A Hellasz és görögség története

Az ókori görögség

[9-es tananyag]

Görög törzsek betelepedése, Kr.e. 2200 körül. Négy törzs: akhájok, iónok, dórok, aiolok. Az első fontos városállam: Mükéne. Lakói az akhájok voltak. Jellemzők: városfalak, a gazdálkodás központja a palota, fejlett művészet. Nagy háború: Trója ellen indult a Kr.előtti 12. században.

A görög törzsek honfoglalása: a dórok délen (Peloponnészosz), a iónok az Attika félszigeten és a kisázsiai partokon telepednek le. Ez a vándorlás elpusztítja a görögök útjába kerülő más népeket, így perzselik a mükénei kultúrát is a dórok.

Poliszok: A polisz olyan vallási, politikai, kulturális közösség, melynek lakói egy városias jellegű település köré csoportosulva saját vezetők, törvények és szabályok szerint éltek, és magukat megkülönböztették más hasonló településektől. 

Poliszok jellemzői:

• A királyságot felváltja a köztársasági forma, megjelennek a népgyűlések
• A poliszok népgyűlései tisztségviselőkkel működnek együtt az állam irányításában
• A tisztségviselőket (például: arkhónok) választják ugyan, de kezdetben csak a leggazdagabbak és legelőkelőbbek vagyis az arisztokraták közül. Ezért ezt az államformát arisztokratikus köztársaságnak nevezzük.
• A nép nagy része a démoszt alkotta, mely a földeket művelte vagy egyszerű iparosként, kereskedőként dolgozott. 

I. Athén irányító szervei, testületei

• Népgyűlés vagy ekklészia: a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
• Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek.
• Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit.
• Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak.
• Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában.
• Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)

Görög gyarmatosítás

Bizonyos poliszok a Földközi-tengerre kihajózva gyramtavárosokat alapítottak a Krisztis előtti VII-VIII. században. 

Görög gyarmatosítás: Bizonyos poliszok a Földközi-tengerre kihajózva gyramtavárosokat alapítottak a Krisztis előtti VII-VIII. században. 

Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott azaz választókerületekre ezek választhattak egy-egy képviselőt a buléba, másrészt timokratikus elven működött. TIMOKRÁCIA vagy timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján és nem származásuk szerint részesülnek állampolgári jogokban és katonai beosztásokban. (Aki vagyonosabb több jogot kap és tiszti rangot a polisz seregében.)

Fogalmak: 

• Görög törzsek: akhájok, iónok, dórok, aiolok
• Mükéne: a legelső fontos polisz a Pelopponészosz félszigeten
• polisz
• arkhónok
• arisztokraták
• démosz
• népgyűlés
• areioszpagosz
• bulé
• esküdtbíróság
• sztratégosz
• phülé
• Timokrácia

Az athéni demokrácia képviselői 

1.Drakón 

Kr.e. 621-594 között vezett Athént. Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)

2.Szolón 

Kr.e. 594-570 között vezette Athént.: Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.

Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben.

1. a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
2. őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani),
3. a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
4. végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

3.Peiszisztrátosz

Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere, ahol egy zsarnok kerül hatalomra a nép áéltal ám később hatalmával visszaélve. Ő a türannosz.. Egy időre Athénban is hatalomra került egy önkényes vezető egy bizonyos Peiszisztrátosz (Kr.e.560 és 527 között) A rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve. Peiszisztratosz zsarnoki uralma dacára jelentős építkezéseket hajtott végre: Píreusz (kikötő) kiépítése, templomok, vízvezetékek létesítése, hadsereg és flotta fejlesztések, földosztás. Fiai követték a hatalomban (Hippiasz és Hipparkhosz) de őket elűzte a nép.

4.Kleiszthenész

Kr.e.508-493 között vezette Athént

 - Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.

- Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 

- Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.

- Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

5.Periklész

Athén demokráciájának fénykora Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulét és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság, amfórák készítése és a művészetek.

Periklész alatt jelentős építkezések is zajlanak Athénban. Pheidiasz építteti meg a híres athéni Parthenónt.  

Az ókori görög kultúra

A görög kultúra jellemzői:

• Mondák, mítoszok, mitológia. A különféle emberi kultúrák és vallások a mítoszaikban magyarázzák meg a világ keletkezéséről és lényegéről, az emberi civilizáció gyökereiről szóló elképzeléseiket. Ilyen mitológikus történet például a görögöknél: Ariadné fonala, Pügmalion monda, Trójai faló mondája, Ikarusz mondája, Akhilleusz mondája ... stb
• Delphoi jósda => az ókor poliszok mindegyike tisztelte és sokan jártak oda jósoltatni.
• Olimpiák szokása: kocsiversenyek, futás, birkózás, ökölvívás voltak a versenyszámok. Rendszeresen megrendezték az olimpiákat (Kr.e. 776 - 393). Csak görögök indulhattak.
• Olümposz hegye, ahol a görögök szerint az istenek élnek. Főleg a 12 legfőbb isten.

Az ókori görögség kultúrája a következő területeken érvényesült: 

• Építészet: oszlopfők: dór, jón, korinthosz, oszlopos épületek timpanonnal (az oszlopok feletti háromszög alakú homlokfelület) Stadionok, színházak, templomok készültek.
• Szobrászat: gyakran az oszlopok helyén emberalakok jelennek meg. Híres görög szobor

  A görög polisz részei:  

• Akropolisz vagy fellegvár (Az athéni Akrpoliszt a Kr.előtti 5 század közepén építették, tervezője: Pheidiasz)
• Agóra vagy piactér
• Khóra vagy vidék, a földművelésre használható területek
• Parália vagy tengerpart, ahol kiépül a Kr.e.VI. század közepén Athén kő-kikötője: Pireusz

• Athén jellege: kereskedő városállam, jelentős hajózó réteggel és fejlett kézműves-iparral.

  Híres görög bölcsek, filozófusok:

Az ókori Hellasz területén számtalan híres bölcs illetve filozófus és gondolkodó élt az ókor időszakában. Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak: 

• Homérosz (Kr.e. 750 körül élt): költő, írásai: Iliasz, Odüsszeia
• Herodotos (Kr.e. 484 - 428): történetíró, a görög-perzsa háborúk elbeszélője
• Szokratész (Kr.e. 470 - 399) etika, logika. Athéniak halálra ítélték istentelenségért (de öngyilkos lett inkább)
• Xenophón (Kr.e. 434 - 355): történetíró, perzsákról írt (Anabaszisz)
• Thuküdidész (Kr.e. 460 - 400): történetíró, Peloponnészoszi háborúról írt
• Platon (Kr.e. 427 - 347): filozófus, államelméletek
• Arisztotelész (Kr.e. 384 - 322), filozófus, a tudományok atyja, Nagy Sándor nevelője

• Tanítványok láncolata: Szokratész => Platón => Arisztotelész (kortársak voltak, de más-más korosztályokban)

  a Laukón csoport (tankönyvben)

• Színház: félköríves nézőtér, maszkok, csak férfi szereplők lehettek

Nagy Sándor (III. Alexandrosz)

Athén és a vele rivális Spárta (egy katonállam) virágzása után egy másik tartomány, Makedónia emelkedett fel, a Krisztus előtti IV. században. Két legfontosabb uralkodója, II. Philipposz és fia III. Alexandrosz volt. Utóbbit más néven: Nagy Sándornak hívtak. Nevelője: Arisztotelész

Mire Nagy Sándor felnőtt, apja már behódolásra kényszerítette a görög poliszokat, Athént és Spártát is. Minden város elismerte a makadón vezetést. Ekkor azonban Kre. 336-ban meghalt.

Hódítások:

Az ifjú Nagy Sándor elhatározta, hogy meghódítja a szomszédos Perzsiát. Híres falanx seregével Kr.e. 334-ben indult a Hellészpontoszon (Boszporusz) keresztül és támadta meg a perzsa nagykirály III. Dareioszt. Döntő makedón győzelem született Gaugaméla mellett 331-ben.

Nagy Sándor egy hatalmas birodalmat teremtett, megkezdte a hellenizációt a görög kultúra elterjesztését az általa uralt területeken. Egyiptomban ő alapította Alexandria városát. 

Fiatalon halt meg 32 évesen Kre. 323-ban, alig 8 évvel azt követően hopgy megkezdte Perzsia elleni hadjáratát. Halála után hadvezérei részekre szakították birodalmát. Például: Szeleukida Birodalom (Szeleukosz alapítása), Ptoleaida Birodalom (Ptolemaiosz alapítása). 

Görög-perzsa háborúk

Javasolt kisegítő anyag: LINK: Görög-perzsa háborúk (Történelemklub)

I. A perzsa-görög viszony a Krisztus előtti 5. század végén

I.1.A terjeszkedő Perzsa Birodalom Kr.e. 546-ban foglalja el Kürosz utasítására a Kis-ázsiai partvidék ión városállamait. Ezzel jelentős számú görög kerül perzsa uralom alá. Később, a Perzsa Birodalom élére Kr.e.522-ben I. Dareiosz király kerül, aki 499-493 közt kíméletlenül leveri ezeknek a ión városoknak a lázadását. Győzelme után pedig Dareiosz elhatározza hadjáratban bünteti meg a felkelést támogató Athént és Eretriát.

II. Három perzsa támadás a görögök ellen:

1.) A Kr.e. 492 -ben induló perzsa hadjárat: A perzsa támadás tengeren és vizen indul, de korán kudarcba fullad. A szárazföldi csapatokat a trákok szórják szét, a perzsa hajóhadat pedig egy hatalmas vihar süllyeszti el az Athosz félsziget csúcsánál.

2.) A Kr.e. 490 -ben induló perzsa hadjárat: Dareiosz a támadás előtt minden görög poliszba elküldte követeit, és mindenkitől behódolást várt. Több állam meg is tette ezt, hogy elkerüljék a perzsák haragját. Ám Athén és Spárta elutasították a behódolást. Válaszul hatalmas sereg, 25 ezer perzsa katona szállt hajókra, hogy átkelve az Égei tengeren (600 hajón) megtámadják Athént. Eretria felégetése után Maratónnál szálltak újra partra (segítette őket Peiszisztrátosz elűzött fia: Hippias) A marathóni csatában Miltiadész vezette az athéniakat és a hoplita falanx győzelmet aratott. Hadvezèrek: perzsáknál: Datisz, athéniaknál: Miltiadèsz A csata: visszavonulást színleltek a görögök, majd az előretörő perzsákat bekerítették. A perzsák erőssége a lovasság és az íjjászok nem tudtak érvényesülni, a görög támadáskor a ugyanis lovakat éppen itatták, és járatták, messze a vonalak mögött. A spártaiak bár elindultak segíteni Athénnak a perzsák ellen, késve érkeztek meg. (Későn indultak mert épp Karneia ünnepét ülték.) A vereség után a perzsák hajókra szálltak, hogy megkerülve az Attika félszigetet, közvetlenül rohanják le Athént. Ám egy bátor athéni katona futva megvitte a hírt Athénnak, és az felkészülhetett. (Ez teremtette meg a maratóni futás hagyományát. A táv: 42,195 km) Végül a perzsák nem próbáltak meg újra partra szállni, inkább hazatértek. Ajánlott térkép: TÉRKÉP

3.) A Kr.e. 480 -ban induló perzsa hadjárat: A hadjárat előtt Athénban vita alakult ki arról, hogy az újabb perzsa hadjáratra készülve a lauroni ezüstbányák bevételeiből a szárazföldi hoplita-sereget fejlesszék e, vagy inkább a hadiflottát! Ariszteidész a szárazföldi sereg fejlesztését támogatta (és a földműves parasztok, arisztokraták egyetértettek vele), viszont Themisztoklész inkább a hajóflottát akarta megerősíteni. Themisztoklészt a kereskedők támogatták, mert az építendő hajók és a tengerek biztonsága éppen érdekeiket szolgálta. Végül Themisztoklész győzöt, 180 db triérészt (3 evezősoros döfőorral rendelkező gályát) építettek. TRIÉRÉSZ link. Közben Perzsiában I. Dareiosz után Xerxész lett a király. Kr.e 480-ben elrendelte a hadjáratot a görögök ellen. Követeket küldött a poliszokban, de Athén és Spárta most is elutasította a behódolást. (Spártában a követeit ezúttal még kútba is dobták.) 

Görög haditerv: A görög poliszok követei az Isztmoszon döntötték el haditervüket (Kr.e.481) A perzsák megállítására a thermopülai szorost választották. Itt ugyanis a földrajzi viszonyok lehetővé tették, hogy egy kisebb haderő is sikeresen verjen vissza egy számbeli túlerőben lévő sereget. A tanácskozás azonban számolt annak lehetőségével is, hogy esetleg a perzsák majd mégis áttörnek a szorosban. Erre az esetre azt tervezték, hogy kiürítik Athént, és minden erejüket az isztmoszi szoroshoz vonják, melynél falat emelnek, a Pelopponészosz védelmére.

A thermopülai csata:  Körülbelül 200 ezres sereggel indult a perzsa támadás szárazföldön északról dél felé és vele párhuzamosan a tengeren is. link: TÉRKÉP Egy 8 ezres görög sereg vonult a thermopülai szoroshoz, Leonidasz spártai király vezetésével. A perzsa támadás ötödik napján egy Ephialtész nevű malisi (helybéli) görög – magas pénzjutalom fejében - megmutatta a perzsáknak az Anopaia ösvényt, melyen keresztül a szoros megkerülhető volt. Amikor a görögök számára világossá vált, hogy elárulva őket, a perzsák a szoros mindkét végén támadhatnak, azt a döntést hozták, hogy megosztják erőiket. A Leonidasz vezette 300 legbátrabb spártai és a thébaiak feláldozva magukat a szorosban maradnak, és addig tartják fel a perzsákat, amíg csak tudják, és amíg mind el nem hullanak. Ezen idő alatt pedig az eredetileg 8000 fős görög sereg többi része visszavonul az Iszthmoszhoz. A tervet végrehajtották, a 300 spártai mind elesett, de a sereg megmenekült. A perzsák bevonultak a kiürített Athénba, ahonnan a lakosság a környező szigetekre menekült.

4.) A perzsák kiűzése: A perzsák feldúlták Athént, az athéni flotta pedig egy hónappal a thermopülai csata után (480 szeptember) a szalamiszi tengeri csatában legyőzte a perzsákat. A hatalmas és nehézkes perzsa hajókat a szűk szalamiszi csatornába csalták (Szalmisz szigete és a partvonal közé), ahol a görög triérészek végeztek velük.

Ezt követően a perzsák már nem mertek tovább támadni dél felé, de egy évre Athénban maradtak. Döntő csata: 479-ben zajlott Plataia mellett. Ebben spártai, athéni és több más poliszból összevont 40 ezres görög had legyőzte a 100 ezres perzsa sereget (Pauszaniasz, spártai hadvezér vezetésével). A perzsák kivonultak Hellaszból. Az athéniak pedig 478-ban létrehozták a déloszi szövetséget, hogy tagjai pénzzel és hajókkal támogassák Athént, az esetleges újabb perzsa támadás esetére. A görög - perzsa háborúkat a Kalliaszi béke zárta le végérvényesen Kr.e. 449-ben.

D O L G O Z A T

---------- x ----------