket Gironde megyéről kapták
• Jakobinusok => városi szegények képviselői, nevüket Szent Jakab kolostorról kapták, ahol üléseztek
• Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

A király pere és kivégzése:  A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád ellene: saját népe ellen hívta be Franciaországba az osztrák és porosz hadseregeket. Vagyis hazaárulással vádolták. Végül a konvent halálra ítélte XVI. Lajost és a párizsi Concorde téren 1793 január 21 -én lefejezték egy giotinnal. (Guillotine = lefejező gép)

A girondiak bukásának okai:

• Az erőszakos újoncozások, a parasztkatonák összegyűjtése és a rekvirálások miatt a forradalom ellen parasztlázodások kezdődtek. A legjelentősebb Vendee megyében indult.
• Párizsban éhinség és nyomor tombolt.
• Európa országai összefogtak a forradalmi Franciaország ellen. Eleinte Dumouriez tábornok még győzni tudott (Jemappes-1792 november), ellenük, ám 5 hónappal később a francia ellenes koalíció előretört. A poroszok-osztrákok, visszafoglalták Belgiumot és Dumouriez átállt az ellenséghez. A koalíció tagjai: Ausztria, Poroszország, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Portugália.
• A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a jakobinusok - Robespierre, Saint-Just, Danton - vezetésével 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

A forradalom 3. szakasza: a jakobinus diktatúra

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

• A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
• Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet is, gyermeküket pedig börtönbe vetették, aki ott halt meg./
• A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

A jakobinusok magját a sans-culotte -ok alkották. Ők voltak a hosszúnadrágosok. (culotte = rövidnadrág, sans culotte = rövidnadrág nélküliek). Térnadrágot csak a nemesek hordtak.

A jakobinusok bukása: 

Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki. Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

A forradalom 4. szakasza: thermidori köztársaság:

Mivel az új rendszer a jakobinus-naptár thermidor havában, azaz júliusban került hatalomra, erről nevezték el az új köztársaságot is. Új alkotmány született, mely szerint a hatalom 3 testület kezébe került: 5 fős direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa. A vezetők a gazdag nagypolgárok lettek.

A thermidori köztársaság összesen 5 évig tartott, 1794-1799 közt. Ezt állandó lázadások jellemezték. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével. Legfőbb vezetők: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

-- D O L G O Z A T --

Napóleon

1. ​Buonaparte Napoleon  korzikai kisnemes volt, aki fiatalon lett tüzértiszt
2. A jakobinus időkben főtiszt lett, majd azok bukása után Barras támogatásával lett a hadsereg egyik legfontosabb tábornoka.
3. Később 1796-ban az itáliai francia sereg vezetője lett. Két nagy sikere: Itáliában kiharcolta a campoformioi békét (1797), majd egy sereggel elfoglalta az angolok egyik legfőbb területét: Egyiptomot (1798).
4. Óriási népszerűséget szerzett a nép körében. Ennek két oka: állandóan győzelmeket aratott a hadszíntereken, és katonái tisztelték mert osztozott sorsukban.
5. Egyiptomi hadjáratáról váratlanul tért haza, mert a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

Francia forradalom, nevek, fogalmak, évszámok

• Személyek, akiket tudni kell: XVI. Lajos, LaFayette márki, Mirabeau gróf, Sieyes abbé, Camille Desmoulins, Danton, Dumouriez, Robespierre, Paul Barras, Bonaparte Napóleon
• Fogalmak, amiket tudni kell: Ancien regime, harmadik rend, Bastille, "Emberi és polgári jogok nyilatkoazat", assignáta, vétó, konvent, Pillnitzi nyilatkozat, Valmy-i csata, girondiak, jakobinusok, guillotine, Közjóléti bizottság, "gyanúsakról szóló törvény", sans-culotte, prairiali törvények, direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa,
• Évszámok, amiket tudni kell: 1789 július 14., 1793 január 21. (a király kivégzése), 1793 június 2. (jakobinus diktatúra kezdete), 1799 november 9. (Napoleon hatalomra jutása)

Napóleon uralma és háborúi

Napóleon és a hatalom: Napóleon 1799 november 10-11 -én fegyveres államcsínnyel vette át a hatalmat

• Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is.
• Megszületett a "Code Civil" nevű törvénycsomag, egy új polgári törvénykönyv. Ez eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat.
• Az ipar és pénzvilág támogatása: Napóleon létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800) és törvények sokaságában támogatta a francia ipart.
• Napóleon alatt fejlesztették az oktatást, kialakították a középiskolák - egyetemek rendszerét.
• Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Ez alapján Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.
• Napóleon 1804 december 2-án császárrá koronáztatta magát.

A napóleoni háborúk:

Napóleon 4 legfőbb elenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt 6 koalíció született Napóleon legyőzésére! Eközben a 4 hatalom időnként más országokat is bevont a franciák elleni harcba (pl.: törököket, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot). Napóleon 1798 és 1813 közt szinte minden csatáját megnyerte szárazföldön. Tengeren csak Anglia tudta legyőzni Trafalgarnál 1805-ben.

Napóleon 16 év alatt sorra hódította meg Európa országait, melyek határait újrarajzolta és sok ország élére saját rokonait ültette. (A holland és nápolyi trónra testvérei kerültek.) A Német-Római Birodalom helyén a Rajnai Szövetség jött létre.

Napóleon hadjáratai (1800-1813:

1. Itáliai hadjárat, melyben észak Itália nagy részét megszerzi => Marengói csata (1800 júni.14.)
2. Első ausztriai hadjárat => Austrerlitzi csata (1805. dec.2.)
3. Poroszország elleni hadjárat => Jéna, Auerstadt és Friedland melletti csaták (1806-1807)
4. Spanyolország elleni hadjárat => Madridi bevonulás
5. Második Ausztria elleni hadjárat => Aspern és Wagram melletti csaták (1809 május 22 és július 6.)
6. Oroszország elleni hadjárat => Borogyinói csata (1812 szeptember 7.)
7. Napóleon legyőzése német területen => Lipcsei csata (1813 október 16-19.

Az Ausztria és Poroszország elleni sikeres hadjáratok után Napóleon meghirdette az Anglia ellen kontinentális zárlatot és megtámadta Oroszországot. Az oroszok elleni francia támadás azonban annak ellenére is kudarccal zárult, hogy Napóleon az oroszokat le tudta győzni és be tudott vonulni Moszkvába.  Ugyanis a hideg és a nagy távolságok miatt serege éhezett, halálra fagyott. Csapataival hazatért. 

Napóleon veresége: 

Napóleon első nagy vereségét Lipcsénél szenvedte el, a népek csatájában, 1813 októberében. A csata után 5 hónappal a 6. koalíció katonái bevonultak Párizsba és elfogták Napóleon. Az olasz partoknál fekvő Elba szigetére száműzték, ahonnan viszont 1815 márciusában megszökött. Napóleon 100 napos visszatérésekor sok ezren csatlakoztak hozzá, ám legvégső csatáját a belgiumi Waterloo -nál elvesztette 1815 június 18-án! Újra elfogták és ezúttal az Afrika-Dél-Amerika közti Szent Ilona szigetére száműzték. Hat évvel később itt halt meg.

F I L M : Austerlitzi csata (Napoleon, 2002) 2:50 től! Egyik oldalon: orosz-osztrák had (92 ezer fő), velük szemben: francia sereg (72 ezer fő) Időpont: 1805 december 2. Helyszín: Csehország

F I L M : Orosz hadjárat (dokumentumfilm) 12:35 - 19:38 közt!

A bécsi kongresszus és Szent Szövetség (1815):

A Napóleont legyőző 4 nagyhatalom - Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország, illetve a legyőzött Francaiország - közös kongresszusa volt két célból:

1. Európa határainak újrarajzolása, a győztesek érdekei szerint, Franciaország és Oroszország mérsékelt visszaszorításával.
2. Olyan összefogás teremtése, mely a továbbiakban meggátolja forradalmak és a bonapartizmus kialakulását

Résztvevők: Hardenberg (Poroszország), Castlereagh (Anglia), Metternich (Ausztria), Nesselrode (Oroszország), Talleyrand (Franciaország) A Kongresszus rendszere 40 évrel biztosította Európa békéjét és a forradalmak visszaszorítását. Nemzetközi találkozókon egyeztettek a nagyhatalmak.

Fontos uralkodói dinasztiák:

• Habsburgok => Ausztria
• Romanovok => Oroszország
• Hohenzollernek => Poroszország, Németország
• Bourbonok => Franciaország
• Stuartok => Anglia

Területváltozások: Oroszország bővült Finnországgal, Besszarábiával és a Varsói hercegséggel. Poroszország bővült rajnai és szászországi birtokokkal. Ausztria megkapta Lombardiát (Észak-Itália). Anglia gyarmatokat nyert: Ceylon, Málta, Helgoland, Fokföld. Létrejött a Német Szövetség (1815 június 10) vezetője a frankfurti Bundestag lett, Ausztria elnöklete alatt!

Szent Szövetség: A Bécsi Kongresszuson résztvevő országok közül három összefogása. Oros-Porosz-Osztrák (I. Sándor, III. Frigyes, I. Ferenc) Magyarországon az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc ellen is ez a szövetség lépett fel.

-----------------------------------------