Az Európán kívüli világ, 1945-2000 közt (3 anyag)

12. Az Európán kívüli világ, 1945-2000 közt (3 anyag)

I. A dekolonizáció és a fejlődő országok

A dekolonizáció egy olyan időszak volt a második világháború vége (1945) és a 70-es évek közt, amikor megszüntek a nagy gyarmatrendszerek, vagyis a Föld gyarmatai fokozatosan felszabadultak és önálló országokká váltak. Ennek három nagy időszaka volt:

• A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
• Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
• Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

India létrejötte: India elsősorban Mahátma Gandhinak köszönhetően 1947 augusztusában elszakadhatott a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Algéria kialakulása: Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt.

Afrika problémái és az apartheid: Afrika államai a 70-es évekre mind függetlenek lettek. Közös gondok mindenhol: korrupt államvezetés, helyi harcok (vallási ellentétek a muszlimok és nem muszlimok közt), éhezés, járványok, túlnépesedés. Súlyos vérengzések voltak az 1990-es közepén Ruandában és Burundiban törzsi harcok miatt. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1948-1994 közt működött az apartheid rezsim, melyben a fekete lakosságot elnyomta a fehér kisebbség. A feketék vezetőjét Nelson Mandelát 28 évre börtönbe zárták. Végül a rendszer megbukott Mandela lett az elnök.

II. Az iszlám és a Közel-Kelet

Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is. Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia.

Izrael megszületése: 

• A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett tömegesen Izrael földjére vándorolni. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
• A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakohogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és palesztinok lakták.
• Anglia - mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát - végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta.
• A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.

Arab-izraeli háborúk:

• Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
• Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
• Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett. Ez volt a negyedik olyan háború Izrael megalakulása óta, melyet megnyert: 1949, 1956, 1967, 1973.

A palasztin kérdés:

Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.

Az iszlám fundamentalizmus: A muszlim (vagy iszlám) vallás eredeti tanításainak és szokásainak merev betartása (az élet minden területén), miközben hívei minden nyugati szokást elutasítanak és ellenségesen fogadnak. Az iszlamisták (fundamentalisták) egy része dzsihadista is, vagyis harcot vív a nyugati, főleg amerikai befolyással. (Dzsihad = szent háború a hitetlenek ellen) A dzsihadistákat támogatja például 1979-óta Irán is. Iránban 1979-ben síita főpapok uralják az államhatalmat. Az első ilyen síita főpap: Khomeini ajatollah volt. A dzsihadista terroristák nagy része származik Szaud-Arábiából, ahol erős az iszlám fundamentalizmus. Jelentős szervezetük az 1988-ban létrejött Al-Kaida. Ez a szervezett robbantotta fel 2001-ben New Yorkban a Világkereskedelmi Központot, 3 ezer embert megölve. (Felelős vezető: Oszama bin Laden volt, akit 10 évvel később megöltek az amerikaiak.)

Intifádák: A palesztinok nagyobb felkelésekkel is kísérleteket tettek önállóságuk kivívására. Az első intifáda 1987-ben, a második 2000-ben volt.

Öbölháborúk: Az első Öböl-háború 1991-ben volt, amikor az USA és az ENSZ illetve NATO erői kiűzték a Kuvaitot jogtalanul megszállva tartó iraki csapatokat. A második Öböl-háború Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indult az USA vezetésével 2003-ban. (Huszeint el is fogták, majd kivégezték.)

III. A Távol-Kelet

Kína 1945-2000 közt:

• Az 1930-as években a kommunisták Mao-Ce-tung, a kapitalisták Csang Kaj-sek (Koumingtang) vezetésével egymás ellen kezdtek polgárháborút. Közben kitört a II. világháború és Japán ellen mindkét fél összefogott.
• A háború után folytatódott a polgárháború, melyet a kommunisták nyertek meg. 1949 -ben létrejött a Kínai Népköztársaság. Mao Ce-tung 1976-ig véreskezű kommunista diktátorként vezette Kínát (mint Sztálin a Szovjetuniót) A kapitalista Kína Tajvan szigetén jött létre.
• Később, 1976 és 1992 közt Teng Hsziao-ping vezette Kínát. A gazdaság félkapitalista lett, de maradt az egypárt rendszer. Kína megerősödött és a világ egyik legerősebb gazdaságát hozta létre. Ugyanakkor 1989-ben a pekingi diákok mozgalmát vérbefojtották.
• Kína külpolitikája Mao alatt sokszor volt szovjet ellenes, később Teng alatt kiszámíthatóbbá vált

Japán és Korea

• Japán vesztett a II. világháborúban, és csak 1951-ben születzett békeszerződése az USA -val. Az amerikai megszállás 1952 -ig tartott.
• Japán az 1960-as évektől gyors fejlődésnek indult és 1980-ra a világ élvonalába került, főleg az elektronika és motorgyártás terén.
• Korea 1953 -ben szakadt ketté egy északi kommunista diktatúrára és egy déli amerika barát országra. Délen gyors fejlődés zajlott, Dél-Korea az 1990 -es évekre a világ egyik legfejlettebb állama lett. Ám észak és dél viszonya ma is ellenséges.

--------------------------------------------------