Ipari forradalom és az 1800-as évek Európája

Az 1800-as évek Európája

Az első ipari forradalom

  • A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. (Rövidebben megfogalmazva: A 19. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változás, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el.)
  • A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.
  • Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézierőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg, pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.

Az első gőzgépek:

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban. Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

  • Gőzhajó (1807) Robert Fulton
  • Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK

Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

Társadalmi következmények:

  • Kialakul a munkásság
  • Városiasodás kezdődik
  • A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
  • Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
  • A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
  • Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

Gazdasági következmények:

  • Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
  • Beindul a hitelezés
  • Óriáscégek jönnek létre
  • Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

V. Európa nagyhatalmai a XIX. század elején

Nagyhatalmak: Ezt a kifejezést 1815 után a Bécsi Kongresszus 5 tagjára alkalmazták elsősorban. Így Angliára, Franciaországra, Poroszországra, Ausztriára és Oroszországra. 

A Brit Birodalom

  • Gyarmatai már a 16. századtól megvoltak, ám az 1800-as években keződött meg az igazi terjeszkedés. 
  • A hódítások közben Anglia is átalakult: 1832-ben parlamenti reform növelte a szavazók számát a cenzus mérséklésével. Aktualizálták a választókerületeket is.
  • Két nagy párt vetélkedett egymással: a whigek, azaz liberálisok és a toryk azaz konzervatívok
  • Jelentős lett a chartista mozgalom: küzdelem az általános választójogért
  • Megszülettek az első szakszervezetek, munkásokat védő törvények.(1842). Pl.: női és gyermek munka

Franciaország

  • Napóleon bukása után a forradalomban kivégzett uralkodó egyik, majd másik testvére került a trónra: előbb XVIII. Lajos, majd X. Károly. Végül 1830 és 1848 közt Lajos Fülöp, az utolsó Bourbon lett a király.
  • Franciaországban 1830-ban és 1848-ban is volt egy-egy forradalom. Az 1830-as X. Károlyt buktatta meg, mert kísérletet tett a forradalom előtti korszak visszaállítására és a sajtószabadság eltörlésére. Az 1848-as forradalom Lajos Fülöpöt távolította el. Ezt követően Franciaország köztársaság lett.
  • Franciaország az 1800-as években iparilag elmaradt Angliától

Német Szövetség:

  • A Német-Római Császárság 1806-ban szünt meg. Ez után jött létre a helyén a Német Szövetség.
  • A Német Szövetség 39 önálló államát a vámszövetség fűzte össze. Ám a század közepétől egyre többen akartak egy egységes Németországot. Vita volt azonban azon, hogy ez a bizonyos Német Állam Ausztria vezetésével jöjjön e létre, vagy Poroszországéval.
  • Poroszország 1815 után óriási fejlődésen ment keresztül: korszerűbb lett iskolarendszere, felszabadult jobbágysága és kialakult erős ipara. Ugyanakkor a királyi hatalom abszolut maradt és a junkerek, azaz nemesi hivatalnokok vezették az államot.
  • Ausztria császárai szintén abszolut hatalmat gyakoroltak és birodalmuk fejlődése egyre lemaradt  francia, angol és porosz gazdaságtól.

Oroszország:

  • Oroszország 1815 után Európa legerősebb katonai nagyhatalma lett. Terjeszkedéseket folytatott, főleg a Török Birodalom rovására.
  • Az orosz cárok önkényuralommal uralkodtak, az ipari forradalom és modernizáció alig jutott el az országba.
  • A szomszédos Lengyelország felett 1795 -től gyakoroltak befolyást az oroszok. Ekkor zajlott a Lengyel Királyság végső felosztása Poroszország, Ausztria és Oroszország közt. Ám a lengyelek időnként megpróbálták kivvíni szabadságukat. 1830-1831-ben fellázadtak, de I. Miklós cár leverte felkeléseüket, ahogyan nem sokal később a magyarok 1848/49-es szabadságharcát is.

VI. A XIX. század fő eszmeáramlatai

A Bécsi Kongresszus után jelentős változások zajlottak Európában. Miközben a francia forradalom megmutatta a felvilágosodás nyújtotta eszmék gyakorlati megvalósítását, a Napóleon legyőző nagyhatalmak elnyomták azu újítókat. Emellett az ipari forradalom vadkapitalizmust teremtett, ami széles tömegeket döntött nyomorba és új fajta kiszolgáltatottságba. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

  • a liberalizmus
  • nacionalizmus
  • szocializmus
  • konzervetivizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletárforradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.

Konzervativizmus: A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.

VII. Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

  • Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
  • A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
  • A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt

  • Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
  • Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
  • Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
  • Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
  • Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
  • Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
  • Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

  • Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
  • Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
  • Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
  • pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

A korszak művészeti élete

Művészeti irányzatok

  • 17 - 18. század: Barokk, rokokó => jellemzője: túldíszítettség
  • 18 - 19. század eleje: Szentimentalizmus, klasszicizmus => jellemzője: görög-római formák
  • 19. század vége: Romantika => jellemzői: felfokozott érzelmek, a józanság és ráció háttérbe szorulása
  • 19. század közepe - vége: Realizmus => hétköznapi valóságábrázolás Pl. Stendhal, Balzac

A 18. század három nagy zeneszerzője:

  • Joseph Haydn: 1732-1809
  • Wolfgang Amadeus Mozart: 1756-1791
  • Ludwig van Beethoven: 1770-1827

A 19. század két nagy zeneszerzője

  • Liszt Ferenc: 1811-1886
  • Richard Wagner: 1813-1883 (Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője volt)

Elkülönült a komoly, és szórakoztató zene. A legnagyobb előadóművészek előadásai, például Liszt Ferenc zongarfellépései, vagy a Niccolo Paganíni hegedűkoncertjei óriási társadalmi eseménynek számítottak. A hangszerkészítés ipaszerűvé vált. Közben általános elfoglaltsággá vált az olvasás. A felsőbb körökben divat lett a magánkönyvtár tartása. A korszak népszerű írója voltAlexandre Dumas (Dümá) élt: 1802-1870 és Charles Dickens (1812-1870). Népszerű dolog lett az újságolvasás. Az újságokban folytatásos regények jelentek meg.

--------------------------------------------

DOLGOZAT:

Ipari forradalom + Európa nagyhatalmai + Eszmeáramlatok + Forradalmak + Művészetek