Tanácsok a történelem érettségihez

Tanácsok a történelem érettségihez

Az eduline és Harmat Árpád történelem tanár tanácsai

 

1. Ne az utolsó pillanatokara hagyjátok a felkészülést

Az érettségi közeledtével egyre többet kell tanulni, hogy ne az utolsó napokra maradjon az 5000 év átnézése. (A töri írásbelin ugyanis a sumérek és pramisok korától, azaz Krisztus előtt 3000 -től egészen napjainkig jöhetnek kérdések.) A tanár utásításai és az aktuális dolgozatokra felkészülés mellett célszerű időben - már a második félév kezdetétől, (vagyis februártól) - elkezdeni a szóbeli tételek átnézését, kidolgozását. Sőt, csak akkor várhatjuk kicsit nyugodtabban a nagy napot, ha nekifogunk a 9-es, 10-es, 11-es tananyagok folyamatos átnézésének is. Mondjuk úgy, hogy beosztjuk magunknak, mikor mit veszünk át. Mondjuk februárban átfutjuk a 9-es anyagokat (ókor+középkor kezdete), márciusban a 10-es, áprilisban pedig a 11-es anyagokat. Közben persze az aktuális, vagyis 12-es tananyagra is készülni kell sajnos. Nem könnyű ez így, de a 12. osztály második féléve sajnos valóban már a kemény tanulásról szól!

2. Ezeket a témaköröket feltétlenül nézzétek át

A Studium Generale Történelem Szekció tagjai összegyűjtötték a kétszintű érettségik kezdete óta (vagyis 2005 -től kezdődően) felmerülő feladatokat, ezek alapján kalkuláltak egy esetleges feladatsort. „Figyeltünk arra, hogy egyenlő százalékban kell megoszlania a feladatoknak magyar és egyetemes történelem, a történelmi korszakok illetve a témakör (kultúra, politika, gazdaság, társadalom) között, és természetesen figyeltünk az egyezések kiküszöbölésére a témakörök között” - mondták. Ezek alapján a következőre jutottak:
teszt:

1. Ókori vallások
2. Középkori mezőgazdaság
3. Károly Róbert gazdasági reformjai, királyi jövedelmek
4. Erdély XVII. századi társadalmi viszonyai
5. Francia forradalom és napóleoni idők
6. Dualizmus kori magyar társadalom
7. Sztálini gazdaságpolitika
8. A Horthy-korszak külpolitikája
9. Német megszállás/kiugrási kísérlet/nyilas terror
10. XX. századi politikusok összehasonlítása
11. Az EU intézményei
12. Mai demográfiai viszonyok Magyarországon
Esszé:
Egyetemes:
13. A felvilágosodás eszmerendszere és elterjedése
14. A spanyol Habsburgok felemelkedése és bukása
15. Napóleoni háborúk
16. Balkáni konfliktusok a XIX. században
Magyar:
17. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara
18. Tizenöt éves háború és Bocskai-szabadságharc
19. Áprilisi törvények
20. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
21. Klebelsberg-i kultúrpolitika
22. A trianoni béke következményei

3. Az érettségin való megjelenés és részvétel

A nagy napon, a töri írásbeli érettségi napján illően felöltözve, kipihenten és elszántan kell megjelennünk. A cél nyilván az, hogy minnél job eredményt érjünk el, de legalább 25% -ot! Az írásbelire 180 perc lesz, ami csak látszólag hosszú idő. Ez alatt ugyanis 15 feladatot kell kidolgozni, 12 teszt jellegűt és három esszét! Ez nem kevés! A puskázás nagyon veszélyes játék, mert a felügyelő tanárok mellett az iskolai vezetők is bármikor észrevehetnek valamit a terembe való belépéskor. Így nyilván a saját eszünkre kell hagyatkoznunk! Célszerű a feladatok megkezdése előtt nagy levegőt vennünk, lenyugodnunk, kizárnunk minden mást és a feladatokra koncentrálnunk! Hasznos két segítség igénybevétele: az egyik az atlasz, ami rengeteg plusz infó adhat (például évszámokat, helyeket, hadjáratokat és a történelmi személyek neveinél az írásmód helyességét), és a piszkozati lapon való dolgozás, mely megint csak megkönnyítheti számunkra, hogy a jó válaszokat írjuk bele az érettségi feladatsorba. Esszék megkezdése előtt például célszerű egy kis vázlatot írnunk a piszkozati lapra, hogy előre átgondolva lejegyezzük magunknak: mi tartozik az adott, kidolgozandó témakörbe és miről akararunk (vagy tudunk) írni!

4. Nagyon alaposan olvassátok el a feladatokat

Különösen a feladatsor második felében, az esszéknél fontos, hogy a megadott szempontok szerint elemezzétek az adott korszakot. Értékes pontokat veszíthettek, ha nem olvastátok át alaposan az utasítást! Valamint Edényi László szaktanár arra is felhívta a figyelmet, hogy azzal is sok pontot bukhattok, ha nem rögzítitek térben és időben az eseményeket, csak általánosságban írogattok a témáról - ekkor akár nulla pontos is lehet a feladatmegoldás.

5. Figyeljetek a korszakokra

A középszinten szereplő nyolc esszéfeladat közül csak hármat kell megoldanotok, de szigorú szabályai vannak a választásnak. Egyet kell az egyetemes történelemre vonatkozó feladatok közül kell kiválasztani, a magyar történelemből pedig kettőt: egy rövid és egy hosszú feladatot. Fontos viszont, hogy a két magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanarra a korszakra!

6. Használjátok ki mind a 180 percet!

Az írásbelin menet közben eljöhet az a pillanat, amikor úgy érzitek: kész, úgysem tudok többet! De nagyon fontos: ne adjátok fel, használjátok ki mind a 180 percet. Ugyanis az emberi agy olyan, hogy stressz helyzetben kivételes teljesítményekre képes. Ha minden leírtatok már amit tudtok, akkor nézzétek át újra meg újra többször is a már lejegyzett válaszaitokat és gondoljátok át újra meg újra azokat a részeket, amik nem mentek, vagy csak bizonytalanul sikerülhet. Bármikor jöhet ugyanis egy jó gondolat, vagy eszetekbe juthat valami plussz információ. 

7. Pihenjetek is a szóbeli előtti napokban

Az írásbeli érettségik után kimerültséget fogtok majd érezni, de sajnos nem lazíthattok sokat, mert készülnötök kell a szóbelikre is. Ugyanakkor fontos, hogy pihenjetek valamennyit. A szóbelire készülés heteiben tehát ne a bulizáson járjon az eszetek, mert az nem igazi pihenés. Inkább aludjatok minnél többet. Bulizni ráértek még az érettségi után, kimerülésig. Ott lesz az egész nyár (a többségeteknél legalábbis).

8. Néhány konkrétum a történelem érettségikről:

  • a történelem-írásbeli a matematikához hasonlóan 180 perces
  • a töri érettségi két részből áll: az első részben tesztfeladatokat kell megoldani, a másodikban pedig két rövid és egy hosszú esszét kell írni
  • az mindegy, hogy az érettségiző a teszttel, vagy az esszékkel kezd
  • a teszt feladatrészre 45, az esszére szintén 45 pont adható. A rövid esszék 12-12, a hosszú 21 pontot jelenthetnek.
  • a vizsgázónak minimum 12 pontot el kell érnie (ez a 90 pont 12,5% -a) különben nem mehet szóbelizni! Ez a teszt feladatoknál legalább 3-4 hibátlan megoldást jelent (a 12-ből), ha az esszék teljesen sikertelenek is.
  • a 12 tesztfeladat között a vaktérképtől a feleletválasztós kérdésig minden előfordulhat.
  • az esszék közül az egyik rövidet egyetemes, a másikat magyar történelemből kell írni, a hosszú pedig csak a magyar történelemmel foglalkozhat. Fontos, hogy a témák nem eshetnek ugyanabba a korba.
  • az esszék pontozásánál figyelembe veszik a szöveg kifejtettségét, a feladat megértését, a forráshasználatot, a szaktárgyi tudást, a fogalomhasználatot és azt is, hogy térben-időben hol helyezi el az esszét a vizsgázó.

/Forrás: eduline.hu/

Tanácsok azoknak, akik korábban végeztek és egyedül készülnek

 

Sokaknak okoz fejtörést, hogy hogyan is készüljenek fel történelemből a nagy megmérettetésre, az érettségire. Növeli a kérdés súlyát az a tény, hogy 2005 óta Magyarországon kétszintű lett az érettségiztetés rendszere, vagyis van egy középszintet és van egy emelt szintet jelentő vizsgakövetelmény-elvárás. Az utóbbi elsősorban a felvételiket váltja ki, sőt bizonyos egyetemi szakokon - például a jogi, az orvosi vagy a gyógyszerészeti karokra jelentkezés esetén - csak és kizárólag emelt szintű történelem érettségivel történhet a jelentkezés. (Kötelező az emelt szintű érettségi több egyetem bölcsészeti- és társadalomtudományi szakán, illetve bizonyos agrárszakokon sőt, néhány műszaki valamint gazdasági képzésen is.) Egyéb esetekben az emelt szintű érettségit tett tanulók plusz 50 pontot szerezhetnek, de csak abban az esetben, ha legalább 45% -ot teljesítenek a vizsgán (ez 2013 előtt csak 30% volt)! Míg középszinten 25-39% a kettes, 40-59% a hármas, 60-79% a négyes és 80% feletti eredmény az ötös, addig emelt szint esetén: 25-32% a kettes, 33-46% a hármas, 47-59% a négyes, 60% felett ötös! (Tehát a kettes és hármas jegy esetén még nem jelentős az eltérés, viszont 4-es vagy 5-ös jegy 13-20% -al alacsonyabb pontszámmal is elérhető az emelt szintű vizsgáknál.) Középszintű érettségi vizsga abban a tanintézményben is letehető ahol az illető diák tanul, viszont az emelt szintű érettségi vizsgák helyszínét központilag jelölik ki az ország több pontján. (A korábbi évek érettségi feladatsorai a linkre kattintva tölthetőek le: Érettségik 2008-2013 Emelt szintű érettségik: itt.) Idén, 2014 -ben 117 800 fiatal érettségizett, és a vizsgák 10% -a volt emelt szintű. (A 2014-es 429500 vizsgából 41200 volt emelt szintű)

Tanácsok otthoni felkészüléshez

Sok tanács adható arra vonatkozóan, hogy hogyan készüljünk fel történelemből az érettségire. Azok, akik nappalin járnak középiskolába vagy gimnáziumba saját tanáruktól kapják meg a szükséges instrukciókat, hiszen tanáraik feladata a felkészítés. Azok viszont, akik otthon, saját magukra támaszkodva próbálnak felkészülni, némileg nehezebb a feladat megoldása. Közülük könnyebb helyzetben azok vannak, akik középszintű megmérettetésre készülnek, hiszen az ő fő feladatuk a középiskolai, gimnáziumi jegyzeteik előkeresése, és újratanulása. Itt megjegyezném: 2014 -ben a Száray Miklós -féle forrásközpontú történelem tankönyvek az irányadóak, hiszen ezek tananyagára épülnek az írásbeli feladatok. A szóbeli tételeket, mindenhol az adott iskola történelem tanára állítja össze, előzetesen kihirdetve (több helyen közösen kidolgozva) a tanulók számára. Tehát középszint esetén a korábbi iskolai jegyzetek előkeresése, átolvasása, az előirányzott tankönyv áttanulmányozása, és a típusfeladatok gyakorlása a javasolt megoldás. Emelt szint esetén mindez kiegészül plusz anyagok megtanulásával is. Tanácsaim tehát a következők:

  1. A hivatalosan megjelölt tankönyvek megtanulása az érettségi vizsgára.
  2. Órai jegyzeteink, tanáraink által lediktált vázlataink alapos áttekintése
  3. Az előre maghatározott tételek kidolgozása, majd ellenőriztetése tanárunkkal (vagy magántanárral)
  4. Korábbi érettségi feladatsorok kinyomtatása (internetről) és azok kitöltése, gyakorlásképpen. Lásd: jelen cikkünk első bekezdésének végén lévő linkek. (Az ilyen fajta gyakorlás különösen emelt szint esetén nagyon fontos.)
  5. Emelt szint esetén külön magánórák megtartása a speciális felkészítés érdekében

A Történelem klub segíteni tud a felkészülésben, több módon is. Az első lehetőség a Szeged-Hódmezővásárhely térségben lakók számára a személyes konzultáció. A második: a Skype órák, melyek az ország bármely pontjáról megtarthatóak. Erről bővebben a linkre kattintva informálódhatsz: Skype történelemórák. Harmadrészt vállaljuk különböző tételek, írásbeli anyagok kidolgozását is, közép vagy emelt szintre. (Ehhez emailben kell bennünket megkeresni, és a részletek megbeszélése is emailben vagy telefonon történik.) Keress bennünket bátran! És végül néhány alapelv a történelemtanuláshoz:

  1. Mindig figyelj arra, hogy a történelemben az egyes megtanulni kívánt események soha nem önmagukban "állnak" hanem mindig fontosak az előzmények (okok) és a következmények, illetve az a kérdés, hogy az adott esemény mely egyéb, más helyen zajló folyamatokkal, történésekkel függ össze!
  2. Mindig fordíts gondot az évszámok megtanulására. Sokat gyakorolj, ehhez honlapunkon is találsz teszteket a "gyorsteszt" menüben (baloldali függőleges gombsor), illetve összegyűjtve is megtalálod a főbb évszámokat itt!
  3. Gyakorold a források felismerését és elemzését. A mai történelemoktatás különös hangsúlyt fektet (nagyon helyesen) a forrásokra. Forrásoknak azokat a dokumentumokat (szövegrészleteket, képeket, adatokat ... stb) tekintjük, melyek éppen annak az eseménynek az idejéből származnak, melyet tanulmányozni akarunk. Az érettségi vizsgákon (közép és emelt szinten egyaránt) a kérdések jelentős része forrásokra vonatkozik. Ezek felismeréséhez háttértudás és rutin szükséges. Az utóbbit úgy tudod megszerezni, ha gyakorolsz, például tankönyvedben, minden fejezet után elolvasod a forrásokat és megpróbálod elraktározni azokat, hogy később képes legyél felismerni is őket.
  4. Ha az összefüggéseket nem érted, ne magolj, hanem fordulj szakemberhez. Keress magántanárt, még ha néhány órát is veszel tőle. A történelemben szinte minden összefügg mindennel, így lényeges átlátni a folyamatokat.
  5. Soha ne tanulj történelmet ellenőrizetlen forrásból! Manapság rengeteg az önjelölt történész, és sajnos sok a szándékos történelem-hamisító is az interneten. Ha könyvből tanulsz (és az adott anyag nem tankönyv), akkor ellenőrizd a szerzőt, hogy valódi történész e az illető, illetve ellenőrizd, hogy van e a könyvnek lektorálója. (A lektor olyan elismert történész, tudományos fokozattal rendelkező szakértő, aki szakmailag ellenőrzi az adott publikációt, és ehhez nevét is adja.) Ha internetes forrásból akarsz tanulni, akkor először azt nézd meg, hogy az adott cikkhez adta e valaki a nevét. Sok poszt végén egyáltalán nem szerepel név. Aztán nézd meg azt is, hogy az adott cikkhez kapcsolódik e felhasznált irodalmi jegyzék. Végül: azt tanácsolnám csak olyan internetes oldalról tanulj, mely elismert szakmai tekintéllyel bír, például ilyen a Rubicon, az Aetas, a História az Országos Levéltár az Országos Széchenyi Könyvtár oldala és ilyenek az egyetemek honlapjai is, illetve mindazon helyek, ahol a legjobb magyar történészek publikálnak. (Honlapunk "linktár" menüje segít a hiteles oldalak felkeresésében.) A hazai történészekről itt olvashatsz bővebben: történészeink

Sok sikert kívánok a felkészüléshez!

Harmat Árpád Péter

/honlap főszerkesztő/

Történelem érettségire felkészítés

 

A nevem Harmat Árpád, a honlap tulajdonosa és főszerkesztője vagyok, de a portál gondozása mellett publikációkkal, történelem korrepetálásokkal és történelem érettségire való felkészítésekkel is foglalkozom! 2005 óta Hódmezővásárhelyen és Szegeden számtalan középiskolai tanítványomat készítettem már fel a nagy megmérettetésre, és büszke vagyok arra, hogy minden esetben sikerült megszerettetnem a történelmet diákjaimmal, és mindig sikerült elérnünk a kitűzött célt!

Történelem magánóráim menete

1.) A legelső foglalkozáson a bemutatkozás után rendszerint bemutatom bizonyítványaimat, eredményeimet, majd azon könyveket és térképeket, melyekből a későbbiekben dolgozni fogunk! Megmutatom az elmúlt években általam készített saját "tankönyvemet", mely az őskortól napjainkig tartalmazza – tanórákra lebontott tematika szerint – a teljes történelmi tananyagot. A foglalkozásokon ebből a segédanyagból fogunk tanulni.  A segédanyag tartalmilag a Száray Miklós féle tankönyvre támaszkodik, de nagyobb hangsúlyt fektet az azonos korszakokon belüli egyetemes és magyar történelmi összefüggésekre, topográfiára.

2.) Ezt követően megbeszéljük, hogy mi lesz a közös cél amit el akarunk érni. Például: javítani szeretnénk a félévi, év végi osztályzaton, vagy az érettségi vizsgára készülünk, melyen a 4-es, esetleg az 5-ös érdemjegy megszerzését tekintjük fő feladatunknak. A cél megbeszélése után, kicsit kikérdezem leendő tanítványomat, hogy megállapítsam történelem tudását, az erősségeket és hiányosságokat.

4.) A további órákon először mindig ismétlünk, majd következik az új anyag. A felkészülés során az őskortól napjainkig végigvesszük az egész középiskolai (gimnáziumi) tananyagot!

5.) Az óráimon nem kell jegyzetelni, mert a foglalkozás végén a már említett saját tananyagomnak az adott tanórán átvett részét átadom. Ez hazavihető, lefűzhető, a tanuló saját tulajdona lesz.

Történelem tanítási módszerem:

1.) Meggyőződésem, hogy a történelem csak akkor tanulható sikerrel, ha a diák részint megszereti ezt a tantárgyat - vagyis oktatója megszeretteti vele - másrészt tanárától a "minden mindennel összefügg" elve mentén kap átfogó képzést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amikor egy - egy anyagot átveszünk, akkor mindig kitérünk arra is, hogy a tárgyalt esemény idején, mi történt a világ más pontjain. Így a tanuló átlátja az összefüggéseket és eligazodik a világtörténelem eseményei, tendenciái között.

2.) A térképek használata nagyon sokban segíti a történelem megtanulását. Ezért óráimon mindig használunk térképeket, minden anyaghoz. A tanítványaim már az első 5-6 óra után megszokják és megtanulják a térképeket eszköznek tekinteni. Így az érettségin a topográfiai feladatokkal soha nincs problémájuk.

3.) Fontosnak tartom - és bevált módszernek - hogy a történelem egy - egy fejezetére úgymond "felülről" tudjunk tekinteni. Ez egy sajátos technika, melyre megtanítom a tanítványaimat. Itt kevés a lehetőség a dolog bemutatására, de nagyon hasznos útravalót jelent az érettségire!

4.) Végezetül módszeremhez tartozik az is hogy türelmesen, élvezhető (legalábbis arra törekvő) színes stílusban igyekszem oktatni, megkísérelve azt, hogy felkeltsem az érdeklődést és a szeretetet a tananyag és a tantárgy iránt. Ha valami érdekel, könnyebb megtanulni is. A történelem pedig tele van érdekességekkel!

Módszereimhez a "hátteret" részben honlapom adja: www.tortenelemklub.com ahol a több mint háromezer oldalnyi történelmi anyagot jelentős részben én magam készítettem el, és az elmúlt másfél évben nagy segítséget nyújtott a diákjaimmal való közös munka során.

Ha úgy érzed a történelem érettségihez szükséged van segítségre, hívj bátran, vagy írj! A részleteket, és foglalkozások díjazását telefonon tudjuk megbeszélni!

Hogyan lehet megszerettetni a történelmet?

Minden iskolai tantárgy oktatásának megvan a maga nehézsége, de fontos kiemelni, hogy minden esetben a tanítás legfontosabb része az adott diszciplína megszerettetése a diákokkal. Ha ez sikerül, akkor lényegesen könnyebb az oktatás második lépését megtenni, vagyis az ismeretanyagot átadni és megértetni. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy a tantárgyak közt sajátos és különleges helyet foglal el a történelem. Ez a tudományterület ugyanis – ahogyan neve is mutatja – voltaképp történeteket beszél el, olyan régmúlt eseményeket és históriákat, melyek többnyire színesek, sokfélék, érdekesek, és ma is átélhetőek. A történelem olyan sztorikat tár fel, melyek éppen ugyanolyan emberekkel kapcsolatosak, mint mi magunk. Emiatt azonosulhatunk a szereplőkkel, újraélhetjük történeteiket és akár kalandnak is felfoghatjuk azt az időutazást amit Kolumbusz hajóján, Napóleon parancsnoki sátrában, vagy Hitler bunkerjában teszünk. Ha az egyes történelmi eseményeket valóban történetekként fogjuk fel, akkor a szemünket becsukva tényleg láthatjuk a piramisokat építő munkásokat, a római légiók menetelését, Kleopátra és Antonius katasztrófára ítélt szerelmét, a középkori lovagok vaspáncélját, és az orosz hómezőkön dübörgő német tankokat.

Meggyőződésem, hogy a történelmet nem elmondani, hanem előadni kell. El kell érni, hogy a szemek – ha képletesen is – becsukódjanak egy időre, hogy a fantázia gondolatokat és képeket vetítsen a tanulók elé, és valóban lássák az eseményeket. Vagyis a történelem tanárnak szét kell húznia a történelem rejtélyeit takaró függönyt, és egy új világot kell mutatnia a diákjainak. Persze mindez nem könnyű, mert elengedhetetlen hozzá, hogy például maga a tanár is szenvedélyesen szeresse a történelmet, hogy jó előadói készséggel legyen megáldva, és hogy valóban használja a tantárgy kivételes eszköztárát.

Ha a történelem megszerettetése jó úton halad, akkor a tanár következő feladata az érdeklődés fenntartása, és a tendenciák, összefüggések megértetése. Itt csak egyetlen helyes út van, a „minden mindennel összefügg” elvének követése. Ugyanis a történelem emberekről szól, emberek tetteiről, sikereiről, kudarcairól, így szövevényes és szerteágazó folyamatokat tartalmaz, vagyis olyan akárcsak maga az emberi természet. Nem érthető meg a Rákóczi-szabadságharc során az osztrákokkal harcoló kurucok vereségeinek, vagy sikereinek oka, ha nem tudjuk, hogy ugyanezen osztrákok, ugyanebben az időben Európa másik szegletében szintén harcban álltak egy másik – jóval nagyobb - hábrúban, melyet Spanyol örökösödési háborúnak hívtak. Nem érthető meg, hogy az orosz cár miért verte le az 1848/49-es szabadságharcot, ha nem tudjuk, hogy alig több mint három évtizeddel korábban egy Napóleon nevű francia császár legyőzése után, három állam - Poroszország, Ausztria és Oroszország – összefogott, és kölcsönös ígéretet tett a további forradalmak eltiprására a Szent Szövetség létrehozásával. Szintén nehezen lesz világos a Wesselényi-féle összeesküvés oka is, ha nem tudjuk, hogy előtte egy osztrák-török háború zajlott, melyet Ausztria félbehagyott a nyugaton jelentkező francia veszély miatt, és egy gyors békekötésben (Vasvári béke) vérig sértette az addigi harcokban hazájukat felszabadítani akaró magyarokat.

A történelemben soha nem szabad tehát kiragadni egy-egy eseménysort és „vegytisztán” vizsgálni, elemezni, a történelmi környezet ismerete nélkül. A diákok számára komplex tendenciákba és folyamatokba, széles tér- és időbeli összefüggésekbe ágyazva kell bemutatni mindent, mert ha külön-külön tanulják meg a történéseket, akkor tudásuk ingatag lesz, és később, ha bővül ismeretanyaguk, összezavarodnak.

A tantárgy megszerettetése, az összefüggések, tendenciák megismertetése után a tanár számára a térképek használatának megtanítása jelenti az új kihívást. Ugyanis szinte minden történelmi esemény meghatározásánál négy kérdésre kell tudni a helyes választ: hol, mikor, mi és miért történt? A mikor megismeréséhez az évszámokat kell megtanulni, a miért kérdésének megértéséhez a már említett összefüggések segítenek, a hol kérdéséhez pedig elengedhetetlen a térképek ismerete. Nem értheti meg a diák, hogy a nagy földrajzi felfedezések egyik oka miért az oszmán terjeszkedés volt, ha nem látja a térképen, hogy a török birodalom hódításaival elzárta a korábbi levantei útvonalat, így Európa és India közt új kereskedelmi utakat kellett keresni. Ugyancsak nehezen értené meg a tanuló, hogy Napóleon miért Egyiptom elfoglalásával akarta térdre kényszeríteni és meggyengíteni Angliát, ha nem látja a térképen, hogy Egyiptom kulcsfontosságú állomás Anglia és legfőbb gyarmata India közti útvonalon. A térképek segítik a tanulást, mert érthetővé teszik a háborúkat, hadjáratokat, az államok közti szövetségkötéseket és a nagy nemzetközi folyamatok (járványok, eszmeáramlatok …stb) terjedését.

Zárásul kiemelném a történelem „felülről szemlélésének” technikáját, mely valóban megkönnyítheti a tanulást. Ennek lényege, hogy a diák egy konkrét esemény megtanulásához úgy fogjon hozzá, hogy először felülről tekintsen a történelmi körülményekre, vagyis előbb ismerje és értse meg az időbeli és térbeni környezetet. A Bocskai-szabadságharcnál például tudni kell, hogy Erdélyből indult ki, mely terület az ország három részre szakadásánál török hűbér alá került – önállósága névleges és korlátozott maradt – majd az 1591 –ben kezdődő, törökök elleni 15 éves háborúban osztrák megszállás alá került. A megszállásra azért volt szükség, mert Erdély fejedelme – Báthory Zsigmond – a török hűbér ellenére a 15 éves háborúban Ausztria oldalára állt, ám később meggondolta magát és lemondva pozíciójáról Erdélyt a török hűségéra akarta visszavezetni. Ausztria válaszul 1600 –ban megszállta és kemény vallási és egyéb elnyomásban részesítette a tartományt (Basta-féle rémuralom) Emiatt kezdődött Bocskai vezetésével az osztrák ellenes szabadságharc, hazánk történetének egyetlen győztes szabadságmozgalma. A leírtakból kiderül, hogy ha a diák önmagában a Bocskai-szabadságharccal kezd foglalkozni, és nem ismeri kellőképpen a földrajzi, politikai és kronológiai összefüggéseket, vagyis nem képes úgymond felülről tekinteni a megtanulandó anyagra, akkor nem lesz sikeres a tananyag elsajátításában.

Az epilógus miről másról szólhatna mint arról, hogy mit jelent számomra a történelem. Nekem a kalandokat, az ismeretlen messzeségeket, a világ megismerését, a rejtélyek megfejtését, a régmúlt idők és emberek felidézését jelenti, és mert annyira szeretem, élvezem a tanítását is. Ha szeretjük amit csinálunk akkor többnyire jól csináljuk, és én nagyon merek bízni abban, hogy többnyire valóban sikerül megszerettetnem másokkal ezt a csodálatos tantárgyat. Ez ugyanis a lényeg – ahogyan cikkem elején is írtam – mert a tanár legfőbb feladata az ismeretanyag átadása, és ehhez igénybe kell vennie minden eszközt. Az eszközök közt pedig nincs hatékonyabb az őszinteségnél és a meggyőző erőnél.

Harmat Árpád Péter