Egész éves tananyag 10L

10L második féléves tananyag

Az antikvitás és a középkor kultúrája (12 óra) => speciális könyből

• 92-93. A görög – római hitvilág és kultúra
• 94-95. Római hétköznapok, antik tudomány és filozófia
• 96-97. Pannónia romai kori emlékei és a kora középkor kultúrája
• 98-99. Az érett középkor kultúrája és a középkori magyar műveltség
• 100-101. Mindennapok a középkorban
• 102-103. Összefoglalás, ellenőrzés

Nagy földrajzi felfedezések

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

1. Aranyéhség.
2. Új kereskedelmi utak lett szükségessége az oszmánok terjeszkedése miatt.
3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye.

II. A felfedezők:

• Bartolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján 1492 október 12-én
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

III. A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet. (A 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

IV. A gyarmatosítások jellemzői:

1. Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította.
2. A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait: a majákat, az aztékokat és az inkákat!
3. A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. 

V. A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocs-titlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.
• Közös jellemzője a három népcsoportnak: nem ismerték a tűzfegyvereket, nem használtak fémeket (csak csontot, fát és kőeszközöket), fejlett ismereteik voltak az orvoslásról és a csillagászatról.

VI. A gyarmatositások vezetői:

• Alvarado: maják legyőzője
• Cortez: aztékok leigázója
• Pizarro: az inka birodalom meghódítója

VII. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, paradicsom, paprika
2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
3. Áremelkedések. Oka: mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre.
5. Amerika felfedezésével véget ért a középkor és kezdetét vette az újkor.

DOLGOZAT (szerdán => február 25.):

• Huszitizmus
• Oszmánok
• Nagy földrajzi felfedezések

Habsburg - Valois párharc és a reformáció

I. Spanyolország jellemzői a 16. században:

1. Spanyolország trónjára az 1500-as évek elején kerültek a Habsburgok, amikor házasság révén jogot szereztek a királyi címre.
2. V. Károly (1519-1556) idején Spanyolország nagyarányú gyarmatosításokba kezdett, megszerezve Közép-, és Dél-Amerika területeit. A gyarmataikról Spanyolországba áramlott az arany, mégis gazdasági válságba kerültek, mert nagy összegeket emésztett fel az udvar pompája, a zsoldosok bére és a flotta fizetése.
3. A spanyol állam adókat emelt és a nagybirtokos grandokat támogatta. (Grand = spanyol főnemes). A főnemesek juhtenyésztéssel foglalkoztak, az ipar nem fejlődött.
4. A spanyol állam a központi hivatalokra, a  zsoldos seregre és az inkvizícióra támaszkodott. Virágkora az 1600 -as évekre véget ért.

II. A francia lovagkor vége:

1. I. Ferenc francia uralkodó az 1500-as évek első felében harcokat folytatott Észak-Itália birtoklásáért a Habsburgokkal. (Habsburg - Valois párharc) Ennek oka: a Habsburg dinasztia két irányból is határolta Franciaországot, egyrészt délről, mert övék volt Spanyolország, másrészt délkeletről, mert birtokolták Észak-Itáliát. Fontos csata zajlott 1525-ben Páviánál, ahol Franciaország nagy vereséget szenvedett.
2. A Habsburgok ellenségei szövetségre léptek, ez lett a "Cognac liga" (Konyak liga) Tagjai: Franciaország, Pápai Állam, Velence, Milánó, Firenze. Ám így is a Habsburgok és V. Károly győztek.

A reformáció

I. Luther Márton fellépése

1.) Luther teológia tanár, 1517-ben 95 pontba foglalta az egyházzal szemben megfogalmazott kifogásait és közzétette azokat. Felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak, a pápa mindenbe beleszólási jogot tart fenn magának és az egyház méltatlan módon működik. 

2.) Luther tanainak 6 főbb pontja: 

1. A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé.
2. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg.
3. Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
4. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani
5. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
6. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II. A pápa és a császár tiltakozása

X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert.

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat.

III. A lutheri tanok következményei:

1.) Német vallásháború: a Luthert támogató protestáns fejedelmek (Schmalkaldeni Szövetség) harcot kezdtek a császárral. A küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimondta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. "Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború.

IV. A reformáció ágai:

•  Zwingliánizmus
• Kálvinizmus
• Anti trinitáriusok = szentháromság tagadók
• Anabaptisták = újrakeresztelkedők

Kálvinizmus:

• cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk
• a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösségre és az erkölcsös életre kell fordítani
• dísztelen, egyszerű képek nélküli templomok
• az egyházban nem kell hierarchia (presbiterek = világiak az egyházi vezetésben)
• Jean Calvin (Zsan Kálvin) vallásalapító

V. Az ellenreformáció: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Az ellenreformáció két ága:

• békés ellenreformáció => búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása
• erőszakos eszközökkel történő ellenreformáció => bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése

A Tudorok kora (Tk.136.oldal)

I. Az angol társadalom és gazdaság a 16 - 17. században:

1. A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK
2. Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

II. A Tudorok megjelenése:

• A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.
• VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

• Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.
• VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.

IV. Első Erzsébet uralkodása:

1. VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
2. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
3. Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
4. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
5. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
6. Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 
7. A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Németalföld és a Német Római Birodalom

II. Fülöp Spanyolországa:

• Fülöp uralkodása alatt (1556-1598) Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt.
• Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás.
• Sikeresen zajlott a spanyol gyarmatosítás és még az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571).
• Hanyatlás: A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta.

Németalföldi szabadságharc:

• Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.
• A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.
• A felkelők élére Orániai Vilmos állt.
• Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.
• Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Dunai Habsburg Birodalom:

• A Habsburgok az 1526-os mohácsi csata után folyamatosan uralkodtak Magyarországon. (Majd 400 évig ők adták a királyokat.)
• Az 1600 évek végéig két területen kellett harcot vívniuk: az egyik a reformáció visszaszorítása volt a másik pedig a török elleni küzdelem.
• A Habsburg dinasztia számára az 1600-években a "Harminc éves háború" jelentette a legnagyobb gondot, mert a hatalmuk ellen lázadó protestáns német fejedelmek ellen kellett harcolniuk.(Tk. 142)

A Harminc éves háború (1618-1648):

Valójában három konfliktus miatt tört ki a Habsburg dinasztia és az általuk uralt Német-Római Birodalom fejedelmei között!

1. Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns fejedelmek közt
2. Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
3. Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

A háború kezdete: A protestáns cseh rendek nem akarták megkoronázni a katolikus II. Ferdinándot, és 1618-ban kidobták a prágai vár ablakaiból a császári tanácsosokat. Ferdinánd helyett a protestáns pfalzi fejedelmet, Frigyest akarták a császári trónra.

A háború szakaszai:

• Cseh szakasz: 1618-1620 Nagyobb csata: Fehér hegyi csata: 1620 november 8
• Német szakasz: 1620-1625 Nagyobb csata: Stadtlohni csata 1623 augusztus 6
• Dán szakasz: 1625-1629 Nagyobb csata: Dessaui csata: 1626 április 25
• Svéd szakasz: 1630-1635 Nagyobb csaták: Magdeburgi csata (1631 május 20), 1. Breitenfeldi csata (1631 szeptember 17), Lützeni csata (1632 november 16), Nördlingeni csata (1634 szeptember 6)
• Francia szakasz: 1635-1648 Nagyobb csaták: 2. Breitenfeldi csata (1642 november 12), Rocroi csata (1643 május 19), Jankovi csata (1645 március 5), Zusmarschauseni csata (1648 május 17)

Az egyes szakaszok az alapján különülnek el, hogy mely külső országok avatkoztak be a harcokba a protestáns fejedelmek oldalán. A cseh szakaszt a császár nyeri, így a Habsburgok felszámolják a cseh nemesség rendi jogait. A dánokat Wallenstein tábornok győzi le, ám a svédek II. Gusztáv Adolf vezetésével visszaszorítják a legendás hadvezért. Mivel azonban a svéd király elesett, újra a Habsburgok serege került fölénybe.

A Habsburgok legyőzése: A katolikus Franciaország a német fejedelmek mellé állt a Habsburgok uralmának megtörése érdekében. Richelieu bíboros serege legyőzte a császári csapatokat.

Vesztfáliai béke (1648): A 30 éves háborút ez a béke zárta le. A békeszerződésnek két lényeges része volt: egyrészt korlátozta a császárokat és növelte a fejedelmek önállóságait (így a birodalom több száz független állam halmaza lett); másrészt újrarajzolta Európa határait!

• A fejedelmeknek nagy önállóság, mondhatni függetlenség
• A győztes hatalmak területgyarapodásai

Területváltozások: Svédország, Franciaország és Poroszország nagy területekkel bővült. A svédek megkapták a balti területeket, a franciák Elzászt, a poroszok pedig tengerparthoz jutottak.

Poroszország felemelkedése: A Hohenzollern család birtokába került a Porosz Hercegség és Brandeburg tartomány is, melyekből létrejött Poroszország 1619-ben. I. Frigyes Vilmos nagyhatalommá tette, 1701-tól királyság lett a területből.

D O L G O Z A T : március 23.(hétfő)

Témakörök:

• Ki volt Luther,
• A lutheri tanok (6 db)
• Luther kiközösítésének okai (Miért és hogyan lépett fel ellene a pápa és a császár)
• Következmények
• Reformáció ágai
• Kálvinizmus (5 db jellemző)
• Ellenreformáció
• I. Erzsébet
• Németalföldi szab. harc okai
• Harminc éves háború okai - következményei

KIÉRTÉKELÉS

1. Ki volt Luther? (tanai - 6 pontban) => teológia tanár, 1517 (2p), felháborodásának oka (1p), tanai (6p), kitagadása-megmentése (1p), protestálás (1p) => összesen szerezhető: 11 pont
2. Írja le a reformáció következményeit! => 4 pont (Augsburg, 1555, lényege: akié a föld azé a vallás + parasztháború)
3. Sorolja fel a reformáció ágait és azok közül mutassa be a kálvinizmust! => Zwingliánizmus, Antitrinitáriusok, Anabaptisták (3p) Kálvinizmus: cselekedeteink, életmód, templomok, hierarchia, Jean Calvin (5p) 8 pont
4. Mi volt az ellenreformáció? => Hívek visszahódítása, áttérések megakadályozása (2p), békés: búcsúcédulák, papnevelés, iskolák, könyvnyomtatás (4p), erőszakos: könyvek, inkvizíció (2p) invizíció: egyházi bíróságok az eretnekek ellen (1p) összesen:  9 pont
5. Jellemezze I. Erzsébet uralkodását! => apja-anyja, parlamenttel kormányzott, puritánok, kalózok, gyarmatok, Stuart Mária, Armada =>vallási ellentétek, fejedelmek önállósága, hatalmi viszályok (3p), vesztfáliai béke (1p) területrendezések: svéd, francia, porosz bővülés (3p), önállóság korlátozás (1p)  8 pont
6. A 30 éves háború okai és következményei! => 5 pont

A Jagelló kor

II. Ulászló uralomra kerülése: A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

1. Vállalta, hogy saját költségén - a cseh királyi jövedelmeiből - megvédelmezi hazánkat a töröktől
2. Felesküdött arra, hogy nem szed rendkívüli hadiadót.
3. Felesküdött arra, hogy mindenben a nemesekkel együtt dönt.

II. Belső széthúzás az országban (1490-1516):

A magyar nemesség két táborra oszlott, melyek a gyenge kezű király mellett egymással vetélkedtek a hatalomért. Az egyik a köznemesek tábora volt, Szapolyai János (erdélyi vajda) és Werbőczy István ítélőmester vezetésével, a másik pedig a főnemesi tábor a Báthoryak vezetésével. A vetélkedés három oka:

1. Melyik tábor adja az éppen soron következő nádort?
2. Ki legyen a soron következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg?
3. Azonos jogai vannak e a köznemeseknek és főnemeseknek?

Mindhárom kérdésben átmeneti győzelmet arattak a köznemesek. A nádor kérdést illetően a köznemesi párt sikerét jelentette, hogy Werbőczy rövid időre betölthette ezt a tisztséget. A király-kérdést illetően a két párt két döntést hozott, mely ellentmondott egymásnak. 

• A köznemesi párt az 1505 -ös rákosi végzésben kimondta: ha a király fiú utód nélkül halna meg, akkor az országgyűlés nemzeti királyt fog választani. Ez kimondatlanul Szapolyait jelentette!
• Ezzel szemben a főnemesi párt 1506-ban egy házassági szerződés révén Habsburg Ferdinándot jelölte meg következő királyként! (II. Ulászló lányát összeadták Ferdinánddal.)

A két ellentétes döntés után végül 1506-ban fia született II. Ulászlónak, így a vita elnapolódott. Ám később, 1526-ban emiatt majd polgárháborúba sodródik az ország!

A harmadik vitakérdés a fő-. és köznemesek közt, a jogok kérdéséről szólt, nevezetesen, hogy a köznemesek azonos jogállásúak e a főnemesekkel?! A megoldást Werbőczy híres Tripartituma jelentette. Jelentése: Hármaskönyv és 1514-ben keletkezett!

Tripartitum (Hármaskönyv): Ebben Werbőczy összefoglalta a köznemesség kivívott jogait, kimondta hogy az ország egységét a Szent Korona jelképezi, és a rendek (nemesek) a királlyal együtt alkotják. Tehát: a nemesek jogilag egységes réteget képeznek és a törvényalkotás joga révén a királlyal közösen uralkodnak! A Tripartitumról nem alkottak törvényt, mégis 1848-ig meghatározó lett Magyarországon.

A Dózsa-féle parasztfelkelés (1514): Előzményei: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros javaslatára a pápa keresztes hadjárat elindítását rendelte el 1514 -ben. Cél, a Török Birodalom legyőzése és visszaszorítása volt, a hadjárat résztvevői pedig a tervek szerint magyar parasztok. 

A parasztsereg élére Dózsa Györgyöt nevezték ki. A parasztok több táborba gyűltek, ám közben lázító agitátorok jelentek meg köztük és a jobbágyokat a nemesek ellen fordították. Így a török elleni hadjárat végül parasztlázadássá változott. A király megpróbálta visszavonni a hadjáratot, de a jobbágyok válaszul még hevesebb ellenállásba kezdtek, mert azt hitték, hogy a beígért feloldozástól fosszák meg őket.

A parasztseregek Erdély felé vonultak, számtalan nemesi kastélyt kifosztva. Közben a király és a nemesség összefogtak és katonákat küldtek Dózsáék ellen. Az első összecsapást Nagylaknál azonban a parasztok nyerték, Báthory István temesi ispán ellen. A döntő csata Temesvár mellett zajlott, ahol Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda seregei legyőzték a jobbágyokat. Megtorlásul Dózsát megkínozták, és növelték a parasztok terheit (robot növelése, költözés megtiltása)!

A mohácsi csata előzményei

Trónutódlás: II. Ulászlónak váratlanul született fia, II. Lajos, így a fő-, és köznemesek közti harc az új király személyéről, elhalasztódott. II. Lajos 10 éves volt apja halálakor, így nagykorúsításáig egy nemesekből-főpapokból álló tanács vezette az országot.

Külpolitikai helyzet Mohács előtt: Európát három konfliktus kötötte le ekkoriban.

1. Németországi parasztháború (1524/26)
2. Reformáció
3. Habsburg - francia ellentétek Észak-Itália birtoklásáért

Mindezek miatt az európai hatalmak nem segítettek a magyaroknak a török támadás elleni felkészülésben.

Török - magyar viszony: A két ország között Mátyás óta, az 1483-as békekötéstől béke volt. A törökök rendszeresen elküldték követeiket a magyar királyokhoz, hogy ezt a békét meghosszabbítsák. Ám 1520-ban II. Lajos elutasította a béke meghosszabbítását, mert úgy gondolta, hogy Szelim szultán 1520-as halála után lehetősége lesz a délvidéki várak visszavételére. Ám súlyosan tévedett: az új szultán I. Szulejmán minden korábbi török uralkodónál nagyobb hódításokra készült. 

Török támadás (1521-1526): Az 1521-es török hadjárat Szulejmán vezetésével Isztambulból indult, és a magyar végekhez érve elfoglalta Szabácsot illetve Nándorfehérvárt is. A második, 1523/24 -es török hadjáratot a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt. A védekező magyar csapatokat Tomori Pál, kalocsai érsek vezette. II. Lajos kísérletet tett arra, hogy összetartsa a magyar nemeseket és a királyi tekintélyt helyreállítsa. (Ekkor nevezte ki nádornak Werbőczyt.) Az 1526-os török hadjárat célja már Magyarország végső legyőzése és elfoglalása lett!

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Miklós 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral. A törökök gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

Az ország három részre szakadása

Polgárháború: A török távozása után, 1526 -ban a főnemesek Habsburg Ferdinándot a köznemesek pedig Szapolyait választották királyukká. Kettejük közt polgárháború kezdődött és a harcokat Ferdinánd nyerte. Ekkor azonban Szapolyai alkut kötött a szultánnal: hűbérese lesz, ha cserébe a törökök kiűzik az osztrákokat. Az alku működött: a törökök elűzték Ferdinándot, aki csak a Dunántúlt és a Felvidéket tudta megtartani az ország többi részén pedig Szapolyai lett az úr. (1529-ben Budán ült a trónra.)

Váradi békében (1538):  Szapolyai ígéretet tett Ferdinándnak: halála után átadja neki Magyarország egészét. Mivel azonban közben 1540-ben fia született: ő maga szegte meg az alkut. Halálakor trónját csecsemő fiára (János Zsigmond) hagyta. (A váradi alkut titkos volt.)

A három részre szakadás: Szapolyai a halálos ágyán 1540-ben csecsemő gyermeke mellé gyámnak nevezi ki Fráter Györgyöt (Martinuzzi György) és Török Bálintot, akik elérik a szultánnál, hogy elismerje a kisgyermeket (János Zsigmondot) magyar királynak. Ferdinánd azonban nem törődött bele, hogy becsapták és nem övé, hanem a gyermeké lett a magyar trón és Budára támadt.

Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököket, így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre oszmán kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott, Erdély és a Tiszántúl felett. Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt.

Kísérlet az ország egyesítésére: A gyermek király gyámja, Fráter György a titkos, Gyalui egyezményben arra tett kísérletet, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot egyesítse. 1541-ben felkínálta hát az ország keleti részeit Ferdinándnak, ha az visszafoglalja a töröktől Budát. Az osztrákok azonban kudarcot vallottak Buda visszavételével és kivívták a szultán haragját, aki újabb sereget indított a Hódoltság kibővítésére.

Várháborúk kora:

Az 1541 és 1568 közt három nagy háborús időszak követte egymást:

1. Az 1541 és 1546 közti török várfoglalások: A törökök beveszik a Buda környéki várakat, elesik Esztergom (1543), Tata, Visegrád, Nógrád, Hatvan, és elesik néhány dunántúli magyar erősség is: Siklós, Pécs, Pápa, Székesfehérvár.
2. Az 1552 - 1556 -os török hadjáratok
3. Az 1566 -os szigetvári török várostrom

Az 1552-es török-magyar harcok: 1552-ben két török sereg támadt az országra. Az egyiket Ahmed másodvezér vezette Erdély ellen, elfoglalva Temesvárt és elérve Szolnokot, a másikat Ali budai pasa vezette és Veszprém illetve néhány felvidéki vár bevétele után szintén Szolnok alá ért. A két oszmán sereg egyesülve foglalta el Szolnokot, majd közösen indult Eger bevételére.

Egri ostrom: A várat 2000 magyar katona védte a kb. 40 ezres oszmán haddal szemben, Dobó István vezetésével. A védők 38 napig tartottak ki, mikor a törökök végül 1552 október 17-én feladták a harcot és elvonultak. (Az egri vár végül csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre.)

Az 1566-os szigetvári ostrom: A Dél-dunántúli Szigetvárt Zrínyi Miklós védte. Amikor elfogytak készletei (lőszer, élelem) feláldozta magát: kitört a várból és embereivel hősi halált halt. A várostrom alatt hunyt el Szulejmán is. Az új szultán II. Szelim békét kötött a magyarokkal.

Drinápolyi béke (1568): II. Szelim és Miksa osztrák császár köti meg a békét. Lényege: A császár évi 30 ezer arany adót fizet a szultánnak, aki megtartja az addig elfoglalt magyar várakat. (Pl.: Szigetvárt)

D O L G O Z A T

• 1.) Belső széthúzás II. Ulászló idején
• 2.) Dózsa felkelés
• 3.) A mohácsi csata előzményei
• 4.) A három részre szakadás
• 5.) Fogalmak, személyek: pl. Tripartitum, kettős királyválasztás, Dobó, Szulejmán
• 6.) Várháborúk

A királyi Magyarország és a Hódoltság (TK.163)

Királyi Magyarország: Az a terület, melyen 1526 és 1699 közt a Habsburgok uralkodtak. A terület jellemzői:

1. Fővárosa Pozsony lett (mert Budát 1541-ben elfoglalta a török) => 1848-ig főváros
2. A Királyi Magyarország fő része: Dunántúl + Felvidék
3. Fontos irányító szerve: a Magyar Kamara volt Pozsonyban. Pénzügyeket irányította.
4. A Királyi Mo. határain végvári vonal húzódott, ezek közt 4-5 volt nagy méretű (ezer katonánál több várvédővel) pl.: Győr, Kanizsa, Veszprém, Eger, Komárom. 20-30 közepes méretű vár (ezek 100-500 közti várvédővel), pl.: Nógrád, Sümeg és volt számos úgynevezett erősség (őrhely) is, 100 -nál kevesebb katonával.
5. A Királyi Mo.főkapitányságokra oszlott.
6. A magyar rendek (vagy nemesek) erős befolyással rendelkeztek, együttműködtek a királlyal. Ez a rendi dualizmus. Tarthattak országgyűléseket és szabadon dönthettek az adó- és újonc megajánlásról.

Hódoltság:

1. A Hódoltságban a török parancsolt. A terület élén a budai vilayet vezetője, a budai pasa állt.
2. Később, 1541 után a Hódoltság terjeszkedett és már több vilayetre oszlott.
3. A bíráskodást a török muftik és kádik végezték, az adókat a defterdárok szedték be.
4. A hódoltságban - miként a birodalomban máshol is - a szultán szolgálati és nem örök birtokokat adományozott embereinek.
5. Kettős adózás: hódoltsági parasztok adóztak a töröknek és korábbi uraiknak is.

Reformáció Erdélyben

Erdély helyzete, státusza: A három részre szakadás után, vagyis 1541 -től 1570-ig a csecsemő, majd kisgyermek János Zsigmond nem erdélyi fejedelemként, hanem az úgynevezett Keleti Királyság uralkodójaként állt a tartomány élén. Később viszont az 1570-es speyeri egyezményben lemondott királyi címéről és Erdély fejedelme lett. (Speyeri alku: János Zsigmond - Miksa közt születik.)

Erdély első fejedelmei: János Zsigmond halála után az erdélyi nemesek Báthori István választották fejedelemmé 1571-ben. Uralma alatt a lengyel nemesek is meghívták trónjukra, így egy ideig egyszerre volt erdélyi fejedelem és lengyel király. Néhány évtizedre a Báthori családból kerültek ki Erdély fejedelmei. (B.Zsigmond, B. András)

Erdélyi államszervezet: A tartomány központja és a fejedelem székhelye Gyulafehérvár volt. A mindenkori fejedelem erős hatalmat tartott kezében, a nemesek (rendek) kevéssé szólhattak bele döntéseibe. A földek jelentős része volt fejedelmi birtok.

Erdélyi reformáció: Az 1517-ben Luther Márton nyomán kezdődő reformáció hamar eljutott Erdélybe. Elsőként a szász (német) lakosság vette át a lutheránizmust és a kálvinizmust. Később magyar a főnemesek egy része is áttért, pl.: Perényi Péter (Sárospataki uradalmában), Nádasdy Tamás (sárvári uradalmában). (Tk.166.old)

Lutheránizmus Erdélyben: Sylvester János fordította le magyarra az első Bibliát (Újszövetség). Létrejött a magyarországi lutheri egyház. Híveik többsége: itt élő németekből, szlovákokból, erdélyi szászokból állt. Idővel új elnevezésük: evangélikus lett. 

Kálvinisták Erdélyben: A kálvinizmus magyarországi híveit reformátusoknak nevezték (nevezik). Itteni központjuk Debrecen volt (Kálvinista Róma), ahol Méliusz Juhász Péter szilárdította meg a református egyházat. Az 1562-es debreceni zsinat mérföldkő volt.

A reformáció erdélyi sajátosságai:

• magyar vármegyék lakossága: Erdélyben református, Magyarországon katolikus
• székelyek vallása: katolikus
• szászok (német): evangélikusok
• románok vallása: görög-keleti (ortodox)
• magyarok elszórtan Erdélyben: unitáriusok

Erdélyben az 1557-es tordai országgyűlés kimondta a vallásszabadságot az evangélikusokra nézve, majd 1568-ban minden erdélyi vallásfelekezetre. A reformáció során magyarra fordították a Bibliákat, magyar nyelven kezdték nyomtatni a protestantizmus elveit és nagy számban létesültek református, evangélikus iskolák országszerte. Híres volt a sárospataki, gyulafehérvári és debreceni protestáns iskola. (Debreceni református kollégium)

Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában (LINK)

I. Gazdasági változások a 16. századi Angliában:

• A textilipar ugrásszerűen fejlődésnek indult, és maga után vonta más iparágak fejlődését is
• A céhek helyett megjelentek a manufaktúrák
• Nőtt a népesség (London nagyot fejlődött, 300 ezer lakos), nagyvárosok alakultak ki.

II. A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

• Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket
• Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

III. A király és a parlament konfliktusa: I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. Magas vámokat - adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. Két águk volt:

• presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak
• independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)

IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt.

• A parlament eltörölte az új adókat
• Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
• Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
• Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
• Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: "gavallérok".
• Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.

V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

• Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
• A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
• A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog)

A francia abszolutizmus kora

A vallásháborúk: Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenotta vezetők (előkelők) a királyi udvar kegyeibe férkőztek és elérték, hogy Valois Margitot (a király lányát) elvehesse a hugenották egyik vezére, Bourbon Henrik, kitört a vallásháború. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak.

A harcokba a katolikusok oldalán avatkozott be Spanyolország, II. Fülöp vezetésével. Mivel a francia nemesek megrettentek a spanyolok térnyerésétől elhatározták, hogy inkább elfogadják a hugenották király-jelöltjét Bourbon Henriket. Egyébként is ő volt az egyetlen potenciális uralkodójelölt. Egyetlen feltételt szabtak csak: térjen át  a katolikus hitre. Bourbon Henrik uralkodását IV. Henrik néven kezdte meg: véget vetett a vallásháborúknak és kiadta a nantesi ediktumot (Nanti Ediktum). Ez a törvény korlátozottan, de vallásszabadságot biztosított a hugenottáknak.

Francia abszolutizmus: Azt a rendszert melyben a király korlátlan uralmára épül és melyben az uralkodó a rendeket (nemességet) mellőzve, rendi gyűlések összehívása nélkül uralkodik, abszolutizmusnak nevezzük. A francia abszolutizmus IV. Henrikkel kezdődött. A korszak uralkodói:

• IV. Henrik: 1572-1610
• XIII. Lajos: 1610-1643
• XIV. Lajos: 1643-1715
• XV. Lajos:  1715-1774
• XVI. Lajos:1774 - 1792

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika, pompa-költekezés, jelentős és befolyásos tanácsadók a király oldalán.

XIII. Lajos uralkodása: Korszakában a valódi hatalom legfőbb tanácsadója Richelieu (Riseliő) bíboros kezében volt. Ő egységesebb Franciaországot akart, így visszaszorította a hugenottákat. Elfoglalta legfőbb városukat La Rochelle -t (Lá Rosell) is. Királytól függő hivatalnoki kart és zsoldossereget hozott létre, mellyel győzelmet aratott a 30 éves háborúban. 1614 -től nem hívta össze többé a rendi gyűléseket (később sem, egészen 1789-ig)

XIV. Lajos uralkodása:

• Mindenki Napkirályként emlegette
• Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
• Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
• Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
• Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.

Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:

• A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
• A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
• A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

Spanyol örökösödési háború: 1700-ban miután kihalt a spanyol uralkodói család (Habsburgok spanyol ága) két jelentkező volt a spanyol trónra: a Habsburg Károly herceg és XIV. Lajos unokája, Fülöp. Köztük zajlott a háború, melyben eleinte Anglia az osztrákokat támogatta. Később fordulat állt be a háború menetében: az 1707-es höchstadti csatában a franciák nagy vereséget szenvedtek, de Anglia melléjük állt. Ennek oka: ráébredtek arra, hogy Ausztria győzelmével egyetlen kézbe kerülne Spanyolország és az összes európai Habsburg-birtok. Ezt nem akarta Anglia. Így a háború végül kompromisszummal ért véget:

• Utrechti béke (1713): XIV. Lajos unokája, Fülöp lett a spanyol király, de Franciaország és Spanyolország nem egyesülhetett.
• Rastatti béke (1714): Osztrák - francia béke, melyben Ausztria jelentős birtokokat kapott, például: Németalfödet (Spanyolországtól), Milánót, Nápolyt. Franciaország megtarthatta Rajnáig terjedő birtokait (Strassburgot, Elzászt).

-------------------------------------------------------------------

Hátralévő anyagok:

• Lengyelország, Baltikum, Oroszország (16-17.)
• Oszmánok és Ázsia (15-17. század)
• Változó gondolkodás => Felvilágosodás előfutárai
• TÉMAZÁRÓ => május 18 (hétfő) "B" héten

Utolsó anyagrész:

• Tizenöt éves háború és a Bocskai szabadságharc
• Erdély
• A Habsburg dinasztia
• A török kiűzése
• DOLGOZAT => Június 1 - 5 közt /Utolsó előtti héten => "A" héten/
• Rákóczi szabadságharc

Lengyelország, Baltikum, Oroszország

I. Kelet-Európa jellemzői:

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

II. Lengyelország:

A lengyel nemesség nagy számú volt és a királlyal szemben különleges jogokkal bírt. Az uralkodó semmiben nem dönthetett önállóan, a nemesek mindent megvétózhattak. Ezt a Pacta Conventa rögzítette 1573-ban, mely a Jegallók kihalása után Valois Henrik lengyelországi uralkodása alatt született.

Lengyelország fénykora: 1576-ban a lengyel nemesek Báthori István erdélyi fejedelmet hívták meg trónjukra. Az ő idején erős volt Lengyelország, még az oroszokat is legyőzte és megszerezte Livóniát (tengerpart)

Lengyelország válsága: Bár 1569-ben Lengyelország és a szomszédos Litvánia egyesültek és hatalmas birodalmat alkottak, a XVII. századra államuk válságba került. A svédek elvették Livóniát, majd a kozákok 1648-as lázadása után Ukrajna egy része is elszakadt. (Kozákok = fegyveres, szökött jobbágyok)

III. Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV. Iván (1547-1584) idejére létrejött Oroszország, Moszkva vezetésével. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait! 

IV. Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

• Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét felfejlesztette
• Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent  Pétervárt.

Az oszmánok és Ázsia

I. Török hódítások a XVI. században:

• Az Oszmán Birodalom az 1400-as években hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!
• A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.
• Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.

II. A Török Birodalom válsága:

Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.

1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!

III. Kína - India: Kínában a Mind dinasztia után a mandzsu törzsek vették át az uralmat és a Csing dinasztia majd 300 évre hatalomra került. A XVII. századra Kína megerősödött, birtokolta Tajvant, Koreát és Mongóliát is, fejlett hivatali rendszerrel. Indiában a muszlim Mogul Birodalom az 1600-as években virágzott. Ám közben vallási széthúzás zajlott a hinduk és muszlimok közt, így az európai hódítók, angolok, franciák fokozatosan területeket tudtak szerezni.

D O L G O Z A T => Május 18 (hétfő)

1.  Angol forradalom (1,5 oldal) => A forradalom okai, következménye.
2. Francia abszolutizmus és vallásháborúk (1,5 oldal) => az egész, de főleg 14. Lajos
3. Spanyol örökösödési háború
4. Kelet - Európa => Főleg az oroszok, Nagy Péter (0,5 oldal)
5. Oszmánok

Változó gondolkodás, változó élet

A tudományok fejlődése a 15-16. században: Az újkor 1492-ben, Amerika felfedezésével vette kezdetét. Az 1400 -as évek végén és az 1500-as évek elején sorra jelentek meg tudományos felfedezések is, a világ átalakult.

• Kopernikusz lengyel csillagász mondta ki először, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem Nap. Ez volt a heliocentrikus világkép (héliosz=nap) A földközpontú világkép = geocentrikus. 
• Galileo Galilei (1564-1642) bizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Az egyház ezt elutasította és inkvizíciós bíróság elé állította, mely tanai visszavonására kényszerítette.
• Giordano Bruno -t az egyház élve elégettette Róma főterén 1600-ban, mert azt mondta: a világ végtelen és lehetnek benne más értelmes lények is.
• Isaac Newton: a gravitáció és tömegvonzás törvényeinek megalkotója.
• Francis Bacon (1561-1626): az empírizmus vagyis a tapasztalati megismerés elvének megalkotója.
• René Descartes (1596-1650): A világ az ész és ráció szerint működik. Cogito ergo sum = gondolkodom, tehát vagyok.
• John Locke (1632-1704): Minden ember veleszületett, természetes jogokkal bír, melyekből lemond a társadalom működőképessége érdekében.

Egyéb változások az újkor hajnalán: Elterjedt a vetésforgó, megnövekedett a városok száma, javult az emberek életszínvonala.

A 15 éves háború célja, lényege: A terjeszkedő Török Birodalom 1541 -re megszerezte Magyarország egy részét és Erdélyt. Később, 1543 és1568 közt hódításait kezdte bővíteni. A harcokban a törökök a Habsburg Birodalommal küzdöttek, ám 1568-ra a Drinápolyi békében egyezség született köztük. Megállapodtak az új határokban. (És abban, I. Miksa adót fizet II. Szelimnek.). Ez a béke azonban 1591-ben véget ért. A két nagy birodalom, a Habsburg és a török, új háborút kezdett elsősorban azért, hogy a másik féltől várakat és területeket szerezzenek. Ez volt a 15 éves háború 1591-1606 közt. A vége döntetlen lett: néhány vár török kézre került (pl. Eger, Kanizsa), néhányat viszont a magyarok szereztek vissza (pl: felvidéki várak). A császárnak pedig nem kellett többé adót fizetni a szultánnak.

A háború második szakasza: Két fontos változás történt 1600-ban: egyrészt a török elfoglalta Kanizsát, másrészt az osztrákok bevonultak a szövetségből kilépő Erdélybe. Erdély területén osztrák elnyomás vette kezdetét:

• Basta generális felségárulási perekben rengeteg földet szerzett a magyar főuraktól
• Az osztrákok visszaszorították a NEM katolikus egyházakat, vallásüldözés kezdődött
• Az erdélyi lakossággal szemben adók, beszállásolások formájában érvényesült az osztrák elnyomás. (Beszállásolások = osztrák katonák elhelyezése a parasztoknál. Jobbágyköltségen etetés, itatás, szállásolás.)

A fentiek miatt Erdély népe Ausztria ellen fordult. Már nem a törökök, hanem az osztrákok lettek az ellenség. Szabadságharc kezdődött, amikor az egyik legnagyobb Erdély-környéki birtokos, Bocskai István letartóztatását rendelték el az osztrákok. A hajdúk Bocskai védelmére keltek, sereget hoztak létre és kezdetét vette a Bocskai-szabadságharc. (Hajdúk = az Erdély és Bécs közti marhakereskedelemben ők voltak a hajtók, akik bár paraszti sorból származtak, értettek a fegyverforgatáshoz.)

A Bocskai szabadságharc (1604-1606): A Bocskai vezette hajdúsereg 1604 ősze és 1605 nyara közt kiűzte az osztrákokat Erdélyből, majd a Felvidékről is. Bocskait fejedelemmé választották 1605-ben. Központja Kassa lett. Bocskai a győzelmeit a hajdúknak köszönhette, hálából letelepítette őket - számtalan kiváltsággal - Debrecen környékén (a mai Hajdúságban). Bocskai szabadságharca győzött. Bécsi béke:

• Erdély területekkel bővült
• Befejeződtek a felségárulási perek, beszállásolások
• Ausztria lemondott Erdélyről
• Vallásszabadság érvényesült Erdélyben és a királyi Magyarországon

A 15 éves háború vége: A Bocskai szabadságharc alatt a Királyi Magyarország tovább harcolt a törökökkel. Az erőviszonyok kiegyenlítettekké váltak. Esztergom újra török kézre került, és a szultán megszerezte Kanizsát és Egert. Viszont a magyarok több felvidéki várat is visszafoglaltak. A harcokat a zsitvatoroki béke zárta le:

• Új határvonal lett több helyen is a Hódoltság és a Királyi Magyarország közt
• A császárnak már nem kellett adót fizetnie a szultánnak

Erdély virágkora és bukása

I. A nemesek előretörése: A Habsburg családon belül 1608-ban viszály támadt. Mátyás főherceg kikényszerítette bátyja Rudolf császár lemondását. A családi vitát kihasználva a magyar nemesség az 1608-as pozsonyi országgyűlésen elérte kiváltságai megerősítését (Nemesi kiváltságok: adómentesség, jobbágyoktól adószedés, rendi gyűléseken részvétel)

II. Erdély virágkora: Bocskai után Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor ragadta magához a hatalmat (1608-1613) Báthori Gábor alatt a rendek közt széthúzás és viszály támadt a fejedelem kalandor-politikája miatt. Báthori a Habsburgokhoz közeledett, így Bethlen Gábor török támogatással eltávolította a hatalomból.

Bethlen Gábor (1613-1629):

• Fellendítette Erdély iparát, német bányászok és iparosok behívásával
• Feltöltötte a fejedelmi kincstárat, pl. azzal, hogy állami monopóliummá (kiváltsággá) tette a szarvasmarha, méz, viasz és vas kereskedelmet.
• MERKANTILIZMUS
• Bethlen részt vett a Habsburgok elleni összefogásban, a 30 éves háború során (1618-1648). Az 1619-1620 as években megtámadta a Királyi Magyarország osztrák helyőrségeit, és kiűzte a Habsburg csapatokat. A magyar rendek 1620-ban (Besztercebányán) királyukká választották. Az 1621-es nikolsburgi békében lemondott magyar királyi címéről és a Felvidékről, de 7 vármegyét Erdélyhez csatolhatott.
• Bethlen fejlesztette az oktatást, Gyulafehérváron (Erdély központjában) főiskolát alapított.

I. Rákóczi György (1630-1648):

• Uralma alatt is tovább tartott Erdély virágkora, hisz a fejedelem jó viszonyt ápolt a törökökkel.
• Szintén részt vett a 30 éves háborúban (mint Bethlen) mégpedig svéd kérésre, a Habsburgok ellen támadva. Ő is elfoglalta a Felvidéket, majd előnyös békét kötött Béccsel, melyben vallásszabadságot harcolt ki a jobbágyok számára.

III. Erdély bukása: II. Rákóczi György uralkodása alatt (1648-1660) Erdély engedetlen lett a szultánnal (IV. Mehmeddel) szemben. A fejedelem török engedély nélkül támadt Lengyelországra, a szultán bosszúból hatalmas török-tatár sereggel pusztította végig Erdélyt. A törökök bevették Váradot (1660), és a Partiumot a Hódoltsághoz csatolták. Erdély a későbbiekben török vazallus-állam lett az Apafyak fejedelemsége alatt.

A magyar rendek és a Habsburg dinasztia

Katolikus megújulás: A reformáció terjedésének megakadályozására kezdődött az ellenreformáció Európa több országában, így Magyarországon is. Nálunk Pázmány Péter esztergomi érsek indította el a folyamatot például katolikus iskolák alapításával. Ő hozta létre 1635-ben hazánk első egyetemét a nagyszombati egyetemet (az ELTE elődjét). Emellett Pázmány több főnemesi család visszatérítését is elérte.

Zrínyi Miklós (1620-1664): A szigetvári hős dédunokája volt. Az ország egyik legnagyobb főura volt és horvát bán, amikor elhatározta, hogy összefogja a magyarokat és osztrák segítség nélkül az erdélyiekkel közösen űzi ki az oszmánokat Magyarországról. A török-osztrák harcok 1663-ban kezdődtek és eleinte török győzelmek születtek: Köprülü Ahmed nagyvezér bevette Érsekújvárt, Nyitrát és Lévát.

Zrínyi hadműveletei: Zrínyi Miklós tervei megvalósításához szeretett volna nádor lenni, ám a választáson veszített. Ezt követően a török elleni harcra összpontosított. Az 1663-ban kezdődő háborúban merész hadjáratra vállalkozott: 1664 telén betört a Hódoltságba, és egészen Eszékig hatolt seregével, ahol felégette az eszéki hidat.

Ausztria ezt követően azonban inkább Bécs védelmére vonta vissza erőit - Montecuccolit nevezte ki főparancsnoknak - és veszni hagyta Zrínyi várait (elesett Új-Zrínyvár is). Zrínyi megsértődött és visszavonult birtokaira. A törökök megindultak Bécs irányába, de Szentgotthárdnál Montecuccoli legyőzte őket. Néhány nappal később a nyerésre álló Ausztria megkötötte a vasvári békét a törökökkel. Ezen a magyar főurak felháborodtak, hiszen a szentgotthárdi győzelem után a törököket ki lehetett volna űzni Magyarországról. A békekötés hátterében az állt, hogy Ausztria nyugatra akarta küldeni seregét, mert XIV. Lajos megtámadta birodalmát.

Wesselényi összeesküvés: A sértett magyar főurak Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter (az időközben vadászbalesetben elhunyt Zrínyi Miklós öccse) és Nádasdy Ferenc gróf vezetésével, illetve I. Rákóczi Ferenc támogatásával felkelésbe kezdtek Bécs ellen. Ám a lázadás hamar lelepleződött, a résztvevők egy részét kivégezték. Az Udvar megtorlásul:

• felfüggesztette a magyar alkotmányt
• nádor helyett osztrák gubernátort nevezett ki az ország élére
• szélnek eresztette a magyar végvári katonákat
• új adókat vetett ki
• újra üldözni kezdte a protestánsokat

A Thököly-féle kurucmozgalom: A kurucok neve a crux (kereszt) szóból ered, mert korábban a török ellen harcoló keresztesek alkották a végvárak harcosait. Amikor ezeket elbocsátja Bécs, bujdosónak állnak, és Erdély-Magyarország határvidékén Habsburg ellenes csoportokat alkotnak. Vezetőjüket Thököly Imrének hívták. A kurucok és az Apafi Mihály által vezetett Erdély közt szövetségesi viszony alakult ki.

A kuruc seregek 1678 és 1682 közt kiűzték az osztrákokat a Felvidékről. Itt jött létre Kassa központtal saját fejedelemségük. (Négy részre szakadt az ország.) Ausztria meghátrált: az 1681-es soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt, a szabad vallásgyakorlatot és visszavonta az új adókat is.

A török kiűzése Magyarországról

Török támadás Bécs ellen: A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) ekkor döntő lépésre szánta el magát: elhatározta, hogy megtámadja és meghódítja Ausztriát. Kara Musztafa és Murád Giráj kán vezetésével óriási had vonult a Duna két partján Bécshez, melynek védelmét Rüdiger Starhemberg és Lotaringiai Károly vezette. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

A török kiűzésének első szakasza: A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

A Thököly kezén lévő Felvidék 1685-ben esett el, amikor a kuruc vezér emberei átálltak az osztrákok oldalára. Thököly elmenekült és végül Törökországban halt meg. Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen. 

1687-re Magyarország túlnyomó része a Délvidék kivételével felszabadult a török uralom alól. Döntő csata zajlott Nagyharsánynál, melyet "második mohácsi csatának" is hívnak és Lotaringiai Károly győzelmével zárult.

A török kiűzésének második szakasza: A harcok 1688-ra befejeződhettek volna, ám XIV. Lajos megszegve korábbi ígéretét, megtámadta Ausztriát. Emiatt a császár seregeit nyugatra kellett küldeni, és a török elleni harcok elhúzódtak. Köprülü Musztafa erőskezű nagyvezérként a fegyelem megerősítésével újjászervezte a török hadakat és ellentámadásokat kezdett. Újra török kézre került Belgrád.

Utolsó nagy csaták:

• Szalánkeméni csata (1691) - itt hal meg Köprülü Musztafa
• Zentai csata (1697) - Savoyai Jenő szétveri a délvidéki török seregeket

Békekötés: A karlócai béke 1699 -ben lezárta a török háborúk korát. Ám annak, hogy a törököket Ausztria űzte ki, ára volt. A magyaroknak az 1687-es pozsonyi országgyűlésen le kellett mondaniuk szabad királyválasztó jogukról és el kellett fogadniuk az örökös Habsburg uralmat. Innentől a Habsburgok férfiága adta a magyar királyokat, és a magyarok lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról. A karlócai békében Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult.

Berendezkedés 1699 után, az osztrák uralom alatt:

1. Bizonyos területeket Ausztria elvett Magyarországtól és közvetlen Bécs alá rendelt. Ilyen volt Erdély és a Határőrvidék is. A határőrvidéken szerbek éltek, és 1698-1705 közt autonómiát élveztek, kiváltságokkal. Ők őrizték a déli határokat. Erdélynek saját országgyűlése lett (Gyulafehérváron) és Bécsből irányították területét.
2. Bécs fegyverrel meghódított területként kezelte Magyarországot. Az Udvari Kamara irányította a felszabadított területeket.
3. A magyar nemesek csak úgy kaphatták vissza a török alól felszabadult birtokaikat, ha földjeik értékének 10% -át fegyverváltság címén kifizetik a kincstárnak. (jus armorum)
4. A lakosságra nagy terhek nehezedtek: új adóemelések, és az osztrák katonák kötelező beszállásolása, kiteleltetése
5. Az Udvar hitelezői, hadvezérei hatalmas birtokokat kaptak Magyarországon
6. Bécs szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

 ------- D O L G O Z A T: JÚNIUS 9 (KEDD) => 4,5 oldal (kinyomtatva) -----

1. A 15 éves háború (célja, menete, szövetség alakul)
2. Bocskai szabadságharc
3. Erdély virágkora (főleg Bethlen)
4. Zrínyi harcai
5. Thököly
6. Török kiűzése

Erdély helyzete: Erdélyt 1687-ben Lotaringiai Károly csapatai szabadították fel. Apafy fejedelemnek alá kellett írnia a balázsfai szerződést, melyben 700 ezer forint megfizetésére és 12 vár átadására kötelezte magát a tartomány. Apafi után Lipót lett Erdély ura, és 1691-ben adta ki a Leopoldinumot, melyben biztosította az erdélyi hagyományok tiszteletét. A fejedelemség élére gubernátor került. 

A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei: A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók és a vallási elnyomás illetve beszállásolás okozott tömeges elégedetlenséget. Először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen.

II. Rákóczi Ferenc: Az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt, mikor Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére.

A szabadságharc első szakasza: A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét, melyben Rákóczi általános harcra hívta az egész országot! Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Ám Rákóczi két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

• Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
• Nemesek megnyerése: Gyalui pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt két fontos országgyűlés is volt:

• Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)
• Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után)

A szabadságharc második szakasza (1708-1711): A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: az 1708-as sárospataki országgyűlésen még egyszer sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Rákóczi 1707 -től mindent elkövetett azért, hogy külső szövetségeseket találjon, hiszen Franciaország vesztésre állt és egyre kevéssé tudta támogatni a magyarokat. Ám csak I. Péter orosz cárral tudott konkrét szerződést aláírni de az az egyezmény is későn született meg. 

A szatmári béke: Pálffy János császári főparancsnok - Rákóczi távollétében (aki épp I. Péternél járt) - Károlyi Sándor kuruc generálissal kezdett fegyverszüneti tárgyalásokat. A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

• Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
• alkotmány visszaállítása
• szabad vallásgyakorlat
• országgyűlések jogköreinek visszaállítása

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

1. A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
2. A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
3. A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
4. Járványok, átállások.