9. dolgozat: 11A - A második világháború

9. dolgozat: 11A - A második világháború

A háború első fele (1939-1941)

Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop Paktum): 1939. augusztus 23.

Hitler miután eldöntötte, hogy mégis lerohanja Lengyelországot és kirobbantja a háborút, el akarta kerülni a kétfrontos háborút. Ezért elhatározta: átmenetileg békét köt az oroszokkal. Sztálin szintén időt akart nyerni, hogy megerősítse a Szovjetunió iparát és haderejét. Így végül a két ország megnemtámadási szerződést kötött. A paktum titkos záradékában megegyeztek arról, hogy Lengylország nagyobbik része a németeké, kisebb része az oroszoké lesz, és a Szovjetunió megkaphatja még a Baltikumot, Besszarábiát és Karéliát is.

A II világháború első évei, 1939-1941

1. Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én a német hadsereg lerohanta Lengyelországot. Ezzel kitört a második világháború. Alig 4 hét alatt elesett Lengyelország.
2. Furcsa háború: Lengyelország német lerohanása után a franciák és angolok hadat üzentek a németeknek, és 9 hónapon keresztül a "furcsa háborúban" csak farkasszemet néztek a németekkel.
3. Skandinávia lerohanása: Lengyelország után a németektől északra fekvő aprócska Dániát egyetlen éjszaka alatt megszállták. Ezután jött Norvégia megszállása, ahol németbarát bábkormány alakult. (Quisling-kormány)
4. Belgium - Franciaország - Hollandia legyőzése: 1940 májusában villámháborús módszerrel (páncélosok és a légierő együttes bevetésével) a Wehrmacht megkerülte a Maginot vonalat és lerohanta Belgiumot, majd Francaiországot és Hollandiát is. 1940 június 14-én, alig több mint egy hónappal a támadás megindulása után a német katonák már Párizsban masíroztak.
5. Angliai csata: Miután Hitler az összes környező állaom lerohanta, Anglia következett. A partraszállás előtt azonban még tönkre akarta bombázni az angolokat és repülőtereiket. 1940 nyarán és őszén, 3 hónapon keresztül zajlott Anglia felett a légi háború (Spitfire - Messerschmitt párharcok). Végül a németek feladták és elahalasztották Anglia megszállását. A Luftwaffe = német légierő átmeneti vereséget szenvedett.
6. Balkáni és afrikai hadjárat: Mussolini 1940 őszén megirigyelte Hitler sikereit és támadást indított Görögország, majd Egyiptom ellen. Mivel azonban mindkét helyen veszített, Hitler seregének kellett helyrehozni a helyzetet. A németek Jugoszlávián keresztül lerohanták Görögországot. Jugoszlávia felbomlott, Horvátország fasiszta bábállam lett, a többi részét felosztották. Afrikában Erwin Rommel győzte le az egyiptomi angol sereget. (Afrikakorps)
7. Szovjet hadműveletek: Lengyelország és Finnország: A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Sztálin elfoglalhatta Lengyelország keleti részét (Katyinnál lemészárolták a lengyel tisztek egy részét). Majd bekebelezte a Balti államokat és megindult Finnország ellen is. A 3 hónapo téli háborúban végül a Szovjetunió legyőzte Finnországot és elvette területei egy részét.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

A háború első szakasza 1939 ősze és 1941 tavasza között sorozatos német sikereket hozott: Hitler legyőzte Lengyelországot, Észak-Európát, a Benelux államokat, Franciaországot, majd az olaszokat kisegítve a Balkánt (Jugoszláviát, Görögországot) és Afrikában visszaverte az Egyiptomból támadó briteket.

A hitleri német hadsereg támadó hadjáratainak sorrendje:

A fasizmus veresége, harcok a Szovjetunióban

A Szovjetunió lerohanása: 1941 június 22-én több mint 3,5 millió német katona, 3600 harckocsival és 4400 repülővel támadt a Szovjetunióra.

• A hadművelet a Barbarossa-terv nevet kapta egy középkori nagy német uralkodóról, Barbarossza Frigyesről (rőtszakállút jelent a Barbarossa). A hadművelet 3 irányban indult: északon Leningrád, középen Moszkva, délen Sztálingrád felé. Leningrádot nem tudták elfoglalni, csak körbezárták és 1944 -ig ostrom alatt tartották.
• A Wehrmacht fél év alatt megszállta a Szovjetunió keleti részeit, ám Leningrád és Moszkva alatt végül 1941 decemberében a Vörös Hadsereg megállította a németeket. A moszkvai csata volt 1941 decemberében a németek első nagy veresége. A kudarc oka: az óriási hó, a -30 fokos hideg és az utánpótlás problémája.
• A Barbarossa terv 1941 decemberében elakadt Moszkvánál, így a német hadsereg 1942-ben inkább délen, a Don folyó vonalában próbálta meg az előretörést. Ezúttal a cél a Kaukázus volt és Sztálingrád városa.

Japán támadása az USA ellen: Japán már 1931 -tól terjeszkedő politikát folytatott, melynek során:

• megszállta Észak-Kínát (Mandzsúria tartományt)
• később lerohanta egész Kínát (1937)
• megszállta Indokínát (1940)
• végül 1941 december 7-én hadüzenet nélkül és váratlanul lebombázta a Csendes Óceánon lévő legnagyobb amerikai haditengerészeti bázist Pearl Harbor szigetén. Kb. 2500 amerikai halt meg a támadásban és az amerikai flotta 7 hadihajója is elsüllyedt (közte 4 csatahajó).

A japán támadásra válaszul, Amerika feladta semlegességét. Bár előtte is támogatta fegyverszállításokkal Angliát és a Szovjetuniót) Ám 1941 december 8-án hadat üzent a fasiszta hatalmaknak és megkezdte  a felkészülést Japán legyőzésére. Közben Japán terjeszkedett a Csendes-Óceánon és Indiát illetve Ausztráliát fenyegette.

A háború második fele

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol.

A három csata:

1. Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza. Az amerikaik előre tudtak a japán támadásról, mert egy bizonyos Joseph J. Rochefort kapitány megfejtette a japán rejtjelezést.
2. El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montgomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.
3. Sztálingrádi csata (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. (A 6. német hadsereg Paulus tábornok vezetésével.) A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A nnémetek-magyarok-olaszok-románok teljes veszetsége: 850 ezer fő lett.

Összefogás Hitler ellen:

1.) 1941 augusztus 10-én született meg az Atlanti Charta melyet Anglia és az USA art alá arról, hogy összefognak Hitler ellen. A Chgartához 1,5 hónappal később a Szovjetunió is csatlakozott.

2.) Az USA kölcsönbérleti szerződések révén fegyverekkel, ellátmánnyal kezdte támogatni a hadviselő feleket, főleg a Szovjetuniót.

3.) Később, 1943 novemberében a három ország vezető Teheránban megegyeztek arról, hopgy 1944 nyarán második frontot nyitnak Franciaországban egy partraszállással és így két oldalról támadva győzik majd le Hitlert. Ez volt a híres Teheráni Konferencia. Aláírók: Churchill, Roosevelt, Sztálin.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

Európa felszabadítása:

1. Olaszország összeomlása: A németek afrikai veresége után, a szövetségesek Afrikából Szicilia felé támadtak. Amerikia pratraszállás: 1943 nyarán. Mussolini ezzel megbukott, az olasz király leváltotta és fegyverszünetet kért. Ám Hitler gyorsan reagált: egy SS osztaggal kiszabadíttatta Mussolinit és a Wehrmacht gyorsan megszállta Olaszországot. Hosszú harc kezdődött, Róma csak 1944 nyarán szabadult fel. (Hitler bizalmatlan lett a titokban a szövetségesekkel tárgyaó Horthyékkal kapcsolatban is, így 1944 március 19-én  elrendelte Magyarország megszállását is.)
2. A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadítása: 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a német uralom alól. Egyetlen komolyabb német ellentámadás: Kurszki tankcsata (1943 július 4-13) Magyarországot 1944 szeptember 23-án érték el a szovjet csapatok. 1945 elejére az oroszok már a német határokhoz közelítettek. 
3. Normandiai pratraszállás: 1944 június 6.: Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével az angolok és amerikaiak 1944 június 6-án, a "D" napon, 170 ezer katonát tettek partra Normandiában (Franciaország). Később, az ezt követő 3 hónapban további 2,5 millió katona érkezett Franciaországba. Ezzel megnyílt a 2. front, mely fél év alatt visszaverte Franciaországba a németeket. Video: "Ryan közlegény megmentése, részlet"

4.) Német ellentámadási kísérlet: A Wehrmacht 1944 karácsonyán Belgiumban ellentámadást indított (Ardenneki offenzíva) az amerikaiak ellen, de a kísérlet kudarcba fulladt. Merénylet Hitler ellen: A normandiai partraszállással Németország két tűz közé került. A német tábornokok egy része Hitler ellen fordult. Az összeesküvés egyik résztvevője Stauffenberg ezredes táskabombát rejtett Hitler lengyelországi támaszpontján a Führer közelébe (egy megbeszélésen) De a robbanás nem ölte meg Hitlert. Partizán mozgalmak: A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Franciaországban működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

5.) Német összeomlás: 1945 tavaszára Németország összeomlott. A szövetségesek Jaltán (1945 február) már a háború ázsiai befejezéséről tárgyaltak. Sztálin területek fejében ígért segítséget Japán ellen. Közben az oroszok 1945 áprilisára már Berlint ostromolták, az amerikaiak pedig Németország nyugati városait szabadították fel. Hitler 1945 április 30-án öngyilkos lett. A német tábornokok május 7 -én és 8-án aláírták a fegyverszünetet. A háború már csak Japán ellen folyt 1945 szeptember 2-ig.

A háború vége Európában: 1945 május 8.

A háború vége a világon: 1945 szeptember 2.

A harcok vége Ázsiában

• A háború vége a Csendes-óceánon: 1945 májusa után Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború. Az amerikaiak a végső győzelemért (valójában egy kísérlet miatt) kifejlesztették a világ első atombomjáját (Robert Oppenheimer segítségével) Atombombákat 1945 augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le. Hirosimában 70 ezren azonnal, és még száz ezren heteken belül meghaltak. Japán 1945 szeptember 2-án kapitulált. Ezzel véget ért a világháború.
• A Potsdami Konferencián (1945 nyara) a három nagyhatalom: USA, Szovjetunió, Anglia megállapodtak a háború utáni határokban, a vesztes országok büntetéseiben és a nürnbergi bíróság felállításában. A nürnbergi per végén (1946 őszén) kivégeztették a legfőbb német bűnösöket, így pédául haálra ítélték Gőringet, Ribbentropot, és még 8 háborús főbűnöst!

Megtanulandó személyek:

• Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
• Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
• Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
• Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
• Nevliie Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
• Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
• Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
• Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
• Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
• Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
• Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
• Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
• Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
• Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
• Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere