6. dolgozat 11L: Honfoglalás, Szent Istvántól az Aranybulláig

6. dolgozat 11L: Honfoglalás, Szent Istvántól az Aranybulláig

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Az ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus jellemezte.

Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzs: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.

A honfoglalás és a kalandozó magyarok

1.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

• A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák.

• Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott.

• 800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.

• A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

2.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserbenhagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

3.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglalás első években, egészen 899-ig a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  VIDEO: Honfoglalás és kalandozások

4.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

5.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)

6.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.

7.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.

Géza fejedelem és Szent István

1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. 

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is. 

3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.

4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

• Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
• Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)

5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye köpontját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgló vitétzek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban kamaszként meghalt. Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állr rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket.

D O L G O Z A T : magyarok eredete és kalandozásai, honfoglalás, Géza, István - államalapítás

----------------------------------------------------------

Trónviszályok évei:

István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre (1041-1044) megszerezte a trónt. Ám Péter német segítséggel (III. Henrik) visszatért. Végül egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról. Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt.

I. Andrást (1046-1060) öccse, I. Béla (1061-1063) követte a trónon, ám fiaik közt már trónharc dúlt. András fia Salamon és Béla fia Géza háborúztak egymással.

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

Szent László (1077-1095):

• Éppen a pápák és császárok küzdelme idején (invesztitúra háborúk) került hatalomra. A pápát választotta, ám később a császár pártjára állt, amikor 1091-ben meghódította Horvátországot.
• 1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.
• Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.
• Szent László volt az első lovagkirályunk.
• Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.

Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit.

• Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek
• Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését
• Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)

A törvények jelentősége: a súlyos büntetések (tyúknál nagyobb érték ellopásáért halál kiszabása) arra utalnak, hogy 100 évvel Szent István után, a magyar lakosság egy része még mindig pogány módon élt, vándorolva és a régi hitet gyakorolva.

Könyves Kálmán (1095-1116)

• Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a "könyves" jelzővel illettek (papi műveltségéért).
• Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.
• Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.
• Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.
• Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.

Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.

1. Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)
2. Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.
3. Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.

II. András és az Aranybulla (1222)

1. Gazdasági fellendülés III. Béla után, a király bevételei sokasodtak. Ide tartoztak, az úgynevezett regále jövedelmek, uralkodó felségjog címén maga a király szedett be.(sókereskedelem, nemesfém kereskedelem, pénzverés, vámok)
2. III. Béla vezette be a királyi udvarban az írásbeliséget, királyi kancellária.
3. III. Bélát fia Imre unokája III. László és másik fia II. András követték a trónon.
4. II. András idején megromlik a viszony az uralkodó és a nemesek közt. Ennek egyik az volt, hogy német felesége Gertrúd révén német lovagokat hozott udvarába és a legfőbb méltóságokat nekik adta. A magyar bárók Péter ispán köré tömörülve megölték a királynét.

Aranybulla mozgalom:

1. A magyar főnemesek sérelmezték mellőzöttségüket, hiszen a király inkább a német lovagokat helyezte előtérbe
2. Azok a nemesek, akik nem örök-birtokkal, hanem csupán szolgálati birtokkal rendelkeztek, azaz szerviensek voltak, követelni kezdték földjeik saját tulajdonba vételét.
3. Kisbirtokosok szerették volna elérni, hogy a király oltalmazza őket a nagybirtokosok túlkapásaival szemben. A három csoport - főnemesek, szerviensek, kisnemesek - fogtak össze az aranybulla mozgalomban.

II. András intézkedései:

• Andreánum - erdélyi szászoknak kiváltságok adása
• Kehidai oklevél - Szervienseknek engedmény, a főurak alól kivonják őket
• Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.

Aranybulla (1222) öt pontja

1. Nemesi adómentesség
2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
4. Méltóságok halmozása tiltott
5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók

IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242)

IV. Béla uralkodásának szakaszai:

1. Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
2. A tatárjárás
3. Újjáépítés a tatárjárás után

II. A király és a nemesek viszonya:

Uralma első szakaszában a királyi hatalmat akarta megerősíteni és nemesek önállóságát visszaszorítani. Később, a tatárjárás alatt kénytelen a nemesekre támaszkodni, a tatárjárás után pedig az újjáépítéskor letesz a központosítás tervéről.

Tatárok: Távol-keleti mongol népesség, mely Dzsingisz kán vezetésével a 12. században meghódította Ázsia nagy részét. Később, 1220 -ban Batu kán megindult Európa felé a tatár sereggel. Legyőzte az orosz fejedelmek és a kunok egyesített seregét a Kalka folyónál. A kunok Magyarország felé menekülve alkut kötöttek I. Bélával: letelepedhetnek a magyar határon, de segíteniük kell a magyaroknak, ha megérkezik a tatár sereg.

III. A tatárjárás eseménytörténete:

1. A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat, amikor Baskíriából utazott vissza Rómába, Magyarországon keresztül. (Juliánusz hittérítő céllal volt a Volga vidékén.) Kijevet 1240 -ben égetik fel a tatárok
2. A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). Muhinál IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette a magyarokat, de a nagy vereséget követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.
3. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.
4. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban).

IV. Második honalapítás

1. A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.
2. Az újjépítés főbb elemei: népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.
3. Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.
4. A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

A tartományurak időszaka

Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László.

Az utolsó Árpád-házi királyok: IV. László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megesegítva) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.

Kunok lázadása (1282): A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ban). 

Az Árpád-ház kihalása: III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!

A magyar művelődés, életmód és népesség a középkorban

Csatlakozás a nyugati kultúrkörhöz

• Kereszténység felvétele
• Életmód, viselet szokásik európaivá válása
• Kialakul az európai mintájú vármegye- és egyházrendszer

Középkori egyház Magyarországon

• A katolikus egyház feje a pápa
• A magyarországi egyháztartomány feje az esztergomi érsek
• Hazánk püspökségekre tagolódik
• A középkorban megjelentek a szerzetesrendek: bensések, ciszterciek, premontrei rend, pálosok, ferencesek, domonkosok

A kultúra és írásbeliség

• A középkor Magyar Királyságban III. Béla (1272-1296) uralkodásától lesz hivatalos az írásbeliség, 1181 után. Ekkor jön létre a kancellária, mely nyilvántartja a törvényeket, okleveleket, birtok ügyeket.
• Megjelennek a hiteles-helyek, káptalanok
• Az Árpád-korban alakulnak ki komolyabb írásos emlékeink: Tihanyi apátság alapítólevele (1055), Halotti beszéd (1192)
• Építészet: román és gótikus stílus. Előbbire példa a Jáki templom, utóbbira (Budai Mátyás-templom)

Népesség az Árpád-korban:

• Hionfoglaló magyarok száma: 200 ezer körüli, IV. Béla idejére 2 millió a magyarság száma
• A lakosságnak 80% -a magyar, a többit a nemzetiségek adják. Főbb nemzetiségek: horvátok, szerbek, tótok (szlovákok), románok, némtek.
• A lakosság kis része élt az Árpád-korban városokban. Három várostípus jön létre: szabad királyi, mezőváro és bányaváros város.