Válságok, huszitizmus, Mongol Birodalom és az oszmánok

Válságok, huszitizmus, Mongol Birodalom és az oszmánok

Nyugat-Európa válsága (LINK)

A XIV - XV századi Nyugat Európa válsága: Az 1300 és 1400 -as években Nyugat-Európát több válság súlytotta: 

• Százéves háború Anglia - Franciaország közt: 1337-1453
• Angliában hosszú trónharc: Rózsák háborúja: 1455-1485
• Német-Római Birodalom válsága (142.o.)
• Nagy pestis járvány: 1348
• Arabok kiűzése Spanyolországból (Recoquista)

A százéves háború (1337-1453):

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

• A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.
• A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.
• Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)

A Német-Római Birodalom válsága:

• A Német-Római Birodalom a XIII. századra válságba került, mely során még császárt sem tudtak választani évtizedekig.
• Végül 1273-ban trónra került Habsburg Rudolf, aki családi birtokba vette az osztrák tartományokat, Ehhez le kellett győznie a cseh Ottokár királyt a morvemzei csatában (1278) mégpedig magyar segítséggel. A Habsburgok innentől lettek Ausztria urai.
• Később egy évszázadra a Luxemburg - dinasztia kezébe került a császári cím, és 1356-ban megszületett a Német Aranybulla, mely szabályozta a császárválasztást. Innentől hét mindenkori neémet fejedelem választhatta a császárt (brandenburgi, szász, cseh uralkodók + rajnai palotagróf és 3 érsek)

A nagy pestis - járvány:  1347-ben genovai kereskedők hozták Európába Ázsiából a pestis baktériumát, melyat a patkány bolhája terjesztett. Öszesen 20 millió embert ölt meg Európában néhány év alatt. (1894 óta gyógyítható csak a betegség.)

Reconquista: Az első keresztes háborúval, 1095-ben indult meg a spanyolok harca az arabok kiűzéséért. A háború egészen 1492-ig tartott, 400 éven kersztül, mire az utolsó arab (mór) seregeket is elűzték az ibériai félszigetről. Közben 1479-ben megszületett az egységes Spanyol Királyság.

A lengyel és cseh rendi állam

Nyugati egyházszakadás (1378): IV. Fülöp francia király a Flandria elleni hadjáratához pénzre volt szüksége. Mivel a pénzt az egyház megadóztatásából tervezte beszerezni, összeveszett a pápával. Végül saját országa érsekét nyilvánította pápának, Avignon városában.  A nyugati egyház egy időre kettészakadt: 1378 és 1417 közt. Ez volt az az időszak, mikor az egyházat válságok rázták meg. Ekkor bukkant fel a huszitizmus is.

I. Huszitizmus: Csehországban az 1400-es évek elején bukkant fel egy Husz János nevű prédikátor, aki kritizálta az egyházat és olyan tanokat hirdetett melyeket százezrek követtek. Ez lett huszitizmus. A huszitizmus alaptételei:

• Visszatérés a Szentíráshoz (Bibliához)
• Az egyháznak ne legyen világi befolyása
• A pápa hatalma csak egyházi ügyekre korlátozódjon
• Két szín alatti áldozás legyen, vagyis a hívek ne csak az ostyát, Isten testét, hanem a bort is (Isten vérét) magukhoz vehessék a misén
• Mindenhol anyanyelvi legyen a mise (pl. Csehországben cseh nyelven, Magyarországon magyarul ... stb)

II. Husz János halála: Huszt Rómába hívták, hogy ott fejtse ki álláspontját, ám mihelyt megjelent a Szentszék előtt, azonnal mágjahalálra ítélték. Kivégzése 1415-ben történt. Halála után hívei harcot kezdtek Csehországban két célból: egyrészt azért, hogy Csehországban ne Luxemburg Zsigmond legyen az uralkodó, másrészt azért, hogy a huszita tanok nyíltan terjedhessenek. Zsigmond serege betört Csehországba ám Jan Zsizska huszita vezér sorozatos vereségeket mért rá. Közben a husziták két táborra szakadtak: az egyik volt a mérsékeltebb kelyhesek, a másik pedig radikális táboriták. Zsigmond megegyezett a kelyhesekkel és prágai kompaktákban engedményeket tett számukra (1433). Így már csak a táboritákkal kellett leszámolnia a lipanyi csatában (1434).

III. Lengyelország: A lengyel honfoglalást követően Lokietek Ulászló egyesítette 1300 körül a lengyel fejedelemségeket. A következő nagy lengyel uralkodó III. (Nagy) Kázmér létrehozta az országos irányító szerveket az 1300-as évek közepén. Ekkor jött létre a kancellária és a szejm vagy országgyűlés, illetve ekkor jött Lengyelország első egyeteme is Krakkóban. Az 1300-as évek végén Lengyelország és Magyarország unióra lépett egymással Nagy Lajos idején. Később a 15. század elején Lengyelország a litvánokkal hozott létre uniót és hatalmas birodalmat alkotott. Ez a birodalom 1410-ben legyőzte a szomszédos Német Lovagrend államát. Lengyelország a 16. század során megőrizte nagyhatalmi státuszát, ám a 17. századra meggyengült mert a lengyel nemesség csak saját érdekei mentén politizált.

Kelet Európa és a Balkán

Kelet-Európa: Az oroszok lakta területeken 882-ben jött létre a Kijevi Rusz, amikor Oleg fejedelem ide tette át székhelyét Novgorodból. A Kijevi Rusz egy nagy kiterjedésű fejedelemség volt egészen 1169-ig, amikor az orosz nagyurak több önálló fejedelemséget alakítottak a Ljubecsi találkozón. A 300 éven keresztül fennálló nagyfejedelemség közben felvette a görög-keleti kereszténységet (988-ban)

A Mongol Birodalom 1223-ban érte el a szétesett ruszt, és a Kalka folyónál nagy vereséget mért az orosz fejedelmekre.Következett a 150 éves mongol uralom, melyet a moszkvai fejedelem (Dimitrij Donszkoj) számolt fel 1380-ban, amikor először győzte le a mongolokat a Kulikovói csatában. Innentől Moszkva a többi orosz fejedelemség fölé emelkedett, majd III. Iván (1462-1505) egyesítette is az oroszokat és felvette a cár címet.

Az oszmánok megjelenése: A 14. század legelején egy török törzs jelent meg Kis-Ázsiában és telepedett le a szeldzsuk törökök szomszédságában. Nevüket első nagy vezetőjükről oszmánról kapták. Első nagy szultánjuk I. Murád elfoglalta Drinápolyt, majd az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzte a balkáni népek seregeit. Az ezt követő 100 évben az oszmánok jelentős birodalmat hoztak létre, mely egészen a magyar határokig terjedt.

A Török Birodalom jellemzői:

1. A Török Birodalom teljes területe a szultán tulajdona volt, de a földekből szolgálati birtokokat adományozott hűséges vezetőinek, katonáinak és hivatalnokainak. A kisebb szolgálati birtokokat tímár birtokoknak, a nagyobbakat ziamet birtokoknak nevezték. Azok a földek pedig melyek a szultán irányítása alatt maradtak a hász birtok elnevezést kapták.
2. A birodalom vilayetekre és azon belül szandzsákokra oszlott
3. Az Oszmán Birodalom legfőbb vezetője a mindenkori szultán volt, akit egy tanácsadó testület a diván segített. Fontos vezető volt még a nagyvezír aki afféle hadügyminiszterként ténykedett.
4. Elnevezések a Török Birodalomban:

• - katonai elnevezések: szpáhik: birtokkal rendelkező, török lovaskatonák, janicsárok: jól kiképzett gyalogos katonák voltak, akiket sokszor keresztény területekről, gyerekkorukban hurcoltak el és neveltek török harcossá;
• - szultáni udvar elnevezése: Porta
• - hivatalnokok: defterdárok: adószedéssel és adóösszeírással foglalkozó török hivatalnokok, kádik: bírók
• - török nagyurak: bégek: ők voltak a legnagyobb urak (tartományok vezetői); pasák: egy-egy vilayet vagy szandzsák élén álló török vezetők

Török adózás: Az oszmánok minden általuk meghódított területen többféle adót szedtek. Az egyik ilyen adó a hitetlenek (nem muszlimok) fejadója volt. Az adók mellett dolgoztatták is a helyi lakosságot.

Balkáni államok: Görögország mellett négy jelentős balkáni állam létezett: Szerbia, Bulgária, Havasalföld és Moldva, melyek mind a görög-keleti kereszténységet vették fel és Bizánctól vívták ki függetlenségüket. A Balkáni államok a 14. század végén be kellett, hogy hódoljanak a törököknek. Másik két balkáni nép a bosnyák és a horvát szintén komoly harcokat vívott a törökökkel, melynek végén Bosznia teljes egészében, Horvátország csak részben lett török terület.

A Mongol Birodalom

• Belső-Ázsia népe, melynek első nagy vezetője Dzsingisz kán (Temüdzsin) 1206-ban nagykán lett, egyesítette a mongol törzseket és meghódította Ázsia nagy részét. A mongoloké lett Kína és India.
• Dzsingisz kán halála után, 1227 -től fia, Ögödej lett a nagykán, aki elhatározta Európa meghódítását is. Miután 1240-ben felégették Kijevet, a tatár támadás három irányban zajlott 150 ezer katonával: északon Lengyelországra zúdultak, középen Batu kán vezetésével Magyarországra törtek be (90 ezer harcossal), délen pedig Erdélyt dúlták fel.
• Magyarországon a legnagyobb csata Muhinál zajlott (1241 április 11-én). Ezt elveszítették a magyarok, és IV. Béla menekülni kényszerült az Adria partján álló Trau várába.
• A tatárok 1241 végén már a Dunántúlt pusztították, majd 1242 tavaszán váratlanul hazatértek. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.
• Ögödej nagykán halála után a Mongol Birodalom szétesett. Mivel a Kulrultaj (kánválasztó gyűlés) Ögödej fiát választotta nagykánná, Batu megsértődött és az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett. A hajdanán egységes Mongol Birodalom többi része is uluszokra esett szét, melyek áttértek a muszlim hitre.
• A Közép-ázsiai ulusz Timur Lenk alatt 1400 körül még feltámadt egyszer és nagy hódításokba kezdett, ám néhány év után szintén összeomlott!