5. témazáró - Nemzeti egységmozgalmak, USA, gyarmatosítás

5. témazáró: Nemzeti egységmozgalmak Itáliában és Németországban

Olaszország megszületése

I. Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

• észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
• észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
• délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
• középen a Pápai Állam feküdt

II. Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

III. A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

IV. Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

V. Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

VI. Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

A német egység létrejötte

I. A német gazdaság:

• A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
• Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
• A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
• A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

II. A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

• Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
• Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.

• Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)
• Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)
• Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

III. A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

IV. A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

• A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.
• Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.
• Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

V. A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

Polgárháború az USA -ban (1861-1865)

Polgárháború: Az Egyesült Államok iparosodott északi államai és a déli rabszolgatartó államok közt zajló 4 éves hárborút, mely 1861 és 1865 közt dúlt, amerikai polgárháborúnak nevezzük!

I. Az USA kialakulása és terjeszkedése:

1. Az USA független államként 1783-ban jött létre, miután a függetlenségi háborúban (1775-1783) legyőzték az angolokat. Az USA saját fővárost (Washington) és saját alkotmányt hozott létre (1787). 
2. Később, 1783 és 1849 közt az USA az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig terjeszkedett és sorra alakultak ki államai.
3. Az 1800 -as években gyors fejlődés zajlott: vasútépítések, iparvárosok jelentek meg a keleti parton! Az USA fejlett országgá változott, ám közben északi és déli államai közt ellentétek alakultak ki.

II. Észak és Dél különbségei:

III. Ellentétek kialakulása: Három területen alakult ki viszály észak és dél között: 

1. Az északi államok szabályzott vámpolitikát akartak bevezetni, mely korlátozta volna a külföld és Amerika közti kereskedelmet és pártolta volna, hogy észak és dél egymással üzleteljen. Ellenben a déliek szabad kereskedelmet akartak, mert továbbra is fő partnerükkel, Angliával akartak üzletelni (gyapotkereskedelem).
2. Második vita: rabszolgaság kérdése. Az északi államokban élők ellenezték a rabszolgaság intézményét, annak dacára, hogy az 1800-as években az amerikaiak jelentős harcokban pusztították az indián törzseket. A legutolsó nagy indián vezető Geronimo volt, aki az 1870-es években vívott háborút az apacsok élén az amerikaiakkal. (1886-ban fogták el.)
3. Harmadik vita: új államok kérdése. Az újonnan kialakuló államok milyen berendezkedést kövessenek? Erre megoldást kínált a Missouri Kompromisszum (1820). Lényege: a 36. fok 30 perc szélességi körtől északra tiltották, ettől délre engedélyezték a rabszolgaságot + az unióba azonos számban vettek fel rabszolgatartó és szabad államokat.

IV. Az abolicionista mozgalom: A rabszolgasorban tartott feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom északon. A mozgalom aktivistái gyűléseken vettek részt és gyakran próbálták segíteni a rabszolgák északra szökését.

V. A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Kijelentését a déliek félreértették: azt hitték el akarja törölni mindenhol a rabszolgaságot. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt.

VI. A polgárháború eseményei:

A háború első szakasza: 1861-1863. Az első csatákat a déliek nyerték, mert katonáik tapasztaltabbak voltak. A feketék féken-tartása miatt minden déli értett a fegyverforgatáshoz! Három csatában győztek:

• Első Bull-Runi csata (1861 július 21) - Washington közelében
• Hétnapos csata (1862 június 2) - Richmond közelében
• Második Bull-Runi csata (1862 szeptember 4.)

A háború második szakasza: 1863-1865. Éreztetni kezdte hatását az északiak létszámbeli és ipari fölénye. Közben Lincoln kiadta a "Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre. Másik törvénye: a rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.)

Fordulat a polgárháborúban:

Az 1863 nyarán két nagy csatában is döntő győzelmet arattak a jenkik: Vicksburgnál és Gettysburgnál! Később pedig Ulysses Grant Washington környékén, William Sherman pedig középen kettévágva és Atlantán keresztül törve győzte le a délieket. Legendás déli tábornok: Robert Lee. Fegyverletétel: 1865 április 15.

Északi győzelem okai:

1. Az északiaknak több katonájuk volt
2. Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár)
3. Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával

VI. A polgárháború után:

• Az északiak 10 évre megszállták délt és felszabadították a rabszolgákat. A feketék szabadokká válva bűnözőkké váltak. Ellenük alakult a déliek által fenntartott Ku-Klux-Klan (titkos szekta a négerek megfélemlítésére)
• Egy déli származású merénylő megölte Lincolnt (fegyverletétel után 6 nappal)
• Amerika egységes állammá válva megindult a fejlődés útján, és a századfordulóra világhatalommá vált!

A gyarmatosítás

(Ebből a részből csak a végén lévő 18 db fogalom lesz a dogában)

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később az angolok, franciák végezték a legtöbb gyarmatosítást. Gyarmatosítás = egy-egy terület kiaknázása a hódító állam részéről.

Gyarmatosító hatalmak:

• Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).
• Terjeszkedő gyarmatosító hatalmak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium.
• Új gyarmatosító országok: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

Nagy-Britannia helyzete:

• A legnagyobb gyarmatrendszere Angliának lett 1900-ra 30 M km2
• Angliában a századfordulót megelőzően választójogért folyt politikai harc
• Jelentős volt az ír kérdés: Írország elszakadási szándéka

A Brit gyarmatbirodalom: Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat.

Francia gyarmatosítás

• Franciaország 1830-tól kezdett nagy arányú gyarmatosításokba
• Első nagy jelentőségű gyarmata az Afrikában fekvő Algéria lett, melyet 1830 és 1871 közt tudott megszerezni és egészen 1962-ig francia területként működött.
• Több százezer francia polgár telepedett le Algériában.
• A francia gyarmatosítás további célpontjai és megszerzett területei a következők voltak: Indokína (Vietnám-Laosz), Madagaszkár, Csendes-óceáni szigetek.

Orosz gyarmatosítás

• Az orosz cárok a 16. század közepétől kezdték el gyarmatosítani a hatalmas szibériai területeket. (Uráltól - Csendes-óceánig terjedt)
• Az orosz gyarmatosítás másik célpontja Közép-Ázsia lett, ahol muszlim kánságok feküdtek, pl.: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén fejedelemségek.
• Végül az orosz hódítások kiterjedtek a Kaukázus vidékeire is, pl.: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Csecsenföld

Latin-Amerika

• Az USA határairól délre, egészen az Antarktiszig terjedő területet nevezzük Latin-Amerikának. Ezt térséget a 16. században Spanyolország és Portugália gyarmatosította.
• A 300 éves spanyol-portugál uralom után 1816-1825 közt mindenhol felszabadító mozgalmak kezdődtek a gyarmatosítók ellen.
• Simon Bolivar vezetésével Dél-Amerika több pontján győzött a felkelés, új, független államok születtek, például: Mexikó, Brazília, Artgentína.
• Latin-Amerika az 1800-as évek közepétől egyre jobban az USA befolyása alá került, mely nem engedte, hogy az európai hatalmak újra gyarmatosítsák a kontinenst.
• Dél-Amerika szerte a kreol és mesztic (fehér-indián keverék) lakosság nagy része a peón-rendszerben élt, vagyis félszabad, - majdnem jobbágyi sorban.

Kína és Japán

• Kínában az utolsó császár-dinasztia a 17. századtól 1912-ig uralkodó Csing-dinasztia volt. Az ország a Csingek uralma alatt, az 1800-as évek elejére egy világtól elzárkózott állammá változott.
• Később, 1840-re Anglia úgy akarta megszerezni a kínaiak árucikkeit, hogy ópiumot csempészett az országba és ennek fejében hozta ki az országból a kínai termékeket (pl. porcelánt, selymet, teát). A császár egy idő után elkobozta az ópiumot amit Anglia nem hagyott. Kirobbantak az ópiumháborúk (1840-1860), amit Anglia nyert meg. Kína megnyitotta kapuit.
• Kínát befolyási övezetekre osztották a nagyahatalmak Anglia, Franciaország, az USA, Németország és Japán. A kínaiak felkelésekkel válaszoltak, ilyen volt a Tajping-felkelés 1850 és 1864 között.

Japán: A Kínával szomszédos Japán szigetek sikeresen tudtak bezárkózni az európaiak elől. Később viszont 1854-re az USA flottája rákényszerítette kikötői megnyitására. Japán az 1867-től uralkodó Mucuhito császár nyomására modernizálódni kezdett, a szamurájokból vállalkozók lettek, a feudális nagyurakat visszaszorították. Ez volt a felvilágosult kormányzás, azaz Meidzsi korszak. Így Japán elkerülte a gyarmati sort, sőt önálló nagyhatalommá vált.

Gazdasági változások - a második ipari forradalom

I. Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: Az 1850-es évektől, új jelenségekkel folytatódó ipari forradalmat az ipari forradalom második szakaszának is szokták nevezni. Jellemzői 1850 és 1900 közt:

1. Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. A Titanic volt a korabeli világ legnagyobb gőzhajója. (1517 utassal elsüllyed 1912-ben)
2. Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)
3. Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar
4. Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban
5. A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel
6. Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

Új energiahordozók - szállítás - hírközlés:

• Elektromosság-hírközlés: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal) Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót! Napjainkban is tart az ipari forradalom, jelenleg az űrkutatás korszakában jár: LINK (Sárneczky Krisztián csillagász)
• Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)
• Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.
• Pénzügyi rendszerek kialakulása: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:
• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

Nemzetközi folyamatok: A második ipari forradalom hatására óriásira növekedett az Európából Amerikába vándorlás: angolok, írek, németek, olaszok, lengyelek és magyarok áramlottak az USA -ba. (50 millió fő 1850-1900 közt.)

VII. A városiasodás

Az ipari forradalom egyik hatása lett, hogy a fejlett országokban a vidéki lakossága a váosokba kezdett települni a jobb munbkalehetőségek miatt. Ez volt  avárosiasodás vagy urbanizáció folyamata.

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi. Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

• Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)
• Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)
• Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

Városrendezési tervek születtek azért, hogy a nagyvárosokban ne legyen akkora zsúfoltság, és szabályozzák a házépítéseket.

Társadalmi változások

• Előretört a polgárság az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában a földesurak a nagyvállalkozók, a jobbágyok pedig a munkások és földbérlők közé olvadtak be.
• Megerősödött a burzsuázia, a gazdag nagypolgárság, akik a vállalatok, gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A bankárokat fináncoligarcháknak is nevezték, mert óriási befolyásuk lett a politikára is.
• Megnőtt a munkásság száma, sőt képesek lettek közösen kiállni jogaikért (pl. chartista mozgalom, szakszervezetek) Az egyes országok kommunista csoportjainak közös fellépését jelentte az I. és II. Internacinálé
• Szinte minden Nyugat-európai országban kiszélesedett a választójog, sok országban általánossá vált a választójog gyakorlása (eltűnt a cenzus)
• Megjelentek a tröszt ellenes törvények, hogy tiszta legyen a gazdasági élet.
• Nőkérdés: Megjelent a női emancipáció, feminizmus, mely ugyanolyan jogokat követelt a nőknek, mint ami a férfiaknak adott volt. (Választójog, keresetek)

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki. Wikipédia

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn.

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

• A pozitivizmus:
• Az irracionalizmus:
• A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, Sigmund Freud
• A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film.
• A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Az imperializmus és a nagyhatalmak (Tk. 237.)

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.) Ezekben az országokban megjelent a nacionalizmus, azaz saját népeik hagyományainak, múltjának, érdemeinek felértékelése.

Gyarmatosító országok: 

• Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.
• Új gyarmatosítók és gazdasági nagyhatalmak: Németország, Olaszország, Japán. 

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

A nagyhatalmak jellemzői: :

• Anglia: a legnagyobb gyarmatrendszerrel rendelkezett, 1914-re 30 millió km2 -t birtokolt a világban. Legfőbb gyarmata: India, Nigéria, Kelet-Afriak területei. A hódítások közben 1884-re kialakult az általános választójog, a 8 órás munkaidő, ám az írek elszakadási törekvése gondokat ​okozott Anglia számára
• Franciaország: az 1870-es veresége Németországtól revansra (visszavágásra) ösztönözte a franciákat. Kialakult a francia nacionalizmus. Közben gyarmati terjeszkedés zajlott: Észak-Afrikában és Indikínában is.
• Németország: Az egységes Német állam, csak 1871-re alakult ki, így késve kezdett gyarmatosításokba. Közben gazdasági ereje a századfordulóra élenjáró lett Eur ópában.
• Oroszország:Aaz 1848-as magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár fia, II. Sándor 1855 és 1881 közt komoly reformokat hajtott végre, melyek révén Oroszország fejlődni kezdett. Ugyanakkor a parasztság nyomorgott. Az orosz értelmiség egy része a parasztság élére akart állni és a cár ellen fordult, ők voltak a narodnyikok. Merényleteket hajtottak végre, II. Sándort is megölték. Később, 1905-ben az orosz polgárság csökkenteni akarta a cári hatalmat (forradalom), majd az 1910 -es években gyorsan terjedni kezdett a marxizmus.
• USA: Theodore Roosevelt elnöksége alatt (1901-1909) az USA gazdasági nagyhatalom lett és kiteljesedett a demokrácia is: tröszt ellenes törvényekkel biztosították a szabad versenyt. Kínában a "nyitott kapuk" elvére hivatkozva követeltek saját övezetet.

D O L G O Z A T

F O G A L M A K

1. Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a 16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.
2. Brit gyarmatbirodalom: A legnagyobb gyarmatrendszer az angolok kezén volt a századfordulóra (30 M km2), főbb részei: Ausztrália, Kanada, India, Nigéria.
3. Francia gyarmatbirodalom: A második leghatalmasabb gyarmatrendszer lett 1900-ra. Főbb részei: Észak-Afrika (Szahara vidéke) Algéria, Szenegál, illetve Indokína, Madagaszkár, Karibi szigetek.
4. Latin-Amerika a 19. században: Az USA déli határaitól egészen az Antarktiszig terjedően az Amerikai kontinest Latin-Amerikának nevezzük. Az 1500-as évektől 300 éven keresztül spanyol-portugál gyarmati terület volt, majd az 1800-as évek kezdetén felszabadító mozgalmak önálló államokat teremtettek. (Pl.: Brazilia, Argentína, Mexikó) Később a kontinens az USA befolyása alá került.
5. Az ipari forradalom 2. szakasza: Az 1850-es évek és az első világháború (1914) közti időszakot, melyben új energiahordozók és találmányok jelentek meg (pl: benzin, robbanómotor, elektromosság, telefon) második ipari forradalomnak nevezzük.
6. Thomas Alva Edison: 1879, szénszálas izzó feltalálója
7. Alexander Graham Bell: 1876, telefon feltalálója
8. Marconi: drótnélküli távíró feltalálója
9. Étienne Lenoir és Nikolaus Otto: robbanómotor feltalálói (1860, 1876)
10. Alfred Nobel: dinamit feltalálója
11. Monopolkapitalizmus: A kapitalizmus azon formája, mikor nem biztosított a szabad-verseny és egy-egy piaci szereplő, vagy összefogás, (pl. tröszt, kartell, konszern, szindikátus) teljes elsőbbséget élvez (monopol helyzetben van).
12. Urbanizáció: Városiasodás, amikor a vidéki lakosság tömegesen vándorol a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében.
13. Társadalmi változások a 19. század közepén: Burzsuázia, azaz tőkés nagypolgárság, a munkásság és a polgári rétegek száma növekszik jelentősen. Megjelenik az általános választójog (több országban) és eltűnnek a jobbágyok, földesurak.
14. Charles Darwin: angol természettudós volt, aki 1859-ben a "Fajok eredete" és 1871-ben az "Ember származása" című műveiben megfogalmazta az evolúció elméletet, mely óriási vitákat váltott ki a 19. században.
15. Teremetés és evolúció elmélet: A teremtés elmélet egy vallásos felfogás arról, hogy a világot és az embert Isten teremtette, az evolúció elmélet pedig Darwin megfogalmazásában arról szól, hogy az ember az állatvilágból származik.
16. Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.)
17. A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.
18. Nagyhatalmak jellemzői: Anglia törekvése az volt, hogy megtartsa hatalmas gyarmabirodalmát, Franciaország revensot (visszavágót) akart venni az 1870-es vereségéért a németektől, és új gyarmatokat póbált szerezni (pl: Indokínában), Németország késve ugyan de megkezdte a gyarmatosításait, miközben Európa legerősebb gazdaságát is létrehozta, Oroszországban cárizmus elleni mozgalmak alakultak ki (narodnyikok) és megjkelent a marxizmus, az USA pedig Theodore Roosevelt alatt a századfordulóra gazdasági világhatalommá változott!

​

Szövetségi rendszerek kialakulása

Hármasszövetség kialakulása: 1882-ben Olaszország is csatlakozott a három évvel korábban létrejött Németország - Monarchia közti összefogáshoz, mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelsoztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szöveség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt négy válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

1. Szerbia - Monarchia válsága Bosznia miatt. Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet, ami végleg ellenséggé tette Szerbiában a Monarchiát. Az új szerb uralkodó, az 1903 -ben megkoronázott I. Péter osztrákellenes politikába kezdett.
2. Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
3. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony.
4. Balkáni háborúk (1912-1913): A Balkánon 1878-ra kialakult kisállamok, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország 1912-ben fogtak össze a félszigeten még mindig jelenlévő törökök ellen. Miután legyőzték őket az első balkáni háborúban, egymásnak estek az osztozkodáson. Ez volt a második Balkáni háború. Bulgária elvesztett területeket, de létrejött Albánia. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).