5. dolgozat: A Kádár-rendszer

6. dolgozat 12ab - Kádár-korszak és a rendszerváltás

Kádár megítélése és rendszere (1956-1988)

• Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Ennek fő oka: Kádár sokkal enyhébb diktatúrát valósított meg nálunk, mint a többi Kelet-európai kommunista ország vezetője. Több minden volt megengedett. Kádár rendszerének elnevezései: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus. (Mind azt érzékelteti, hogy ez egy enyhén elnyomó rendszert volt 1956 - 1988 közt.)
• 56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.
• Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
• Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
• Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.
• Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások, fogorvosi ellátás, könyvek, belföldi nyaralások ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban:

• 1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött.
• A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.

Válság kialakulása:

• A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.
• A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

I. Az egységesülő világgazdaság (190.old)

A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:

• Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
• Nyugat-Európa és az EU
• Kelet-Ázisa. Japán, Kína
• Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia

A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.

II. Jóléti társadalom, kultúrális sokféleség (194.)

• Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
• Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
• A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
• Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

III. A szocializmus és a magyar társadalom (198.old)

• Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Ratkó-korszak: 1950-1953 közt Ratkó Anna egészségügyi minisztersége, mely tiltotta az abostuszt és gyermekvállalásra ösztönzött. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). Napjainkban: a népesség fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik. (Magyarország népessége 2017 -ben: 9,6 millió.)
• Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
• A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 - 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
• Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.

IV. A szocializmus és a magyar szellemi élet (198.)

• Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a "tűrés" vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy "tabu-témát" (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
• Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
• A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.

D O L G O Z A T => Április 18.

Fogalmak: jóléti állam, fogyasztói társadalom, globalizáció, 68-as mozgalmak,

------------------------------

Rendszerváltás Magyarországon

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

• A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
• Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

• Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben
• Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
• Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

• ​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
• Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

• Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
• Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás kiemelt eseményei:

• Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát. Orbán Viktor beszéde.
• Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését".Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

​

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

• A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
• Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

A rendszerváltás tananyag fogalmai (a dolgozathoz):

• 1.) szamizdat
• (a rendszerváltás előtt, titokban nyomtatott, kommunistákat kritizáló újságok, röpiratok)
• 2.) Mihail Gorbacsov
• (a Szovjetunió utolsó vezetője, aki 1985-től engedélyezte a rendszerváltási folyamatokat)
• 3.) Lakiteleki találkozó
• (a redszerváltó magya ellenzék 1987-es találkozója Lezsák Sándor Kecskemét közeli házában)
• 4.) Lezsák Sándor
• (a rendszervbáltás akaró ellenzék tagja, az 1987-es lakilleki találkozó házigazdája)
• 5.) Németh Miklós
• (a rendszerváltás idején, a rendszerváltást segítő miniszterelnök)
• 6.) Pozsgay Imre
• (a rendszerváltást segítő MSZMP politikus)
• 7.) reformkommunisták
• (olyan MSZMP vezetők, akik rendszerváltást, demokratizálódást, többpárt rendszert akartak)
• 8.) Grósz Károly
• (a Kádárt leváltó MSZMP vezető, 1988-ban)
• 9.) Ellenzéki Kerekasztal
• (1989-ben a rendszerváltást rögzítő törvények előkészítését végző csoport, mely ellenzéki pártok vezetőiből állt) 
• 10.) Nemzeti Kerekasztal
• (a rendszerváltó törvényeket végső formába öntő csoport, melynek tagjai az Ellenzéki Kerekasztal + MSZMP vezetők + szakszervezetek)
• 11.) a rendszerváltás két legfontosabb törvénye
• (Egyesülési tv és Társasági tv a szabad vállalkozás és párt alapításról)
• 12.) Horn Gyula
• (rendszerváltó Németh kormány külügyminisztere)
• 13.) Páneurópai picnic 
• (a vasfüggöny átvágása, 1989 nyarán, Sopron közelében, Horn Gyula részvételével)
• 14.) a 3. köztársaság kikiáltása
• (1989 október 23 -án Szűrös Mátyás által)
• 15.) Göncz Árpád 
• (a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, 1990-2000 közt)
• 16.) Antall József
• (a rendszerváltás utáni első magyar min.elnök, MDF politikus)