1. dolgozat 12L: Magyarország a II.világháborúban (ismétlés)

1. dolgozat 12L: Magyarország a II.világháborúban (ismétlés)

I. A jugoszláv válság:

• 1940 december 12. Tleki Pál aláírja a Jugoszláviával az örökbarátsági szerződést.
• 1941 március Hitler felszólítja Magyarországot Jugoszlávia lerohanására
• 1941 április 3 - Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el.
• Bárdossy László új miniszterelnök eleget tesz Hitler kérésének

II. A magyar hadbalépés:

• Ürügy: Kassát ismeretlen repülőgépek bombázzák le 1941 június 26 -án
• Valódi ok: Magyarország Romániával versengett Hitler kegyeiért, főleg Erdély megszerzése miatt. Mivel Románia két hadsereget is adott Hitlernek, a Szovjetunió elleni támadáshoz, a magyarok sem akartak lemaradni tőlük.
• Habda lépés: 1941 június 27. Bárdossy jelenti be a parlamantben, hogy hazánk hadat üzen a Szovjetuniónak.

III. A magyar részvétel a keleti front harcaiban:

• Első magyar támadás: 1941 júliusa - Kárpád csoport, 45 ezer fő.
• Második magyar támadás: 1942 tavasza és 1943 tavasza a közt. Feladatunk: a Don folyó egyik szakaszának biztosítása. De elégtelen az ellátmány. Doni katasztrófa: 1943 január. A 200 ezres 2. magyar hadsereg odaveszik.

IV. Kállay hintapolitikája:

• Látszólag hűek vagyunk Hitlerhez, valójában viszont titokban a szövetségesekkel tárgyalunk a háborúból való kilépésről.
• Hitler megtudja átállási szándékunkat és megszállja Magyarországot 1944 március 19-én.

V. Magyarország német megszállása

• Kállay helyett új miniszterelnök: Sztójay Döme, helytartó: Edmund Veesenmayer
• Horthy kormányzóként a helyén maradt és ezzel törvényesítette a megszállást
• A megszállás következményei: magyar holokauszt (440 ezer magyar zsidó megölése), Magyarország fokozottabb részvétele a háborúban.

VI. Horthy kiugrási kísérlete:

• Békeküldöttség
• Horthy rádió nyilatkozata
• A kiugrás meghiúsul

VII. Nyilas uralom:

• A nyilasok Szálasi Ferenc vezetésével 1944 október 15-én vették át a hatalmat és birtokolták is egészen a front távozásáig (1945 április)
• A nyilas uralom alatt zajlott a magyarországi holokauszt második része, a budapesti zsidóság elleni kegyetlenségek sokasága (Dunába lövések, halálmenetek.)
• Az ország kifosztása is megkezdődött, illetve kényszersorozások (14-60)
• Budapest ostroma, mely 50 napig tartott

VIII. Nevek, személyek

• Miniszterelnökök: Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Lakatos Géza, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc
• Jány Gusztáv (II. magyar hadsereg parancsnoka a doni harcok idején)
• Adolf Eichmann (a magyarországi és európai zsidóság deportálásért felelős német tiszt)

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A magyar hadsereg harca a keleti fornton

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport)

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona helt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt.

Kállay hintapolitikája

• Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.
• Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal.
• A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.
• Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Magyarország a német megszállás alatt

• A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.
• Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
• Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
• A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
• Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

• Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.
• Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
• A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

A nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

Nyilas rendelkezések:

• Teljes mozgósítás 14-60 év közt. => Minden férfit katonai szolgálatra köteleztek 14 és 60 közt
• Zsidó halálmenetek és Dunába lövések. => A nyilasok a Dunába lőtték a Pesten összefogdosott zsidókat
• Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
• Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt zajlott. Ez volt a háború második leghosszabb ostroma Sztálingrád után. A harcok házról-házra zajlottak. Az utolsó német-magyar egységek a Budán lettek körbekerítve. Onnan próbáltak kitörni 1945 február 11-én sikertelenül
• Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
• A németek elhagyják az országot: 1945 április 13 án.