Emlékkönyv kiadás a makói Galamb József Szakképző Iskola jeles évfordulói alkalmából

Emlékkönyv kiadás a makói Galamb József Szakképző Iskola

jeles évfordulói alkalmából (2017-2019)

/Harmat Árpád Péter/

Az ember élete során sok mindenre lehet büszke, például fiatalkori sporteredményeire, diplomáira vagy gyermekeire. Én mindezeken túl a munkahelyemet jelentő iskolámra és annak érdekes történetére is büszke vagyok. Szerencsés embernek mondhatom ugyanis magam, mert olyasmivel foglalkozhatok, amit szeretek és ezt éppen ott végezhetem, ahol tanárként a legjobban érzem magam: a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. Ódon folyosóin, tágas tantermeiben és fenyőkkel teli udvarán hivatásomnak, a történelemnek légköre vesz körül. A falak mesélni tudnak, ha elmélyedünk a közel 90 éves épület múltjában és a még sokkal régebbre visszanyúló makói iparosképzés krónikájában.

Iskolánk 2017 és 2019 közt két nagyon fontos évfordulót is megünnepelhet. Az egyik évforduló a már említett képzéshez kötődik hiszen 2017-ben elmondhatjuk, majd, hogy már 135 éve annak, hogy Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter, 1882 május 8-án hivatalos leíratában szólította fel Makó polgármesterét, Posonyi Ferencet egy iparostanonc-iskola létrehozására. 

"... felhívom az iparos tanulók oktatása tárgyában a megye közönségét ... az iparos tanulók oktatása tárgyáben azon irányban kezdje meg a tárgyalásokat, hogy az illető község saját költségén, és az ott lakó iparosok hozzájárulásával a hivatott törvény rendelete értelmében állítson iparos tanulói számára ipar iskolákat."

A másik fontos évforduló 2019-hez kapcsolódik, amikor épp 90 éve lesz annak, hogy 1929-ben csodálatos iskolánk felépítése befejeződött. A két fontos dátumhoz egy harmadik is kapcsolódik, mégpedig 1954, amikor az iparostanonc képzés és az épület története összefonódott. Ekkor került az iparostanonc képzés jelenlegi épületünkbe. A kiemelkedő évfordulók megérdemlik a méltó megemlékezéseket is, melyeknek megkoronázása egy limitált példányszámú, igényes emlékkönyv kiadása lesz 2017-ben. De mi is kerülhet ebbe a bizonyos könyvbe? Például az iskola múltjának felidézése, az itt végzett híres emberek, jeles személyiségek, sikeres helyi válallkozók megemlítése, a sok évtizede itt tanító tanárok élményei, a korábbi igazgatók visszaemlékezései, érdekességek, sorsfordító események - mint az iskola elnevezései, sikerei - és természetesen sok-sok büszkeségre okot adó emlékanyag. 

A kezdetek felidézése

Hogyan is kezdjük tehát? Alighanem a mai iskola történetének két szálon "futtatásával" érdemes elindítanunk a múlt felidézését. Az egyik szálat a képzés krónikája jelenti, melynek megismerésében jelentős segítség iskolánk hajdani tanárának, Marosvári Attilának 1993-ban megjelent könyve (A szervezett iparoktatás története Makón) Ebből forrásból tudhatjuk például, hogy Dr. Borotvás Dezső, a makói tanonciskolai bizottság alelnöke 1883 február 20-án beszámolt a városi közgyűlésnek az iskola megnyitásáról. Jelentéséből kiderül, hogy az iskola induló létszáma 150 fő volt, és hogy az oktatás 1883 február 21-én kezdődött meg, mégpedig a belvárosi református fiúiskolában, Kemény Lajos evangélikus lelkész igazgatói irányítása alatt. Négy és fél évtizeddel később, 1928 november 27-én Dr. Nikelszky Jenő makói polgármester levélben kérte gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatás minisztertől egy önálló, csak iparostanonc képzést szolgáló épület megépítését Makón.

"... türhetetlen, hogy 540 tanuló egy elemi népsikolának 6 szűk tantermében összezsúfoltassék, mégpedig 12-20 éves koruk dacára 6-10 éves gyermekek részére méretezett padokban. ..."

A Vallás- és Közoktatási Minisztérium támogatta a kérést, így megkezdődtek az építkezések a D'Orsay (ma Posta) utca 4 szám alatti telken. A munkálatok1932 május 20-ra fejeződtek be és az iskola birtokba vehette az épületet 1932 október 3-án. A második világháború alatt a Magyar Királyi 264. sz. Vöröskereszt hadikórháznak foglalta le, így az oktatás egy ideig a szegedi utcai elemi iskolában folyt. Később, a szovjet csapatok megérkezése, majd a kommunista hatalom kialakulása után az iparostanonc képző iskola államosítása is lezajlott, mégpedig 1948 szeptemberében. A szocialista szakmunkásképzés elveit - köztük a tanműhely - létesítés lehetőségét - az 1949. évi IV. tc. rögzítette. Létrejött a Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH) a szakmunkásképzés központi szerve, majd 1952-ben jött a profilváltás Makón: az addigi vasipari jellegű képzést építőipari tanulóképzés egészítette ki. (Új elnevezés: Munkaerőtartalékok Hivatala 151. sz. Iparitanulóiskola.) Az iskola képzései pedig három helyen folytak a városban: a Posta utcában (főépület), a Görög Szabadságharcosok terén (ma Szent János tér), és a MÁV járműjavító tanműhelyében. Aztán 1954 októberében újabb profilváltás következett: megindult a traktorosgépész képzés is.

Ugyancsak 1954-ben, az országos beiskolázás kialakulása miatt, és a megnövedetett tanulólétszám okán az iskola átköltözött a Sztálin utcai (ma Szép utcai) épületbe. Ezzel el is érkeztünk az iskola történetének második vezérfonalához, az épület múltjának bemutatásához. A hatalmas komplexum korábban volt tűzoltólaktanya, majd csenfdőrlaktanya is, és az említettek szerint 25 évvel felépülését követően az iparitanuló iskolának adott otthont. Az épület első 25 évének történetét külön fejezetben - saját képanyaggal - érdemes felidézni és bemutatni.

Az elmúlt fél évszázad

Az iskolát 1954-ben az akkor hozzáférhető legkorszerűbb technika alapján szerelték föl (rögtön lett ifjusági könyvtár is), amihez Fehér Gyula igazgató színvonalas szemléltető eszközöket is készíttetett.1957-ben megszűnt az MTH, helyét a szakmunkás iskolák vezetésében a Munkaügyi Minisztérium (MÜM) vette át. Az iskola jól teljesített, szépen fejlődött, 1961-ben már 15 műhellyel rendelkezett, melyek nagyobb része ekkor még az iskolaépületben volt. (1969-re a tanműheyek száma 19-re emelkedett.) Közben 1969-ben újra változott (1949 óta először) a szakmunkásképzés szabályozása, mégpedig az 1969 évi VI. törvény alapján, 1969 október 8-án. Megindult az emelt szintű szakmunkásképzés is. Később, 1974 -től a szakmunkás iskolák (és szakközepek) a megyei tanácsok irányítása és felügyelete alá kerültek, így a makói iparitanulóiskola felettes szerve is megváltozott. Négy évvel később pedig, 1978-ban megkezdődhetett végre a szakközépiskolai képzés is.

A technikai fejlődés 1980 után fegyorsult: 1982-re kiépült a zártláncú televíziós rendszer, majd 3 évvel később létrejött az első számítógépes szaktanterem is. Az innováció profilbővüléssl is járt: 1982 szeptemberétől megkezdődött külföldi diákok képzése is Makón. A Magyar Néphadsereg Elektronikai Igazgatósága megbízása alapján 20 elektroműszerész szakmát tanuló líbiai diákot iskoláztak be. (1988-ig zajlott az afrikai tanulók képzése.) Közben 1983 május 5-én nagyszabású díszünnepség keretében emlékeztek meg az iskoal centenáriumáról. A beszédet ez alkalomból Dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes mondta és helyezett el emléktáblát az épület aulájában, gróf Zichy Jenő (Országos Iparegyesület elnöke) szavaival.

A technikusképzés 1986-ban kezdődött, majd 1992 -ben az iskolafönntartó Makói Képviselőtestület engedélyezte a Gorzsai Állami Gazdaságtól 200 ha szántó, tangazdaságként történő használatba vételét az Igási úti telepen. Az iskola 1994-től beindította a szakmunkások szakközépiskoláját, amely lehetővé tette, hogy a végzett szakmunkások érettségi bizonyítványt szerezhessenek. A 2003-as évben ismét változás állt be az iskola életében, a többi makói középfokú intézményhez hasonlóan a város a fenntartást „leadta” a megyének. 2007. augusztus 01-től a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozata alapján az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Pulitzer József Kollégium valamint a Galamb József Szakképző Iskola jogutódlással megszünt. Az így létrejött intézmény működtetését később a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vette át. A 2013 évben végrehajtott közoktatás átszervezése során az a döntés született, hogy a mezőgazdasági szakképzéssel foglalkozó oktatási intézmények kerüljenek a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába. 2013 augusztus 1-től az intézmény Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola néven - mint önállóan működő intézmény - a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába került.

Galamb József

Az iskola jó érzékkel választotta nevének Galamb Józsefet, hiszen kevés olyan szülötte van kis hazánknak, aki akkora mértékben bizonyította volna külföldön tehetségét, rátermettségét és különlegességét, mint a makói Galamb József gépészmérnök, aki 1914 és 1944 közt három évtizeden keresztül volt a világ legnagyobb autógyárának a Ford Company detroiti üzemének főkonstruktőre. Nevéhez fűződik több találmány és a híres Ford-T modell megtervezése. Életéről bővebben már írtam egy tanulmányomban, melyből sok érdekesség is helyet kaphat az emlékkönyben. Galamb József életútja példa és mintakép lehet a tanulók számára és nem csak szakmai sikerességéért, hanem Makóért tett nagyvonalú felajánlásai miatt is: 

"Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak, az a meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, aki magyarnak született, bárhová juttatta is a sors szeszélye. Ennek a kötelezettségnek akarok részben eleget tenni, mikor egy vagy több makói születésű felsőipariskolai tanuló segélyezésére Makó városánál 100 ezer koronás ösztöndíj alapítványt teszek" 

Minden galambos diák számára óriási büszkeség egy olyan ember nevével fémjelzett iskolában tanulni, mint Galamb József.

A könyv személyes emlékanyagai

Az iskola múltját bemutató emlékkönyv csak személyes emlékanyagokkal lehet teljes. A tervezett 100 oldal (A/4 mérettel) jelentős részét képeknek kell elfoglalnia, melyek felidézik az iskola történetének legszebb és legtöbb büszkeségre okot adó fejezeteit, korszakait illetve eseményeit. Ugyancsak lényeges a régi tanárok és igazgatók: Szentpéteri János, Nagy János, Lévai Ferenc Joó Sándor, Sisák Tibor, Nagy András, Nagyné Mari Ildikó és természetes Horváth Zoltán visszaemlékezései és néhány oldalas, múltat felidéző írásai.

Összefoglalva:  történelmi visszatekintés, fordulópontok, dicsőségek, sikerek, érdekességek és személyes visszaemlékezések illetve mindezeket szemléltető képek tehetik méltóvá mindannyiunk nagy büszkeségének, a Galamb József Szakképző Iskolának közelgő évfordulóit. Számomra ezt jelenti mindaz a munka, mely a könyv megszületését hozza el, reményeink szerint 2017 szeptemberére.

Harmat Árpád Péter

2016.12.19.

--- X ---