10-es történelem tananyag

10-es történelem tananyag (vázlat)

1. Nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések okai:

1. Aranyéhség.
2. Új kereskedelmi utak lett szükségessége az oszmánok terjeszkedése miatt.
3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye.

II. A felfedezők:

• Bartolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján 1492 október 12-én
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

III. A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet. (A 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

IV. A gyarmatosítások jellemzői:

1. Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította.
2. A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait: a majákat, az aztékokat és az inkákat!
3. A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. 

V. A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocs-titlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.
• Közös jellemzője a három népcsoportnak: nem ismerték a tűzfegyvereket, nem használtak fémeket (csak csontot, fát és kőeszközöket), fejlett ismereteik voltak az orvoslásról és a csillagászatról.

VI. A gyarmatositások vezetői:

• Alvarado: maják legyőzője
• Cortez: aztékok leigázója
• Pizarro: az inka birodalom meghódítója

VII. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, paradicsom, paprika
2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
3. Áremelkedések. Oka: mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre.
5. Amerika felfedezésével véget ért a középkor és kezdetét vette az újkor.

2. Reformáció, ellenreformáció

I. Luther Márton fellépése

1.) Luther teológia tanár, 1517-ben 95 pontba foglalta az egyházzal szemben megfogalmazott kifogásait és közzétette azokat. Felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak, a pápa mindenbe beleszólási jogot tart fenn magának és az egyház méltatlan módon működik. 

2.) Luther tanainak 6 főbb pontja: 

1. A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé.
2. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg.
3. Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
4. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani
5. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
6. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II. A pápa és a császár tiltakozása

X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert.

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat.

III. A lutheri tanok következményei:

1.) Német vallásháború: a Luthert támogató protestáns fejedelmek (Schmalkaldeni Szövetség) harcot kezdtek a császárral. A küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimondta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. "Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború.

IV. A reformáció ágai:

•  Zwingliánizmus
• Kálvinizmus
• Anti trinitáriusok = szentháromság tagadók
• Anabaptisták = újrakeresztelkedők

Kálvinizmus:

• cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk
• a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösségre és az erkölcsös életre kell fordítani
• dísztelen, egyszerű képek nélküli templomok
• az egyházban nem kell hierarchia (presbiterek = világiak az egyházi vezetésben)
• Jean Calvin (Zsan Kálvin) vallásalapító

V. Az ellenreformáció: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Az ellenreformáció két ága:

• békés ellenreformáció => búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása
• erőszakos eszközökkel történő ellenreformáció => bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése

3. A Habsburgok és a spanyol abszolutizmus

Spanyolorszuág kialakulása: Az Ibériai-félszigeten már a 7. századtól jelen lévő arabokat-mórokat a reconquista harcokabn űzi el a spanyol lakosság 1492-re. Ekkor egyesül Aragónia és Kasztília is, és születik meg Spanyolország. Első nagy uralkodója V. Károly, aki a Habsurg házból származott, és házasságok révén került a spanyol trónra, miközben Német-Római császár is lett.

V. Károly (1516-1556):

• Hatalma kiterjedt a fél világra: a Német-Római császárságra, Ausztriára, Spanyolország és a spanyolok gyarmataira is. Ugyanis Spanyolország az 1520-as években megszerezte szinte egész Amerikát.
• V. Károly erős spanyol hadsereget és flottát teremtett
• Visszaszorította a spanyol rendeket, abszolutista uralkodó volt
• Erős katolikus királyként fellépett a reformáció ellen, bevezetve az inkvizíciót.

Habsburg - Valois harc: 

A francia király, I. Ferenc (Valois-ház) Franciaország határai mentén történő Habsburg előretörés miatt indított támadás Itáliában a Habsburgok ellen. A háború évtizedekig tartott, egyik oldalon a franciák, másikon a spanyol-osztrák hadak álltak. Végül a Habsburgok győztek először a páviai csatában (1525), majd az ellenük szerveződő Cognac liga legyőzésével több más csatában is. (Cognac liga: francia, velencei, milánói, firenzei, pápai összefogás)

II. Fülöp Spanyolországa és a hanyatlás

• Spanyolország virágkora V. Károly fia, II. Fülöp alatt, 1556-1598 közt érkezett el.
• II. Fülöp alatt erős zsoldossereg, központi hivatalok működtek. Spanyolország lett Európa legerősebb haderővel bíró nagyhatalma. Az oszmán terjeszkedést is megállította a lepantói tengeri csatában (1571) a görög partoknál.
• A gyarmatokról beözönlő arany, árzuhanást okozott Spanyolországban. A gazdaság hanyatlásnak indult, nem fejlődött ki a helyi ipar, a lakosság egy része a gyarmatokra vándorolt. Mindezek mellett magas adók súlytották a lakosságot.

4. Hollandia és az angol polgárháború

Hollandia körülményei: Hollandia Németalföld néven iparosodott, polgárosult terület lett a 15. század végére. Később 1500 körül házasság révén a Habsburgok kezébe került és spanyoloké lett. 

Németalföldi szabadságharc:

• Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.
• A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.
• A felkelők élére Orániai Vilmos állt.
• Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.
• Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Anglia és a tőkés termelés: 

1. A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK
2. Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

II. A Tudorok megjelenése:

• A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.
• VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

• Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.
• VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.

IV. Első Erzsébet uralkodása:

1. VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
2. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
3. Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
4. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
5. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
6. Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 
7. A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

5. Az angol polgárháború

A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

• Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket
• Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

III. A király és a parlament konfliktusa: I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. Magas vámokat - adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. Két águk volt:

• presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak
• independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)

IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt.

• A parlament eltörölte az új adókat
• Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
• Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
• Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
• Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: "gavallérok".
• Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.

V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

• Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
• A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
• A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog)

6. Francia abszolutizmus

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

Aharcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi edistumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

• A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.
• A királyok mellett nagyhatalmú bizalmasok kormányiztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.
• A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

XIV. Lajos uralkodása:

• Mindenki Napkirályként emlegette
• Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
• Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
• Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
• Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.

Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:

• A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
• A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
• A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

Spanyol örökösödési háború: 1700-ban miután kihalt a spanyol uralkodói család (Habsburgok spanyol ága) két jelentkező volt a spanyol trónra: a Habsburg Károly herceg és XIV. Lajos unokája, Fülöp. Köztük zajlott a háború, melyben eleinte Anglia az osztrákokat támogatta. Később fordulat állt be a háború menetében: az 1707-es höchstadti csatában a franciák nagy vereséget szenvedtek, de Anglia melléjük állt. Ennek oka: ráébredtek arra, hogy Ausztria győzelmével egyetlen kézbe kerülne Spanyolország és az összes európai Habsburg-birtok. Ezt nem akarta Anglia. Így a háború végül kompromisszummal ért véget:

• Utrechti béke (1713): XIV. Lajos unokája, Fülöp lett a spanyol király, de Franciaország és Spanyolország nem egyesülhetett.
• Rastatti béke (1714): Osztrák - francia béke, melyben Ausztria jelentős birtokokat kapott, például: Németalfödet (Spanyolországtól), Milánót, Nápolyt. Franciaország megtarthatta Rajnáig terjedő birtokait (Strassburgot, Elzászt).

7. Harminc éves háború és a spanyol örökösödési háború

A 30 éves háború okai:​

1. Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns fejedelmek közt
2. Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
3. Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza: cseh, német, dán, svéd és francia. Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezett Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A harminc éves háború következményei:  

• A német területekenb óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldossregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

A spanyol örökösödési háború (1701-1714):

A spanyol örökösödési háború, a megüresedett spanyol trónért indult, melyre két jelölt is adódott: egyrészt XIV. Lajosd unokája, Bourbon Fülöp, másrészt I. Lipót Német-Római császár kisebbiek fia, Károly herceg. Eleinte Ausztria fölénye érvényesült az 1704-es höchstadti vereségük dacára. Később Malplaquetnél (1709) már nagy győzelmet arattak. Ekkor azonban fordulat következett mégpedig Anglia miatt, mely 1711-ben átállt Habsburgol oldaláról francia oldalra. Ekkor derült ki ugyanis, hogy Károly herceg egyszerre örökölné meg a császári trónt és Spanyolországot. Végül a Rastattban 1714. március 6- án kötött béke a franciáknak kedvezett. A Habsurgoknak le kellett mondaniuk a spanyol trónról és el kellett fogadniuk, hogy a Spanyol Birodalomból csak kisebb területeket kaphatnak Észak-Itáliában. Övék lett Milánó és Nápoly is. 

A Spanyol örökösödési háború közben zajlott Magyarországon a Rákóczi szabadságharc. A Habsburgok két fronton harcoltak, de még Anglia átállása előtt le tudták verni a kurucok felkelését. 

8. Lengyelország és Oroszország

Lengyelország jellemzői a 16-17. században:

• Előbb a Piast, majd a Jagelló-ház (1572-ben) is kihalt.. Ezt követően megerősödött a szejm, azaz a lengyel rendi gyűlés szerepe. A lengyel nemesség kezébe vette az irányítást, a meghívott királyok szerepe csökkent.
• Lengyelország virágkorát jelentette Báthory István uralkodása 1575-1586 közt, amikor az erdélyi fejedelem a lengyel trónt is birtokolta. Lengyelország ekkoriban hatalmas volt és még Oroszországot is visszaszorította.
• Később, Báthory után Lengyelország gyengülni kezdett és válságba került. Mivel a Szejmben egyetlen nemes is megvétózhatott bármit, működésképtelenné vált az ország irányítása. A környező nagyhatalmak, Ausztria, Poroszország és Oroszország Lengyelország felosztására készültek, mely a 18. század végére meg is történt.

Oroszország jellemzői:

• IV. Iván lett Oroszország első cárja, aki 1547-ben vette fel a cári címet. Egyesítette az orosz területeket.
• A Romanov család 1613-ban került az orosz trónra és innentől 300 évig uralkodott.
• Oroszország legnagyobb cárja Nagy Péter lett (1689-1725). Ő tette Európa legerősebb hadseregévé az orosz haderőt, modernizálta az országot, manufaktúrákat teremtett, és a nagya északi háborúban fontos területeket szerzett a Baltikumban. Itt tengeri kijárata lett Oroszországnak, és 1703-ban itt épült fel az új főváros is: Szentpétervár.

Poroszország felemelkedése:

• Poroszország akkor kezdett jelentős európai tartománnyá válni, mikor a Barndenburgi fejedelemség és a Porosz hercegség 1525-ben egyesült egymással a Hohenzollern család jóvoltából. 
• Később Nagy Frigyes (1740-1786) óriási mértékben megnövelte Poiroszország területét és erős hadsereget illetve ipart teremtett.
• Végül a harminc éves háborúban Poroszország nagyahatlommá vált, majd a Spanyol örökösödési háború végére királyi rangra emelkedett. Innentől lett Porosz Királyság belőle. 

9. Az Oszmán Birodalom

I. Török hódítások a XVI. században:

• Az Oszmán Birodalom az 1400-as években hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!
• A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.
• Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.

II. A Török Birodalom válsága:

Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.

1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!

III. Kína - India: Kínában a Mind dinasztia után a mandzsu törzsek vették át az uralmat és a Csing dinasztia majd 300 évre hatalomra került. A XVII. századra Kína megerősödött, birtokolta Tajvant, Koreát és Mongóliát is, fejlett hivatali rendszerrel. Indiában a muszlim Mogul Birodalom az 1600-as években virágzott. Ám közben vallási széthúzás zajlott a hinduk és muszlimok közt, így az európai hódítók, angolok, franciák fokozatosan területeket tudtak szerezni.