Az európai egység felé (5 anyag)

Beküldte Harmat Árpád Péter - v, 08/30/2015 - 09:43

13. Az európai egység felé 

Az európai integráció: (LINK)

Azt a folyamatot, melynek során Európa országai gazdasági, politikai, kultúrális és egyéb területen is összefogást illetve közös szerveket hoznak létre, szoros együttműködést megvalósítva, európai integrációnak nevezzük. Ennek ma legfőbb példája az 59 éve fennálló Európai Unió, melynek hazánk is tagja.

  • Marshall-terv. A hidegháború kezdetén, 1947-ben a Truman-dokrina szellemében született meg a Marshall-terv, mely a nyugat-európai országok számnára nyújtott amerikai gazdasági segítséget. Ez volt az első háború utáni példa az integrációra. (integráció = beilleszkedés, összefogás)
  • Az Európa Tanács 1949-ben alakult meg, amikor 10 ország aláírta a londoni szerződést. Tagjai az emberi jogok tiszteletben tartását tartják fontosnak. Alapítók: Anglia, Franciaország, Bebelux-államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg), skandináv országok és Olaszország. Ma 47 tagja van.
  • Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy Montánunió 1952-ben jött létre, Németország, Franciaország, Olaszország és a három Bebelux állam részvételével. Célja: a tagok közti erős gazdasági együttműködés volt.
  • Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a Római Szerződések révén jött létre. Később neve: Közös Piac lett. Alapja: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása a tagok közt. A Közös Piac létrehozói: Robert Schuman (francia külügyminiszter), Konrda Adenauer (NSZK kancellár), Charles de Gaulle (francai elnök)

Az Európai Unió mai formájának kialakulása:

  1. A Maastrichti Szerződés 1992-ben született meg és 1993-ban lépet hatályba. Ennek három pillére: a gazdasági együttműködés az ESZAK alapjain, a közös kül-, és biztonságpolitika, és a belügyi-igazságügyi együttműködés.
  2. Döntöttek egy közös európai valuta (euro) bevezetéséről és a közös intézményekről. Az euro 2002-ben lett bevezetve.
  3. A schengeni rendszer 1995-ben állt fel. Ezzel megszűntek a belső határok.

Az Európai Unió szervei

  1. Európai Parlament (751 tag - a 2014.évi választások után])
  2. Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (28 tag)
  3. Európai Bizottság (28 tag)
  4. Európai Bíróság (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 28 bírája))
  5. Európai Számvevőszék (28 tag)
  6. Az Európai Tanács (28 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
  7. Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
  8. Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az európai diktatúrák bukása

  • Dél-Európában az 1970-es évekre még mindig maradt három jobboldali diktatúra, mégpedig Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban.
  • A spanyoloknál Franco egészen 1975-ig fenntartotta fasiszta rendszerét. 1975-ös halála után demokratizálódott az ország, János Károly uralkodása alatt.
  • Portugáliában 1974-ben zajlott forradalom, mely után véget ért a diktatúra de elvesztek a gyarmatok is.
  • Görögországban ezredesek hatalomátvétele zajlott 1967-ben ekkor az országban 7 évre katonai diktatúra érvényesült 1974-ig.
  • Spanyolország, Portugália és Görögország a 80-as évekre demokratizálódott és belépett az EU -ba.

Rendszerváltások Európában:

  • Lengyelországban Lech Walesa vezette a refomokat (Szolidaritás mozgalom), Csehországban pedig Vaclav Havel (bársonyos forradalom)
  • Romániában Ceausescu leváltása csak forradalommal sikerülhetett
  • Az NDK -ban pedig a berlini fal 1989-es lebontása hozott új korszakot.
  • A Szovjetunió 1991-ben bomlott fel, létrejött Oroszország. Első elnöke Borisz Jelcin lett. Megszünt a Varsói Szerződés is (1991) és létrejött a FÁK (Független Államok Közössége.

Délszláv háborúk

  • Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
  • Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
  • 1991-ben Szlovénia és Horvátország is bejelentette kilépést Jugoszláviából. Horvátországnak azonban 1991-1995 közt háborút kellett vívnia elszakadásáért.
  • A három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. (Srebrenicai mészárlás) Végül amerikai közvetítéssel Daytonai béke (1995)
  • Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra.