1. dolgozat 11L: az ókor története I.

Ókori történelem 1.

Ókori történelem 1. (Ókori kelet)

• 1-2. Bevezetés, szabályok
• 3. Bevezetés és a történelem kezdete, a kőkor
• 4-5. Egyiptom, a Nílus ajándéka és az újbirodalom
• 6-7. Mezopotámia, sumérok, biorodalmak (asszírok, perzsák)
• 8-9. Kultúra és vallás a Közel-Keleten, Ázsia birodalmai

Ókori történelem 2. (Görögség)

• 10-11. A polisz születése, görög vallás
• 12-13. Spárta - Athéni demokrácia
• 14-15. Athén  fénykora, összevetés Spártával
• 16-17. A görög - perzsa háborúk első szakasza
• 18-19. A poliszok hanyatlása, Makedónia felemelkedése, Nagy Sándor
• 20. Görög mindennapok, művészetek és tudományok

Ókori történelem 3 (Róma): 21-33 óra

Házidolgozat: szeptember 6-ra. Olimpia, ókori csata, görög államférfiak

Az őskor

Az első emberfélék 5-6 millió évvel ezelőtti megjeklenésétől az írás megjelenéséig tartó idősazkot nevezzük őskornak. Két része a paleolitikum és a neolitikum. 

• Fontos fordulópontok: kétlábon járás (4,5 millió éve), húsevés (2,5 millió éve) eszközkészítés (2 millió éve) a csoportos vadászat (1,5 millió éve), a tűz használat (1,4 millió éve), a tagolt beszéd (40 ezer éve) a letelepedett életmód (12 ezer éve) háziasítás (14 ezer éve) az első fémeszközök használata (6500 éve - rézkor) és írás megjelenése (5200 éve) 
• Őskori életmód: A neolit forradalomig: gyűjtögetés, vadászat-halászat, zsákmányoló életmód, majd letelepedett életmód.
• A letelepedett életmód fő jellemzője: háziasítás + élelemtermelő gazdálkodás. Vagyis az ember már nem vadássza az élelmet jelentő állatokat és gyűjtögeti a vadon élő növényeket, hanem maga tenyészti az állatokat (és szaporítja azokat), illetve termeszti háza mellet a számára lényeges növényeket.
• Háziasítás: K.e. 14 ezer évvel megindult folyamat, amikor az ember a vadon élő állatokat megszelíditi és a lakhelye mellett tartva szaporítja, tenyészti, új fajtákat teremtve.
• A letelepedett életmód Kr.e. 10 ezer évvel alakul ki először a mai Közel-Kelet területén. Következményei: állandó települések jelennek meg, kialakul a kézműipar, fejlődik a kereskedelem.
• Az őskor vallása Természetimádat (földanya), bálványimádat, sámánok

Az ókori keleti államok

• Az első államok kialakulásának helyszínei: Egyiptom, Mezopotámia (térkép)
• Egyiptom és Mezopotámai jellemzői (folyószabályozások, közös munka)
• Kora-ókori államok felsorolása megkeresése: Indus-völgy, Akkád állam, Egyiptom, Hammurapi óbabiloni állama, Hettiták.
• Egyiptom - Hettiták vetélkedése Szíria birtoklásáért. Végül a hettita államot megsemmisíti a tengeri népek támadása (Kr.e. 1200 körül)
• Egyiptom: Fáraók kezdetben despotikus hatalmúak (piramis építések kora). Legelső fáraó: Ménész, aki egyesíti alsó és felső Egyiptomot. Később megerősödik a papság és a hivatalnokok rétege. Az újbirodalom korában (Kr.e. 1550-1000) Egyiptom terjeszkedni kezd. Jelentős uralkodók: II. (Nagy) Ramszesz.
• Egyéb feltörekvő keleti államok: Zsidó állam, Föníciai államok (Türrosz, Büblosz) Kréta, Kína

​Az ókori Egyiptom

• Egyiptom helyzete, jellemzői: Nílus folyó mentén, fejlett civilizáció alakul ki, mert öntözésre van szükség, öntözőcsatornákra, közös munkára.
• Az archaikus korban (Kr.e.3000 - 2700) két állam létezett: Alsó-, és Felső Egyiptom. Az első fáraó Ménész, 2900 körül egyesítette.
• Az óbirodalom korában (Kr.e.2700-2200) a fáraók despotikus hatalommal bírtak: az uralkodó egyben istenség is. Kialakult a papság, írnokok, közrendű szabadok rétegei. Megkezdődtek a piramis építések (Link) és a mumifikálások.
• A középbirodalom korában (Kr.e. 2060-1780) a papság és a kormányzók (nomoszok) nagy befolyást szereztek
• Az újbirodalom korában (Kr.e.1550-1000): hükszoszok támadtak Egyiptomra, a központ Théba lett. Hódításokat kezdett az ország, elterjedt a rabszolgaság. II. Ramszesz uralkodása volt ​Egyiptom fénykora. Harcokat folytatott riválisukkal a Hettita Birodalommal. Ezt a tengeri népek támadása söpörte el Kr.e.1200 körül. 

Asszíria és a Babiloni Birodalom LINK

Az Asszír Birodalom

• Katonaállam volt, mely meghódította Szíriát és Mezopotámiát is. A lakosság katonáskodott, a földművelést a leigázott népekkel végeztették.
• Az asszír katonai sikereinek három jelentős oka is volt. Az egyik, hogy egész társadalmuk érdekelt volt a hódításokban, a második, hogy mindenkinél erősebb vasfegyverekkel, fejlettebb haditechnikával, és fegyelmezettebb hadsereggel rendelkeztek és végül: a tengeri népek támadása kiiktatta fő riváliasikat a hettita államot és Mitannit.
• Főváros: Ninive volt, nagy uralkodók: III. Tukulti-apil-ésarra (Kr.e. 745-727) és Assur-ban-apli (Kr.e. 668-629) Meghódítják Babilónt (689) és Egyiptomot (664)
• Bukás: a feltörekvő médek és a velük összefogó babiloniak okozták bukásukat. Ninive Kr.e. 612-ben esik el.

Újbabiloni Birodalom:

• a 7. században rövid időre meghódította az egész korabeli világot
• Kr.e. 605 –ben került sor karkemis mellett az ókori kelet egyik legnagyobb csatájára. Az ütközetben II. Nabú-kudurri-uszur (Kr.e. 605-562) a bibliai Nabukodonozor döntő győzelmet aratott Egyiptom felett. Az ő uralma alatt élte az Újbabiloni Birodalom a fénykorát.
• Kr.e. 597 –ben - bevonult Jeruzsálembe, majd a királyi udvart, a zsidó előkelőket, mesterembereket és Judea lakosságának egy jelentékeny részét, mintegy tízezer embert Babilónba deportált. Ezzel kezdetét vette a zsidó történelemben az 59 évig tartó „Babiloni fogság” (Kr.e. 597-538)
• Utánuk emelkedett fel az Óperzsa Birodalom. A Kürosz vezette perzsa haderő Kr.e. 539 –ben Opisánál győzte le a babilóni sereget, majd ugyanezen évben bevonult városállamba. Kürosz nem rombolta Babilon városát, sőt a források szerint örömujjongással fogadták.

Megtanulandó személyek, évszámok: Hammurapi, Évszám: első sumér városállamok kialakulása, Fogalom: Mezopotámia, hettiták, Fönícia, Akkád állam

Az ókori keleti államok társadalma

• A keleti államok 3 típusa: folyamvölgyi civilizációk, kereskedőállamok, katonaállamok
• Az ókori keleti államok ábrájának tanulmányozása (21. oldal)
• Az állam feladatai
• Társadalmi rétegek jellemzése. Uralkodók, papi arisztokrácia, hadsereg, közrendű szabad földművesek - iparosok, rabszolgák (patriarchális rabszolgaság)

A Perzsa Birodalom

• A Perzsa Birodalom története: ITT
• A Perzsa Birodalom kiteljesedése, Három nagy király:  II. (Nagy) Kürosz, II. Kambüszész, I. Dareiosz.
• Nagy Kürosz (Kr.e. 593-530) már Kr.e. 550 –ben legyőzte a médeket, majd 546-ban Lüdiát, végül 539-ben az Új Babiloni Birodalmat.
• Nagy Küroszt fia II. Kambüszész (Kr.e. 525-522) követte a trónon, aki Egyiptom meghódítója lett (526).
• Perzsia fénykora I. Dareiosz (Kr.e. 549-486) uralkodásának idejére esett. Kr. e. 513 -ban, miután leigázta a keleti trákokat és a gétákat, átkelt a Dunán, és behatolt az európai szkíták földjére. A görög városállamok meghódítására I. Dareiosz csak Kr. e. 499-ben szánta el magát, amikor Athén és Eretria támogatást nyújtott a perzsa uralom ellen fellázadt kis-ázsiai ión városoknak. Két nagy perzsa támadó hadjárat: Kr.e. 492 -ben tengeri és szárazföldi kísérlet és 490ben marathoni kudarc.
• I. Dareioszt fia, I. Xerxész (Kr.e. 485-465) követte a trónon, aki folytatta a görögök elleni háborút Kr.e. 480-ban. Thermopülai csata, Athén bevétele, szalamiszi csata, plataiai csata (479)
• I. Xerxész utána Perzsa Birodalom lassú hanyatlásnak indult.
• A Perzsa Birodalom jellemzői: szatrapiák (tartományok), szatrapiák (vezetők), 20 ilyen létezett. Székhelyek: Perszepolisz és Szusza. Híres Perzsa köves út: Szusza - Szardisz közt. További jellemző: egységes pénz-, súly- és mértékrendszer.

Dolgozatra: Személy: I. Dareiosz, Évszám, Fogalom: patriarchális rabszolgaság, szatrapia, szatrapa, Szusza, Perszepolisz

Az ókori Kelet kultúrája

• Az írás megszületése Kr.e. 3000 körül. Sumér ékírás, egyiptomi hieroglif írás, hieratikus írás, föníciai hangjelölő betűírás. Az írás az állammal egy időben jelent meg, mert szükség volt a gazdasági feljegyzésekre.
• A legrégibb írott emlékek tanulmányozása (agyagtáblák, hieroglifák ... stb)
• Ókori építmények: piramisok, zikkuratok, Istár-kapu, kínai nagyfal, monumentálisak voltak, hisz az uralkodók hatalmát fejezték ki.
• Leghíresebb építmények: Gízai piramisok, Kheopsz piramis (méretei, építése) és a Szphinx
• Az ókori művészet: asszír domborművek, kínai agyagkatonák, egyiptomi szobrok, Nofretete szobra (könyvben: 27. oldal) A művészet kultikus szerepű volt, vagyis az uralkodók dicsőségét fejezte ki.
• A tudomány kezdetei: matematika, geometria, csatornák építése, építmények tervezése, napórák, mumifikálás. Igazi tudomány nem alakult ki, csak a tapasztalatokat jegyezték le.
• Naptár megalkotása. Egyéb találmányok: küllős kerék, vasmegmunkálás (hettitáknál először), üvegkészítés, Kínában selyem készítés, a lüdöknél: nemesfémből vert pénz

Az ókori Kelet vallásai

• Politeizmus: többistenhit, monoteizmus: egyistenhit
• Egységes sumér-akkád-babiloni mitológia alakult ki. Ennek főistenei: Anu, Enlil, Marduk
• Asszíria főistene: Assur
• Egyiptom vallása: az egyiptomiak a napistent imádták, akit Ré –nek neveztek és rendszerint sólyomfejű emberként vagy szárnyas napkorongként ábrázoltak. (Egyéb elnevezései: Amon, Aton.) Ré tisztelete mellett alakult ki az egyiptomiak ősi mítoszvilága további isteneik megteremtésével. Az istenek közül első helyen kell említeni Oziriszt és feleségét Íziszt, akik az egyiptomiak szerint a kultúra és civilizáció elterjesztői voltak az egész világon. A „rossz istenek” közé tartozott Széth (vagy Tüphon) Ozirisz hatalomra éhes bátyja, aki megölte testvérét. Ozirisz a túlvilág ura lett, de fia Hórusz megbosszulta atyja halálát és sikeres uralkodó lett belőle.
• Mumifikálás: A múmiák készítése mögött az a meggyőződés állt, hogy a halál után a lélek továbbéléséhez a test fennmaradása is szükséges. Ennek jegyében az ókori egyiptomiak arra törekedtek, hogy az elhunyt előkelők és fáraók teste minél tovább megmaradjon, és ne induljon oszlásnak. A múmia kifejezést egyébként a perzsa mūmiyyaszóból eredeztetik, ami szurkot jelent. A holttestek „tartósítása” vagyis mumifikálása több lépcsőben zajlott. Először a belső szerveket távolították el (mert ezek a leghamarabb bomlásnak induló részek), majd következett az izmok kiszárítása (sokszor eltávolítása), illetve a balzsamozás nátronsóval és legvégül a gyantába áztatott, vékony gyolcsokkal való befedés (főleg az arcnál) és a szurokszerű anyagokba áztatott vászoncsíkokkal történő betekerés. A történelem két leghíresebb és legjobb állapotban megmaradt múmiája: II. Ramszeszé (uralkodott: Kr.e. 1279-1213) és Tutanhamoné (uralkodott: Kr.e. 1333-1324 ) Az előbbit 1881 –ben, utóbbit 1922 –ben találták meg a régészek.
• Zsidó törzsek istene: Jahve (viharisten). Monoteizmus. Ószövetség. Zsidók szent könyvei: Tóra, Talmud, Kabbala. Zsidóknál isten ábrázolása tiltott.
• Perzsáknál: Zarathusztra a főisten. Vallásuk alapja: jó és gonosz harca.