Az USA, francia forradalom és az ipari forradalom kora

Az USA, francia forradalom és az ipari forradalom kora

Az Észak-amerikai gyarmatok függetlenedése és az USA kialakulása 

Az európai gyarmatosítók megjelenése: 1492-ben Kolumbusz Kristóf és más, 16. században érkező európai hajósok térképezték fel Amerikát. Ezt követően három ország létesítette a legnagyobb gyarmatterületeket: Spanyolország (Mexikóban és délen), Anglia a kontinens keleti partjainál és Franciaország a Szent Lőrinc és a Mississippi mentén. Az egyéb gyarmatosítók kisebb kereskedővárosokat alapítottak csupán, például a hollandok New Amsterdamot (a későbbi New Yorkot) és a svédek Delaware –t.

A betelepülők:

• - A katolikus angol királyok elől elmenekülő angol puritánok (kálvinisták)
• - Új életet kezdő hollandok, svédek
• - Nagy számban érkező németek

Az első angol bevándorlókat telepeseknek (pioníroknak) is nevezték. Az első általuk létrehozott állandó város Jamestown volt 1607-ben. (A település helye: Washingtontól délre 250 km –re.) Az első hajók közt volt a Mayflower 1620-ban, melynek utasai még a partraszállás előtt megállapodtak abban, hogy saját önkormányzatot hoznak majd létre, melynek mindenki aláveti magát.

Harc az indiánokkal: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok közt, majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. A telepesek a legyőzött indiánokat rabszolgákként akarták alkalmazni földjeiken, de az indiánok erre nem voltak hajlandóak. Végül Afrikából voltak kénytelenek feketéket hozatni, így alakul ki Amerikában a négerek populációja.

A 13 gyarmat kialakulása: Amerikában 1624 és 1732 közt 13 angol gyarmat jött létre. (Virginia, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, Maryland, New York, New Jersey, New Hampshire, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Pennsylvania, Georgia.) Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Függetlenségi háború (1775-1783):

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

1. Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!
2. Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.
3. Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború: Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásra 1775-ben, Boston mellett egy fegyverraktárnál került sor. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. (Tankönyv: 43. oldal) Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.) A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos és katonatiszt) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Alkotmány: Az USA létrehozta alkotmányát, mely rögzítette az ország irányítószerveit, és főbb elveit. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

• Emberi szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, vallásszabadság)
• Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi.
• A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése. Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta.
• A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus.

A nagy francia forradalom (3 tanóra: 22,23,24)

A francia forradalom előzményei: A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek (jelentése: régi rendszer). Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. Jelemzői:

• A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon!
• Az országban a legfelső 4-5% -ot a nemesség és a papság alkotta. Együttesen birtokolták a földek túlnyomó többségét és a fontosabb hivatalokat is. Ők alkották az első és második rendet! Kizsákmányolták a parasztságot, mely a népesség 80-85 %-át alkotta. 
• Megerősödött polgárság, az iparosok, kereskedők, értelmiségiek rétege. Éltették a felvilágosodást, ők alkották a harmadik rendet!

Az 1789 előtti válság okai:

1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.) 15. Lajos helyett madam Pompadour uralkodott.

2.) Franciaország rengeteg költséges háborút vívott (pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború) így tovább szegényedett az államkassza. A király kölcsönök felvételére kényszerült és eladósodott.

3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítette őket. 

Megoldási kísérletek: A király pénzügyi vezetői: Robert Turgot vagy Jacques Necker próbáltak takarékossági intézkedéseket bevezetni és a nemesektől több vámot szedni, de nem sikerült javulást elérniük. 

A harmadik rend megerősödése: Három fontos, felvilágosult vezető emelte fel először a szavát azért, hogy a 3. rend nagyobb beleszólást kapjon az ország ügyeibe:

• La Fayette márki => a függetlenségi háború hőse
• Mirabeau gróf => író, közgazdász
• Sieyes abbé => pap, röpiratok szerzője, a 3. rend legfőbb szószólója [1ó]

Végül annyit sikerül elérniük, hogy az udvar megengedte: kétszer annyi képviselőjük legyen a rendi gyűlésben. A korábban 900 fős rendi gyűlésben a három rend mindegyike 300 fővel képviseltette megát. Később viszont 1200 fős lett a gyűlés, melyből 300 - 300 volt a nemesség és papság száma és 600 a polgárságé. Viszont a rendek továbbra is külön üléseztek, így mindig leszavazták 2:1 arányban a harmadik rendet!

XVI. Lajos (1774-1792) végül a válság miatt 1789-ben arra kényszerült, hogy 175 év után összehívja a rendi gyűlést. A három rend képviselői megjelentek tehát Versaillesben, de a 3. rend azonnal követelni kezdte a közös ülésezést, mert akkor többségbe kerülhetett volna. Eleve 600-an voltak az 1200-ből, amihez hozzájött a másik két rendből átszavazók száma is. Ám a király ettől elzárkózott

A forradalom első szakasza (1789-1793)

Amikor a király bezáratta a 3. rend üléstermét, képviselőik a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornatermébe), ahol esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel. A király meghátrált és beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba. A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom: 1789 július 14.

Párizsban átmenetileg győzött a forradalom, de a vidéki falvakban is felkelés kezdődött. Megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát" (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.

Új alkotmány létrehozása: A nemzetgyűlés 1789 és 1791 közt egy új alkotmányon dolgozott. Közben a  király részt vehetett az üléseken, mégpedig vétójoggal. A pénzügyi válság enyhítésére a nemzetgyűlés assignátákat adott ki. Ezek az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. 

Az új alkotmány jellemzői: 

• Szabadságjogok biztosítása (szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság)
• Korlátozták a király jogait, helyette a nemzetgyűlés vezette az országot
• Kiszélesítették a választójogot
• A papoknak fel kellett esküdniük az alkotmányra, a nemzetgyűlés beleszólhatott az egyház ügyeibe. 
• A király nem akarta elfogadni az alkotmányt, így megpróbált megszökni. Ám elfogták és visszakényszerítették.

A forradalom 2. szakasza a girondi köztársaság:

A király szökése ellenszenvessé tette XVI. Lajost a nép szemében. Két hónappal később pedig tetőzött a király elleni hangulat, amikor vétóival meggátolta a vidéki nemzetőrök Párizsba rendelését. A párizsi tömeg Danton vezetésével elfoglalta a királyi palotát és őrizetbe vette a királyt. A forradalom új szakaszába lépett, ugyanis a nemzetgyűlés feloszlott és a választások után a girond párti képviselők alkották az új nemzetgyűlés (más nevén konvent) többségét. A királyt letartóztatták.

Konvent = forradalmi nemzetgyűlés

Háborúk megindulása Ausztriával és Poroszországgal:  II. Lipót osztrák II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók megfenyegették a francia konventet: vagy elengedik a királyt és visszaállítják jogait, vagy megtámadják Franciaországot. Ez volt  pillnitzi nyilatkozat  (1792 augusztus 27.). A konvent nemet mondott így a két ország támadásra készült.

A háború: Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból. Másnap  a konvent kikiáltotta a köztársaságot! Az alkotmányos monarchia (kiorályság) korszaka véget ért.

A forradalom szakaszai:

• 1.) Alkotmányos monarchia (1789 júli 14 - 1792 aug 10): van király, a nemesség szerepe jelentős
• 2.) A girondista köztársaság (1792 aug 10 - 1793 júni 2): nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
• 3.) Jakobinus diktatúra (1793 júni 2 - 1794 júli 27): nincs király, a városi szegényeké a vezetés
• 4.) Thermidori köztársaság (1794 júni 2 - 1799 nov 9): nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
• 5.) Napóleon uralma (1799 nov 9 - 1814 ápr. 6): császárság alakul ki Franciaországban

Pártviszonyok a girondi szakaszban:

• Girondiak => gazdag polgárok képviselői, nevüket Gironde megyéről kapták
• Jakobinusok => városi szegények képviselői, nevüket Szent Jakab kolostorról kapták, ahol üléseztek
• Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

A király pere és kivégzése:  A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád ellene: saját népe ellen hívta be Franciaországba az osztrák és porosz hadseregeket. Vagyis hazaárulással vádolták. Végül a konvent halálra ítélte XVI. Lajost és a párizsi Concorde téren 1793 január 21 -én lefejezték egy giotinnal. (Guillotine = lefejező gép)

A girondiak bukásának okai:

• Az erőszakos újoncozások, a parasztkatonák összegyűjtése és a rekvirálások miatt a forradalom ellen parasztlázodások kezdődtek. A legjelentősebb Vendee megyében indult.
• Párizsban éhinség és nyomor tombolt.
• Európa országai összefogtak a forradalmi Franciaország ellen. Eleinte Dumouriez tábornok még győzni tudott (Jemappes-1792 november), ellenük, ám 5 hónappal később a francia ellenes koalíció előretört. A poroszok-osztrákok, visszafoglalták Belgiumot és Dumouriez átállt az ellenséghez. A koalíció tagjai: Ausztria, Poroszország, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Portugália.
• A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a jakobinusok - Robespierre, Saint-Just, Danton - vezetésével 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

A forradalom 3. szakasza: a jakobinus diktatúra

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

• A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
• Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet is, gyermeküket pedig börtönbe vetették, aki ott halt meg./
• A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

A jakobinusok magját a sans-culotte -ok alkották. Ők voltak a hosszúnadrágosok. (culotte = rövidnadrág, sans culotte = rövidnadrág nélküliek). Térnadrágot csak a nemesek hordtak.

A jakobinusok bukása: 

Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki. Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

A forradalom 4. szakasza: thermidori köztársaság:

Mivel az új rendszer a jakobinus-naptár thermidor havában, azaz júliusban került hatalomra, erről nevezték el az új köztársaságot is. Új alkotmány született, mely szerint a hatalom 3 testület kezébe került: 5 fős direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa. A vezetők a gazdag nagypolgárok lettek.

A thermidori köztársaság összesen 5 évig tartott, 1794-1799 közt. Ezt állandó lázadások jellemezték. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével. Legfőbb vezetők: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

Napóleon hatalomátvétele:

1. ​Buonaparte Napoleon  korzikai kisnemes volt, aki fiatalon lett tüzértiszt
2. A jakobinus időkben főtiszt lett, majd azok bukása után Barras támogatásával lett a hadsereg egyik legfontosabb tábornoka.
3. Később 1796-ban az itáliai francia sereg vezetője lett. Két nagy sikere: Itáliában kiharcolta a campoformioi békét (1797), majd egy sereggel elfoglalta az angolok egyik legfőbb területét: Egyiptomot (1798).
4. Óriási népszerűséget szerzett a nép körében. Ennek két oka: állandóan győzelmeket aratott a hadszíntereken, és katonái tisztelték mert osztozott sorsukban.
5. Egyiptomi hadjáratáról váratlanul tért haza, mert a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

D O L G O Z A T

Francia forradalom

• Személyek, akiket tudni kell: XVI. Lajos, LaFayette márki, Mirabeau gróf, Sieyes abbé, Camille Desmoulins, Danton, Dumouriez, Robespierre, Paul Barras, Bonaparte Napóleon
• Fogalmak, amiket tudni kell: Ancien regime, harmadik rend, Bastille, "Emberi és polgári jogok nyilatkoazat", assignáta, vétó, konvent, Pillnitzi nyilatkozat, Valmy-i csata, girondiak, jakobinusok, guillotine, Közjóléti bizottság, "gyanúsakról szóló törvény", sans-culotte, prairiali törvények, direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa,
• Évszámok, amiket tudni kell: 1789 július 14., 1793 január 21. (a király kivégzése), 1793 június 2. (jakobinus diktatúra kezdete), 1799 november 9. (Napoleon hatalomra jutása)

Napóleon uralma és háborúi

Napóleon és a hatalom: Napóleon 1799 november 10-11 -én fegyveres államcsínnyel vette át a hatalmat

• Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is.
• Megszületett a "Code Civil" nevű törvénycsomag, egy új polgári törvénykönyv. Ez eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat.
• Az ipar és pénzvilág támogatása: Napóleon létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800) és törvények sokaságában támogatta a francia ipart.
• Napóleon alatt fejlesztették az oktatást, kialakították a középiskolák - egyetemek rendszerét.
• Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Ez alapján Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.
• Napóleon 1804 december 2-án császárrá koronáztatta magát.

A napóleoni háborúk:

Napóleon 4 legfőbb elenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt 6 koalíció született Napóleon legyőzésére! Eközben a 4 hatalom időnként más országokat is bevont a franciák elleni harcba (pl.: törököket, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot). Napóleon 1798 és 1813 közt szinte minden csatáját megnyerte szárazföldön. Tengeren csak Anglia tudta legyőzni Trafalgarnál 1805-ben.

Napóleon 16 év alatt sorra hódította meg Európa országait, melyek határait újrarajzolta és sok ország élére saját rokonait ültette. (A holland és nápolyi trónra testvérei kerültek.) A Német-Római Birodalom helyén a Rajnai Szövetség jött létre.

Napóleon hadjáratai (1800-1813:

1. Itáliai hadjárat, melyben észak Itália nagy részét megszerzi => Marengói csata (1800 júni.14.)
2. Első ausztriai hadjárat => Austrerlitzi csata (1805. dec.2.)
3. Poroszország elleni hadjárat => Jéna, Auerstadt és Friedland melletti csaták (1806-1807)
4. Spanyolország elleni hadjárat => Madridi bevonulás
5. Második Ausztria elleni hadjárat => Aspern és Wagram melletti csaták (1809 május 22 és július 6.)
6. Oroszország elleni hadjárat => Borogyinói csata (1812 szeptember 7.)
7. Napóleon legyőzése német területen => Lipcsei csata (1813 október 16-19.

Az Ausztria és Poroszország elleni sikeres hadjáratok után Napóleon meghirdette az Anglia ellen kontinentális zárlatot és megtámadta Oroszországot. Az oroszok elleni francia támadás azonban annak ellenére is kudarccal zárult, hogy Napóleon az oroszokat le tudta győzni és be tudott vonulni Moszkvába.  Ugyanis a hideg és a nagy távolságok miatt serege éhezett, halálra fagyott. Csapataival hazatért. 

Napóleon veresége: 

Napóleon első nagy vereségét Lipcsénél szenvedte el, a népek csatájában, 1813 októberében. A csata után 5 hónappal a 6. koalíció katonái bevonultak Párizsba és elfogták Napóleon. Az olasz partoknál fekvő Elba szigetére száműzték, ahonnan viszont 1815 márciusában megszökött. Napóleon 100 napos visszatérésekor sok ezren csatlakoztak hozzá, ám legvégső csatáját a belgiumi Waterloo -nál elvesztette 1815 június 18-án! Újra elfogták és ezúttal az Afrika-Dél-Amerika közti Szent Ilona szigetére száműzték. Hat évvel később itt halt meg.

F I L M : Austerlitzi csata (Napoleon, 2002) 2:50 től! Egyik oldalon: orosz-osztrák had (92 ezer fő), velük szemben: francia sereg (72 ezer fő) Időpont: 1805 december 2. Helyszín: Csehország

F I L M : Orosz hadjárat (dokumentumfilm) 12:35 - 19:38 közt!

A bécsi kongresszus és Szent Szövetség (1815):

A Napóleont legyőző 4 nagyhatalom - Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország, illetve a legyőzött Francaiország - közös kongresszusa volt két célból:

1. Európa határainak újrarajzolása, a győztesek érdekei szerint, Franciaország és Oroszország mérsékelt visszaszorításával.
2. Olyan összefogás teremtése, mely a továbbiakban meggátolja forradalmak és a bonapartizmus kialakulását

Résztvevők: Hardenberg (Poroszország), Castlereagh (Anglia), Metternich (Ausztria), Nesselrode (Oroszország), Talleyrand (Franciaország) A Kongresszus rendszere 40 évrel biztosította Európa békéjét és a forradalmak visszaszorítását. Nemzetközi találkozókon egyeztettek a nagyhatalmak.

Fontos uralkodói dinasztiák:

• Habsburgok => Ausztria
• Romanovok => Oroszország
• Hohenzollernek => Poroszország, Németország
• Bourbonok => Franciaország
• Stuartok => Anglia

Területváltozások: Oroszország bővült Finnországgal, Besszarábiával és a Varsói hercegséggel. Poroszország bővült rajnai és szászországi birtokokkal. Ausztria megkapta Lombardiát (Észak-Itália). Anglia gyarmatokat nyert: Ceylon, Málta, Helgoland, Fokföld. Létrejött a Német Szövetség (1815 június 10) vezetője a frankfurti Bundestag lett, Ausztria elnöklete alatt!

Szent Szövetség: A Bécsi Kongresszuson résztvevő országok közül három összefogása. Oros-Porosz-Osztrák (I. Sándor, III. Frigyes, I. Ferenc) Magyarországon az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc ellen is ez a szövetség lépett fel.

Az első ipari forradalom

• A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. (Rövidebben megfogalmazva: A 19. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változás, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el.)
• A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.
• Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézierőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg, pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.

Az első gőzgépek:

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban. Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK

Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság
• Városiasodás kezdődik
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

V. Európa nagyhatalmai a XIX. század elején

Nagyhatalmak: Ezt a kifejezést 1815 után a Bécsi Kongresszus 5 tagjára alkalmazták elsősorban. Így Angliára, Franciaországra, Poroszországra, Ausztriára és Oroszországra. 

A Brit Birodalom: 

• Gyarmatai már a 16. századtól megvoltak, ám az 1800-as években keződött meg az igazi terjeszkedés. 
• A hódítások közben Anglia is átalakult: 1832-ben parlamenti reform növelte a szavazók számát a cenzus mérséklésével. Aktualizálták a választókerületeket is.
• Két nagy párt vetélkedett egymással: a whigek, azaz liberálisok és a toryk azaz konzervatívok
• Jelentős lett a chartista mozgalom: küzdelem az általános választójogért
• Megszülettek az első szakszervezetek, munkásokat védő törvények.(1842). Pl.: női és gyermek munka

Franciaország: 

• Napóleon bukása után a forradalomban kivégzett uralkodó egyik, majd másik testvére került a trónra: előbb XVIII. Lajos, majd X. Károly. Végül 1830 és 1848 közt Lajos Fülöp, az utolsó Bourbon lett a király.
• Franciaországban 1830-ban és 1848-ban is volt egy-egy forradalom. Az 1830-as X. Károlyt buktatta meg, mert kísérletet tett a forradalom előtti korszak visszaállítására és a sajtószabadság eltörlésére. Az 1848-as forradalom Lajos Fülöpöt távolította el. Ezt követően Franciaország köztársaság lett.
• Franciaország az 1800-as években iparilag elmaradt Angliától

Német Szövetség:

• A Német-Római Császárság 1806-ban szünt meg. Ez után jött létre a helyén a Német Szövetség.
• A Német Szövetség 39 önálló államát a vámszövetség fűzte össze. Ám a század közepétől egyre többen akartak egy egységes Németországot. Vita volt azonban azon, hogy ez a bizonyos Német Állam Ausztria vezetésével jöjjön e létre, vagy Poroszországéval.
• Poroszország 1815 után óriási fejlődésen ment keresztül: korszerűbb lett iskolarendszere, felszabadult jobbágysága és kialakult erős ipara. Ugyanakkor a királyi hatalom abszolut maradt és a junkerek, azaz nemesi hivatalnokok vezették az államot.
• Ausztria császárai szintén abszolut hatalmat gyakoroltak és birodalmuk fejlődése egyre lemaradt  francia, angol és porosz gazdaságtól.

Oroszország:

• Oroszország 1815 után Európa legerősebb katonai nagyhatalma lett. Terjeszkedéseket folytatott, főleg a Török Birodalom rovására.
• Az orosz cárok önkényuralommal uralkodtak, az ipari forradalom és modernizáció alig jutott el az országba.
• A szomszédos Lengyelország felett 1795 -től gyakoroltak befolyást az oroszok. Ekkor zajlott a Lengyel Királyság végső felosztása Poroszország, Ausztria és Oroszország közt. Ám a lengyelek időnként megpróbálták kivvíni szabadságukat. 1830-1831-ben fellázadtak, de I. Miklós cár leverte felkeléseüket, ahogyan nem sokal később a magyarok 1848/49-es szabadságharcát is.

VI. A XIX. század fő eszmeáramlatai

A Bécsi Kongresszus után jelentős változások zajlottak Európában. Miközben a francia forradalom megmutatta a felvilágosodás nyújtotta eszmék gyakorlati megvalósítását, a Napóleon legyőző nagyhatalmak elnyomták azu újítókat. Emellett az ipari forradalom vadkapitalizmust teremtett, ami széles tömegeket döntött nyomorba és új fajta kiszolgáltatottságba. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

• a liberalizmus
• nacionalizmus
• szocializmus
• konzervetivizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletárforradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.

Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.

VII. Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

• Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
• A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
• A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt: 

• Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
• Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
• Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
• Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
• Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
• Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
• Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

• Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
• Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
• pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

A korszak művészeti élete

Művészeti irányzatok: 

• 17 - 18. század: Barokk, rokokó => jellemzője: túldíszítettség
• 18 - 19. század eleje: Szentimentalizmus, klasszicizmus => jellemzője: görög-római formák
• 19. század vége: Romantika => jellemzői: felfokozott érzelmek, a józanság és ráció háttérbe szorulása
• 19. század közepe - vége: Realizmus => hétköznapi valóságábrázolás Pl. Stendhal, Balzac

A 18. század három nagy zeneszerzője:

• Joseph Haydn: 1732-1809
• Wolfgang Amadeus Mozart: 1756-1791
• Ludwig van Beethoven: 1770-1827

A 19. század két nagy zeneszerzője: 

• Liszt Ferenc: 1811-1886
• Richard Wagner: 1813-1883 (Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője volt)

Elkülönült a komoly, és szórakoztató zene. A legnagyobb előadóművészek előadásai, például Liszt Ferenc zongarfellépései, vagy a Niccolo Paganíni hegedűkoncertjei óriási társadalmi eseménynek számítottak. A hangszerkészítés ipaszerűvé vált. Közben általános elfoglaltsággá vált az olvasás. A felsőbb körökben divat lett a magánkönyvtár tartása. A korszak népszerű írója voltAlexandre Dumas (Dümá) élt: 1802-1870 és Charles Dickens (1812-1870). Népszerű dolog lett az újságolvasás. Az újságokban folytatásos regények jelentek meg.