A korai és az érett középkor

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 10/21/2015 - 11:44

A korai és az érett középkor

A középkori berendezkedés - gazdaság, társadalom:

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.)

I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
Földesúrnak ajándék (munera)
Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
Királynak telekadó (nálunk füstadó)
Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A frankok:

I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)

II. A Frank Állam jellemzői:

Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)

III. Nagy Károly birodalma:

Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

IV. A Frank Birodalom felbomlása:

Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg. TÉRKÉP (Nov.6 -40. óra)

36-37. A Bizánci Birodalom és a keresztény egyház a korai középkorban
38-39. Az arab világ és az iszlám kialakulása, illetve forráselemzés
40-41. Gazdaság, társadalom, hűbériség a 11-13. században, illetve a középkori egyház.
42-43. A pápaság és a császárság a 11-15. században illetve a rendi állam.
44-45. Nyugat-Európa válsága és a lengyel illetve cseh rendi álam
46-47. A Mongol Birodalom
48-49. Kelet-Európa, a Balkán, illetve az oszmán hódítás irányai.

A Bizánci Birodalom:

Kialakulása: 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
A birodalmat virágzó kereskedelem és ipar, illetve árutermelés jellemezte, jelentős állami megrendelésekkel.
A társadalmat Bizáncban három fő réteg alkotta: rabszolgák, szabadok, nagybirtokos hivatalnokok
Első nagy császár: Justinianus (6. század közepe). Összegyűjtötte a római jogszabályokat. Uralma alatt csökkent a birodalom területe, gyakori volt a korrupció (megvesztegetés) és lakosságot túladóztatták.
Justinianus alatt emelték Konstantinápoly főtemplomát a Hagia Sofiát.

Bizánc válságos korszaka:

A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. Az arabokat III. Leo állította meg 740-ben. A 10. századtól újra nagyhatalom.
A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.
A bizánci császár despotikus hatalommal bírt: egyszerre uralta az egyházat és a hűbéri-rendszert is.

A középkori egyház

Pápaság: Jézus halála után Szent Péter Rómában fontos keresztény közösséget teremtett, miközben szerte a nagyvárosokban szintén születtek keresztény csoportok. Mindegyik élén egy-egy püspök állt. Róma püspökéből lett a mindenkori pápa. Az ünálló Pápai Állam 756-ban jön létre III. István pápa III. Pippin alkuja nyomán.
A középkori egyház Két részből állt és mindkettőt a pápa vezette. Egyik része a világi papság volt a másik a szerzetességek rendszere. A világi papság egész Európát püspökségekre osztotta, a szerzetességek függetlenek voltak tőlük.
A szerzetességek: I. Nagy Szent Gergely pápa a 6. században a szerzetesekre bízta az európai népek megtérítését. Ők a 10. századra kereszténnyé tették a kontinenst.Végül 529-ben Monte Cassinóban (Itália) létrejött az első szerzetes rend a Bencés rend. Alapítója Szent Benedek három szabályt írt elő: engedelmesség, szegénység, tisztaság. Jelszavuk: "ORA ET LABORA" => imádkozz és dolgozz! (Későbbi szerzetei rendek, pl.: ferencesek, domonkosok.)
Niceai zsinat: A keresztény egyház főpapjai időről időre zsinatokon egybegyűlve döntöttek hitbeli kérdésekről. Az ezeken hozott döntéseket mindenkinek kötelezően el kellett fogadnia. Aki mégsem fogadta el, az eretneknek minősült. Őket kizárták az egyházból és üldözték. Niceai zsinat: 325-ben: Az Atya Fiú és a Szentlélek egyazon Isten három megjelenési formája
Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

-------------- Száray 9. könyv 125. oldal ---------------

38-39. Az arab világ és az iszlám kialakulása, illetve forráselemzés (125.)
40-41. Gazdaság, társadalom, hűbériség a 11-13. században, illetve a középkori egyház.
42-43. A pápaság és a császárság a 11-15. században illetve a rendi állam. (130. + 139-143.)
44-45. Nyugat-Európa válsága és a lengyel illetve cseh rendi álam (Százéves: 142 + 144 - 150.)
46-47. A Mongol Birodalom (152 - 153.)
48-49. Kelet-Európa, a Balkán, illetve az oszmán hódítás irányai. (155-157.)

Az arab világ és az iszlám (könyv: Száray 9.)

I. Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

III. Az iszlám 5 parancsolata:

Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
Alamizsna adása a szegényeknek
Böjt tartása Ramadán havában
Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

IV. Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.

Az iszlám egyéb jellemzői:

Türelem és megbocsátás hirdetése
Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
Többnejűség (poligámia) hirdetése
Szent könyve a Korán

Városok

A X. század második felében jelentek meg a városok, spontán módon (pl. útkereszteződésekben) vagy hatalmi központok, püspöki székhelyek (civitas) kolostorok, földesúri várak (castrum, castellum) illetve egyéb hatalmi-igazgatási központok körül. Létrejöttek a kereskedők és kézművesek által lakott nyílt települések, a burgusok. A burgusok lakói közül először a kereskedők hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, gildéket (IX-X.század), a kézművesekcéhei jóval későbbiek (XII. század). Így érthető, hogy kereskedők szervezték meg az egész város közösségét, a communát, azért, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. A communa a polgárok esküszövetsége (coniuratio) volt, amelyet minden évben megújítottak.

A városi jog legfontosabb eleme a városi polgár személyes szabadsága volt. Ha faluról egy jobbágybetelepült a városba, s ott egy évig és egy napig háborítatlanul élt, akkor már nem lehetett visszavinni arra a birtokra, ahonnan megszökött, hanem szabad polgárrá vált. A várost a polgárok által választott esküdtekből álló (jurati) tanács és magistratus irányította, élén a polgármesterrel (majos, maire).

Várostípusok: szabad királyi városok, melyek nem álltak földesúri joghatóság alatt, mezővárosok és bányavárosok. Városi kiváltságok: árumegállító jog, vásártartó jog, szabad bíróválasztási jog. Céhek: Olyan érdekvédelmi szervezetek voltak egy-egy településen, szakmánként, melyek meghatározhatták a céhben alkalmazott árakat - béreket, szabadon dönthettek a mesterré nyilvánításokban és felléphettek érdekeikért a városvezetéssel szemben. (inas => céhlegény => céhmester, a mestervizsga után) Céhen kívüli: kontár. Távolsági kereskedelem: Levante - Hanza - Champagne.

A pápaság és a császárság a 11-15. században

Az egyház állapota a 10-11. században: Züllés és szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) jellemezte a 10-11. századi egyházat. A papok egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok: Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely a hitéletet szigorította, és VII. Gergelytől indult ki a másik reform, mely viszont a pápai hatalom megerősítését célozta. Gregorián reformok. Reformok lényege: 1.) Papokhoz méltó élet kötelezővé tétele 2.) A szimónia tiltása 3.) A pápai hatalom megerősítése.

Invesztitúra háborúk: A pápák és a Német-Római császárok közt zajlottak a főpapok kinevezése (invesztitúrája) miatt. Invesztitúra = kinevezés, beiktatás.

Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, annak ellenére, hogy a császár korábban kijelentette: csak a hozzájárulásával választható pápa.
VII. Gergely ráadásul 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
IV. Henrik nem fogadta el a döntéseket, mert elvesztette volna befolyását a püspökök felett, akik segítették őt a főurakkal szemben. Így megfosztotta a pápát tisztségétől, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt, ám a következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk (1096-1291)

A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.
Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)
Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)
Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK
A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.
A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye:

Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban.
A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket.
A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A rendi állam (139. oldal)

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295):

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)
Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302):

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.
A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés