5. dolgozat 12L: Globalizáció, kisebbségek

Beküldte Harmat Árpád Péter - cs, 08/31/2017 - 22:13

8. témazáró 12ab - Tömegkultúra, EU, Mo. 1990 után, határontúliak

Az információs, technikai forradalom, globális világgazdaság

Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

Média: A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, TV, rádió, honlapok)

Az Európai Unió: (LINK)

Európai országok 1957 óta egyre szorosabbá váló, 1992-től ezen a létező rögzített gazdasági és politikai összefogása, uniója.

Az első lépés az EU megalakulása felé az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség volt, majd 1957 -ben a római szerződésekkel létrejött az Európai Gazdasági Közösség. Segítői: Robert Schumann, Konrad Adenauer (kancellár) és Charles DeGaulle voltak.
1993-ban hatályba lépett, az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés, mely létrehozta az Európai Uniót, illetve annak közös pénzét az eurót.
Az EU három pillére: 1.) Közös kül-, és biztonságpolitika 2.) Belügyi és igazságügyi együttműködés 3.) Gazdasági összefogás, EGK.

Az EU szervei:

Európai Parlament (751 tag) => székhelye Strasbourg (fr-német határ, francia oldalán), pártok szerint foglalnak benne helyet a képviselők. Az egyes országok népességszámuk arányában képviseltethetik magukat az Európai Parlamentben, Magyarország 21 képviselőt küldhet (Németország: 96-ot)
Az Európai Tanács => elnöke Donald Tusk. Az EU tagjainak kormányfői és államfői alkotják.
Európai Unió Tanácsa (miniszterek tanácsa) A kormányok kiküldött minisztereiből áll. Területenként pl. pénzügy, külügy, mezőgazdaság ülnek össze a tagállami miniszterek. (pl. az összes pénzügyminiszter.)
Európai Bizottság (28 tag) => elnöke Jean-Claude Junker. Az EU legfontosabb szerve. Tagjai a biztosok. Minden ország egy biztost delegáhat és minden területnek meg van a maga biztosa (pl. közlekedés, oktatás, egészségügy, mg.) Magyarország által kiküldött biztos: Navracsics Tibor, aki az oktatás, sport, ifjusági ügyek biztosa.

Egyéb szervek: Európai Bíróság (28 bíró), Európai Számvevőszék (28 tag), az Európa Tanács nem EU-s intézmény, csak „kvázi-intézmény”, Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét), Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az Európai Unió főbb adatai:

Székhelye: Brüsszel (Belgium)
Létrejötte: 1993 november 1. Maastricht
Alapító 6 ország: Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
Tagállamok száma (2016-ban): 28 db
Lakosságszám: 510 millió
Legfőbb szerződései: Római szerződés (1957), Maastrichti (1993), Amszerdami szerződés (1997), Nizzai szerződés (2001), Liszaboni szerződés (2007)

Az EU mai formájának 3 fontos eleme:

Schengeni rendszer (1995) LINK => Az EU külső határainak közös védelméről szó. Nem minden EU ország tagja. Mo. igen.
Euro övezet (2002) LINK => Azoknak az országoknak a köre, melyek teljesíteni tudták az euro bevezetésének követelményeit. 18 állam.
Alapjogi Charta (2000) LINK => Olyan polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok melyeket a tagok kormányainak biztosítania kell.

Magyarország EU csatlakokása LINK

Magyarország a rendszerváltást követően, 1991-ben az EU társult tagja lett, majd 1998 és 2002 közt csatlakozási tárgyalásokat folytatott Brüsszellel. Végül 2003 április 12-én népszavazáson döntöttek a magyarok a csatlakozásról. Hazánk 2004 május 1-én lett az EU tagja, 9 más országgal együtt. Jelenleg évente 4 milliárd eurot kapounk, befizetésünk 1 milliárd euro.

Az Európai Unió bővítése:

Az Európai Uniót 6 alapító állam hozta létre
Az első bővítés 1973-ban történt, amikor belépett az EU -ba az Egyesült Királyság, Írország és Dánia.
A 80-as években csatlakozott (mediterrán bővülés): Görögország, Spanyolország, Portugália
A 90-es években lett EU tag (skandináv-német bővülés): NDK, Ausztria, Svédország, Finnország
Magyarországgal egyszerre belépő államok (2004): egyszerre 10 ország lépett be. Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Málta, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia
Későbbi csatlakozók: 2007-ben: Románia, Bulgária, 2013-ban: Horvátország

A posztszocialista régió és Magyarország 1990 után

Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk

Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
Összesen 4 délszláv háború zajlott 1991 és 1999 közt Jugoszláviában: 1.) Széovénia elszakadása "miniháború", 2.) Horvátok elszakadása: 1991-1995 közti háború 3.) Boszniai háború: 1990-1995 közt 4.) Koszovó elszakadása: 1999
1991-ben Szlovénia és Horvátország is bejelentette kilépést Jugoszláviából, majd a szerbekkel megvívott háborúik után három nemzet harca következett Boszniában. A háborúban 200 ezren haltak meg, főleg a szerbek mészárlásaitól Srebrenicában és Szarajevóban. Végül amerikai közvetítéssel Daytonai béke (1995)
Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra.

A Szovjetunió felbomlása (könyv: 232)

Mihail Gorbacsov 1985 és 1990 közt a Szovjetunió pártfőtitkáraként lehetővé tette a Kelet-európai rendszerváltásokat és a Szovjetunió demokratizálódását. A Glasznoszty és Peresztrojka nevű programjaival a Szovjetunió félkapitalista demokratikus állammá vált.
Bár Gorbacsov nem akarta: megkezdődött a Szovjetunió szétesése is: sorra jelentették be a tagköztársaságok elszakadásukat. Elsőként Litvánia szakadt el 1990 március 11-én, majd az ezt követő másfél évben mind a 14 további tagköztársaság elszakadt.
A régi kommunisták nem akarták azonban a Szovjetunió széthullását és 1991 augusztusában puccsal akarták átvenni a hatalmat. Fogjul ejtették még Gorbacsovot is. (Krímben nyaralása közban)
Végül egy Borisz Jelcin nevű moszkvai képviselő 1991 júniusában Oroszország elnökének választatta magát, részt vett a puccs leverésében és átvette a hatalmat. 1991 decemberében ő mondta ki hivatalosan a Szovjetunió felbomlását. (Helyette: Független Államok Közössége, sokkal lazább összefogás.)

Magyarország 1990 után (Tankönyv: 242)

A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői:

M.o.alkotmánya demokratikus berendezkedést biztosít.
Hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
Hazánk legfőbb szerve a parlament, mely 200 tagú és a 4 évente megtartott választások alapján jön létre.
A magyar választási rendszer (2012-es tv) vegyes, azaz pártokra és konkrét helyi képviselőjelöltekre is voksolunk. A pártokra leadott szavazatok alapján 94, a pártlisták alapján pedig 106 képviselő kerülhet az országgyűlésbe. Csak az a párt kerülhet a parlamentbe, mely eléri az 5%-os bejutási küszöböt.
A parlament mellett fontos vezető szerv a komány, mely a végrehajtó hatalmat képviseli és miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti (jelenleg: Orbán Viktor)
A legfőbb közjogi méltóság a köztársasági elnök (vagy államfő) akit 5 évre a parlament választ, de jogköre erősen korlátozott.
Fontos szerv még az Alkotmánybíróság, mely az alkotmányos kormányzást felügyeli.
Az országot a parlament és a kormány döntései alapján az államigazgatási rendszer "működteti". Ennek része a szakhatóságok és helyi önkormányzatok rendszere.

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.
Óriásiak voltak a jövedelmi különbségek: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
A privatizáció a 90-es években sokszor visszaélésekkel, korrupcióval zajlott.
Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

Határontúliak és a roma kérdés

A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)
Határontúliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

D O L G O Z A T