A dualizmus kora

A dualizmus kora (1867-1918)

I. A dualizmus: A kiegyezés (1867) megkötésével kialakuló berendezkedést, mely Ausztria és Magyarország két-központú, azaz dualista kapcsolatát jelentette és az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulását eredményezte egy alkotmányos királyság keretei között, dualizmus korának nevezzük 1867 és 1918 között.

A kiegyezés (1867):

1. Közös ügyek és közös szervek: A hadügy, külügy, pénzügy közösen kezelt területté vált, minden más dologban Magyarország parlamentje és kormánya önállóan dönthetett. Közös szervek: közös minisztertanács a 3 közös ügyben és a delegációk. A bécsi és budapesti parlamentek által választott 60-60 fős képviselői csoportok, más néven delegációk a közös ügyek költségvetéseiről döntöttek.
2. Uralkodói jogok: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése.
3. Gazdasági kiegyezés: Három fontos része volt: a két ország együtt fizeti az államadósságot és a közös ügyeket (kezdetben 70:30 arányban megosztva), vámközösség vagyis közös pénz használata közös adó-, és vámrendszerrel és végül 10 évente újratárgyalható a gazdasági kiegyezés.

A dualizmus korának gazdasága

1. Mezőgazdasági fejlődés: a mezőgazdaság gépesítése megindul (pl. cséplőgépek), istállózó állattartás bevezetése, intenzív állatfajták tenyésztése, kertészeti gazdálkodás
2. Siker ágazatok: malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.Sikeres volt még Magyarországon a vasútipar (1868 - MÁV), magyar találmányok: kéregöntésű vonatkerék és villanymozdony (Kandó Kálmán).
3. Országfejlődés: Folyószabályozások, iskola és kórház építések zajlanak, létrejön a Magyar Általános Hitelbank (1867) Az ország ipara, mezőgazdasága városai fejlődnek.
4. Problémák: 1873-as pénzügyi válság, az amerikai gabona és ausztrál gyapjú elárasztja Európát, így egy időre kiszorulunk a piacokról. Filoxéra pusztítja a szőlőt (1875 és 1900 közt).

A dualizmus korának társadalma:

1. Torlódó társadalom: Más néven: kettős társadalom-szerkezet, amikor egyidejűleg, egymás mellett létezik az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom.
2. Rétegek: munkásság, parasztság, kispolgárság, középosztály, nagypolgárság, arisztokrácia. Röviden bemutatva: a munkásság 1 milliós, a parasztság 7 milliós réteg volt (1914-ben) Zsellérek: földtelen agrár munkások voltak.
3. Középosztály: Két részre oszlott: történelmi középosztályra és úri középosztályra. Az előbbi megtartotta hagyományos életmódját, azaz földbirtokából élt, míg az utóbbiak - az úri középosztály tagjai - részben az értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, mérnökök) táborát alkották, részben dzsentrik lettek. Dzsentri (gentry): olyan földjét vesztett és elszegényedett nemes, aki úrias életmódját katonatiszti, hivatali vagy értelmiségi karrierrel próbálja fenntartani. A középosztály aránya (1867-1918) kb. 17% volt.
4. Városfejlődés: Budapest nagy fejlődésnek indul, elnevezése 1873 -tól lesz csak Budapest (előtte: Buda, Óbuda, Pest) Lakossága: 1867-ben: 300 ezer, 1918-ban: 900 ezer.

A dualizmus korának politikai berendezkedése:

1. Főbb szervek: országgyűlés, megyei - városi törvényhatóságok. Ezekben fontos szerepe volt a virilistáknak. Virilisták = olyan módos, magas helyi adót fizető polgárok, akik jövedelmük okán helyi képviselők lehetnek.
2. Választójog: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. Jellemző volt a nyílt szavazás és a nemzetiségi területeken a szavazókörzetek manipulálása.
3. Pártok a dualizmus idején: A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Deák-párt és a Balközép párt volt. A Deák-párt támogatta a kiegyezést, a Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával. 1875-ben jött létre a Szabadelvű Párt, mely Tisza Kálmán vezetésével 15 évig volt hatalmon (1875-1890). Fontos volt még a Függetlenségi Párt, mely ellenezte a kiegyezést.