Az első világháború előzményei és eseménytörténete

Beküldte Harmat Árpád Péter - p, 05/06/2016 - 12:46

Az első világháború előzményei és eseménytörténete

Az ipari forradalaom hatásai a századfordulón:

1.)Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.

2.)Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések

3.)Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)

Európa szerepe a világban:

1.)A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón

2.)A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt.

3.)A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.

Boldog békeidők kora:

1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. Video: Natonal Geographic dokumentumfilmje

Szövetségek kialakulása:

1.)Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország)

2.)A főbb feszültségforrások a két tábor közt:

a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében.

b) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon

c) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország között.

Az I. világháború, gépek és tömegek háborúja

I. A háború kirobbanása:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

II. A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.

III. A főbb frontok és a háború első szakasza

1.)Az első világháborúban öt front alakult ki:

1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),

2.keleti front (Oroszországgal szemben)

3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)

4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)

5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

2.)A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

3.)A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál nagy harcok folytak.) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. Oroszországban a háború közepére pattanásig feszült lett a helyzet. Küszöbön állt a háborús veszteségekért okolt cár forradalommal történő leváltása.

4.)A többi front: Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

IV. A háború első felének mérlege:

1.)Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült, az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött, Oroszország pedig kilépett a háborúból (Breszt-Litovszki béke) a forradalma miatt.

2.)A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb tengeri csata (döntetlen).

3.)A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

4.)A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

III. Az antant győzelme és békéje

I. A fordulatok éve:

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

II. A központi hatalmak összeomlása:

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

3.)A háború főbb hadvezérei, tábornokai: Paul von Hindenburg, a német csapatok főparancsnoka, Ferdinand Foch marsall, francia tábornok, a nyugati erők főparancsnoka, Franchet d'Esperey tábornok a balkáni front erőinek antant-parancsnoka. Alekszej Bruszilov orosz tábornok, az 1916-os orosz támadás vezetője.