James Bond, a világ leghíresebb titkosügynöke

James Bond, a világ leghíresebb titkosügynöke

/Harmat Árpád Péter/

 

Talán az új, 24. James Bond film (címe: Spectre) 2015 novemberére tervezett magyarországi bemutatójának közeledése miatt van, de egymás után jelennek meg cikkek a legendás brit titkos-ügynökről. (Spectre előzetes: ITT) Nyilván adódik a kérdés: mit keres James Bond egy történelmi portálon? Nos, a válasz részint az, hogy James Bond egy sajátos filmtörténeti alak, aki a mozgókép külön korszakát jelentő fél évszázadnak (1962-2015) különleges megtestesítője, másrészt pedig a kémvilág változásának (hidegháborús és napjainkra jelemző) érdekességeinek - néha túlzó, néha valós, vagy annak ható - látványelemeinek bemutatója is. Vagyis ő maga is történelem, illetve annak része.

James Bond vitathatatlanul a filmtörténelem legismertebb alakjai közé tartozik, hiszen 1962 óta több generáció kedvence lett szerte a világon. Az utóbbi 53 esztendőben összesen 23 alkalommal mentette meg a világot, mindvégig az angol királynőt szolgálva. Sportos, fiatalos, elegáns, okos, erős, jóképű, a nők kedvence, mesterlövész, bokszoló, autóversenyző, pilóta, bombaszakértő, ejtőernyős, búvár, profi kártyás … nem is folytatom, de megkérdezem: nem olyan figura ő, akire mindenki szívesen hasonlítana? (Mármint minden férfi. ... csak egy kicsit, … legbelül.) Ugyanis Bond szinte korlátlanul költekezhet (az MI6 állja a számláit), beutazhatja az egész világot (ráadásul első osztályon), a legszebb nőket kaphatja meg (akik szinte ellenállás nélkül omlanak a karjaiba), a legjobb autókkal furikázhat, a legdrágább karórákat viselheti, használhatja a szupertitkos fejlesztésű katonai kütyüket, küldetéseiről - bármilyen veszélyesek is - MINDIG sikeresen tér haza, és ellenfeleit minden esetben legyőzi. De nézzük valamivel részletesebben: ki is James Bond?

James Bondról

James Bond egy képzeletbeli brit kém (007-es ügynök), akinek a figuráját Ian Fleming író (aki a második világháborúban maga is angol kém volt, majd a háború után újságíró lett) alkotta meg, mégpedig 1953-ban. Fleming ugyan 1964 –ben meghalt (az első három Bond film elkészülte után), mégis akadtak mások, akik folytatni tudták a Bond történetek és filmes forgatókönyvek írását. Ilyen „folytató” volt: Kingsley Amis (álneve „Robert Markham”), John Pearson, John Gardner, Raymond Benson és Charlie Higson. Egészen 1974 -ig Albert R. Broccoli és Harry Saltzman készítették a Bond filmeket, amikor is Broccoli lett az egyedüli producer. Broccoli halálát követően 1995 után Broccoli lánya, Barbara Broccoli és mostohafia, Michael G. Wilson folytatták a munkát. Összességében 1962 és 2012 közt 23 Bond film készült, ennyit láthattunk a mozikban. A Bond-széria a világ második legnagyobb bevételű filmes sorozata, 1962 óta összesen több mint ötmilliárd dollárt hozott a konyhára. (Bevételek tekintetében csak a Harry Potter sorozat előzi meg.)

Ami a főszereplőket, vagyis a James Bondot eddig alakító színészeket illeti, 1962 -től kezdve összesen hat színész játszotta Bondot! Származásukat tekintve javarészt britek voltak (kivételt csak George Lazenby és Pierce Brosnan jelentettek, hiszen az előbbi ausztrál, az utóbbi pedig ír származású volt). Kronológiai sorrendben tehát azok, akik eddig játszották a világ leghíresebb titkos-ügynökét a következők:

Az alap-sztori

James Bond a brit MI6 (Military Intelligence Section 6 - Katonai Hírszerzés 6-os részleg) alkalmazottja, mégpedig nulla-nullás besorolásban, ami azt jelenti, hogy küldetésének sikere érdekében gyilkolhat is, és jelentős szabadságot élvezhet döntéseiben. James Bond fő feladata Anglia érdekeinek védelme és a világ megmentése a különböző veszélyes és nagyhatalmú kalandoroktól, befolyásos milliárdosoktól, akik egytől egyik önös céljaik érdekében veszélyeztetik a világbékét (és persze az egész Föld létét). Bond mindig sikeresen nyomoz, majd magányosan dolgozva felgöngyölíti a rejtélyeket és teljesen egyedül leszámol a fő-gonosszal. Közben mindig meghódít egy-két gyönyörű nőt, megveri támadóit, felhajt pár pohár vodka-martinit, lejátszik néhány pókert (vagy 21 –et) természetesen mindig győzve, és hosszas autósüldözésekben vezeti autó-ritkaságát az ezüstszínű Aston Martint. James Bond mindig gyönyörű helyszíneken nyomoz (többnyire 4-5 városban és országban), földön-vízen-levegőben harcolva. (Mert hogy mindenhez ért: autóhoz, repülőhöz, tankhoz, búvárkodáshoz.)

James Bond élettörténete és adatai

Ami élettörténetét illeti, Fleming leírása szerint James Bond apja, Andrew Bond egy skóciai fegyvergyárban dolgozott, anyját pedig – akiről keveset tudunk - Monique Delacroix – nak hívták és svájci születésű volt. A kis Bond alig 11 évesen vesztette el szüleit, akik egy autóbalesetben haltak meg. Neveltetését nagynénje vett kezébe és ő íratta be a cambridge -i bentlakásos iskolába is, ahonnan a Brit Királyi Haditengerészethez került. James Bond személyleírása az eredeti leírásokban a következő: magassága 183 cm, súlya 76 kg, haja fekete, szeme kék. Fizikai adottságai: tökéletes céllövő, kiemelkedő bokszoló és késdobó. Egyéb tulajdonságok: három nyelven beszél (angol, francia, német), dohányzik, és kedveli a tömény italokat, a szerencsejátékot illetve a szép nőket. Stílusa öltözködésben, beszédben és viselkedésben egyaránt elegáns, és ugyanakkor visszafogott, sőt száraz humorú. Bond a nőkkel gálánsan lovagias.

Az 1969 –ben forgatott „Őfelsége titkosszolgálatában” című részből tudjuk, hogy James Bond egyszer nősült meg egész életében, mégpedig a marseille-i milliomos, Marc-Ange Draco egyetlen leányát, Teresát vette feleségül 1962-ben. Házasságuk nagyon rövid ideig tartott, a hölgyet ugyanis az esküvő után alig fél órával a SPECTRE nevű nemzetközi szuperbűnbanda ügynöke lelőtte.

Ami beosztását és rendfokozatát illeti: James Bond a brit hírzerzésnek dolgozik, melynek neve MI6 (Military Intelligence Section 6), ugyanakkor rendfokozatát és egyenruháját a brit királyi haditengerészet (Royal Navy) "adja", fedőmunkáját pedig a Universal Exports utazóügynökeként látja el. Főnöke "M" ennek a kitalált fedőcégnek a vezetőjeként küldözgeti a világ különböző pontjaira. James Bond haditengerészeti rendfokozata "parancsnok" (commander), ami a fregattkapitány rangnak felel meg és a szárazföldi hadseregnél az alezredesi rendfokozattal azonos

A Bond filmek állandó szereplői

A Bond filmekben mindig visszatérnek bizonyos állandó szereplők. Ilyen szereplő „M” (pontos neve titkos és így nem ismert) Bond főnöke, a titkosszolgálat – fedőnevén Universal Exports – igazgatója, aki a különböző küldetésekre küldi Bondot, gyakran a miniszterelnök vagy a hadügyminiszter közvetlen utasítására. A második fontos szereplő „Q” (szintén csak egy betű jelöli) az ellátmányos osztály főnöke, aki rend szerint ellátja Bondot valamilyen átlagos használati tárgynak tűnő, különleges képességű eszközzel. Ezek a különleges kütyük szerves részét képezik a Bond filmeknek. Ilyen a lézervágóként is működő karóra, vagy rakétát kilövő autó is. A harmadik kulcsfigura Miss Moneypenny, „M” titkárnője, akivel gyakran flörtöl Bond, de soha nem fekszik le vele. Végül fontos még a negyedik állandó szereplő: Félix Leiter, Bond barátja és CIA-s kollégája, aki elsősorban akkor segít Bondnak, ha annak Amerikában akad dolga.

A James Bond nők

A Bond-nők röviden: gyönyörűek, hosszabban: mindig az adott korszak nőideálját testesítették meg (de még milyen testtel). A legelső Bond filmben Ursula Andress magasra tette a lécet, de az utána következők is mind öregbítették a Bond lányok "szépség-hírnevét". Számomra Izabella Scorupco, Carey Lowell (Richard Gere felesége) Denise Richards és persze Caterina Murino volt a "csúcs", de nyilván a szépség megítélésénél kevés szubjektívabb dolog létezik a Földön. /Elio Carletti mondta egyszer: "A szépség a részek olyan összessége, amelyhez nem kell semmit hozzátenni, sem elvenni belőle, sem bármit megváltoztatni."/ Egyébként volt Bond-girl például Ursula Andress (ős volt a legelső) Jane Seymour, Barbara Bach, Maryam d'Abo, Talisa Soto, Famke Janssen, Teri Hatcher (sokak kedvence), Sophie Marceau, Halle Barry és Eva Green, hogy csak a legismertebbeket és legszebbeket említsem. Ám közülük csak nagyon kevésről mondható el, hogy James Bond szerepüknek köszönhetően lettek igazi világsztárok. Ugyanakkor tény: a James Bond filmekhez szervesen hozzátartozik egy vagy két feltűnően csinos hölgy, akiknek komoly szerepük van a történet alakulásában, és akiket természetesen mindig megkap a főhős.

A Bond-életérzésről

A Bond filmek iránti rajongás évről évre csökkenni látszik és egyre többen egy szimpla akciófilmet látnak már csak benne. Sőt, az utóbbi években egyre több kritika is napvilágra került arról, hogy James Bond figurája szexista (a nőket csak eszköznek tekinti), iszákos, láncdohányos, gőgösen angol, sőt rasszista, és az egész alaptörténet – mely a hidegháborúba visz bennünket – messze idejét múlt és unalmas. Mindez persze nem igaz, de erősen mérgezi Bond legendáját. Álláspontom szerint a James Bond azért még most is rendelkezik egy masszív rajongói táborral, mely mára három csoportra bomlik:

1.) "Ős Bond-rajongók" akik az eredeti Ian Fleming -i "Bond életérzést" szeretik, méltányolva értékelve és ismerve a Bond-kellékek illetve stílusjegyek teljes tárházát: a „bondi” öltözködést, eleganciát, higgadtan száraz modorú beszéd-stílust, az OMEGA karórákat, a Mont Blanc tollat, a Brioni márkájú öltönyöket, az Aston Martin autót, a vodka-martinit (felrázva nem keverve), és persze az elmaradhatatlan Walther PPK pisztolyt (sorolhatnám estig, annyi ilyen panel van James Bond körül). Az ide tartozó rajongók lényegesnek érzik a Bond filmek szerves részét képező különböző technikai kütyüket, szerkezeteket, csoda-számba sorolható trükköket is, melyek látványossá és egyedivé teszik a sorozatot. Az ebbe a csoportba tartozó Bond rajongók az igazi és eredeti Bond-stílus őrzői. Szerintük egyébként ez a bizonyos stílus 2002 -ig volt őrizhető, amikor az utolsó Brosnan film – a Halj meg máskor - megkezdte lebontani a "Bond-jegyeket". Az igazi, eredeti Bond figura és életérzés 2002 -ben meghalt. Ami ezt követően készült Bond film címen már egy egészen más műfaj. A stílusjegyeket sorra kiiktatták. (Mondanom sem kell, jómagam ebbe az első kategóriába tartozom.) A stílusjegyekről: itt bővebben.

2.) Új-Bond rajongók: A Bond rajongók táborának második csoportjába azok tartoznak, akik az „új Bond” stílus kedvelői, és így a 2002 utáni Bond-figura követői. Azok, akik James Bondot akcióhősnek látják, akiknek nem fontosak az eredeti kellékek, akik szerint Bond lehet szőke, zord stílusú, 180 cm alatti is. (Daniel Craig: 178, Sean Conerry: 188, Pierce Brosnan: 186 cm) Ők a sportos Daniel Craigből nem hiányolják az eleganciát és számukra EZ a megjelenés és ez a stílus (már ha van neki olyan) képviseli James Bondot, őfelsége titkos ügynökét. Ők nem szeretik a 2002 előtti – főleg a sokkal régebbi, mondjuk 1980 előtt készült Bond filmeket – mert idegesíti őket az avítt, archaikus ábrázolás és a klasszikus stílus. Unják a hidegháborús idők szabályait és filmes esetlenségeit.

3.) Szabadelvűek: A harmadik kategóriába azok a szabadelvűek tartoznak, akik bár szeretik az eredeti (2002 előtti) Bond filmeket is – vagyis megnézik és elfogadják a 60 –as 70 –es és 80 –as évek alkotásait – ám szükségét érzik a figura megújulásának és elégedettek azzal, amivé James Bond alakját tették a Daniel Craig filmek.

Én úgy látom, hogy ma a Bond rajongók legalább 85% -a a második és harmadik kategóriába tartozik, és mára csak maroknyian maradtunk az eredeti körből. [Egyébként az én kedvenceim: Licence to Kill (James Bond - A magányos ügynök., 1989) és a Golden Eye (Aranyszem - 1995)] Zárásul megjegyezném, hogy bár sokan sokféleképpen tekintünk a Bond filmekre, a lényeg mégis csak az, hogy nézzük ezeket az alkotásokat és élvezzük "őket"! Ha pedig ezen felül sikerül megragadnunk még valamit többet is - mondjuk a hidegháborús évek történelmi légkörét, a 30-40-50 évvel ezelőtti világ érdekességeit és a férfias elegancia, tisztelet, lovagiasság és kemény fellépés, egyetlen szóval: "sítus" soha el nem évülő jelentőségét - akkor csak profitálhattunk abból, hogy láttuk és élvezni tudtuk minden filmkockáját (bármelyik résznek is).

A Bond stílusjegyek fokozatos eltűnése

Ahogyan a fentiekben már esett szó róla: a 2002 után gyártott Bond-filmek sorra iktatják ki a Bond jegyeket. A vodka-martinit már nem felrázva issza a legendás titkosügynök (és nem is ez a kedvenc itala), már nem mindig Aston Martinnal közlekedik, nem használ különleges kütyüket, a híres "Q" már nem működtet saját fejlesztő-osztályt, Bond nem mindig öltözködik elegánsan, már nem mindig legyőzhetetlen és nem mindig kapja meg a kiszemelt nőket sem. Igazság szerint ez a folyamat már a legutolsó Brosnan filmnél (Halj meg máskor - 2002) érezhető volt, hiszen ez a rész úgy kezdődik, hogy Bond fogoly Észak-Koreában, márpedig a legendás brit titkosügynök soha nem eshet fogságba (legalábbis az eredeti, Ian Fleming figura). A Casino Royalban Bond nem fekszik le a sokak szerint legszebb Bond-lánnyal Caterina Murinoval, a Slyfallban pedig "Q" egy taknyos kölyök, aki a legendás Bond-kütyük helyett csupán egy "vacak" pisztolyt ad a "legyőzhetetlen" ügynöknek. (Na jó, a pisztoly kézfelismerős, de hol van ez a korábbi részek lézervágós óráihoz, láthatatlan autóihoz, röntgen szemüvegeihez és robbanó golyóstollaihoz képest). A jelenséget sokan modernizációs folyamatnak tartják, mondván: meg kell újjulnia a figurának, ugyanakkor mások (mint jómagam is) egy jól kitalált karakter kiüresedését fedezik fel az egészben. 

Az eddigi Bond filmek

  • James Bond 24 (Daniel Craig, 2015)
  • Skyfall (Daniel Craig, 2012)
  • A quantum csendje (Daniel Craig, 2008)
  • Casino Royale (Daniel Craig, 2006)
  • Halj meg máskor (Pierce Brosnan, 2002)
  • A világ nem elég (Pierce Brosnan, 1999)
  • A holnap markában (Pierce Brosnan, 1997)
  • Aranyszem (Pierce Brosnan, 1995)
  • A magányos ügynök (Timothy Dalton, 1989)
  • Halálos rémületben (Timothy Dalton, 1987)
  • Halálvágta (Roger Moore, 1985)
  • Polipka (Roger Moore, 1983)
  • Szigorúna bizalmas (Roger Moore, 1981)
  • Holdkelte (Roger Moore, 1979)
  • A kém, aki szerett engem (Roger Moore, 1977)
  • Az aranypisztolyos férfi (Roger Moore, 1974)
  • Élni és halni hagyni (Roger Moore, 1973)
  • Gyémántok az örörkkévalóságnak (Sean Connery, 1971)
  • Őfelsége titkosszolgálatában (George Lazenby, 1969)
  • Csak kétszer élsz (Sean Connery, 1967)
  • Tűzgolyó (Sean Connery, 1965)
  • Goldfinger (Sean Connery, 1964)
  • Oroszországból szeretettel (Sean Connery, 1963)
  • Dr. No (Sean Connery, 1962)

Rangsorolás szigorúan szubjektíven

Ha megpróbáljuk valami módon rangsorolni a James Bond filmeket, akkor én hét kategóriát javasolok figyelembe venni: a legjobb Bond, a legrosszabb Bond, legjobb Bond-lány, a legjobb Bond-film, a legrosszabb Bond film, a legjobb nyitó akció és a legjobb Bond filmzene. (Úgynevezett "legrosszabb" besorolást csak a főszereplő és a film esetében tartok jogosnak.) Ami engem illet, 42 évem alatt (2015-ig) az összes Bond produkciót megnéztem, és a következő rangsort alakítottam ki a fenti öt kategóriát illetően:

  • Legjobb Bond: nálam egyértelműen Pierce Brosnan az első, Sean Connery a második, és a sokat szidott Timothy Dalton a harmadik. A legújabb "pasas", Daniel Craig egyelőre mégnem győzött meg tehetségéről. Tény: tűrhető akcióhős, kigyúrt teste van és sokszor hihetőek a kaszkadőr mutatványai is, ám ezekkel együtt is más műfajt űz, mint a korábbi Bondok. Sima akciósztár csupán.
  • Legrosszabb Bond: azt kell mondjam, hogy a jelenlegi, azaz Daniel Craig a leggyengébb. Úgy is mondhatnám, hogy poros nyomába sem ér elődeinek. Egyelőre így látom. De ki tudja, talán a legújabb film majd meggyőz majd ennek ellenkezőjéről.. 
  • Legjobb és legszexibb Bond lány: nálam Izabella Scorupco a tuti első. Hihetetlen a kisugárzása és szerintem gyönyörű, izgalmas nő. Persze későbbi filmjeiben nagyon megváltozik. Számomra csak a Golden Eye -ben gyönyörű. (Hét évvel a Golden Eye után, 2002-ben a "Tűz birodalma" című filmben már egészen máshogy nézki.
  • Legjobb Bond film: nekem a Golden Eye (Aranyszem) és a Licence to Kill (Magányos ügynök) a csúcs, holtversenyben egymással. Megvan bennük minden eredeti stílusjegy (melyektől James Bond igazi Bond) és közben pörgős, stílusos alkotások is. Harmadik helyen van a Tomorrow Never Dies (A holnap markában).
  • Legrosszabb Bond film: nálam ez a dicstelen címet a 2008 -as Quantum csendje nyerte el. Óriási csalódás volt. Pitiáner a téma, logikátlan az események vezetése, gyengék a színészi teljesítmények, Craig pedig rendesen alulmúlja még önmagát is benne. Pedig egyébként is gyenge.
  • Legjobb nyitó akció: nekem a Golden Eye nyitó jelenete a csúcs, amikor Brosnan betör egy orosz erőműbe és leugrik a gát tetejéről bungee jump ugrással. Később meg egy repülővel távozik, melynek utána ugrik egy motorral. Állat.
  • Legjobb Bond zene: egyértelműen a Licence to Kill zenéje a legjobb, Gladys Knight előadásában.

Bond-film pontszámok

Az IMDB sorrendje egyértelmű. Náluk első a Casino Royale (2006) 8 ponttal, második a Skyfall (2012) 7,8 ponttal, harmadik a Goldfinger (1964) 7,8 ponttal, negyedik az Oroszországból szeretettel (1963) 7,5 ponttal, ötödik a Dr. No (1962) 7,3 ponttal és hatodik az Aranyszem (1995) 7,2 ponttal.

Az én listám ettől nagyon eltér. Úgy tűnik teljesen más szempontokat értékelek mint az 1990-ben alapított IMDB, főleg amerikaiakból álló olvasóközönsége. Az első öt helyet illetően közös "pont" az Aranyszem (náluk hatodik, nálam második) és a Goldfinger (mely náluk dobogos, én viszont az 5. helyre teszem). De nézzük az én listámat:

  1. Első helyezett: Casino Royale (2006) 
  2. Második helyezett: Golden Eye (Aranyszem, 1995) 
  3. Harmadik helyezett: Licence to Kill (A magányos ügynök, 1989) 
  4. Negyedik helyezett: Tomorrow Never Dies (A holnap markában, 1997)
  5. Ötödik helyezett: Goldfinger (1964) 

Javaslom: ti is hozzátok létre a magatok listáját. Ahhoz mondjuk meg kellene nézni néhány Bond-filmet (minél többet, legjobb volna mindet), úgyhogy én azt mondom: hajrá!

 Harmat Árpád Péter