9. dolgozat 11L: Kelet-Európa, Habsburgok, 30 éves háború, oszmánok

9. dolgozat 11L: Felvilágosodás előfutárai, Amerika korai története

A tudományok fejlődése a 15-16. században: Az újkor 1492-ben, Amerika felfedezésével vette kezdetét. Az 1400 -as évek végén és az 1500-as évek elején sorra jelentek meg tudományos felfedezések is, a világ átalakult.

• Kopernikusz lengyel csillagász mondta ki először, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem Nap. Ez volt a heliocentrikus világkép (héliosz=nap) A földközpontú világkép = geocentrikus. 
• Galileo Galilei (1564-1642) bizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Az egyház ezt elutasította és inkvizíciós bíróság elé állította, mely tanai visszavonására kényszerítette.
• Giordano Bruno -t az egyház élve elégettette Róma főterén 1600-ban, mert azt mondta: a világ végtelen és lehetnek benne más értelmes lények is.
• Isaac Newton: a gravitáció és tömegvonzás törvényeinek megalkotója.
• Francis Bacon (1561-1626): az empírizmus vagyis a tapasztalati megismerés elvének megalkotója.
• René Descartes (1596-1650): A világ az ész és ráció szerint működik. Cogito ergo sum = gondolkodom, tehát vagyok.
• John Locke (1632-1704): Minden ember veleszületett, természetes jogokkal bír, melyekből lemond a társadalom működőképessége érdekében.

Egyéb változások az újkor hajnalán: Elterjedt a vetésforgó, megnövekedett a városok száma, javult az emberek életszínvonala.

A felvilágosodás:

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

Jellemzők: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Hatalommegosztás elve: A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer.

Voltaire (1694-1778): Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778). Közvetlen demokrácia: Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778)

Enciklopédia: A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Az USA kialakulása 

Amerika legelső betelepülői: Amerika felfedezését (1492) követő évszázadban (1500-1600 közt):

• - A katolikus angol királyok elől elmenekülő angol puritánok (kálvinisták)
• - Új életet kezdő hollandok, svédek
• - Nagy számban érkező németek

Harc az indiánokkal: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok közt. A telepesek a legyőzött indiánokat rabszolgákként akarták alkalmazni földjeiken, de az indiánok erre nem voltak hajlandóak. Végül Afrikából voltak kénytelenek feketéket hozatni, így alakul ki Amerikában a négerek populációja.

A 13 gyarmat kialakulása:

• Az angolok Amerikában kiszorították Amerikából a hollandokat, franciákat, svédeket.
• 1624 és 1732 közt 13 angol gyarmat jött létre. (Virginia, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, Maryland, New York, New Jersey, New Hampshire, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Pennsylvania, Georgia.) Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója lett.
• Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával.

Függetlenségi háború (1775-1783):

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

1. Adók ügye. Az angol korona magas adókat vetett ki a helyi lakosságra, amit az amerikaiak sérelmeztek.
2. Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.
3. Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A függetlenségi háború:

• Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást.
• Függetlenségi Nyilatkozat: 1776 július 2-án Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.)
• A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse.
• Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Alkotmány: Az USA létrehozta alkotmányát, mely rögzítette az ország irányítószerveit, és főbb elveit. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

• Emberi szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, vallásszabadság)
• Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi.
• A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése. Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta.
• A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus.