6. dolgozat 12ab - Kádár-korszak és a rendszerváltás

A Kádár-korszak (1956 - 1988)

Kádár megítélése és rendszere (1956-1988)

• Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Ennek fő oka: Kádár sokkal enyhébb diktatúrát valósított meg nálunk, mint a többi Kelet-európai kommunista ország vezetője. Több minden volt megengedett. Kádár rendszerének elnevezései: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus. (Mind azt érzékelteti, hogy ez egy enyhén elnyomó rendszert volt 1956 - 1988 közt.)
• 56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.
• Barakk = foglyok számára épített, többnyire fából készült épületek, kerítéssel körbezárt táborokban. Lásd lenti képet:

• Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
• Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
• Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.
• Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások épültek, panelprogram valósult meg, ingyenes volt az iskolai fogorvosi ellátás, alacsony áron lehetett könyveket venni és belföldi nyaralásra befizetni ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban:

• 1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött.
• A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.
• Az 1970-es évektől kialakult a Kádár-rendszerben az uralmon lévők két tábora: keményvonalas kommunisták (sztálinisták, diktatúra-pártiak) és a reformer kommunisták.

Válság kialakulása:

• A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.
• A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

Kádár János bukása:

1. Az ország eladósodása: 1973 -tól rohamos. A lakosság nem tud erről, Kádár eltitkolja.
2. Az emberek elégedetlenségének jelei: a) Szamizdat irodalom alakul ki, pl.: Figyelő, Demokrata, melyet százezrek olvasnak b) Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetések zajlanak 1989-ben c) Taxisblokád a nagy benzinár emelések ellen (1990)
3. Pozsgay Imre kijelentése a médiában: 1989 január 28-án: 1956 nem ellenforradalom volt
4. A reformkommunisták előretörése, Grósz Károly leváltja 1988 májusában: felfelé buktatják, amikor a pártkongresszus pártelnökké nyilvánítja, miközben ez a korábban nem létező pozíció semmiféle jogkört nem ad Kádárnak. Rá egy évre, 1989 nyarán (július 6-án) Kádár meghal. Véget ér a "kádár-korszak" is.

---------- X ----------

D O L G O Z A T

I. Az egységesülő világgazdaság (190.old)

A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:

• Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
• Nyugat-Európa és az EU
• Kelet-Ázisa. Japán, Kína
• Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia

A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.

II. Jóléti társadalom, kultúrális sokféleség (194.)

• Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
• Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
• A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
• Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

III. A szocializmus és a magyar társadalom (198.old)

• Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Ratkó-korszak: 1950-1953 közt Ratkó Anna egészségügyi minisztersége, mely tiltotta az abostuszt és gyermekvállalásra ösztönzött. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). A népesség mégis fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik.
• Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
• A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 - 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
• Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.

IV. A szocializmus és a magyar szellemi élet (198.)

• Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a "tűrés" vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy "tabu-témát" (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
• Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
• A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.

D O L G O Z A T

Fogalmak: jóléti állam, fogyasztói társadalom, globalizáció, 68-as mozgalmak,

------------------------------