A Rákóczi-szabadságharc és 11-es tananyag kezdete

A Rákóczi-szabadságharc és 11-es tananyag kezdete

A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei: A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt. 

Sérelmek:

  • az osztrákok magas adókat vetettek ki a magyarokra
  • vallási elnyomás kezdődött, a nem katolikusok
  • beszállásolások: amikor az osztrák megszálló sereg katonáit a helyi, magyar lakossággal tartatták el úgy, hogy a parasztoknál helyezték el őket (szállás + étkezés)
  • jus armorum: vagy fegyverváltság, amikor a török kiűzése után, az oszmánoktól visszaszerzett nemesi birtokokat, a terület értékének 10% áért adták csak vissza tulajdonosaiknak.
  • a végvári katonák szélnek eresztése
  • osztrák elnyomás: Erdély és a határőrvidék elcsatolása

Már 1697-ben a karlócau béke előtt kitört egy osztrák ellenese lázadás, ez volt a hegyaljai felkelés I. Lipót uralma ellen.

II. Rákóczi Ferenc: Az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt, mikor Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére.

A szabadságharc első szakasza: A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét, melyben Rákóczi általános harcra hívta az egész országot! Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Ám Rákóczi két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

  • Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
  • Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt három fontos országgyűlés is volt:

  • Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)
  • Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után)
  • Sárospataki országgyűlés (1708): Ezen a diétán Rákóczi rendeletileg hozott döntést arról, hogy a harcot vállaló jobbágyok felszabadulást nyerhetnek szolgáltatásaik alól. (9-ed, robot, bíráskodás)

A szabadságharc második szakasza (1708-1711): A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: az 1708-as sárospataki országgyűlésen még egyszer sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Rákóczi 1707 -től mindent elkövetett azért, hogy külső szövetségeseket találjon, hiszen Franciaország vesztésre állt és egyre kevéssé tudta támogatni a magyarokat. Ám csak I. Péter orosz cárral tudott konkrét szerződést aláírni de az az egyezmény is későn született meg. 

A szatmári béke: Pálffy János császári főparancsnok - Rákóczi távollétében (aki épp I. Péternél járt) - Károlyi Sándor kuruc generálissal kezdett fegyverszüneti tárgyalásokat. A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

  • Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
  • alkotmány visszaállítása
  • szabad vallásgyakorlat
  • országgyűlések jogköreinek visszaállítása

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

  1. A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
  2. A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
  3. A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
  4. Járványok, átállások.

A 11-es tananyag

A felvilágosodás kora és Magyarország újjászerveződése

A felvilágosodás:

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

Jellemzők: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században: Kopernikusz (1473-1543), Johannes Kepler (1571-1630), Giordano Bruno (1548-1600), Galileo Galilei (1564-1642), René Descartes (1596-1650), Baruch Spinoza (1632-1677)

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748). A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778). Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778)

Enciklopédia: A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubok: A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek mnásodik felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban.

Közép- és Kelet-Európa hatalmai (tanmenetben: 5. óra)

I. Közép-Kelet Európa három nagyhatalma:

Az 1700-as években Európa keleti felén három nagyhatalom alakul ki: Poroszország, a Habsburg Birodalom és Oroszország. Az említett háromból kettő, Poroszország és a Habsburgok állama a Német-Római Császárságnak volt a része. Egymással vetélkedtek a többi német állam feletti befolyásért. 

Felvilágosult abszolutizmus: A három nagyahatalmat az 1700-as években a felvilágosult abszolutizmus jellemezte. Ennek lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezetnek be országaikban. Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia. 

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői mindenhol: az uralkodók fejlesztik az oktatást, az egészségügyet, az ipart és a kereskedelmet. Védik a jobbágyokat attól, hogy földesuraik kizsákmányolják őket és elfogadják a katolicizmustól eltérő vallásook gyakorlását (vallási türelem, vagy tolerancia).

II. Poroszország jellemzői:

A porosz állam két terület egyesüléséből alakult ki. Ezek: a Brandenburgi választófejedelemség és a Porosz Hercegség. Miután a két tartomány a Hohenzollern család birtokába került, egyesültek egymással és 1701-ben létrejött a Porosz Királyság. Első uralkodója III. Frigyes, Brandenburgi fejedelem lett, fővárosa: Berlin. (Bővebben: ITT)

  • A Porosz Királyság 1701 -től folyamatos terjeszkedésbe kezdett. Főleg a Rajna vidéken.
  • A porosz államot a porosz nemesek vagy más néven junkerek és a jobbágysorban élő parasztok nagy száma jellemezte
  • A Porosz Királyág hatékonyan működött a szakszerű államaparátus és hivatalnokréteg miatt
  • Poroszországot II. (Nagy) Frigyes tette nagyhatalommá 1740 és 1786 között. Óriási hadsereget teremtet (200 ezer fő) és jelentős hódításokkal növelte országa területét. A felvilágosult abszolutizmus szellemében fejlesztette az oktatást, közlekedést, ipart. Gondoskodott a parasztságról, földosztásokkal.

​III. A Habsburg Birodalom jellemzői:

Az 1700-as években alakult ki teljes egysége, amikor III. Károly elfogadtatta Európával a Habsburg birtokok egy tagban öröklését és a leányági örökösödést. (Ez volt a Pragmatica Sanctió) Amikor azonban az "örökös tartományok" és a többi Habsburg terület (Csehország, Magyarország, Galícia) élére Mária Terézia került, Európa nagyahatalmai megtámadták a birodalmat mert nem fogadták el, hogy egy nő uralja a kontinens egyik legnagyobb államát. Mária Terézia két háborúban védte meg birodalmát, majd a reformokkal modernizálta területeit. Fia II. József a felvilágosult abszolutizmus jegyében további refomokat akart, ám őt már sikertelenség jellemezte.

IV. Oroszország

A német származású II. (Nagy) Katalin 1762-ben férje, III. Péter halála után került Oroszország trónjára. Hosszú, 34 évig tartó uralma alatt közigazgatási, bírósági és oktatási reformokkal - a felvilágosul abszolutizmus jegyében - erősítette országát. A "nagy" jelzőt hódításaival érdemelte ki. A fiziokratizmust követte, a felvilágosult abszolutizmus azon irányzatát, mely a mezőgazdaság fejlesztését pártolta. Uralma alatt az orosz parasztság helyzete sokat romlott. (Pugacsov lázadás: 1773)