A posztindusztriális időszak (4 anyag)

Beküldte Harmat Árpád Péter - v, 08/30/2015 - 09:38

11. Magyarország 1945-1956 közt, a Rákosi- és Kádár korszak

A szovjet megszállás utáni 7 legfontosabb változás:

Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
Az új vezetés első teendői: 1.) népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57%), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
Kommunista előretörés: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács).
Magyarország új államformája 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949.
Államosítások kezdődtek:Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőstzövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig.

Kommunista hatalomátvétel:

Szalámi Politika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákos Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I.törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.)
Választási csalás: 1947 agugusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt.
A szociáldemokrata pártot beolvasztották a Kommunista Pártba (1948). Új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja lett. Elnöke: Rákosi Mátyás.
Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.
Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án.

Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:

Megfélemlítésképp letartóztatták Mindszenti József esztergomi érseket, majd megtisztították a hadsereget a tábornok perekben és a közigazgatásban dolgozókat a "B" listás eljárásokban azoktól, akik nem voltak elkötelezett kommunisták. Végül 1949-1953 közt a Hortobágyra telepítették azt a 650 ezer embert, aki a Horthy-rendszerben módosnak számított.
Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.

A sztálini rendszer Magyarországon

Személyi kultusz. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás és néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) irányította. Minden az ő kezükben volt, a népnek kötelezően rajongania kellett Rákosiér. Személyi kultusza volt.
Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is.
Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az "osztályellenségeket"
Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal.
Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották.

Nagy Imre felbukkanása: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei:

Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek.

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt. Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert.
A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:

A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
Abbamaradnak az erőszakos tészesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat, Konyev marsall vezetésével. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. Közben a magyar Kommunista Párt vezetője, Kádár János (aki Gerő után került ebbe a pozícióba) úgy tűnt, hogy a forradalommal tart, ám november 1-én mégis, szovjet felkérésre átállt Hruscsov oldalára. A szovjet pártfőtitkár megbízta Kádárt azzal, hogy a forradalom leverése után tegyen rendet az országban.

A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.

Tananyag 15 témaköre az év végéig:

74. A Kádár-korszak jellemzői
75. Éledő ellenzék az 1980-as évek Magyarországán
78. Az egységesülő világgazdaság

79. Jóléti társadalom - kulturális sokféleség
80. A szocializmus és a magyar társadalom
81. A szocializmus és a magyar szellemi élet
84. Dekolonizáció, a gyarmatbirodalmak felbomlása

85. A francia gyarmati háborúk és Afrika új államai
86. Izrael Állam megszületése
87. A Távol-Kelet 1945-1990 közt
90. A Marshall-terv és az európai integráció

91. Rendszerváltások Kelet-Európában
92. Új világrend 1990 után
93. A rendszerváltás évtizede Magyarországon
94. A Magyar Köztársaság az ezredforduión

A Kádár-korszak (1956-1988)

Kádár megítélése és rendszere

Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Más elnevezések Kádár enyhébb rendszerére: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus.
56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.
Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.
Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások, fogorvosi ellátás, könyvek, belföldi nyaralások ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban:

1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött.
A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.

Válság kialakulása:

A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.
A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

I. Az egységesülő világgazdaság (190.old)

A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:

Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
Nyugat-Európa és az EU
Kelet-Ázisa. Japán, Kína
Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia

A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.

II. Jóléti társadalom, kultúrális sokféleség (194.)

Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

III. A szocializmus és a magyar társadalom (198.old)

Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). A népesség mégis fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik.
Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 - 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.

IV. A szocializmus és a magyar szellemi élet (198.)

Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a "tűrés" vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy "tabu-témát" (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.

D O L G O Z A T => Április 18.

Fogalmak: jóléti állam, fogyasztói társadalom, globalizáció, 68-as mozgalmak,

------------------------------