Az Árpád-kor

3. Az Árpád-ház uralkodása

Magyar őstörténet - LINK1, Források: LINK2, Pozsonyi csata: LINK3

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Az ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus jellemezte.

Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzs: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.

A honfoglalás és a kalandozó magyarok

1.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

  • A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák.

  • Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott.

  • 800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.

  • A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

2.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserbenhagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

3.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglalás első években, egészen 899-ig a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  VIDEO: Honfoglalás és kalandozások

4.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

5.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)

6.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.

7.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.

Géza fejedelem és Szent István

1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. 

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is. 

3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.

4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

  • Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
  • Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)

5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

  1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
  2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
  3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtéseAz országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye köpontját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgló vitétzek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban kamaszként meghalt. Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állr rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket.

D O L G O Z A T : magyarok eredete és kalandozásai, honfoglalás, Géza, István - államalapítás

----------------------------------------------------------

Trónviszályok évei:

István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre (1041-1044) megszerezte a trónt. Ám Péter német segítséggel (III. Henrik) visszatért. Végül egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról. Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt.

I. Andrást (1046-1060) öccse, I. Béla (1061-1063) követte a trónon, ám fiaik közt már trónharc dúlt. András fia Salamon és Béla fia Géza háborúztak egymással.

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

Szent László (1077-1095):

  • Éppen a pápák és császárok küzdelme idején (invesztitúra háborúk) került hatalomra. A pápát választotta, ám később a császár pártjára állt, amikor 1091-ben meghódította Horvátországot.
  • 1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.
  • Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.
  • Szent László volt az első lovagkirályunk.
  • Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.

Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit.

  • Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek
  • Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését
  • Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)

A törvények jelentősége: a súlyos büntetések (tyúknál nagyobb érték ellopásáért halál kiszabása) arra utalnak, hogy 100 évvel Szent István után, a magyar lakosság egy része még mindig pogány módon élt, vándorolva és a régi hitet gyakorolva.

Könyves Kálmán (1095-1116)

  • Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a "könyves" jelzővel illettek (papi műveltségéért).
  • Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.
  • Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.
  • Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.
  • Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.

Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.

  1. Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)
  2. Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.
  3. Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.

II. András és az Aranybulla (1222)

  1. Gazdasági fellendülés III. Béla után, a király bevételei sokasodtak. Ide tartoztak, az úgynevezett regále jövedelmek, uralkodó felségjog címén maga a király szedett be.(sókereskedelem, nemesfém kereskedelem, pénzverés, vámok)
  2. III. Béla vezette be a királyi udvarban az írásbeliséget, királyi kancellária.
  3. III. Bélát fia Imre unokája III. László és másik fia II. András követték a trónon.
  4. II. András idején megromlik a viszony az uralkodó és a nemesek közt. Ennek egyik az volt, hogy német felesége Gertrúd révén német lovagokat hozott udvarába és a legfőbb méltóságokat nekik adta. A magyar bárók Péter ispán köré tömörülve megölték a királynét.

Aranybulla mozgalom:

  1. A magyar főnemesek sérelmezték mellőzöttségüket, hiszen a király inkább a német lovagokat helyezte előtérbe
  2. Azok a nemesek, akik nem örök-birtokkal, hanem csupán szolgálati birtokkal rendelkeztek, azaz szerviensek voltak, követelni kezdték földjeik saját tulajdonba vételét.
  3. Kisbirtokosok szerették volna elérni, hogy a király oltalmazza őket a nagybirtokosok túlkapásaival szemben. A három csoport - főnemesek, szerviensek, kisnemesek - fogtak össze az aranybulla mozgalomban.

II. András intézkedései:

  • Andreánum - erdélyi szászoknak kiváltságok adása
  • Kehidai oklevél - Szervienseknek engedmény, a főurak alól kivonják őket
  • Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.

Aranybulla (1222) öt pontja

  1. Nemesi adómentesség
  2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
  3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
  4. Méltóságok halmozása tiltott
  5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók

IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242)

IV. Béla uralkodásának szakaszai:

  1. Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
  2. A tatárjárás
  3. Újjáépítés a tatárjárás után

II. A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik.

Fokozta a rossz viszonyt, hogy IV. Béla 1239-ben egyezséget kötött a tatárok elől Európa felé menekülő kunokkal. A kunok ázsiai, távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé.

A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.

III. A tatárjárás eseménytörténete:

  1. A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat, amikor Baskíriából utazott vissza Rómába, Magyarországon keresztül. (Juliánusz hittérítő céllal volt a Volga vidékén.)
  2. A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). Muhinál IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette a magyarokat, de a nagy vereséget követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.
  3. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.
  4. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban).

IV. Második honalapítás

  1. A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.
  2. Az újjépítés főbb elemei: népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.
  3. Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.
  4. A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

A tartományurak időszaka

Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László.

Az utolsó Árpád-házi királyok: IV. László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megesegítva) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.

Kunok lázadása (1282): A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ban). 

Az Árpád-ház kihalása: III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!

---------- X ----------

II. A vegyes-házi királyok és a Hunyadiak

Az Anjou-kor (1340-1382)

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

  1. Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.
  2. Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.
  3. Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

II. Károly Róbert reformjai:

  1. Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 
  2. URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.
  3. Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.
  4. Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó
  5. Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

III. Károly Róbert külpolitikája: (Január 5 => 73.óra)

  1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
  2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
  3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.

Január 5. => 73.óra

IV. Nagy Lajos (1342-1382):

  1. Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!
  2. Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)
  3. Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.
  4. Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

Luxemburg Zsigmond uralkodása

I. Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

II. Zsigmond rendelkezései:

  1. Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.
  2. Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.
  3. Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.
  4. Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.
  5. Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

III. Zsigmond külpolitikája (Tk.: 223. oldal):

  1. A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)
  2. A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. Azért tudták kiépíteni, mert az 1402-es, Timur Lenk vezette mongol támadás visszavetette a törököket és így M.o. több évtizednyi haladékot nyert felkészülni a törökök inváziójára.
  3. Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól. Ám az említett mongol offenzíva miatt az oszmánok nem tudtak Magyarországra támadni.

Zsigmond császárként: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat. Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában.

A magyar városfejlődés

A magyar városok jellemzői:

  1. A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre
  2. A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.
  3. IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott
  4. Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.
  5. Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.
  6. Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Hunyadiak kora

1.) A Hunyadiak felemelkedése: Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását.

2.) Hunyadi harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

3.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

4.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban.

81. óra => január 18 => Hunyadi Mátyás hatalomra kerülése

Mátyás király uralkodása

I. Mátyás hatalomra jutása: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghal a magyar nemesek pedig 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó, Garai nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.

II. Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.

2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.

3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.

4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett.

5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte. 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban újra megkoronáztatta magát.

III. Mátyás és a kultúra:

Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

IV. Mátyás külpolitikája:

A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben, illetve Jajcai vár visszavétele Boszniában. Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

A középkori magyar művelődés és életmód

  • Vízválasztó volt a kereszténység felvétele, amivel korai vallásunk és hagyományaink jórészt eltűntek és csak mondáinkban maradtak fenn.
  • A kultúra a latin nyelvhez és a római katolikus egyházhoz kapcsolódott
  • Az egyház képviselte az írásbeliséget, ami III. Béla korától (1172) lett jelentős a királyi udvarban.
  • Megjelentek hazánkban a különböző szerzetesrendek: elsőként a bencések, majd a ciszterciek, premontreiek és a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok (a 13. századtól) majd a pálosok.

Írásbeliség és oktatás: III. Béla idején jött létre a királyi kancellária, mely a legfontosabb okleveleket adta ki, majd kialakult a káptalanok és hiteleshelyek rendszere. A középkori emberek itt intézhették el adásvételi és föld ügyeiket, vagy örökléssel kapcsolatos dolgaikat.

A közékorban íródtak a legendák és geszták is, melyek egyházi vagy ősi történeteket meséltek el és a papok, szerzetesek jegyezték le őket. A legrégibb írott magyar források, oklevelek:

  • Tihanyi apátság alapítólevele - 11. század (1055)
  • Halotti beszéd - 12. század vége
  • Ómagyar Mária-siralom - 13. század

---------- X ----------

III. Antikvitás és középkori kultúra

A görög - római hitvilág és kultúra

  • A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeiste volt.
  • A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem)
  • Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek.
  • Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja.
  • A görög művészet nagyon magas szintre jutott.  Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)

Római hétköznapok, antik tudomány és filozófia

  • A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Náluk a főisten neve: Jupiter, felesége: Juno.
  • Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómát.
  • Jelentős volt a római építészet: vízvezetékek, diadalívek, amfiteátrumok, színházak, cirkuszok épültek. Az amfiteátrumok hatalmas köralaku építmények voltak lelátókkal és ezekben gladiátori játékokat tartottak. Legjelentősebb amfiteátrum a Colosseum volt Rómában.

  • Jelentősek voltak a római utak. Például: Via Appia (Róma-Cápue közt) első kövezett út, és a római fürdők
  • Romanizáció: az a folyamat, amikor egy - egy barbár területen megjelenik a római kultúra és művészet, melyet átvesz a helyi lakosság.
  • Magas szinten volt Rómában filozófia és jelentős tudománynak számított a szónoklattan (retorika) A kor nagy szónoka volt: Cicero (Kr.e. 2. század)

Antik tudomány

  • A római korban haladónak számított az orvostudomány. Híres orvosok: Hippokratész és Galénosz.
  • A római kor nagy matematikusai: Talész, Püthagorasz
  • Híres fizikus: Arkhimédesz
  • Híres csillagász: Szószigenész (egyiptomi volt) => a Julianus naptár megalkotója.
  • Híres történetírók: Hérodotosz,Thuküdidész, Xenophón. Római történetírók: Livius, Tacitus, Plutarkhosz.

Antik filozófia

  • Filozófia: Az embert körülvevő világot vizsgálja, és annak kérdéseire feltételezéseket, elméleteket, hipotéziseket állít fel. 
  • A klasszikus görög filozófia képviselői: Szókratész, Platón, Arisztotelész
  • Négy jelentős filozófiai irányzat: sztoikusok (erényes viselkedésre törekvők), szkeptikus (kételkedtek abban, hogy a világ megismerhető az érzékeléssel), Epikureusok (a jó tettek jutalmat, a rosszak fájdalmat kapnak), Újplatónisták (a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll).

Pannónia, római kori emlékei és a középkori kultúra

  • Pannónia: a mai Dunántúl területének római elnevezése.
  • Pannóniát Augustus korában hódították meg a Rómaiak, majd az 1. század közepére virágzó római provinciává tették.
  • Pannónia határvidéke egyben a Római Birodalom határát is adta, így itt épült ki a limes (erődrendszer). Bécs: Vindobona, Buda: Aquincum, Szombathely: Savária, Sopron: Scarbantia, Pécs: Sopiane. Folytatás: ITT
  • Pannónia 400 évig állt római uralom alatt (Kr.u.10-433)
  • Pannóniában a római többistenhit mellett Ízisz és Mithrasz kultusza is jelen volt, majd a 4. századtól a kereszténység

Az érett középkor kultúrája és a középkori műveltség

  • A római kultúra az úgynevezett "Karoling reneszánsz" révén élt tovább a középkorban. Ugyanis Nagy Károly frank császár a római uralkodók örökösének tekintette magát és latinul igazgatta birodalmát.
  • A Frank Birodalomban egy Alkuin nevű teológus szervezte újjá a kolostori iskolákat. Nagy Károly udvarában ő dolgozta ki a minuszkula írást. Ezzel írták a kódexeket is.
  • Arab kultúra = az araboktól Európa számtalan találmányt vett át (iránytű, arab számok, alkímia, matematika, csillagászat) Az arabok vallása a 7. századtól a muszlim lett, megjelentek a mecsetek (muszlim imahelyek)
  • Román és gótikus építészet => Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek. Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok

  • Skolasztika => A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)
  • Az első egyetemek => Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne 813. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 - Nagy Lajos korában) Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.

Reneszánsz és humanizmus

Reneszánsz:

  • Az egyházi tanok helyett a kereszténység előtti ókori kultúrához való visszatérést jelentette. A kifejezés: újjászületést is jelent.
  • A tudományok fellendülését hozta, a tudósok szembefordultak az egyházi dogmákkal
  • A reneszánsz eleinte főleg a polgárság irányzata volt, és elsősorban a városlakók körében terjedt a városias Észak-Itáliában. Képiselői: Leonardo da Vinci, Dante Alighieri, Michalengelo, Machiavelli.
  • A Reneszánsz a 14. századtól terjedt el Európában, Magyarországra csak a 15. század végén került Mátyás idején.

Humanizmus:

  • Jelentése: emberközpontúság.
  • A humanisták megkérdőjelezték a középkori egyház merev tekintélyelvét, a művészet középpontjába pedig Isten és a túlvilág helyett az embert és az egyént állították.
  • A humanizmus alapítójának Francesco Petrarca (1304–1374) tekinthető, és Giovanni Boccaccio (1313-1375) Petrarca 9 évvel fiatalabb tanítványa.
  • A Reneszánsz és Humanizmus nyomán technikai fejlődés kezdődött, és 1450 körül Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást.

Középkori magyar műveltség

  • A honfoglaló magyarok a sztyeppei népekre jellemző hivtilággal rendelkeztek. Ősi mondáinkban a csodaszarvas a turul madár, és a természeti ábrázolások, mitikus növények és állatok (életfa, griff madár) szerepeltek.
  • Később, Szent István korától a magyarság fokozatosan felvette a nyugati típusú római kereszténységet. Ezzel átalakult a kultúra is: megjelent a latin nyelv, melyet a kolostori iskolákban oktattak és III. Béla idejétől a királyi oklevelekben használtak.
  • Megjelentek a geszták, legendák, krónikák, melyek a szentek életével és a régi eseményekkel foglalkoztak. Anonymus és Kézai Simon udvari történetírókként jegyezték le korai történetünket. Sok épület készült az Árpád-korban: pl.: Budai vár, esztergomi királyi palota.
  • Az Anjouk időkben az írásbeliség általános lett a nép körében is, megjelent a nem papi értelmiség is. Kialakult a lovagi kultúra.
  • A reneszánsz és humanizmus Máytás idején jelent meg hazánkban. Mátyás udvarában díszes kódexek, corvinák születtek. Bonfini írásai mellett Mátyás korában keletkezett a Budai-, és a Túróczi-krónika is.