A második világháború és következményei (7 anyag)

9. A második világháború és következményei (7 anyag)

A háború előzményei, hódító diktatúrák (123-124.)

Németország: Adolf Hitler 1935 után agresszív terjeszkedő politikába kezdett, melynek során megszegte az első világháború utáni békszerződését:

  • Megkezdte a német hadsereg, vagyis a Wehrmacht felfejlesztését, megnövelését.
  • 1935-ben elérte, hogy népszavazással Németország visszakapja a Saar vidéket
  • 1936-ban bevonult a Rajna vidékre, melynek az első világháborút lezáró béke szerint demilitarizáltnak kellett volna lennie.
  • 1938 március 12-én Hitler elérte, hogy Ausztria kérje a Németországgal való egyesülést. Ez volt az Anschluss. Előtte az osztrák nácik vették át Bécsben a hatalmat. Ők hívták be a németeket.
  • 1938 szeptember 29-én Csehország német bekebelezése. Első lépésben Hitler emberei arra ösztökélték a Szudéta vidéken élő (csehországi) németeket, hogy lázongjanak. Második lépésben Hitler követelni kezdte, hogy a szudéta-németek védelmében csatolják a Szudétavidéket Németországhoz. Végül nemzetközi konferenciát hívtak össze az ügyben: német, olasz, francia, angol részvétellel. A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2.)

Terjeszkedő fasiszta hatalmak: Olaszország Etiópiát rohanta le 1935-ben, Japán pedig Kína egy tartományát, Mandzsúriát. Így mindhárom fasiszta hatalom terjeszkedésbe fogott.

Anglia és Franciaország türelme: Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit. A Müncheni Konferencia után azonban megálljt mondtak. Szövetségre léptek Lengyelországgal (1939augusztus 25-én) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler.

A háború első fele, 1939 és 1941 között (125-126.)

Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop Paktum)

Hitler miután eldöntötte, hogy mégis lerohanja Lengyelországot és kirobbantja a háborút, el akarta kerülni a kétfrontos háborút. Ezért elhatározta: átmenetileg békét köt az oroszokkal. Sztálin szintén időt akart nyerni, hogy megerősítse a Szovjetunió iparát és haderejét. Így végül a két ország megnemtámadási szerződést kötött. A paktum titkos záradékában megegyeztek arról, hogy Lengylország nagyobbik része a németeké, kisebb része az oroszoké lesz, és a Szovjetunió megkaphatja még a Baltikumot, Besszarábiát és Karéliát is.

A II világháború első évei, 1939-1941

  1. Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én a német hadsereg lerohanta Lengyelországot. Ezzel kitört a második világháború. Alig 4 hét alatt elesett Lengyelország.
  2. Furcsa háború: Lengyelország német lerohanása után a franciák és angolok hadat üzentek a németeknek, és 9 hónapon keresztül a "furcsa háborúban" csak farkasszemet néztek a németekkel.
  3. Skandinávia lerohanása: Lengyelország után a németektől északra fekvő aprócska Dániát egyetlen éjszaka alatt megszállták. Ezután jött Norvégia megszállása, ahol németbarát bábkormány alakult. (Quisling-kormány)
  4. Belgium - Franciaország - Hollandia legyőzése: 1940 májusában villámháborús módszerrel (páncélosok és a légierő együttes bevetésével) a Wehrmacht megkerülte a Maginot vonalat és lerohanta Belgiumot, majd Francaiországot és Hollandiát is. 1940 június 14-én, alig több mint egy hónappal a támadás megindulása után a német katonák már Párizsban masíroztak.
  5. Angliai csata: Miután Hitler az összes környező állaom lerohanta, Anglia következett. A partraszállás előtt azonban még tönkre akarta bombázni az angolokat és repülőtereiket. 1940 nyarán és őszén, 3 hónapon keresztül zajlott Anglia felett a légi háború (Spitfire - Messerschmitt párharcok). Végül a németek feladták és elahalasztották Anglia megszállását. A Luftwaffe = német légierő átmeneti vereséget szenvedett.
  6. Balkáni és afrikai hadjárat: Mussolini 1940 őszén megirigyelte Hitler sikereit és támadást indított Görögország, majd Egyiptom ellen. Mivel azonban mindkét helyen veszített, Hitler seregének kellett helyrehozni a helyzetet. A németek Jugoszlávián keresztül lerohanták Görögországot. Jugoszlávia felbomlott, Horvátország fasiszta bábállam lett, a többi részét felosztották. Afrikában Erwin Rommel győzte le az egyiptomi angol sereget. (Afrikakorps)
  7. Szovjet hadműveletek: Lengyelország és Finnország: A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Sztálin elfoglalhatta Lengyelország keleti részét (Katyinnál lemészárolták a lengyel tisztek egy részét). Majd bekebelezte a Balti államokat és megindult Finnország ellen is. A 3 hónapo téli háborúban végül a Szovjetunió legyőzte Finnországot és elvette területei egy részét.

A Szovjetunió elleni háború megindulása, 1941-ben (127-128)

A Szovjetunió lerohanása: 1941 június 22-én több mint 3,5 millió német katona, 3600 harckocsival és 4400 repülővel támadt a Szovjetunióra.

  • A hadművelet a Barbarossa-terv nevet kapta és első szakaszában 3 irányban indult: északon Lennigrád, középen Moszkva, délen Sztálingrád felé.
  • A Wehrmacht fél év alatt megszállta a Szovjetunió keleti részeit, ám Lenenigrád és Moszkva alatt végül 1941 decemberében a Vörös Hadsereg megállította a németeket.

Japán támadása az USA ellen: Japán már 1931 -tól terjeszkedő politikát folytatott, melynek során:

  • megszállta Észak-Kínát.
  • később lerohanta egész Kínát 
  • megszállta Indokínát 
  • végül 1941 december 7-én hadüzenet nélkül és váratlanul lebombázta a Csendes Óceánon lévő legnagyobb amerikai haditengerészeti bázist Pearl Harbor szigetén. 

A japán támadásra válaszul, Amerika feladta semlegességét. Bár előtte is támogatta fegyverszállításokkal Angliát és a Szovjetuniót) Ám 1941 december 8-án hadat üzent a fasiszta hatalmaknak és megkezdte  a felkészülést Japán legyőzésére. Közben Japán terjeszkedett a Csendes-Óceánon és Indiát illetve Ausztráliát fenyegette.

Fordulatok a háború menetében (129-130.)

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol. A három csata:

  1. Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza.
  2. El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.
  3. Sztálingrádi csata (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. (A 6. német hadsereg Paulus tábornok vezetésével.) A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A nnémetek-magyarok-olaszok-románok teljes veszetsége: 850 ezer fő lett.

A szövetségesek együttműködése és győzelme 

1941 augusztus 10-én született meg az Atlanti Charta melyet Anglia és az USA art alá arról, hogy összefognak Hitler ellen. A Chgartához 1,5 hónappal később a Szovjetunió is csatlakozott. Később, 1943 novemberében a három ország vezető Teheránban megegyeztek arról, hopgy 1944 nyarán második frontot nyitnak Franciaországban egy partraszállással és így két oldalról támadva győzik majd le Hitlert. Ez volt a híres Teheráni Konferencia.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

Európa felszabadítása:

  1. Olaszország összeomlása: A németek afrikai veresége után, a szövetségesek Afrikából Szicilia felé támadtak. Amerikia pratraszállás: 1943 nyarán. Mussolini ezzel megbukott, az olasz király leváltotta és fegyverszünetet kért. Ám Hitler gyorsan reagált: egy SS osztaggal kiszabadíttatta Mussolinit és a Wehrmacht gyorsan megszállta Olaszországot. Hosszú harc kezdődött, Róma csak 1944 nyarán szabadult fel. (Hitler bizalmatlan lett a titokban a szövetségesekkel tárgyaó Horthyékkal kapcsolatban is, így 1944 március 19-én  elrendelte Magyarország megszállását is.)
  2. A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadítása: 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a német uralom alól. Egyetlen komolyabb német ellentámadás: Kurszki tankcsata (1943 július 4-13) Magyarországot 1944 szeptember 23-án érték el a szovjet csapatok. 1945 elejére az oroszok már a német határokhoz közelítettek. 
  3. Normandiai pratraszállás: 1944 június 6.: Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével az angolok és amerikaiak 1944 június 6-án, a "D" napon, 170 ezer katonát tettek partra Normandiában (Franciaország). Később, az ezt követő 3 hónapban további 2,5 millió katona érkezett Franciaországba. Ezzel megnyílt a 2. front, mely fél év alatt visszaverte Franciaországba a németeket. Video: "Ryan közlegény megmentése, részlet"

  1. Német ellentámadási kísérlet: A Wehrmacht 1944 karácsonyán Belgiumban ellentámadást indított (Ardenneki offenzíva) az amerikaiak ellen, de a kísérlet kudarcba fulladt.
  2. Merénylet Hitler ellen: A normandiai partraszállással Németország két tűz közé került. A német tábornokok egy része Hitler ellen fordult. Az összeesküvés egyik résztvevője Stauffenberg ezredes táskabombát rejtett Hitler lengyelországi támaszpontján a Führer közelébe (egy megbeszélésen) De a robbanás nem ölte meg Hitlert.
  3. Partizán mozgalmak: A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Franciaországban működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!
  4. Német összeomlás: 1945 tavaszára Németország összeomlott. A szövetségesek Jaltán (1945 február) már a háború ázsiai befejezéséről tárgyaltak. Sztálin területek fejében ígért segítséget Japán ellen. Közben az oroszok 1945 áprilisára már Berlint ostromolták, az amerikaiak pedig Németország nyugati városait szabadították fel. Hitler 1945 április 30-án öngyilkos lett. A német tábornokok május 7 -én és 8-án aláírták a fegyverszünetet. A háború már csak Japán ellen folyt 1945 szeptember 2-ig.

A második világháború jellemzői

  1. A hadseregek erősségei - gyengéi (harckocsiharc - villámháború - légierő hármasa + tengeralattjárók jelentősége)
  2. Harc a polgárok ellen, mint új jellemvonás. Etnikai tisztogatások, zsidóüldözés, külön szervezettel történt. (Einsatzgruppék + SS)
  3. A német SS szerepe, jellemzői, felépítése
  4. A lakosság fanatizálásának és a propagandának a szerepe - Göbbels "működése"
  5. A partizán-mozgalmak jelentősége (Heydrich meggyilkolása + egyes országokban öálló szerep)
  6. Tengeri hadviselés átalakulása Csendes-óceánon (anyahajók szerepe)
  7. Az atomfegyverek megjelenése.

 

Megtanulandó személyek:

  • Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
  • Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
  • Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
  • Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
  • Nevliie Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
  • Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
  • Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
  • Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
  • Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
  • Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
  • Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
  • Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
  • Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
  • Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
  • Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

D O L G O Z A T

--------------------------------

A totális háború és a holokauszt

  • Tengeralattjáró harc => Az 1940-es, Angliai csatát követően Hitler blokád alá helyezte Angliát, ami azt jelentette, hogy tengeralattjárókkal megakadályozta Anglia tengeri kereskedelmét. (Főleg az USA -val.) A német U-boot -ok rengeteg szövetséges hadihajót süllyesztettek el az Atlanti óceánon, óriási károkat okozva Amerikának és Angliának.
  • Amerikai kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA már hivatalos hadbalépése előtt, 1941 tavaszától támogatni kezdte a Hitler ellen harcoló Angliát és Szovjetuniót. Teherautókat, hadianyagot, élelmiszert szállított részükre.
  • Kelet-Európa helyzete: A náci Németország alsóbbrendűnek tekintette a szlávokat, és tervei szerint csak dolgoztatni akarta őket. Ugyanakkor a zsidóság esetében a németek a teljes kiirtás mellett döntöttek, mert károsnak sőt a németségre nézve veszélyesnek tartották őket. A 11 milliós európai zsidóság 60-70% -a Kelet-Európában, főleg Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban élt. (Szlávok: oroszok, lengyelek, szlovákok, szerbek, horvátok, szlovének, csehek)
  • Holokauszt (soá): Jelentése égő áldozat. A holokauszt az európai zsidóság kiirtását célzó, 1933 és 1945 közti időszakot jelenti, melynek során a náci Németország kisérletet tett az általuk megszállt országok zsidó lakosságának teljes megsemmisítésére. A teljes megsemmisítés kezdete: Wanseei Konferencia (Berlin): 1942 január 20. A végrehajtás fő vezetője: Adolf Eichmann. A zsidók kiirtását a nácik ENDLÖSUNG -nak azaz végső megoldásnak nevezték. Európa 11 milliós zsidóságának több, mint felét, mintegy 6 millió embert öltek meg a háború alatt. Az áldozatok többsége úgynevezett koncentrációs táborokban halt meg. Ezek olyan haláltáborok voltak, melyekben különböző módszerekkel, tömegesen végezték ki az áldozatokat. A két legnagyobb haláltábor Auschwitz-Birkenauban és Treblinka mellett működött. (Mindkettő Lengyelországban van.) A módszer: elgázosítás. Cianid kristályokat (Zyklon-B) juttattak a föld alatti gázkamrákba, ahol sok száz embert zsúfoltak össze. A kristályok a gázkamrákban gázzá fejlődtek és megölték az embereket. A holttesteket később krematóriumikban égették el. Csak Auschwitzban 1 millióan haltak meg.

  • Holokauszt
  • A háború vége a Csendes-óceánon: 1945 májusa után Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború. Az amerikaiak a végső győzelemért (valójában egy kísérlet miatt) kifejlesztették a világ első atombomjáját (Robert Oppenheimer segítségével) Atombombákat 1945 augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le. Hirosimában 70 ezren azonnal, és még száz ezren heteken belül meghaltak. Japán 1945 szeptember 2-án kapitulált. Ezzel véget ért a világháború.
  • A Potsdami Konferencián (1945 nyara) a három nagyhatalom: USA, Szovjetunió, Anglia megállapodtak a háború utáni határokban, a vesztes országok büntetéseiben és a nürnbergi bíróság felállításában. A nürnbergi per végén (1946 őszén) kivégeztették a legfőbb német bűnösöket, így pédául haálra ítélték Gőringet, Ribbentropot, és még 8 háborús főbűnöst!

Magyarország a II. világháborúban

A Teleki kormány külpolitikája (1939 február 16 - 1941 április 3.):

  • Teleki 1939 tavaszától távolodott Hitlertől: például nem engedte át a kassai vasútvonalat Lengyelország lerohanásához és befogadta a németek elől menekülő lengyeleket.
  • Ugyancsak a németektől való távolodást szolgálta az örök barátsági szerződést megkötése (1940 december) a nyugat-barát Jugoszláviával, mely 1938-ig Kisantant tag is volt.
  • Óriási külpolitikai siker volt viszont hogy Hitler jóváhagyta bevonulásunkat Kárpátaljára (1939 március), majd a magyar kormány kiharcolta a második bécsi döntést  is (1940 augusztus) mely nekünk ítélte Észak-Erdélyt (43 ezer km2, 1,3 millió magyar és 1 millió román lakossal) Felmerülhet a kérdés: miért csak Erdély felét kaptuk vissza? Ennek oka: mert Hitlernek szüksége volt a románok támogatására is, így náluk hagyta Dél-Erdélyt.
  • A két bécsi döntés fejében viszont csatlakoznunk kellet a fasiszta Háromhatalmi egyezményhez. A Német-olasz-japán szövetséghez 1940 november 20-án csatlakozott hazánk!

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Viszont Magyarország ekkor még nem küldött katonákat a támadáshoz. Ezt már a akkor is vita kísérte, mert sok magyar képviselő szerint kellett volna csapatokat küldenünk, hogy ne kerüljünk hátrányba a románokkal-szlovákokkal szemben.

Végül 1941 június 27-én Magyarország belépet a második világháborúba, és hadat üzent a Szovjetuniónak! Oka: előtte való nap ismeretlen jelzésű gépek (de gyaníthatóan szovjet repülők) bombázták Kassa városát. Az eset csak ürügy volt arra, hogy ahadt üzenjünk és bizonyítsuk Hitlernek: mi is vagyunk annyira jó szövetségesei mint a románok!

A magyar hadsereg harca a keleti fornton

A magyar kormány 1941 júliusában 45 ezer katonát indított a Szovjetunió ellen (Kárpát-csoport) és a Dnyeszter folyóig tört előre, majd megszálló feladatokat látott el. A német csapatok jórészt elfoglalták a Szovjetunió keleti részeit, ám egy idő után Hitler ráébredt arra, hogy nem fog tudni az egész hosszú orosz fronton egyszerre támadni. Kiválasztotta tehát a déli frontszakaszt és a "Kék hadművelet" keretében csak ott akart támadást indítani. Ennek célja a Kaukázus és Sztálingrád elfoglalása lett.

  • A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg a Don folyó partján, Voronyezs városától délre kellett hogy biztosítsa a folyót, 200 km hosszan.
  • A magyar csapatoknak kevés páncéltörő fegyvere, géppuskája illetve páncélosa volt és létszámához képest túl hosszú frontszakaszt kellett tartania. Emellett nyári felszereléssel védekezett. Parancsnok: Jány Gusztáv
  • A szovjet haderő 1942 novemberében bekerítette Sztálingrádnál a németeket, majd ellentámadást indított és ennek során rázúdult a Don menti német-olasz-magyar állásokra. A 2. magyar hadsereg 1943 január 12-én összeomlott és jórészt megsemmisült. 120 ezer magyar katona esett el, vagy került fogságba.

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós kormányzónak a németek győzelmébe vetett hite, 1942 márciusára megrendült. Ennek fő oka volt, hogy a Wehrmacht Moszkva alatt veresége szenvedett. Levéltotta a németpárti Bárdossy László és helyette miniszterelnökké tette a nyugathoz közeledni akaró Kállay Miklóst. Az új kormányfő pedig az El-Alameini, sztálingrádi vereségek után és doni kudarcot követően elhatározta, hogy kilépteti hazánkat a háborúból.

  • A cél érdekében a Kállay-kormány hintapolitikába kezdett: vagyis a lakosság, a nyilvánosság és a németek előtt továbbra is Hitler várható győzelmét várta, ám titokban a semleges országokban (Svájc, Törökország, Svédország) követeoi útján tárgyalni kezdett az angolokkla és amerikaiakkal.
  • A tárgyalások azonban 1944 elejéán elakadtak, miután az 1943 novemberben megtartott Teheráni Konferencia kimondta, hogy Kelet-Európából a szovjet hadsereg fogja kiűzni a németeket. Így Kállayéknak a továbbiakban az oroszokkal kellett volna tárgyalnia.
  • Hitler közben tudomást szerzett arról, hogy Kállayék titokkban tárgyalnak a szövetségesekkel így 1944 március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot.

Magyarország a német megszállás alatt

  • A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.
  • Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
  • Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
  • A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
  • Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

  • Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.
  • Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
  • A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
  • A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

A nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele. Nyilas rendelkezések:

  • Teljes mozgósítás 14-60 év közt.
  • Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
  • Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
  • Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
  • A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

D O L G O Z A T

  1. A világháború első része (esszé)
  2. A világháború 2. része (esszé)
  3. A világháború magyarországi előzményei (Teleki komány, Jugoszláv válság)
  4. A magyar hadbalépés és frontharcok
  5. A Kállay-féle hintapolitika
  6. A megszállás, kiugrási-kísérlet és nyilas uralom
  7. Fogalmak, személyek

Egy esszé a háborúból, egy kérdés a magyarországi eseményekből és 5 fogalom-személy

 

----------------------------------