Oszama bin Laden (1957-2011)

Oszama bin Laden (1957-2011)

 

Oszáma bin Láden, teljes nevén Oszáma bin Mohammed bin Avad bin Láden (született: 1957. március 10, meghalt: 2011 május 2) szaúd-arábiai militáns iszlamista, az al-Káida terorrszervezet egyik feltételezett alapítója. Neve klasszikus vokalizáció alapján Uszáma ibn Ládin (tudományosan Usāma ibn Lādin) lenne, de gyakran találkozni félig vagy nem magyarosított névalakjaival is (pl. Osama bin Laden és Oszama bin Laden).  Életét végigkísérték az ellentmondások. Szaud-Arábiában született 1957-ben, Mohamed bin Laden 52 gyermeke közül tizenhetedikként. A jemeni származású apa a mélyszegénységből küzdötte fel magát multimilliomos nagyvállalkozóvá: ő építtette a szaud-arábiai utak 80%-át. Miután Mohamed 1968-ban helikopter-balesetben meghalt, fia sok millió dollárt örökölt – bár valószínűleg jóval kevesebbet mint a hírekben felbukkanó 250-300 millió. Mérnökként végzett a Dzsiddai Abdul Aziz Király Egyetemen, de Bin Laden egyre inkább az iszlám konzervatív, fundamentalista változata tanulmányozásának szentelte idejét. Úgy érezte, hogy ez nyújt védelmet a Nyugat hanyatlása ellen.

Mindössze néhány hónapot dolgozott a családi cégben: amíg testvérei dőzsöltek a jólétben, addig a magas, félénk fiatalember egyre értőbb füllel hallgatta a radikális imámok beszédeit. Afganisztán 1979-es szovjet megszállása örökre megváltoztatta az életét. Magáévá tette az antikommunista ideológiát és Afganisztánba költözött, ahol egy évtizeden át harcolt a mudzsahedekkel együtt – családi hátterét kihasználva, először csak pénzfelhajtóként, míg később maga is fegyvert fogott. Ennek pikantériája, hogy az amerikai CIA kulcsszerepet játszott a mudzsahedek felfegyverzésében és kiképzésében; igaz, Bin Ladennel közvetlen kapcsolata ebben az időben még nem volt. Az al-Kaidát 15 társával (köztük jobbkezével, sokak szerint kijelölt utódjával Ajman al-Zavahiri-vel) együtt 1988-ban, az afganisztáni háború végén alapította a pakisztáni Pesavarban, ahol egy bérelt házban megbújva állítólag órákon át, hajnalig vitatkoztak azon, hogyan építsék fel a szervezetet. És valóban, olyasmit hoztak létre, amire addig nem volt példa: az al-Kaida lett az első olyan muszlim terrorszervezet a világon, amelyet nem érdekeltek a határok. Mindenki beléphetett, aki vállalta, hogy képviseli ügyüket. Nemzetközi volt az al-Kaidát egyik pillanatról a másikra népszerűvé tette a terroristák körében.

Bin Laden 1998-ban merényletet szervezett az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen. A két robbantásban 224 ember halt meg. A Clinton-adminisztráció megtorló csapásokkal válaszolt Szudánban, Afganisztánban és Pakisztánban is. Bin Laden ezeket mind megúszta, ugyanúgy, ahogy még számtalan más likvidálási kísérletet is. Eközben népes családot alapított: négy feleségétől 16 - más források szerint 18 – gyermeke született. Ugyancsak 1998-ban 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőt hívta találkozóra Pakisztánban. Ezen hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Bin Laden fatvát adott ki, miszerint az amerikaiakat és a szövetségeseiket meggyilkolni minden muzulmán számára kötelesség. Más források szerint a fatva valójában a második számú vezető Zavahiri ötlete volt, és ő tekinthető a terrortámadások szellemi atyjának is. Ám a világ első számú közellenségének kétes címét csak három évvel később nyerte el. 2001 szeptember 11., a New-York-i és washingtoni terrorakciók után került az FBI körözési listájának élére: 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. 

A WTC elleni terrortámadás

2001. szeptember 11-én az al-Kaida eltérített 4 utasszállító repülőjáratot az Egyesült Államok felett. Két gép a World Trade Center ikertornyaiba csapódott,egy pedig a Pentagon épületébe zuhant. A negyedik gép utasai megakadályozták hogy azt a géprablók, a Capitoliumba irányítsák, Pennsilvaniában zuhant le. A World Trade Center elpuszult, a Pentagont azóta helyreállították. A terrorakció folyamán géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.  Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt.

A géprablók a repülőgépekre felcsempészett szúrófegyverek segítségével ölték meg vagy tették hatástalanná a pilótákat, utaskísérőket és utasokat. Az eltérített gépekről indított telefonhívásokból tudhatjuk, hogy késeket használtak két esetben is. A támadást követően pár órával az FBI meg tudta nevezni a terroristákat, néhány esetben azok személyes ismertetőjegyeit is. Az egyiptomi Muhammad Atta volt a géprablók vezetője és a pilóták egyike. (A repülőgép vezetést az USA -ban tanulta meg, oktatója furcsállta is, hogy a landolás gyakorlására mennyire nem fektetett hangsúlyt.) Atta társaival együtt meghalt az akcióban, de poggyásza, mely nem került fel a gépre, felfedte a terrorista társainak személyazonosságát, és más terveket, részleteket és támadásuk hátterét is. A terroristák közül 15 fő Szaúd-Arábiából, kettő az Egyesült Arab Emírségekből, egy fő Egyiptomból és egy fő Libanonból származott. A George Washington University egy filozófia professzora és korábbi CIA ügynök, Jerrold Post szerint a támadók műveltek, vallásukat illetően teljesen eltökéltek voltak. A terrortámadásokat vizsgálók egyike volt az FBI is, melynek PENTTBOM kódnevű vizsgálata az iroda legnagyobb, legösszetettebb nyomozását folytatta le, melyben több mint 7000 különleges ügynök működött közre. Az USA kormánya az FBI állításával állapította meg, hogy a bin Láden által vezetett al-Káida vállalta a felelősséget a támadásokért. Az Egyesült Királyság kormánya is hasonló következtetéseket vont le az al-Káida és Oszáma bin Láden bűnösségét illetően.

Az akció után bin Laden már csak ritka hangfelvételeken hallatott magáról, kimért baritonján, látszólag észérvekel buzdítva a nyugati világ elleni harcra. Az időről időre felröppenő hírek szerint bujkált a Tora-Bora rideg hegyei és az iszlámábádi villanegyed útvesztői között is.

Oszama bin Laden elfogása és megölése

Az Al-Kaida vezér elfogásának ténye 2011 május 2-án Donald Rumsfeld egykori védelmi miniszter egyik munkatársa révén szivárgott ki, amikor az illető a Twitteren tett egy bejegyzést. Később kiderült, hogy a Fehér Ház és a Pentagon már 2011 márciusa óta készült bin Laden elfogására, ugyanis ekkor tartották az első olyan értekezletet, amelyen felmerült, hogy a pakisztáni Iszlámábádtól északra lévő Abbottabad városában megtalálták a világtörténelem legkeresettebb bűnözőjének búvóhelyét. Megtalálására egy futárjának beazonosítása és követése után került sor. (Bin Laden nem használt telekommunikációs eszközöket, például telefont, internetet, ami megnehezítette tartózkodási helyének megtalálását.) Végül a futárja vezett nyomára CIA embereit. Villáját május elsején éjszaka, amerikai helikoptereken érkező kommandósok támadták meg, akik rövid tűzharban megölve testtőreit, kivégezték a terrorista vezért. A halálos lövést egy Robert O’Neil nevű katona adta le. (2015-ben egy Seymour Hersh nevű 78 éves amerikai újságíró, a London Review of Books hasábjain hazugsággal vádolta meg az amerikai kormányt, és azt állította, hogy bin Ladent nem úgy ölték meg, ahogyan azt a Pentagon állítja. Szerinte egyrészt nem nyomozás, hanem egy pakisztáni hírszerző vezette nyomra a CIA -t - a 25 milliós vérdíj reményében - másrészt bin Laden akkoriban már a helyi szervek foglya volt. Meglepő és ellentmondásokkal teli állításait azonban semmilyen forrásanyaggal nem tudta azóta sem alátámasztani.)

A hivatalos kommunikáció szerint a kommandós akció után és a végleges DNS azonosítást követően Bin Laden holttestét a Carl Vinson anyahajó fedélzetére vitték, ahol fehér szövetbe burkolták és iszlám szertartás keretében a szülőföldjéhez közeli Arab-tenger vizébe temették. Bin Laden szerepét az Al-Kaida élén al-Zawahiri vette át. 2014 nyarától az Al-Kaidánál is nagyobb fenyegetés, az Iszlám Állam - illetve annak vezetője: Ibrahim Awad al-Badri (felvett nevén: Abu Bakr al-Bagdadi) - lett a terrorizmus legveszélyesebb (és legkeresettebb) alakja.

Harmat Árpád Péter