Ismétlő anyag (12. osztály)

Beküldte Harmat Árpád Péter - v, 03/06/2016 - 20:57

1. Ismétlő anyag (12. osztály)

I. Az ókori Róma:

Róma: A itáliai félsziget közepén, Kr.e.753-ban alapították a latin törzsek. Három nagy korszak jellemezte: Királyság kora (etruszk uralom), köztársaság kora, és császárság kora.
Rétegek, tisztségek: A két legfőbb társadalmi réteg, a plebejusok (szegények) és a patríciusok (előkelők) évszázadokon át harcoltak egymással bizonyos jogokért, mint például az egyes tisztségek betölthetőségéért. Ilyen tisztség volt a : consul, praetor, néptribunus, questor.
Hódítások: Róma korai éveitől hódító háborúkba kezdett. Ilyenek voltak például a Pun háborúk is, az afrikai Karthagó népe, a punok ellen a Krisztus előtti 3. században. A második pun háború végére Róma legyőzte a punokat (zámai csata Kr.e.202), és megszerezte birtokaikat is. (A punok legtehetségesebb hadvezérét Hannibálnak hívták.) Idővel a rómaiaké lett a Földközi-tenger teljes partvidéke, területeit provinciákra osztotta.
Válságok: Róma Krisztus előtti 2. századra válságba került: a parasztok lesüllyedtek és nagy rabszolgafelkelések zajlottak. A Gracchusok (Tiberius és Caius) a szegénysorsúakon igyekeztek segíteni a Licinius-Sextius földtörvény betartatásával és földosztással, de a szenátori rend meggátolta ezt. Később Marius reformokat vezetett be, modernizálta a hadsereget, de Sulla átvette tőle a hatalmat és diktatúrát vezetett be.
A triumvirátusok: A triumvirátus három befolyásos római összefogása a hatalomért és a birodalom felosztásáért. Az első tr. tagjai, Kr.előtt 60-ban: Crassus, Pompeius, Caesar. Felosztják a birodalmat, de Crassust megölik az arabok, Caesar és Pompejus pedig polgárháborúba kezdenek. Pharsalosnál Caesar győz. Teljahatalomra tesz szert. Kiszélesíti a polgárjogot, naptárreformot hajt végre, de mivel a szenátust mellőzi, megölik. A 2. triumvirátus megbosszúlásáért alakul, tagjai: Octavianus, Antonius, Lepdidus. Bosszút állnak Caesar gyilkosain (Philippi) majd ők is felosztják egymás közt a birodalmat. Lepidus azonban kilép a szövetségből és az Octavianus-Antonius közti polgárháborút Kr.e. 31-ben az actiumi csatában Octavianus nyeri.
Principátus és császárság: Octavianus új rendszert vezet be: a köztársasági formák színleg megmaradnak, miközben a valódi hatalom a princeps (azaz első polgár) kezében összpontosul. Felveszi az Augustus nevet és Kr.e.27-14 közt uralkodik.
Császárkor: Jelentős császárok: Tiberius, Caligula, Claudius, Néró, Vespasianus, Titus, Domitianus, Antoninus dinasztia: Nerva, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius ,Caracalla. Megjelenik akereszténység, kialakul a limes (határvonal) melyen állandósulnak a germán betörések, megjelennek a colonusok.
Dominátus: Nyílt önkényuralmat jelentett hatalommegosztással. Megszűntek a köztársasági keretek és a szenátus hatalma. A császár (dominus) egy társcsászárt választ maga mellé, akivel megosztja hatalmát, majd mindketten további 1-1 alcsászárt tesznek meg segítőjükké. Így végül négyen irányítják a hatalmas birodalmat. Ez a TETRATRCHIA.
Róma bukása: A hunok megjelenése óriási népvándorlást indított el 370 körül. A népvándorlás közepette történt a Római Birodalom kettészakadása 395-ben I. Theodosius idején. Létrejött a Nyugat-Római és a Kelet-Római Birodalom. (Az utóbbi később Bizáncnak nevezték.) Róma összefogott a germán királyságokkal és közösen, Aetius vezetésével megverték Attilát és a hunokat Catalaunumnál (453). Később 476-ban egy Odoaker nevű germán származású római katonai vezető elűzi az utolsó római császárt

II. A kora-középkori Európa:

Középkor: A középkorban (476-1492) a legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. A nemesek jobbágyokkal műveltették földjeiket, akik a földhasználatért szolgáltatásokkal tartoztak: kilenced, robot, ajándék, az egyháznak tized.
Hűbériség: A nemeseket egymáshoz és a királyhoz a hűbériség fűzte. Katonai szolgálat földért cserébe.
Európa képe: A Római Birodalom bukása után három hatalmi központ emelkedet ki: Bizánc (a Kelet-Római Birodalomból), a Frank Birodalom és a Pápai Állam. A Frank Birodalom Nagy Károly után szétesett és kialakult belőle Franciaország illetve a Német-Római Császárság. A 12-13. században a három központ közül kettő harcokat kezdett egymással. A pápaság és a Német-Római Császárság az invesztitúra (azaz főpapok kinevezése) okán háborúzott. Végül kiegyeztek egymással és közösen indítottak harcokat a Szentföldért, a muszlimok ellen. Ezek voltak a keresztes háborúk (1099-1291)
Rendiség
Százéves háború
Mongolok