Ör érdekes tény a vietnámi háborúról

Öt érdekes tény a vietnámi háborúról

/Harmat Árpád Péter/

 

Épp 40 éve ért véget a vietnámi háború, mely egyes becslések szerint a világtörténelem harmadik legpusztítóbb háborúja volt. Az alkalomhoz 5 érdekes tény társítható:

1. Az 1955 és 1975 közt zajló vietnámi háború közvetlen előzménye a területet korábban gyarmatává tett Franciaország és a függetlenségre vágyó Vietnám hadserege közt zajló Indokínai háború volt. Az 1946 és 1954 közti harcokban végül Vietnám győzött. A döntő ütközetet északon, a laoszi határ közelében Dien Bien Phu mellett vívták, ahol a franciák még a híres idegenlégiójukat is bevetették. Vereségük után azonban ki kellett vonulniuk Vietnámból. A franciák távozása egyben Vietnám kettéosztását is hozta, ugyanis 1954 július 21-én Genfben az érintett felek arról döntöttek, hogy a 17. szélességi körtől északra a Vietnami Nemzeti Front (későbbi nevén: Vietkong) alakíthat kormányt, létrehozva a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot  (mely kommunista berendezkedést követ a Szovjetunió és Kína támogatásával) Ho Si Minh vezetésével, míg a vonaltól délre Ngó Dinh Diem vezette Amerika és nyugatbarát kapitalista Vietnám jön létre, Vietnámi Köztársaság néven.

2. A két eltérő berendezkedésű Vietnám közt az 1954-es egyezmény egyik pontja miatt tört ki a háború. A genfi egyezmény egyik cikkelye ugyanis úgy rendelkezett, hogy 1956 –ban mindkét területen országos választásokat kell tartani arról, hogy melyik berendezkedést követve egyesüljön újra észak és dél. Mivel a déliek tartottak attól, hogy a kommunista többség győzhet a választásokon, megtagadták a választások megtartását. Válaszul a Vietkong erők 1955 március 29-én fegyveres felkelésbe kezdtek a déli Saigonban, amit ugyan levert a Diem kormány, ám a háború elkerülhetetlenül kirobbant. (A történészek egy része az 1955 március 29 –i felkeléshez köti a vietnámi háború kezdetét, mások a franciák 1954-es Dien Bien Phu melletti csatájához.)

3. Az USA a kezdetektől küldött „katonai tanácsadókat” a kapitalista dél támogatására. Már 1955 végén néhány tucat amerikai segítette a Diem kormány működését, majd 1959 végére a Dél-Vietnámban tartózkodó amerikai katonák száma elérte a 300-at. Később évről évre növelték az USA haderők létszámát az országban: 1963 végére már körülbelül 16 300 amerikai katona harcolt a Vietkong ellen, 1965 végére pedig ez a szám elérte a 185 ezret! Később jött 1969 áprilisa, amikor az amerikai csapatok száma elérte a csúcsot: ekkoriban Washington már összesen 543 400 katonát állomásoztatott Vietnám különböző térségeiben, például a dzsungelekben, a laoszi határvidéken és levegőben folyamatosan jelen lévő helikoptereken.

4. A vietnámi háborúban egészen 1973-ig vettek részt az amerikaiak. Végül feladták eredeti céljukat, hogy megakadályozzák a kommunista északiak hatalomgyakorlását Vietnám teljes területén. Ám abban, hogy Washington végül feladta a küzdelmet döntő szerepe volt az amerikai közvélemény folyamatos tüntetéseinek és tiltakozásainak. A legjelentősebb mértékben egy híres fotó sokkolta Amerikát. Az ikonikussá váló világhírű képet 1972. június 8-án Nick Ut, az AP hírügynökség riportere készítette egy Trang Bang nevű falu mellett. A fotón egy amerikaiak által végrehajtott napalmbombázás következménye látható.

A tudósítók elmondása szerint a kép úgy készült, hogy a füstből az úton egyszerre csak síró gyerekek szaladtak feléjük, köztük a kilencesztendős, ruhátlan Phan Thi Kim Phuc, aki durva égési sérüléseket szenvedett. Ut – miután 21 évesen elkattintotta élete fotóját – kórházba vitte a kislányt, akit tizenhétszer kellett megműteni. A felvétel óriási botrányt kavart. Nixon elnök nem akarta elhinni, hogy eredeti, Ut pedig biztos volt abban, hogy nem jelenhet meg sehol. Végül kollégája Horst Faas verte át az ügynökségen a publikálását. A fotó mindenhol megjelent, erősen Amerika ellen hangolva a közvéleményt. A lányt éveken át a vietnami kommunista propaganda adu ászaként „használták” szülőhazájában. Végül Kubába költözött, majd Kanadába szökött. Felvette a kapcsolatot Uttal, akinek segítségével kiadta első könyvét arról a napról és az utána következő évtizedekről. Phuc ma jószolgálati nagykövetként utazik és tart előadásokat szerte a világban. Legjobb barátja egy fotós, aki 1972-ben világhírűvé tette és megmentette az életét. [Forrás: honvedelem.hu cikke]

5. Bár a vietnámi háborút az USA elvesztette, az áldozatok számát tekintve megdöbbentően aránytalan lett az amerikaiak vesztesége, az iszonyatos méretű vietnámi áldozat-számhoz képest. A harcokban ugyanis összesen legalább 4,5 millió vietnámi lakos és katona vesztette életét (civilek és katonák együttesen) miközben az elesett amerikai katonák száma: 58 253 volt.