A remény rabjai

A remény rabjai - The Shawshank Redemption (amerikai film, 1994.)

 

A filmben megjelenített megdöbbentően érdekes történet eredetileg Stephen King 1982-ben megjelent, kisregényeket tartalmazó könyvében, a Different Seasons -ben került a könyvesboltok polcaira. Akkoriban még a következő címet viselte: "Rita Hayworth and the Shawshank Redemption." Ám 12 évvel később, 1994 -ben, az 56-os magyar menekültek gyermekeként Párizsban (egy menekülttáborban) született Frank Darabont fantasztikus filmet rendezett belőle. A film bemutatója sajnos kisebbfajta bukást hozott: Amerikában a nyitóhétvégéjén 33 moziból csupán egy millió dollár bevételt realizált, és mindössze 16 millióval fejezte be mozis pályafutását, ami a 25 milliós költségvetése fényében egyáltalán nem volt jó eredmény. A film azonban a házimozis piacon szép lassan legendává vált és milliók kedvencévé, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 2008-ban az Imdb-n leváltotta az A keresztapát és az Imdb Top 250 élére állt(2015 október 17-én, jelen cikkem megírásakor még ez volt a helyzet) Így elmondhatjuk, hogy azóta a "Remény rabjait" emlegetik a világ legjobb filmjeként. (Jelenleg - 2015 őszén - 1 281 145 néző szavazata alapján 9,3 ponton áll, ami lenyűgöző.)

Filmadatok: Rendező: Frank Darabont, producer: Niki Marvin, főszereplők: Tim Robbins, Morgan Freeman, Gyártó: Castle Rock Entertainment (USA), forgalmazó: Columbia Pictures PolyGram International. A film hossza: 142 perc, költségvetése: 25 millió dollár. Premier: 1994 szeptember 10. (Kanada)

A történet:

A sztori központi figurája Andy Dufrense (Tim Robbins) amerikai bankár, akit 1947-ben feleségének - és annak szeretőjének -  meggyilkolásáért ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélnek. Andy a Shawshank börtönbe kerül, ahol összesen 20 évet tölt le, majd különleges módon megszökik. Szökése során még arról is gondoskodik, hogy megbüntesse a börtönigazgatót és némi anyagi kárpótlást is szerezzen magának.

A történetben fontos szerepe van két másik karakternek is: Ellis Boydnak (Morgan Freeman) és Tommy Williamsnek (Gil Bellows), akik közül egyikük (Boyd) jóbarátja lesz és egyben tudatlanul is szökésének segítője (amikor egy érckalapácsot és egy Rita Hayworthot ábrázoló moziplakátot csempész be hozzá), másikuk pedig tudomására hozza, hogy találkozott feleségének valódi gyilkosával. Amikor Andy közli az igazgatóval, hogy van egy tanú, aki igazolhatná ártatlanságát, a börtönparancsnok dühbe gurul és meggátolja az ügy tisztázását. Minderre az a tény ösztönzi, hogy Andy börtönévei alatt könyvelőjévé vált és minden piszkos csalását, pénzmosását és adóügyét ő intézi. Vagyis ha el kéne engednie, akkor egyrészt elvesztené ügyeinek legfőbb intézőjét, másrészt a szabadon eresztett Andy akár le is buktathatná.

Miután a bankárban tudatosul, hogy a börtönigazgatótól semmi jóra nem számíthat - sőt a parancsnok innentől szigorított büntetésekben részesíti és ezer szemmel figyelteti (sőt ártatlanságának tanúját, Tommyt is megöleti) - elhatározza: megszökik. Szökéséhez cellájának egyik falában nyílást készít, melyet a barátja által becsempészett plakáttal takar el, és pénzügyileg tönkreteszi a börtönigazgatót. Ez uóbbit a következőképp csinálja: a direktor piszkos ügyeinél egy kitalált személyt használ, és ezt a figurát alkalmazza a pénzmosásokhoz. Terve szerint szökése után ennek a bizonyos kitalált figurának iratokat készítve, de saját arcképével veszi majd fel az igazgató összes pénzét. Furmányos tervét siker koronázza. Barátja, Boyd szabadulása előtt (akit legálisan engednek el 1967-ben), egyik este váratlanul eltűnik cellájából. Az igazgató tombol, mikor Andy cellájában a plakát mögött megtalálja a bankár által sok-sok év alatt kivájt alagutat, mely a börtön csatornacsövéhez vezet. Andy ezen a csövön kuszott ki a börtönfalakon kívülre.

Nincs mit tenni: Andy Dufrense (Tim Robbins) megszökött, sőt az említett módon még az igazgató piszkos pénzét is lenyúlta. Új életet kezdett mégpedig egy gyönyörű mexikói tengerparton, Zihuatanejóban. Közben a rendőrség kiszáll a börtönbe és letartóztatja az őrök egyik legkegyetlenebb tisztjét, majd elindul az igazgatót is elfogni. A parancsnok azonban a várható felelősségrevonástól félve megelőzi őket és öngyilkos lesz. 

A film "happy end" -del zárul: Andy barátja, Boyd legális szabadulása után felkeresi rabtársát Mexikóban és a film, az újbóli találkozásukkal ér véget.

Mitől fantasztikusan jó a film?

Úgy érzem a Remény rabjai három dolog miatt lette a világ legjobb filmje:

  • 1. a történet elvarázsoló,
  • 2. Tim Robbins és Morgan Freeman utánozhatatlan alakítást nyújtanak
  • 3. a rendezés és benne a narráció - mely Boyd elbeszélésére épül - szellemes, eredeti és értékeket közvetíő módon vezeti végig a filmet

Ami számomra hihetetlenül jó ebben a filmben az az, hogy életbölcsességet, kitartást, pozitív gondolatokat, filozófiát és határtalan felül emelkedést sugároz szinte minden mondata és jelenete. A film két kiemelt mondata összefoglalja az egész történet sajátos esszenciáját:

Ti még sosem éreztétek ez? Hogy ... vannak helyek, melyek nem kőből épültek, hogy van valami itt bent, amit sosem vehetnek el tőled ... nem érhetnek hozzá!

Néha azért szomorú vagyok, hogy Andy elment. De tudom, hogy van madár, mely nem bírja a kalitkát. Túl ékes a tolla. És amikor elrepül, végül örülsz, hiszen bűn volt bezárva tartani. Mégis, minden szürke és unalmas marad utána. 

Ha egyetlen film lehet csupán, amit egy adott évben megnézel, akkor javaslom, az legyen a Remény rabjai. 

Harmat Árpád Péter