Tananyag 11. osztály

A 11-es történelem tananyag

Egyetlen fájlban megtalálható a 11. osztályos történelem tananyag, összegyűjtve minden fejezetet a toriora.blog.hu kiegészítéseként. Amennyiben a toriora nem töltene be, úgy itt is megtalálhatóak a szükséges ismeretek. Képek, mellékletek nélkül.

1. A felvilágosodás

 A témához ajánlott cikk: A felvilágosodás (Történelem klub) 

• I-II. A felvilágosodás fogalma és jellemzői
• I.1.A felvilágosodás fogalma: A felvilágosodás a 17. századi Európában kezdődő és 18. századra uralkodóvá váló, polgári társadalmat megteremteni akaró, az értelmet, logikus gondolkodást, tapasztalati megismerést és a hagyományos intézmények, szokások, erkölcsök és egyházi hatalom kritikai megkérdőjelezését középpontba állító eszmeáramlat volt. A természettudomány 17. századi fejlődésén alapult.
• A fogalom rövidítve: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.
• II.2.Jellemzők: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.
• II.3.A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században: Kopernikusz (1473-1543), Johannes Kepler (1571-1630), Giordano Bruno (1548-1600), Galileo Galilei (1564-1642), René Descartes (1596-1650), Baruch Spinoza (1632-1677)
• II.4.A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

• III.A felvilágosodás legnagyobb alakjai
• III.1.Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748). A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben).
• III.2.Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.
• III.3.Rousseau (1712-1778). Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778)
• IV.A felvilágosodás termékei
• IV.1.Az Enciklopédia (1751-1772): A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit.
• IV.2.Új közgazdasági elméletek: a) Megjelentek a fiziokrata tanok. Az elmélet kidolgozói - Quesnay és Turgot – a felvilágosodás eszméit a gazdaságra is alkalmazták. Szerintük a gazdaság akkor működik jól, ha szabad, és fejlődésében senki nem korlátozza. Az állam feladata csak a tulajdon és a vállalkozás szabadságának biztosítása. A fiziokratizmus követői (pl. Nagy Katalin 1762-1796) úgy vélték, hogy csak a mezőgazdaság teremt új értékeket (innen elnevezésük). Így a mezőgazdaságot állították a gazdaság középpontjába. b) Az iparosodottabb Angliában élő Adam Smith (1723-1790) a közgazdaságtudomány atyja, már az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte (1776). A szabad verseny feltételei között az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának.
• IV.3.Felvilágosult abszolutizmus: A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia
• IV.4.Szabadköművesek: A középkori katedrálisok rejtélyes építészeti tudásával felvértezett építészeinek közösségeiről kapták nevüket. Titkos társaságok voltak a 18. századtól, melyek a regnáló hatalmakat kritizálták és szellemi felemelkedést akartak elérni. Első szabadköműves társaság: Nagypáholy (1717).

Dolgozatra:

• Személy: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith
• Évszám: Mikor íródott a Társadalmi szerződés, Enciklopédia befejezése, a felvilágosodás százada
• Fogalom: felvilágosodás, Enciklopédia, fiziokratizmus, szabadköműves, felvilágosult abszolutizmus

 Nagy-Britannia és az ipari forradalom

 I.Anglia alkotmányos monarchiává alakulása

I.1.Az 1688-as dicsőséges forradalom jelentősen megváltoztatta Anglia államberendezkedését. 1689-ben megszületett a Jognyilatkozat (Bill of Rights) mely jelentősen korlátozta a mindenkori király hatalmát és a valós döntések jogát a parlament illetve kormány kezébe helyezte.

I.2.A trónra előbb II. Jakab protestáns lányai: Mária majd Anna kerültek, illetve Mária férje Orániai Vilmos. Haláluk után 1714-ben a Hannover-ház következett a trónon. I. Jakab lányának, Stuart Erzsébetnek leányági unokája volt I. György az első Hannover-házi király. Apja révén inkább volt német mint angol.

I.3.Anglia működése: A valós irányítás a kormány és az 1721-ben kinevezett első miniszterelnök, Robert Walpole kezébe került. A parlamentben két párt küzdött egymással: a konzervatív, birtokosokra támaszkodó toryk és a liberálisabb, városi pénzemberekre támaszkodó whigek. A választójog csak a férfiakat illette meg, azok közül is csak a vagyonosokat. A cenzus írta elő azt a vagyont, ami ahhoz volt szükséges, hogy választójoghoz jusson valaki.

II. Nagy-Britannia születése

II.1.Nagy-Britannia két, korábban egymástól független terület uniójából jött létre 1707-ben, amikor Anglia és Skócia egyesült. Az új ország azonnal nagyhatalomként kezdett viselkedni: intenzív gyarmatosításba kezdett szerte a világban (elsősorban Amerikában és Indiában) és a kontinensen egyensúlyi helyzetre törekedett. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az európai háborúkban mindig a gyengébbet segítette, nehogy valamelyik ország túlzottan megerősödjön. (Főleg riválisa Franciaország.)

II.2.Az 1700-1800 közti évszázad nagy háborúi:

• Spanyol Örökösödési Háború (1700-1714)
• Nagy Északi Háború (1700-1721)
• Osztrák Örökösödési Háború (1740-1748)
• Hétéves Háború (1756-1763)
• Francia forradalmi és napóleoni háborúk (1792-1815)
• Amerikai Függetlenségi Háború (1775-1783)

III. A mezőgazdaság forradalma

Az 1600-as évek közepén megindult egy sajátos folyamat Angliában, melyet bekerítéseknek neveznek. Lényege: modernizálódott a mezőgazdasági termelés (vetésforgó, trágyázás, aratógépek, istállózás) és fokozott igény támadt a birkagyapjúra. Ezek hatására a földesurak nagyobb nyereség reményében intenzívebb gazdálkodásba kezdtek majorsági földjeiken, majd a közös földeken és végül már a jobbágyaik földjein is. Nőtt a kis munkaigényű legeltetés (juhtenyésztés) és a modern módszerekkel történő, szintén kevesebb munkaerőt igénylő növénytermesztés aránya. A nemeseknek már nem volt szükségül parasztjaikra, így elzavarták őket, földjeiket elkerítették. A parasztság a városokba áramlott.

Az ipari forradalom (10. érettségi tétel)

 Ajánlott anyag: Ipari forradalom (Történelem klub)

Definíció: A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük.

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

A folyamat Angliában, 1700-as évek végén indult el, amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése. A gyapot feldolgozását a teljesítmény-növelés érdekében gépesíteni akarták. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézierőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg:

• Repülő vetélő (1733) John Kay
• Fonó Jenny (1764) James Hargreaves
• Fonógép (1769) Richard Arkwright

IV.1.A gőzzel hajtott gépek feltalálása. A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban. Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

IV.2.Gőzzel hajtott közlekedési eszközök:

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson

IV.3.Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

IV.4.Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

IV.5.Új találmányok: Bővebben: LINK

• Távíró (1837) Samuel Morse
• Fecskendő (1853) Charles Pravaz
• Belsőégésű motor (1860) Etienne Lenoir
• Dinamit (1867) Alfred Nobel
• Írógép (1867) Christopher Sholes
• MÁSODIK IPARI FORRADALOM (1870-1914):
• Telefon (1876) Alexander Graham Bell
• Lámpa, szénszálas izzóval (1879) Thomas Alva Edison
• Repülőgép (1903) Wright testvérek

IV.6.Következmények: A manufaktúrát felváltotta a gyáripar. Ugrásszerűen átalakult a gazdaság.

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság
• Városiasodás kezdődik
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

 Dolgozatra:

• Személy: Robert Walpole, James Watt, Robert Fulton, George Stephenson
• Évszám: dicsőséges forradalom, Nagy Britannia születése, gőzgép, gőz szövőgép, gőzhajó, gőzmozdony, telefon, izzó + egy szabadon választott találmány
• Fogalom: Jognyilatkozat (Bill of Rights), tory whig, bekerítések, ipari forradalom, chatrizmus

2. Érettségi témakörök

3. Hatalmi átrendeződés Európában

I.1.A 18.század 6 nagyobb háborút hozott:

• Spanyol Örökösödési Háború (1700-1714)
• Nagy Északi Háború (1700-1721)
• Osztrák Örökösödési Háború (1740-1748)
• Hétéves Háború (1756-1763)
• Francia forradalmi és napóleoni háborúk (1792-1815)
• Amerikai Függetlenségi Háború (1775-1783)

II.2.Ezek közül az első két háború 3 fontos változást hozott:

• Svédország és Spanyolország vereségeik miatt kikerültek a nagyhatalmak közül
• megtört a franciák hegemóniája (egyeduralma)
• felemelkedett és nagyhatalom lett Oroszország és Poroszország. I. Frigyes lett az első porosz király 1688 és 1713 közt (korábban csak hercegeik voltak), Oroszországban pedig I. (Nagy) Péter (1689-1725) birodalommá fejlesztette Oroszországot.

II.3.A korszak két kiemelkedő jelentőségű háborúja: Osztrák örökösödési háború (1740-1748) és a Hétéves háború (1756-1763).

Osztrák örökösödési háború: Mária Terézia uralmának el nem ismerése miatt indul. Mária Terézia apja, III. Károly fiú utód nélkül halt meg, így legidősebb lányára, Mária Teréziára hagyta a trónt. Ám a környező országok nem ismerték el ezt a leányági örökösödést és Poroszországgal az élen (II. Nagy Frigyes) megtámadták Ausztriát! A háború végén kompromisszum született: a környező államok elismerték Mária Teréziát, de Szilézia Poroszországhoz került. (Aix-la-Chapellei béke)

Hétéves háború (1756-1763): Poroszország újra megtámadja Ausztriát, ám Wenzel Kaunitz osztrák kancellár erős szövetségeseket keres (Franciaország, Oroszország), akikkel ellentámadást indít Szilézia visszaszerzéséért. Végül: mégis Porosz győzelem születik, mert Oroszország kilép a háborúból. Végeredmény: Szilézia marad a poroszoké. A háború másik eredménye: Franciaország veszít Angliától az amerikai kontinensen, így csupán Kanada területein tudja megtartani gyarmatait.

Hatalmi átrendeződés: Az első háborúban Ausztria oldalán Anglia áll, velük szemben a francia-porosz szövetség. A második háborúban viszont Franciaország és Oroszország áll Ausztria mellé, és Poroszországot Anglia támogatja.

 III.Felvilágosult abszolutizmus: A felvilágosult abszolutista uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Ilyen uralkodó volt: II. József (Ausztria), II. Frigyes (Poroszország), II. Katalin (Oroszország).

III.1.Tipikusan ide tartozó rendelkezések: a hadsereg, az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és az ipar fejlesztése, illetve sajátos adó és vámpolitika.

IV.Széttagolt Németország: A Német-Római Birodalom még 962-ben jött létre. A birodalmat kezdetektől nagy önállósággal bíró fejedelemségek, hercegségek, grófságok alkották. Az úgynevezett 30 éves háborúban azonban ezek a fejedelemségek két táborra szakadtak: a katolikus és császárpárti államokra és a protestáns, császár-ellenes tartományok szövetségére. A háború végére a császár szenved vereséget, így a Német-Római Birodalom tartományai teljes vallásszabadság mellett megőrizhették és fokozhatták önállóságukat! A legerősebb tartomány Poroszország lett!

Habsburgok: A császárokat adó Habsburg Birodalom kiűzte Magyarországról a törököket (1699-re), majd figyelme a Német-Római Birodalom helyett Magyarország felé fordult, ahol leverte a Rákóczi szabadságharcot

V. Poroszország kialakulása:

Poroszország két tartomány – Brandenburg és a Porosz Hercegség - összeolvadásából alakult ki 1525-ben. A poroszok eredendően szláv eredetű balti etnikumot alkottak, de a törzsterületeiken a 13. században pápai engedéllyel (és térítési céllal) megtelepedő német lovagok germanizálták őket. Létrejött a Német Lovagrend állama, mely azonban az 1410-es grünwaldi csata és az 1466 –os háború után lengyel fennhatóság alá került. Ezen időszak alatt valamivel nyugatabbra 1144-ben létrejött a Brandenburgi őrgrófság is. A Német-Római Birodalomhoz tartozó állam élére 1415-ben került a Hohenzollern család, mely intenzív hódításokba kezdett és 1525-ben rokoni kapcsolatok révén megszerezte a Lengyel királysághoz tartozó Porosz hercegséget is. Brandenburg és a Porosz hercegség végül 1618-ban egyesült, majd 1657-re teljesen önálló lett, amikor a svéd-lengyel háborúban a lengyelek vereséget szenvedtek. Innentől megkezdődött Poroszország megerősödése és növekedése. A 30 éves háborúban Poroszország ügyesen taktikázott (hol ide, hol oda állt) így a harcokat lezáró Vesztfáliai békében a győztesek a poroszoknak ítélték az értékes tengerparti Kelet-Pomerániát.

Poroszország 1525 és 1701 közt hercegségként létezett, ám a Hohenzollern brandenburgi herceg (III. Frigyes) a Spanyol örökösödési háború alatt alkut kötött I. Lipót osztrák császárral és a franciákkal szembeni katonai segítségnyújtása fejében elérte, hogy 1701-re királysággá nyilvánítsák tartományát. Ettől kezdve Poroszország már Porosz Királyságként létezett. Terjeszkedése felgyorsult: jött az Osztrák örökösödési háború, melynek végére Poroszországé lett a gazdag Szilézia. Végül Lengyelország három felosztásából is részesedett 1772-ben, 1793-ban és 1795-ben. A 19. századra Európa vitathatatlan nagyhatalma lett.

V.1.Poroszország legnagyobb uralkodói:. Frigyes Vilmos (1640-1688): megadóztatta a nemességet, fejlesztette az oktatást, befogadott 15 ezer salzburgi protestánst. Fejlesztette a porsoz ipart, a hadsereget és a hajózást.

II. Frigyes (1740-1786):

• földosztás 60 ezer parasztnak
• oktatásfejlesztés
• manufaktúrák alapításának támogatása
• Poroszország területét kétszeresére növelte (főleg Szilézia megszerzésével)

VI.Oroszország felemelkedése: Nagy Péter cár a Nagy Északi Háborúban legyőzve . Svédországot, fontos területeket és tengerpartot szerzett a Baltikumban. Itt alapította meg Szentpétervárt. 40 évvel később II. Katalin folytatta Oroszország bővítését 1762-1796 közt. (Férje, III. Péter révén került az orosz trónra). Reformokat vezetett be, majd a törököket legyőzve megszerezte a Fekete tenger partvidékét, és kelet Szibéria egyes részeit. Kivette a részét Lengyelország felosztásából így onnan is szerzett területeket.

VII. Lengyelország első felosztása: Mikor kihalt a lengyel uralkodóház, a lengyel trónért a környező államok indítottak háborúkat. (Lengyel örökösödési háború: 1733-1738) Közben meggyengült a lengyel állam, főleg azért mert a nemesség széthúzása és vétójoga megbénította rendi gyűlésük (szejm) működését. 1764-re II. Katalin szerzett befolyást Lengyelország felett, melynek élére saját jelöltjét állította: Poniatowski Szaniszlót állította. Szaniszló azonban idővel szembefordult Katalinnal és reformokat vezette be. Ezt viszont Katalin nem hagyta és II. Frigyessel illetve II. Józseffel közösen megtámadta Lengyelországot, melyből nagy részeket választottak le maguknak. Ez volt Lengyelország els, 1772-es felosztása.

Amerikai függetlenségi háború

 Kiegészítő anyag: Az USA kialakulása

I.1. Észak-Amerika partvidékét 1492-ben Kolumbusz és más, 16. században érkező európai hajósok térképezték fel. Ezt követően három ország létesített nagyobb gyarmatterületeket: Spanyolország (Mexikóban és délen a Rio Grande vidékén), Anglia (a kontinens keleti partjainál) és Franciaország a Szent Lőrinc és a Mississippi mentén New Orleansig. Az egyéb gyarmatosítók kisebb kereskedővárosokat alapítottak csupán, például a hollandok New Amsterdamot (a későbbi New Yorkot) és a svédek Delaware –t.

I.2.A legtöbb gyarmatosító Angliából jött. Az első évtizedekben olyan emberek vándoroltak Angliából Amerikába, akik áttértek a kálvinista hitre (puritánok), ám a katolikus uralkodók nem engedték szabadon gyakorolni hitüket. Ilyen uralkodó volt Véres Mária (1553-1558), I. Jakab (1603-1625) és I. Károly (1625-1649) is. Ezeket az első angol bevándorlókat telepeseknek (pioníroknak) nevezték. Az első általuk létrehozott állandó város Jamestown volt 1607-ben. (A település helye: Washingtontól délre 250 km –re.) Az első hajók közt volt a Mayflower 1620-ban, melynek utasai még a partraszállás előtt megállapodtak abban, hogy saját önkormányzatot hoznak majd létre, melynek mindenki aláveti magát.

I.3.Harc az indiánokkal: Észak-Amerikát indián törzsek lakták, amikor az európaiak megérkeztek Például: mohikánok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetben még volt együttműködés a telepesek és az indiánok közt (Hálaadás napja), ám később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. A telepesek a legyőzött indiánokat rabszolgákként akarták alkalmazni földjeiken, de az indiánok erre nem voltak hajlandóak. Végül Afrikából voltak kénytelenek feketéket hozatni, így alakul ki Amerikában a négerek populációja.

II.1.A 13 Észak-amerikai angol gyarmat: Első gyarmat: Virginia (1624) Virginia = Szűzföld, nevét Erzsébet királynőről kapta, aki férjetlen volt. További 12 gyarmat: Massachusets, Rhode Island, Connecticut, Maryland, New York, New Jersey, New Hampshire, Delaware, Észak-Carolina, Dél-Carolina, Pennsylvania, Georgia. 1732-re mind a 13 gyarmatállam megalakult, mind Anglia birtokaként. Mindegyik államnak saját törvényhozó testülete volt. Északi államok: erősebb ipar, kereskedelem, délen: dohány, gyapot és cukornád ültetvények, sok fekete rabszolgával.

II.2.Ellentétek Angliával: Eleinte a gyarmatállamok hűen szolgálták az angol koronát. A Hétéves háborúban (1756-1763) még összefogva győzték le Franciaországot, melynek minden területe Angliáé lett.

Az ellentét két oka:

1.) Anglia magas adókat vetett ki az amerikaiakra, és nem engedte fejlődni a helyi ipart. Ennek oka: abban volt érdekelt, hogy Amerika csupán felvevőpiac és nyersanyagtermelő terület maradjon. (Bélyegadó, cukoradó)

2.) Az amerikai államok jogot követeltek arra, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor legyen megfelelő képviseletük is az angol parlamentben.

Kezdődő szembenállás: Az amerikaiak direkt nem vásároltak angol termékeket, nem fizettek adót. Bostoni összecsapás: 1773 december 16. amerikai ellenállók indiánnak öltözve szórták a tengerbe a kikötőbe érkező angol hajók tearakományát.

II.3.Függetlenségi háború (1775-1783): Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásra 1775-ben, Boston mellett egy fegyverraktárnál került sor. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.) A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos és katonatiszt) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

III.Az USA alkotmánya: 1787-ben Philadelphiában Alkotmányozó Gyűlés hozta létre az USA alkotmányát. Lényege:, hogy rögzítette a következőket:

• emberi szabadságjogok
• hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján)
• az egyes államok számára azokat a területek, melyekben szabadon dönthetnek és azon területeket melyek közös, szövetségi hatáskörűek. (Szövetségi hatáskör lett: hadsereg, külpolitika, bankjegy gyártás, posta)
• a létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus, vagy felsőház (minden állam két küldöttje alkotja) kongresszus (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők.

4. Franciaország a 18. században

• I.Az Ancien Regime és jellemzői
• I.1.A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek. Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. Ancien Regime = Régi rendszer
• I.2.Az Ancien Regime jellemzői: A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak (abszolutisták voltak) Franciaország lakossága a század eleji 22 millióról 27 millióra növekedett, miközben virágzott a kereskedelem a gyarmatokkal. Kezdett megerősödni a polgárság (iparosok, kereskedők, értelmiségiek), melynek nagy tömegei éltették a felvilágosodást! (Divattá vált a felvilágosult művek olvasása.) Jelentékeny számú lett a munkásság is. Az országban azonban a legfelső 4-5% -ot a legbefolyásosabb nemesség alkotta. Ennek három része volt: arisztokrácia (grófok), kard nemesség (akiknek ősei még a középkorban fegyveres szolgálataikért kapták rangjukat), és a taláros nemesség (akik jóval a középkor után előkelő beosztásokat, hivatalokat vásárolva lettek nemesek). A parasztság volt a legnagyobb réteg, de csak a földek 30% -át birtokolták.
• II.Az Ancien Regime válságba kerül
• II.1.Három okból alakul ki válság Franciaországban az 1770-es évekre:
• 1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.)
• 2.) A rengeteg költséges háború, - pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború - tovább szegényítik az államkasszát, így kölcsönök felvételére kényszerül a király. Eladósodik az ország.
• 3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítik őket. Végeredmény: Franciaországban 1770-1789 közt pénzügyi és szociális válság alakul ki. A nép egy része 1789-re már éhezik!
• II.2.Megoldási kísérletek:
• 1. próbálkozás: 15. Lajos (1715-1774) korlátozni próbálta a vidéki parlamentek (megyei szervek) hatásköreit, hogy erősebb legyen a központi irányítás. De utódja, 16. Lajos (1774-1792) meghátrált és visszaállította azt.
• 2. próbálkozás: Robert Turgot pénzügyi főellenőr 1774-1775 közt a nemesektől próbált több illetéket és vámot beszedni. Ám a nemesség ellenállt és kiharcolták leváltását.
• 3. próbálkozás: Necker (Turgot utódja) takarékossági intézkedésekkel akarta javítani az államkassza helyzetét, de őt is megbuktatták.
• 4. próbálkozás: Calonne és Brienne (1783-1788) közt a főnemesektől kért adót (a földadó bevezetésével) - az Előkelők Gyűlésének összehívásakor - mégpedig a pénzügyi válság enyhítésére, de ezt a főrendek elutasították. Majd Brienne a harmadik rend (polgárság) felé próbált engedményeket tenni: engedélyezte, hogy a kétszer annyi képviselőt küldhessenek a hamarosan összehívásra kerülő rendi gyűlésbe + visszaállította a protestánsok választójogát. Ám mindez hatástalan maradt. Semelyik réteg nem fizetett többet az államkasszába.
• III.A harmadik rend öntudatra ébredése
• III.1.Három köztiszteletben álló reformer nemes indította el a harmadik rend öntudatra ébredését: La Fayette márki (az amerikai függetlenségi háború hőse), Sieyes abbé (reformer pap) és Mirabeau gróf. Mindhárman azt hirdették, hogy mivel a harmadik rend és a parasztság együttesen viseli az ország terheinek 90% -át és ők is alkotják a nép legnagyobb számú rétegét, nekik kellene dönteniük a politikai kérdésekben (nem pedig a papságnak és nemességnek) Vagyis politikai jogokat és többséget kezdtek követelni!
• IV.A király döntő lépése
• A válság súlyosbodása és a sok hasztalan megoldási kísérlet után 16. Lajos elrendelte az 1614 óta mellőzött rendi gyűlés összehívását. Kitűzött dátum: 1789 májusa.

5. Fogalmak

6. Magyarország a dunai monarchiában

I.1.Osztrák függésben az ország. A törökök kiűzése után (1699-re) és a Rákóczi szabadságharcot követően (1703-1711) hazánk teljes mértékben osztrák uralom alá került. A törökök elleni harcok közepette a magyaroknak el kellett fogadniuk 1687-ben (pozsonyi országgyűlésen) a Habsburgok örökös jogát a magyar trónra. (Lemondtunk szabad királyválasztó jogunkról.) Magyarország a dunai monarchia része lett. (monarchia = királyság, diéta = országgyűlés))

I.2.Az osztrák uralom alatti első diéta (1712-1715):

1.Nemesi adómentesség megtartása. A magyarok elérték a diétán, hogy megmaradjon nemesi adómentességük, mely az 1222-es Aranybulla óta a magyar nemesség legfőbb kiváltsága volt! (A birodalom többi részén ezt a jogot már elvették a nemességtől). A háborúkhoz a magyar nemesek maguk határozhatták meg, hogy mennyi újoncot (parasztkatonát) és mennyi adót fizetnek Ausztriának. Ez volt a "hadiadó és újonc megajánlási jog"! Az egész ügy jelentősége azért volt nagy, mert ekkoriban Ausztria hadat viselt még a törökökkel a délvidéken (1716-1718) és ehhez a magyarok támogatását követelte.

2.) Kormányszervek létrehozása. Létrejöttek az osztrák uralom alatt álló Magyarország kormányszervei: a Magyar Kamara (pénzügyek) és a Magyar Kancellária, melyek közvetlen a király alá tartoztak, és nem az Udvari Kamara alá sorolódtak. (Ez előrelépés volt.) Magyarország fővárosa maradt Pozsony, mely még a török időkben vette át a központi szerepet Budától.

3.) Korlátozott vallásszabadság. Ausztria korlátozott vallásszabadságot biztosított, vagyis a protestánsok (főleg kálvinisták, azaz reformátusok) vallásgyakorlatának megtűrését.

4.) Ígéretek reformokra. A magyarok ígéretet kaptak arra a Habsburgoktól arra, hogy az elkövetkező diétákra reform terveket dolgozhatnak ki.

5.) Erdély és a Határőrvidék elszakítása. A két terület közvetlen Bécs alá került, elvették hazánktól.

I.3.Az osztrák uralom alatti második diéta (1722-1723):

1.)Közigazgatási reform. Létrejött a Helytartótanács Pozsonyban, mely a kormány szerepét töltötte be. Négy osztálya volt: vallási, úrbéri, kereskedelmi, népjóléti. Elnöke a nádor lett. (Tagjai: 10 főúr, 4 főpap, 8 köznemes)

2.) Bírósági reform: Állandó megyei törvényszékek alakultak, ezek felett működött 4 kerületi tábla (feljebbviteli bíróság: Nagyszombat, Kőszeg, Zágráb, Eperjes, Debrecen), felettük volt a Királyi Tábla (élén a személynök Pozsonyban) és legfelül a Hétszemélyes Tábla (élén a nádor). Ezekhez lehetett sorra fellebbezni.

3.) Pragmatica Sanctio (gyakorlati rendezés): Két fontos részből állt: a) A Habsburgok nőági örökösödésének elfogadása b) Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Az első mögött az állt, hogy III. Károlynak nem volt fia, így elfogadtatta, hogy legidősebb lánya, Mária Terézia lehessen az új uralkodó. A magyar rendek ezt elfogadták. A második pontban azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./

II.A magyar országgyűlés jogköre

1.) Kétkamarás volt az országgyűlés: alsóház (képviselőház) + felsőház. Az alsóházba minden vármegye két követet küldhetett + a szabad királyi városok is delegálhattak 1-1 követet és a káptalanok is küldtek 1-1 képviselőt. (Jelen lehettek a felsőháziak is ha akartak, vagy küldhettek maguk helyett valakit, de az nem szavazhatott.) A követeket a megyegyűlések küldték - minden megyeszékhelyen voltak ilyenek. A felsőháznak csak főnemesek és egyházi vezetők lehettek tagjai. Ők nem alkottak törvényt, csak az alsóház javaslatait ellenőrizték. Visszaküldték vagy elvetették.

2.) Törvényalkotás menete: Az országgyűlések Pozsonyban folytak latin nyelven. Ha az alsóház megalkotta a törvényjavaslatot (feliratot) és a felsőház is jóváhagyta, akkor a király szentesítette (vagy elutasította).

III.A vármegyék

1.) Minden megyének volt megyegyűlése, melyen az adott megye összes nemese részt vehetett (parasztok, polgárok viszont nem)! A megyegyűlés élén a király által kinevezett főispán és a megye által megválasztott alispán állt!

2.) A megye feladatkörei: a) kormányutasítások elfogadása vagy elutasítása b) országgyűlési követek választása c) a követutasítások megszavazása d) követek beszámoltatása e) bíráskodás a helyi nemesek, parasztok ügyeiben f) helyi adók beszedése, felhasználás megvitatása g) helyi rendeletek alkotása

IV.Vallás kérdése

A Habsburgok katolikusok voltak, mindig ellenezték a reformációt és elnyomták a protestánsokat. A Carolina Resolutio nevű törvény (1731) a protestáns vallásgyakorlatot csak bizonyos helyekhez kötötte,. Tiltotta az áttérést, a hivatalvállaláshoz katolikus esküt írt elő (decretális eskü a szentekre) Vegyes házasságokat csak katolikus pap előtt lehetet kötni és a gyereket is katolikusnak kellett nevelni.

Népesség a 18. században (9. tétel része)

A demográfia helyzet 1490 és 1711 közt: A 15. század végétől a magyar történelem háborúkkal volt terhes. A törökök megtámadták hazánkat (mohácsi csata - 1526), majd meghódították az ország legnagyobb részét (1541. Ezekben a harcokban rengeteg ember pusztult el. 

• 1541 után a törökök harcokban bővítették a hódoltság területeit, különböző várfoglalásokkal. 
• A 17. század is harcokat, járványokat hozott
• 15 éves háború: 1591-1606
• Bocskai szabadságharc: 1604-1606
• Végül jött a török kiűzésének időszaka (1683-1699)
• Rákóczi szabadságharc (1703-1711)
• A harcok és a járványok mellett az éhinség is hozzájárult a népességfogyásokhoz!

Demográfiai mélypont: 1711-re alig haladta meg a népesség az 1490*-es szintet. Maradt 4 millió körüli. Ám ekkor fordulat következett be, hiszen békén korszak következett. 1711 és 1790 közt több mint kétszeresére növekedett Magyarországon a népesség.

A népességnövekedés okai:

• 1.) A békeidők miatt emelkedett a népszaporulat (többen születtek, mint ahányan meghaltak)
• 2.) Belső migráció (vándorlás): azon területekről, ahol a harcok kevésbé voltak jellemzőek (pl. északi hegyvidék) olyan területek felé vándoroltak az emberek, ahol nagyobb volt a pusztulás (pl. Alföld) Ennek oka: a földesuraknak szükségük volt parasztokra, így kedvezményekkel csábították a jobbágyokat földjeikre.
• 3.) Öntevékeny betelepülés a határokon túlról: A Kárpátokon túlról románok, északról szlovákok, lengyelek jöttek. Az Alföldön jelentős szlovák területek jöttek létre, A városnevek ma is őrzik jelenlétüket, pl. Tótkomlós. (tótok = szlovákok, rácok = szerbek, oláhok = románok)
• 4.) Szervezett betelepítések: A bécsi udvar mindent megtett azért, hogy növelje a népességet Magyarországon. (Több paraszt = nagyobb adóalap és több katona) III. Károly =(1711-1740) és lánya Mária Terézia (1740-17810) telepítette be a legtöbb embert. A kormányzat leginkább katolikusok betelepítését szorgalmazta, hiszen az ő lázongásuk kevéssé volt jellemző. (svábok = katolikus német parasztok)

Belső vándorlás: Magyar, szlovák, ruszin, román lakosság hegyekből a völgyek, sík vidékek felé vándorolt. Az elvándoroltak helyére más népek érkeztek. Eltolódtak az etnikai határok. 

A következmények: A Magyar Királyságon belül a magyarság aránya csökkenni kezdett. A 15. századi 80% -ról 42% -ra zuhant. Magyarország kevert nemzetiségű ország lett.

Etnikumok: LINK

A nemzetiségek legtöbbje nem alkotott teljes társadalmat, vagyis nem alakult ki minden társadalmi rétege: a nemesség, polgárság és jobbágyság. Kivételt a magyarok és a horvátok jelentettek. Kiegészítő anyag: LINK

A magyar társadalom jellemzői:

• Teljes társadalmat alkotott (volt jobbágyság, polgárság, parasztság)
• Az ország élén az alig 4-5%-ot alkotó nemesség állt. Azon belül is, az arisztokrata családok (grófok, bárók) kezében volt a legtöbb hatalom. (Alig 150 család) Nagy részük hivatalokat vállalva próbált emelkedni, így Bécsbe költözött - vagy legalábbis fenntartott ott házat - illetve a vármegyék élére került. (Udvarhű főnemesség = aulikus nemesség) Sok volt a közép és kisbirtokos, illetve a hétszilvafás (armalis, vagy bocskoros) nemes.
• A magyarság zömét a parasztság tette ki. A röghöz kötés hol törvénybe volt foglalva, hogy csak részben valósult meg. Röghöz kötés = a jobbágy nem költözhet el más földesúr földjére. Részleges röghöz kötés = csak az év bizonyos napján (vagy napjain) lehetett elköltözni.
• A polgárság kis réteget alkotott a 19. századig (reformkorig) és csak a nagyobb városokat jellemezte. Pl: Kassa, Buda, Pozsony, Kanizsa. A polgárság zöme Magyarországon németajkú volt.

Szlovákok: Csonka társadalmat alkottak, Tótoknak hívták őket. Zömüket a jobbágyság adta, kisebb polgársággal. Nemeseik nem voltak. A felvidéken éltek. Vallásuk: nagyobb részt evangélikus, kisebb részt katolikus.

Ruszinok. Északkeleten éltek (Kárpátalja), csonka társadalmat alkotva. Csak parasztokból állt. Vallásuk: görög - katolikus.

Románok: Csonka társadalmat alkottak. Nemesség és polgárság hiányzott. Oláhoknak (korábban vlahoknak) nevezték őket. Erdélybe települtek be a Kárpátokon át. Eredeti hazájuk: Havasalföld és Moldva volt. Vallásuk: görög-keleti.

Szerbek: Csonka társadalom, délen a határőrvidéken. Vezető rétegüket a katona tisztek és a görög-keleti pópák alkották. Rácoknak mondták őket. Egyrészt erős vallási autonómiát élveztek: maguk választhatták vallási vezetőjüket (karlócai érsek), másrészt maga a határőrvidék is elkülönült a magyaroktól és Bécs alá tartozott.

Németek: Három csoportjuk: városlakó németek, erdélyi szászok, paraszti sorban élő alföldi svábok. A svábok katolikusok, a szászok evangélikusok voltak.

Horvátok: Teljes társadalom és saját ország 1091-ben kerül a magyarokhoz Szent László révén. Katolikusok voltak a déli területeken, a szerbektől nyugatra.

Az újjáépítés évtizedei

I. A hódoltsági területek lepusztultsága: A törökök által 150 éven keresztül uralt területeken a táj lepusztult. Városok tűntek el (lakosságuk elmenekült, vagy meghalt), az erdőket kiirtották a fa-szükséglet miatt (a fa a várakhoz és a hadseregnek kellett), a talajt senki nem művelte, így elgazosodott és mindenütt megjelent a futóhomok.

II. A mezőgazdaság: Az 1700-es évek során nagyot fejlődött. A volt hódoltságban és az Alföldön még a rideg állattartás a jellemző (a jószágok télen-nyáron a legelőn vannak), ám a Dunántúlon és a Felvidéken már megkezdődik az istállózás (télen fedett helyen tartják az állatokat). A fejlettebb területeke: két-, és háromnyomásos a gazdálkodás. (Vagyis a megművelt földterület két vagy három részre van osztva, és miközben egy-két részét megművelik, a többit „pihentetik” ugaroltatják. Cserélgetik, hogy melyiket műveik, melyiket nem.) A fejlődés jele, hogy megjelennek Magyarországon a kapásnövények, vagyis megindul a kukorica, burgonya és dohánytermesztés. Illetve egyre több a szőlőművelés. Újdonság, hogy a 18. századtól a magyar nemesek külföldről is hoznak korszerűbb állat fajtákat (meghonosítják ezeket nálunk) például a Merinó juhot (több a gyapjúja).

III. Ipar és kereskedelem: Az iparosok száma növekedésnek indul a 18. század során. Míg 1700 körül csak 5-6 ezer a kézművesek száma hazánkban, addig 1800-ra számuk eléri a 150 ezret. Az iparosok céhekben dolgoznak jellemzően, a manufaktúrák nem terjednek el. (Alig 5-6 ezer ember dolgozik csupán manufaktúrákban.) A manufaktúrákat az állam és néhány főnemes alapítja. Jelentős a bányászat: réz, vas, só bányák. 1735-ben megnyílik az első bányatisztképző iskola Selmecbányán. A bel- és külkereskedelem megnő, az élőállat kereskedelem helyett a gyapjú és dohány forgalom növekszik leginkább. A kereskedők korábban: örmények, görögök, szerbek, később: zsidók. A külső kereskedelmi partnerek leginkább az Örökös tartományok (Ausztria – Csehország)

IV. Úthálózat: A hadsereg, árú szállítás, posta miatt kezdik fejleszteni az utakat. Az első jelentős postajárat: Bécs-Buda közt jön létre, 1750-ben. Hidakat hoznak létre, vízelvezető csatornákat, szélesebb földutakat.

V. Életminőség: Még mindig vannak járványok. Rákóczi-szabadságharc alatt, majd 1738-1741 közt két nagy pestis járvány is dúl. (300 ezer áldozat). És vannak éhezések is a század elején, később ez a helyzet sokat javul a mezőgazdaság korszerűsödésével. A főnemesek kastélyokat emeltek, a köznemesek udvarházakat építettek, és huszáröltözéket viseltek.

Összefoglalás

Az ország állapota:

• A török idők után a magyar táj erősen lepusztult lett, főleg a volt Hódoltság területén
• A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem fejlődésnek indult, de Magyarország még így is nagy lemaradásban volt Nyugat-Európához képest

Mezőgazdaság:

• Megjelenik az istállózó állattartás (Dunántúlon és a Felvidéken)
• Elterjed a két-, és háromnyomásos gazdálkodás
• Elterjednek a korszerűbb növény és állatfajták: kukorica, burgonya, dohány, merino juh

Ipar – kereskedelem - utak:

• Az iparosok száma a 18. század folyamán 30 szorosára nő
• A céh marad a jellemző vállalkozási forma, a manufaktúrák száma csekély marad
• Jelentős lesz a réz, vas, szén, só illetve az arany és ezüstbányászat
• A magyarok legfőbb kereskedelmi partnerei az Örökös tartományok
• A magyar úthálózat, és a hidak, illetve postaszolgálat fejlődésnek indul

Életminőség:

Még mindig előfordulnak járványok és éhínségek, de a század végére sokat javul a helyzet

7. Mária Terézia és II. József

I.1.Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

• 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása
• 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

I.2.Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát.

II.Mária Terézia reformjai

• 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
• 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
• 3.) URBÁRIUM (1767)
• 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
• 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
• 6.) Államtanács felállítása
• 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II.1.Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

II.3.Urbárium (1767) más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

II.4.Renedeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott.

II.5.Oktatási reformok:

• A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
•  Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

III.Mária Terézia viszonya a magyarsághoz.

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

III.1.Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

A felvilágosult abszolutizmus Európában

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

• II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
• II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
• Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

II. József uralkodása

I..Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

II. Viszonya a magyarokkal:Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

• 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
• 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

• 1.) Türelmi rendelet (1781)
• 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
• 3.) Jobbágyrendelet (1785)
• 4.) Nyelvrendelet (1784)
• 5.) Közigazgatási reform (1785)
• 6.) Adóreform

III. Egyházi reformok:

Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

IV. Jobbágyrendelet (1784):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

8. Segédlet tételkidolgozásokhoz

9. A francia forradalom és Napóleon

Könyv: 63. oldal

I. Válság Franciaországban

• 1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.)
• 2.) A rengeteg költséges háború, - pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború - tovább szegényítik az államkasszát, így kölcsönök felvételére kényszerül a király. Eladósodik az ország.
• 3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítik őket. Végeredmény: Franciaországban 1770-1789 közt pénzügyi és szociális válság alakul ki. A nép egy része 1789-re már éhezik!

II. Az 1789-es rendi gyűlés előzményei

• Röpiratok, Sieyes abbé: Mi a harmadik rend? Politikai hatalmat akartak, mert ők a nemzet
• Vita a szavazásról: hány képviselője legyen a harmadik rendnek, és együtt ülésezzen e a három rend. Végül: 300 nemes + 300 pap + 600 harmadik rend. De továbbra is rendenkénti marad a szavazás.
• Választások: minden 25 év feletti férfi szavazhatott, de azok akik nem nemesek csak közvetve szavazhattak. A képviselők fele harmadik rendhez tartozott + sok pap és reform párti nemes

III. Rendi gyűlés: 1789 május - július

• A harmadik rend közös ülést követelt. A király megtagadta és bezáratta a harmadik rend üléstermét. Válaszul a 3. rend képviselői a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornaterme) esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel.
• A király meghátrált, beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend, vagyis fölénybe kerüljenek a harmadik rend képviselői. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba.
• A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom!

IV. Új átmeneti hatalmi berendezkedés

• Új városi tanács és nemzetőrség alakult. A polgármester Jean Bailly, nemzetőr parancsnok: Gilbert La Fayette. XVI. Lajos megint meghátrált, elfogadta kinevezésüket. (Mellére tűzték a kokárdást.)
• Vidéken megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.
• Új átmeneti berendezkedés jött létre: a nemzetgyűlés nekilátott egy új alkotmány létrehozásának, miközben a  király részt vehetett az üléseket vétójoggal. (Tiltakozhatott tv.javaslatok ellen, melyeket ebben az esetben újra kellett tárgyalni) A király elfogadta ezt, mert sarokba szorult. Október 5-én Párizs éhező asszonyai betörtek versaillesi palotájába, és Párizsba kényszerítették.

Személyek, akiket tudni kell:

• XVI. Lajos => Franciaország királya az 1789-ben kezdődő forradalom időszakában (1774-1792)
• Sieyes abbé => a harmadik rend egyik fontos képviselője
• Desmoulins => forradalmár, a Bastille elleni ostrom egyik vezetője
• Jean Bailly => forradalmár, Párizs polgármestere a forradalom kezdetén
• Gilbert La Fayette => nemzetőrparancsnok a forradalom kezdetén

V. A forradalom szakaszai

• 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789 július 14 - 1792 augusztus 10.
• 2.) A girondista köztársaság szakasza: 1792 augusztus 10 - 1793 június 2.
• 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793 június 2 - 1794 július 27.
• 4.) Thermidori köztársaság szakasza: 1794 július 2 - 1799 november 9
• 5.) Napóleon uralma: 1799 november 9 - 1815 június 18. (Waterloo)

KÉPEK:

• Bastille ostroma
• Labdaházi eskü, festmény
• Sieyes abbé
• XVI. Lajos

Az alkotmányos monarchia

könyv: 63. oldal

I. Pénzügyi válság megoldása:

Pénz helyett úgynevezett assignatákat bocsátott ki a nemzetgyűlés. Ezek az assignaták az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. Segítségükkel egy időre megoldották a pénzügyi válságot, de idővel infláció (pénz értéktelenedés) kezdődött.

Az 1791-es új alkotmány:

Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1789 nyara és 1791 szeptembere közt működött. Létrehozta Franciaország új alkotmányát, mely alkotmányos monarchiává változtatta a francia államot.

• 1.) Az új alkotmány törvényekben biztosította a szabadságjogokat
• 2.) Az új rendszerben a királyság mint államforma megmaradt, de a mindenkori uralkodó jogai erősen korlátozottak lettek. A király nem oszlathatta fel a nemzetgyűlést, és bár formailag ő nevezte ki a minisztereket, nem hozhatott semmilyen önálló rendelkezést az adott intézkedéshez tartozó miniszter ellenjegyzése nélkül. A király vétójoga megmaradt, de egy-egy rendelkezésnél csak egyszer élhetett vele.
• 3.) A képviselők sértetlenséget kaptak (mentelmi jog)
• 4.) Új közigazgatási rendszer jött létre, a megyék erős önállóságot kaptak. A hatalmi ágakat elkülönítették (a bírói rendszer választott lett)
• 5.) A választójog kiszélesedett, de cenzusos maradt.

Az egyház alárendeltsége

• A parlament az új alkotmány értelmében beleszólhatott az egyház belső ügyeibe is.
• Az egyházmegyék a megyerendszerhez igazodtak, a papokat , püspököket a nép választotta.
• A papoknak fel kellett esküdniük az új alkotmányra
• A papok 90% -a a forradalom ellensége lett

Forradalmi klubok alakulása

A legjelentősebb klubot Párizsban a Szent Jakab utcában hozták létre (egy dominikánus kolostorban). Tagjait jakobinusoknak hívták (az utca után, ahol üléseztek. Jelentős volt még a Jakobinus klubból kivált Cordelier klub. Fontos vezetők: Maximilien Robespierre, Georges Danton, Camille Desmoulins, Louis Saint-Just.

A nemzetgyűlés fontos pártjai:

• Királypártiak (Feuillant) => arisztokraták
• Girondisták (Girond megyei követei és pártolóik) => gazdag nagypolgárok
• Jakobinusok => városi szegények . sans-culotte lakosság (hosszúnadrágosak, nem a nemesek térdnadrágját viselték)

A király szökése (1791 június 20)

XVI. Lajos Belgiumba próbált szökni, ahol királypárti fegyveresei várták. Segítségükkel tervezett majd visszatérni. Két hintóval mentek, az elsőben öccse utazott. Ám a határos Varennesben egy postamester felismerte. Állítólag profiljáról, mely a pénzérméken is szerepelt. A francia katonaság visszakényszerítette Párizsba. Itt fel kellett esküdnie az alkotmányra. Ám a Cordeliers klub (Danton és Desmoulins) nagy királyellenes tüntetést szervezett a Mars mezőre. A forradalmi kormányzat véresen verte le a tüntetést. (1791 július 17.)

Új parlament: törvényhozó nemzetgyűlés (1791 október - 1792 augusztus 10.)

• Eltérő álláspontok alakultak ki a külpolitikát illetően. A Girond megyeiek háborúpártiak voltak, mert bíztak a győzelemben és a forradalom európai kiterjesztésében. A király is háborúpárti volt, de ő azért mert reménykedett a forradalom leverésében.
• Király elleni felkelés (1792 augusztus 10-én) Oka XVI. Lajos folyton vétózott, például a vidéki nemzetőrök felrendelését is. A tömeg bevette a királyi palotát (Tuileriák). A királyt őrizetbe vették.
• Pillnitzi Nyilatkozat (1792 augusztus 27.) => II. Lipót, II. Frigyes Vilmos fenyegetése volt a francia nemzetgyűlésnek. Engedjék el a királyt és állítsák vissza jogait, különben támadni fog Ausztria és Poroszország.

A girondiak köztársasága

könyv: 68. oldal

I. A konvent, nemzetgyűlés összetétele:  Az új nemzetgyűlést, vagyis törvényhozó testületet Konventnek nevezték. Korábban három párt alkotta: királypártiak (arisztokraták), girondiak (nagypolgárok), jakobinusok (városi szegények), de ez sokat változott. Eltűntek például a királypártiak. Az új összetétel:

• Girondiak => gazdag polgárok képviselői, a konvent 27% -a
• Jakobinusok => városi szegények képviselői, a konvent 13% -a
• Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

II. Porosz-osztrák támadás: 1792 augusztus:  Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból.

III. A király kivégzése: 1793 január 21.: A párizsi tömeg és a jakobinusok is XVI. Lajos kivégzését követelték. A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád: népének, hazájának elárulása volt. A döntő bizonyíték akkor került elő, amikor november 20 -án egy lakatosmester követelte Jean Roland belügyminisztertől munkadíját. Ugyanis a királynak készített egy titkos fali kazettát, amit XVI. Lajos elfelejtett kifizetni. A kazettát megnézték a forradalmárok és ott levelezést találtak, melyben az uralkodó az osztrákoktól katonai beavatkozást követelt. A levelek bizonyították a király hazaárulását. Így a párizsi Concorde téren lefejezték. Guillotine => Joseph-Ignace Guillotin doktor javasolt egy fájdalommentes lefejezőgépet. Később ezreket fejeztek le a segítségével.

IV. A francia nemzet és a győzelmek:

A forradalom eltörölte a korábbi nemzetképet. Megszületett a francai nemzet, melynek mindenki (szegények is) tagja lehetett, ha azonosult a forradalom eszméivel. A változás nyomán a nép összefogott és Jemappes -nél Dumouriez vezetésével győztek (1792 november 6.), majd elfoglalták Belgiumot.

V. Válságjelenségek:

1. A francia forradalom továbbterjedésének veszélye miatt összefogtak az európai királyságok, és 1793-ban létrehozták az első franciaellenes koalíciót. Ebben Ausztria és Poroszország mellett résztvett Anglia, Hollandia, Spanyolország és Portugália is.
2. A koalíció visszafoglalta Belgiumot, Dumouriet pedig átállta az ellenséghez.
3. A parasztkatonák erőszakos összegyűjtése (újoncozás) + begyűjtések, rekvirálások miatt egyre több helyen kezdődtek parasztlázadások, a legjelentősebb Vendée megyében indult.
4. Párizsban éhinség és nyomor uralkodott.

VI. A girondiak bukása:

 A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a girondi Konvent ellen fordult. Az elégedetlenek élére álltak a jakobinusok (Robespierre, Saint-Just, Danton). A tömeg a nemzetőrök támogatásával végül 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

A jakobinus diktatúra

Könyvben: 72. oldal /A jakobinus diktatúra éppen egy évig tartott 1793 nyara és 1794 nyara közt/

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

• A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
• Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Előzménye volt, hogy egy girondista nő megölte Robespierre közvetlen harcostársát. Ő volt Jean-Paul Marat. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet és Jean Billyt is/
• A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

III. Belső viszály a jakobinusok közt: Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki.

IV. Robespierre bukása: Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

A Direktórium évei

Könyvben: 74. oldal

I. Az új alkotmány és berendezkedés: Az új rendszer vezetői visszavonták a jakobinus rendelkezések többségét és új irányító testületeket alakítottak:

• Direktórium
• Ötszázak Tanácsa
• Vének Tanácsa

A Thermidori Köztársaság nevét onnan kapta, hogy a jakobinus-naptár július havát használták megnevezésként, melyben a thermidor, azaz hőség jelölte ezt a hónapot. Ekkor kerültek hatalomra ugyanis (1794 júliusában).

II. A Thermidori Köztársaság (Direktórium) idején a hatalom újra a jakobinusok előtt irányító girondi jellegű gazdag nagypolgárok kezébe került.

III. A hatalom jellege, gondjai: Összesen 5 évig tartott a Direktórium időszaka (1794-1799) melyet állandó lázadások jellemeztek. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével.

IV. Az ország legfőbb vezetői ekkoriban: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

V. Napóleon hatalomátvétele: Napóleon 1796-ban tábornokként került az itáliai francia sereg élére. Itt óriási sikereket aratott az osztrákok elleni harcokban. Békére kényszerítette II. Ferencet (campoformioi béke). A nép megismerte Napóleon nevét és megszerette. Fokozta népszerűségét az is, hogy 1798-ban Egyiptomban is sikereket aratott, ahol legyőzte a nagy ellenfél Anglia seregét. (Közben Nelson admirális Abukirnál ugyan elsüllyesztette az angol flottát, de Napóleon akkor is népszerű maradt.)

Viszont odahaza a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: hazatér Egyiptomból és átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

Napóleon uralma

I. A hatalmi rend 1799 és 1804 között: Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is. A másik két konzul csak tanácsadó lett. A nép örömmel fogadta az új rendszert, mert az egyszemélyi vezetés belső nyugalmat és rendet teremtett!

II. Napóleon törvényei:

• Törvényesítették a forradalom alatti tulajdonváltozásokat
• Létrehozták a Francia Nemzeti Bankot (1800)
• Ipart támogató törvények születtek
• Megszületett a Code Civil egy új polgári törvénykönyv. Lényege: Eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat
• Kialakították a középiskolák, egyetemek modern rendszerét.
• Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Vállalta hogy visszafogja a vallásellenes mozgalmakat, és anyagilag is támogatja az egyházat, de a pápának is el kellett fogadnia, hogy Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.

III. Napóleon harca a Második Koalícióval:

A 2. franciaellenes koalíciót Ausztria és Anglia mellett Oroszország, Nápoly és a törökök alkották (illetve Portugália). A koalíció rosszul működött az oroszok és az osztrákok nem fogtak össze. Napóleon külön-külön győzte le őket Észak Itáliában. Döntő csata Marengónál zajlott 1800-ban. Ausztria nagy vereséget szenvedett. Ausztria Lunevillnél, Anglia Amiensben kötött békét Napóleonnal.

IV. Napóleon hadvezetési stílusa

• Napóleon hadereje tömeghadsereg volt. Nagy létszámú, minden rétegből
• Seregeit a meghódított országgal tartatta el
• Tehetséges hadvezér volt: gyorsan mozgatta csapatait és ügyesen használta a tüzérséget
• Katonái szerették, mert osztozott sorsukban, mindig köztük volt

V. Napóleon császárként

• Koronázása: 1804 december 2-án történt
• Rendeleti kormányzás
• Győzelmeket aratott, és ez népszerűvé tette, pedig közben az állandó háborúk felemésztették Franciaország javait
• A fő ellenfél végig Anglia. Tengeren nem tudta megtámadni, a híres angol flotta miatt. Ez Trafalgarnál 1805-ben le is győzte Napóleon hajóhadát.
• Családtagjait ültette a meghódított országok trónjaira.

VI. Napóleon harca a 3., 4., 5. koalíciókkal

•  Napóleon új hajóhadat hozott létre Anglia ellen, válaszul Ausztria viszont erős koalíciót szervezett és megtámadta Franciaországot. Ez volt a 3. koalíció. Ám Napóleon megállította őket és 1805 októberében nagy erejű ellentámadással átlépte a Rajnát majd Ulmnál győzelmet aratott. Ezt követően nyílt útja lett Bécsig, ahová be is vonult. A döntő csatát Bécstől északra vívta meg Austerlitznél (1805.dec.2) az orosz-osztrák haderővel. Óriási győzelmet aratott. Ausztria kénytelen volt aláírni a Pozsonyi békét és ebben lemondani Velencéről.
• Napóleon három új államot hozott létre a meghódított területeken: Itáliai Királyság, Holland Királyság, Rajnai Szövetség. (Utóbbi a Német-Római Birodalom helyett alakult.) A Holland és Nápolyi trónra testvéreit ültette.
• A Rajnai Szövetség Napóleon védnöksége alatt működött, ami sértette Poroszország érdekeit. Így létrejött a 4. koalíció (1806). Ám Napólon rögtön támadást indított a poroszok ellen és hármas győzelmet aratott a porosz-orosz seregeken: Jéna, Auerstadt és Friedland mellett. Bevonult Berlinbe és kontinentális zárlatot hirdetett Anglia ellen (megtiltott mindenkinek mindennemű kapcsolatot Angliával) Poroszország és az oroszok kénytelenek voltak aláírni a Tilsti békét (1807)
• Napóleon a spanyolok ellen is hadjáratot indított (1807). Megszállta az Ibériai félszigetet. De a franciák ellen gerillaháború kezdődött.
• A spanyol ellenállás újabb koalícióra ösztönözte Ausztriát és Angliát, így összefogtak és megtámadták Franciaországot. Ez volt az 5. koalíció. Az első csatát meg is nyerték, Napóleon elszenvedte első vereségét Aspernnél (1809). Ám Napóleon ellentámadást kezdett és Győrnél a magyarokat, Wagramnál az osztrákokat győzte le. Megkötötték a schönbrunni békét. Ausztria elvesztette benne Galíciát és Salzburgot. Emellett Napóleon arra kényszerítette I. Ferenc császárt, hogy hozzáadja lányát: Mária Lujzát.

VII. Napóleon bukása és a 6.-7.koalíció

• Nagy francia támadás Oroszország ellen: Königsbergtől Moszkva felé. Borogyinónál francia győzelem
• Napóleon bevonul Moszkvába, de a város elhagyatott.
• A franciáknak haza kell vonulniuk Oroszországból, de hideg van és nincs élelmük.
• A hatodik koalíció a meggyengült franciák ellen alakult, ám közben Napóleon új hadsereget szervezett. Az új sereg mégis veszít a Lipcsei csatában (1813) melyet népek csatájának is szoktak nevezni. A győztes porosz-osztrák erők 1814 március 31 -én vonulnak be Párizsba. Napóleon lemond és Elba szigetére (olasz partok) száműzik.
• Napóleon csak egy évet marad Elbán, majd 1815 március 20 -án megszökik és visszatér Franciaországba. Rengetegen csatlakoznak seregéhez, így bevonul Párizsba. (XVIII. Lajos elmenekül). Következik a "száznapos napóleoni uralom" időszaka. Végül azonban megszerveződik a hetedik koalíció, és Waterloo -nál (1815 júni.18) végleg legyőzik Napóleon. Ezúttal Szent Ilonára száműzik, ahol 6 évvel később meghal.

Témazáró nagydolgozat 11 témaköre

/11 db kérdés lesz a 11 témakörből/

1. A francia forradalom előzményei kiváltó okai: 3 válságtényező (az udvar pazarlása, költséges háborúk, rossz termés - éhinség) Röpiratok, a harmadik rend fogalma, céljai

2. A forradalom kezdete: Labdaházi eskü, Bastille ostroma, nagy félelem mozgalma és annak következményei: Emberi Polgári Jogok Nyilatkozata, nemesek lemondása néhány kiváltságukról.

3. A forradalom szakaszai

4. Az alkotmányos monarchia időszaka: pénzügyi válság, az 1791-es alkotmány, az egyházzal való viszony, forradalmi klubok és a pártok, a király szökése, a király elleni felkelés, Pillnitzi Nyilatkozat.

5. A girondi köztársaság időszaka: az új konvent összetétele, a király kivégzése, a válságjelenségek (4 db), a girondiak bukása

6. A jakobinus diktatúra: Leszámolás a külső és belső ellenségekkel, a prairiali törvények, Robespierre bukása

7. A direktórium évei, vagy thermidori köztársaság: A thermidori elnevezés oka és berendezkedése, Napóleon hatalomátvétele

8. Napóleon hatalomra jutása és törvényei

9. Napóleon első harcai, hadvezetési stílusa és császári jellemzői

10. Napóleon harcai a koalíciókkal: A 3., 4., és 5. koalíció elleni hadjáratok, főbb csaták, Austrelitz, Wagram, Lipcse, Waterloo

11. Napóleon bukása: Az orosz hadjárat, Lipcsei csata, Napóleon 100 napos visszatérése és a waterlooi csata

10. A Szent Szövetség

I. Bécsi Kongresszus (1814-15): A Napóleont legyőző 4 nagyhatalom - Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország, illetve a legyőzött Francaiország - közös kongresszusa volt két célból:

1. Európa határainak újrarajzolása, a győztesek érdekei szerint, Franciaország és Oroszország mérsékelt visszaszorításával.
2. Olyan összefogás teremtése, mely a továbbiakban meggátolja forradalmak és a bonapartizmus kialakulását

Résztvevők: Hardenberg (Poroszország), Castlereagh (Anglia), Metternich (Ausztria), Nesselrode (Oroszország), Talleyrand (Franciaország) A Kongresszus rendszere 40 éven keresztül biztosította Európa békéjét és a forradalmak visszaszorítását. Nemzetközi találkozókon egyeztettek a nagyhatalmak.

Területváltozások: Oroszország bővült Finnországgal, Besszarábiával és a Varsói hercegséggel. Poroszország bővült rajnai és szászországi birtokokkal. Ausztria megkapta Lombardiát (Észak-Itália). Anglia gyarmatokat nyert: Ceylon, Málta, Helgoland, Fokföld. Létrejött a Német Szövetség (1815 június 10) vezetője a frankfurti Bundestag lett, Ausztria elnöklete alatt!

Szent Szövetség: A Bécsi Kongresszuson résztvevő országok közül három összefogása. Oros-Porosz-Osztrák (I. Sándor, III. Frigyes, I. Ferenc) Magyarországon az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc ellen is ez a szövetség lépett fel.

II. Új eszmék megjelenése:

• Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Lényege: Alapvető értéknek tartja a polgári szabadságjogokat (pl.: szólásszabadság, sajtószabadság, gyülekezési jog, vallásszabadság) mégpedig a képviseleti demokrácia létrehozása mellett!
• Nacionalizmus: A társadalmi kötöttségeken túlmutató nemzeti kötődés, közös származástudat, hagyománytisztelet, és az adott nemzetre jellemző sajátosságok hangsúlyozása, más szempontok elé helyezése. A francia nacionalisták az egységes nemzetállam megteremtését tűzték ki célul! Európa szerte alakultak nemzeti mozgalmak a napóleoni háborúk után!
• Konzervativizmus: A forradalom vallás-ellenessége miatt és a radikális változások ellenhatásaként alakult ki. A konzervativizmus egy szemlélet, mely a hagyományos értékeket (vallás, erkölcs) a fokozatos fejlődést és a régi rend megtartását illetve a társadalmi berendezkedés változatlanságát pártolja. A liberalizmus ellentéteként jelent meg.

III. Forradalmi hullám az 1820-as években:

• Spanyolországban és a Nápolyi Királyságban liberális katonatisztek lázadtak fel a konzervatív uralkodói ellen, új alkotmányra kényszerítve őket. Ám a Szent Szövetség közbelépett és leverte a felkeléseket (franciák - osztrákok)
• Görög szabadságharc (1821-1829):A görög területeket évszázadok óta megszállva tartó Török Birodalom ellen lázadtak fel a görögök. A törököket segítette Mohamed Ali egyiptomi pasa is. Ám az oroszok beavatkoztak a görögök oldalán. A franciák és angolok pedig szintén a görögöket segítették. A törökök vereséget szenvedtek, létrejöhetett az önálló Görögország (Drinápolyi béke 1829). A békekötésben a nyugati hatalmak meggátolták, hogy az oroszok pozíciókat nyerjenek a Balkánon.

Társadalmi ellentétek megoldási kísérletei

1.) Géprombolások: Mivel az ipari forradalom hatására egyre több gyárban gépekkel váltották ki az emberi munkaerőt, a munkások a gépek ellen fordultak. Eleinte Angliában, majd több Nyugat-európai országban megesett, hogy elbocsátástól félő dolgozók szándékosan tönkretették egy-egy gyár új gépeit! Angol területeken egy Ned Ludd nevű vezér mozgalmat is indított. (Luddizmus)

2.) Gyári törvények: Angliában 1824-re a brit munkásság elérte, hogy törvények védelmezzék jogaikat. Az 1830-as és 1840-es években sorra születtek a munkásokat is védő gyári törvények:

• Szakszervezetek alakulhattak (érdekvédelem a gyárosokkal szemben)
• Bányákban nem engedték a gyermek-, és női munkát
• Bevezették a napi 10 órás munkaidőt
• A chartizmus - mely harc volt a munkásoknak is járó szavazati jogért - elérte, hogy 1832-től majd 1867-től még inkább szavazhattak a munkások is.

3.) Utópikus szocializmus: Boldog és széles jogokkal felruházott társadalmat célzó irányzatok, melyek a valóságban megvalósíthatatlan és kivitelezhetetlen  megoldásokat kínáltak. Pl.: Morus Tamás, Saint-Simon.

4.) A tudományos szocializmus: Karl Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895) műveiben jelent meg először a szocializmus és kommunizmus fogalomrendszere. A kommunizmus lényegét az 1848-ban megjelent Kommunista Kiáltvány írta le. Lényege:

• A XIX. századi Európában osztályharc zajlik a tulajdonos burzsuázia és a nincstelen proletariátus között, mely harc - a fegyveres proletárforradalom révén - a munkásság győzelmével kell hogy végződjön, hiszen a proletárok hozzák létre a termelési javakat.
• Marx szerint proletárdiktatúrának kell megvalósulnia, a magántulajdon és az osztálykülönbségek megszüntetésével.
• Marx szerint a történelem valójában osztályharcok története, melynek során egyre magasabb szintű társadalmak születnek egészen a kommunizmus megvalósításáig, mely a legfejlettebb társadalmi rend megvalósulása.
• A kommunizmus megvalósítása kudarcot vallott. Oroszországban / Szovjetunióban Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev  1917 és 1990 közt kísérletet tettek a kommunista állam létrehozására, de valójában diktatúrákat teremtettek.

Az Európán kívüli világ

Nagy Britannia térnyerése: A Napóleoni háborúk után tengeri nagyhatalom lett, a földgolyón mindenhol rendelkezve a fontos kikötőkkel. Angliáé lett Fokföld és az indiai francia gyarmatok! Az ipari forradalom révén erős gazdasága maga alá gyűrte azon területeket is, ahol fejlett volt a kézműipar!

India gyarmatosítása: A napóleoni háborúk után Franciaország és Hollandia kiszorul Indiából. Ezt követően az angolok - kihasználva a helyi ellentéteket (hinduk-mohamedánok viszálya) sorra megszerezték az indiai tartományokat.

• Az angolok tönkretették a helyi kézműipart annak érdekében, hogy a lakosság a brit textilipari termékeket vásárolja inkább.
• Indiát gyapottermelő országgá változtatták => emiatt éhinség fenyegetett
• A terület nyersanyagtermelővé és felvevőpiaccá változott!
• Pozitívumok: sok helyen meghagyták a helyi vezetést (mely nekik dolgozott) és európai műveltségre tett szert + India egységes állammá változott a brit uralom végére.

Latin-Amerika felszabadulása:

• A Dél-Amerika az 1520-as évektől majd 300 éven keresztül spanyol és portugál gyarmatterület volt.
• A Dél-Amerikában élő népek az 1810-es évektől kezdtek harcot az elszakadásért. Ennek a felszabadítási mozgalomnak az élén a helyi születésű fehérek, vagyis a kreolok álltak.
• A függetlenségért folyó harc két fontos vezetője: Simón Bolivar és Joé de San Martin volt
• A harcok végére a spanyol és portugál gyarmatosítókat elűzték szinte mindenhonnan, és új, független államok jöttek létre. Pl.: Argentína (1816), Mexikó (1821), Brazília (1822)
• Az új államok iparilag gyengék, fejletlenek voltak. Történelmük sokáig katonai puccsokból és egymással vívott területszerző harcokból állt.

Afrika helyzete:

• A 16. században kevés területe lett gyarmat, az inkább csak a partvidékeken. (Angol, francia, spanyol, port)
• Később, a 18. században kezdődött meg az igazi gyarmatosítás, melyben két nemzet volt élenjáró: Anglia (Fokföld - Egyiptom vonalban hódítva) és Franciaország (Észak-Afrika megszerzője)
• Anglia részéről Egyiptom megszerzése volt a legnehezebb: Mohamed Alit kellett visszaszorítaniuk, aki el tudta szakítani a területet az oszmánoktól. Végül 1882-ben Egyiptom angol uralom alá került.

Az USA térnyerése:

• A független, önálló USA 1783-ban jött létre, a függetlenségi háborút követően
• A törzsterületen belüli terjeszkedés időszaka: 1783-1849 köztre tehető.
• Törzsterületen kívül: pénzügyi, diplomáciai eszközökkel. Monroe elv (1823): "Amerika az amerikaiaké."
• Az USA országhatárain belül az amerikaiak Napóleontól vásárolták meg Louisianát (1803), Spanyolországtól Floridát és Mexikótól a déli államok területeit.

Kína és Japán

• Kína hatalmas területeit sokáig nem tudták gyarmatosítani az európaiak. Pedig a kínai selyemre, teára és porcelánra nagy szüksége volt az európai országoknak. Sokáig arannyal fizettek érte.
• Végül az angolok indiai gyarmataikról ópiumot csempészetek Kínába, rászokatva az ázsiai ország lakosságát a kábítószerre. Beindult tehát a korábban Kínának adott arany visszaszerzése.
• Kína egy idő után betiltotta az ópiumot, mire válaszul az angolok kirobbantották az ópium háborúkat (1839-1860). Ezen harcokban Kína veszített, főleg azért, mert más országok is Angliát támogatták. Végül a századforduló idejére (1900) Kína szinte megszűnt önálló államként létezni: a nagyhatalmak (Anglia, USA, Francaiaország) övezetekre osztották és félgyarmatként kihasználták.

Az 1830-as évek Európája

 I. francai forradalom (1830):

• Napóleon bukása után (1815) a kivégzett 16. Lajos két testvére következett a trónon: 18. Lajos és X. Károly. Mindketten a Bourbon restaurációt - a királyi hatalom helyreállítását - próbálták elérni. 18. Lajos a forradalom által elért változásokat nem merte eltörölni.
• A következő francia uralkodó X. Károly (1824-1830) rendelkezései felháborodást szültek: kártalanította a királypárti emigránsokat, bővítette az egyház jogait (oktatás+sajtó ellenőrzése az egyházé lett) és mindezeket tetézve a választásokon győztes liberálisok félresöpörte, feloszlatta a parlamentet és Polignac herceget nevezte ki kormányfőnek.
• X. Károly intézkedései miatt 1830 nyarán forradalom kezdődött Párizsban. A király elmenekült
• A nép másik Bourbon királyt választott: Lajos Fülöpöt (az elüldözött uralkodó oldalági rokonát) Enyhítések: cenzúra eltörlése, kibővítette a választójog, fejlesztette a gazdaságot (hatalom: pénzarisztokráciáé lett) Ám idővel az ő uralmát is forradalom törölte el 1848-ban. (Utolsó Bourbon király)

II. Forradalmi hullám Európában:

• Felkelések: Brüsszeli felkelés (1830 augusztus), Itáliában felkelések az osztrák uralom ellen, Német területeken diákok és művészek lázongásai zajlottak. Híres forradalmi író: Giuseppe Mazzini elmenekülve Franciaországban alapította meg 1832-nem az Ifjú Itália Mozgalmat (Itália köztársasági egyesítése)
• Lengyel szabadságharc (1831). Lengyelország 1795 -től nem létezett. Felosztotta a három környező ország. Legnagyobb része Oroszországhoz került. Hatalmuk ellen a nemesek összefogtak, Jozef Bem és Henrik Dembinsky vezetésével. Ám a jobbágyokat nem nyerték meg. Nem volt jobbágyfelszabadítás. Így az Osztrolenkai csatában veszítettek.
• Művészetek: klasszicista építészet, romantika, realizmus az irodalomban.

11. A reformkor

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, kötelező, állami kárpótlású örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot.

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökíthették földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Diéta: Az országgyűlések másik elnevezése a diéta. A diéták 1526 és 1848 közt Pozsonyban zajlottak a Magyar Királyi Kamara épületében. (Ma könyvtár) Alsóháza a nemesi vármegyék által delegált követekből állt (megyénként két követtel, összesen 49 megyéből 98 követtel) Felsőháza főrendekből állt, akik származásuk jogán alkották a felsőházat. Ők voltak a grófi, bárói és hercegi családok nagykorú férfi tagjai. A törvényeket mindig az alsóház dolgozta ki, de a felsőháznak kellett jóváhagynia a királyi szentesítés előtt.

/Alsóház: 104 szavazatból állt. Ebből 98 szavazata volt a 49 megye követének + 4 szavazata Horvátországnak és a kiváltságos területeknek, illetve 1 szavazata a városoknak (72 követ) és egy szavazata az apátságoknak (34 követ). Jelen volt még az üléseken 222 szavazat nélküli személy (főrendek követei és az ítélőtábla tagjai.) Összesen 430 személy.

7.) Városok szavazati joga: Az alsóházban az ország szabad királyi városai is képviselhették magukat, ám szavazati jogukat erősen korlátozták. Összesen egyetlen szavazatot ért csupán akaratuk. A reformkorban Kossuthék célul tűzték ki, hogy ezen a helyzeten változtassanak, és a városokat is egy-egy szavazat illesse meg.

8.) Sajtószabadság: Mivel az újságokat jelentősen korlátozta a Habsburg főhatalom, és az úgynevezett cenzúra révén nem engedélyezte a rendszert kritizáló írások megjelenését, a reformkor nagyjai követelték a sajtó - azaz az újságok - szabadságát.

9.) Vármegye rendszer, vagy municipiális rendszer: A reform-kori Magyarországon a vármegyék nagy önállósággal bírtak. A királyi utasításokat megvitatták és olykor vissza is utasíthatták. Emellett saját vagyonnal, bevételekkel rendelkeztek. Élükön a király által kinevezett ispán és a megyei nemesek által választott alispán állt. Rajtuk kívül saját tisztviselőik voltak (írnokok, jogászok, szolgabírák). A megyegyűlésben az adott vármegye nagykorú férfi nemesei lehettek jelen. Minden megye két követet küldhetett a diétára. A követ utasításokon vitatták meg, hogy a két követ hogyan szavazzon majd Pozsonyban.

Magyarország a napóleoni időkben

II. József uralma okozta problémák:

• A magyar nemesek 1790 -re lázadásra készültek II. József ellen, magyarellenes törekvései (pl. vármegyerendszer felszámolása) miatt. A magyarok a porosz uralkodóval terveztek összefogni a Habsburgok ellen. Ekkor azonban váratlanul meghalt II. József.
• Ausztria a délvidéken háborút vívott a törökök ellen.

Az új uralkodó, II. Lipót (1790-1792)

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Másrészt megbékítette a magyar nemeseket.

• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást
• A magyarok szent koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között.

Nemesi mozgalmak szerveződése:

• Megindul a magyar nyelv gondozása. Testőrírók (Bessenyei György, Orzy Lőrinc) nyelvművelése
• Jozefinisták - az udvarral kompromisszumokra kész nemesség Magyarország modernizációját akarta
• Hazafias nemesség társadalmi összejöveteleken, díszmagyarban megjelenve ugyancsak nemzeti-társadalmi reformokat akart.
• A francia forradalom hatására megjelentek a magyar jakobinusok.

Jakobinus mozgalom:

• Elindítója, Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották.Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége.Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
• Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
• A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
• A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
• Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

Magyarországa  napóleoni háborúk idején:

• Engedelmes kitartás Ausztria mellett Napóleon elle: adók, újoncok megszavazása.
• Napóleon 1809-es kiáltványára nem reagálunk. Oka: épp jó a viszony az udvarral (betartja a sarkallatos törvényeinket) + konjunktúra van a háború miatt. Győrnél csatát is vállalunk Napóleonnal (1809)

Gazdaság és társadalom a 19. század elején

I.) Háborús fellendülés: A napóleoni háborúk időszakában 1799 és 1815 között gazdasági fellendülés jellemezte hazánkat. Ennek oka: a harcterekre küldött osztrák hadsereg ellátását, etetését a magyar birtokosok biztosították, amiért az udvar magas összegekben fizetett.

II.) A háborús fellendülést mutatta, hogy pompával megépített nemesi udvarházak létesültek

III.) Visszaesés, recesszió, devalváció: Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció.

IV.) Viszonyromlás az Udvar és a magyar nemesség közt: A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt.

V.) A nemesség helyzete: A körülbelül 600-700 ezres magyar nemesség vagyonilag nem volt egységes. Több csoportra oszlott:

1. Arisztokraták, nagybirtokosok: ők adták a minisztereket, főispánokat. Több tízezer holdas birtokaik voltak. (1 hold = 5755 m2) Szinte mindannyian udvarhűen viselkedtek és elleneztek mindenfajta változást. Aulikus nemesek is mondták őket. Ide tartozott például a Széchenyi-, Zichy-, Andrássy-, Dessewffy-, Festetics-, Eszterházy család. A konjunktúra (fellendülés) idején sokan közülük korszerűsítették birtokaikat (istállózás, vetésforgó, új fajták) és áttértek a jövedelmezőbb majorsági gazdálkodásra. Vagyis a jobbágytelkek helyett a majorságaikat bővítették (nincs adó + robotoltathatnak ezeken a földeken) Ide tartozott például Széchenyi és Batthyány Lajos is.
2. Köznemesek: Lényegesen kisebb birtokkal és vagyonnal rendelkeztek. Nem volt elég tőkéjük fejlesztésekre. Sokan elszegényedtek közülük. A vármegyei életben aktívan részt vettek. Jelen voltak a megyegyűléseken, és ők adták a megyegyűlések tisztviselőit is. Fokozatosan eladósodtak így a reformok iránt fogékonyak lettek. Ebből a körből került ki Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós is.
3. Bocskoros vagy hétszilvafás nemesek: Elszegényedett, pár holdas birtokokkal rendelkező és földnélküli nemesek tartoztak ide. Egy részük polgári pályát választott (orvos, ügyvéd lett). Nagy részüket a reformkorban rendszerese megvesztegette az udvar, hogy a reformok ellen szavazzanak.

VI. Jobbágyság és polgárság

• A jobbágyok közé tartozott a lakosság kb. 75% -a. Egy nagyon kis részük egész telken gazdálkodott (ami lehetett 22-62 hold is), de többségük töredék telken élt. Sok volt a földtelen, bérmunkából élő zsellér is.
• A városok lakóinak többsége polgár volt. Ide tartozott a lakosság 10-14% -a. Például: iparosok, kereskedők, tanárok, orvosok ... stb. Többségük városokban élt. A polgárságon belül fokozatosan növekedett az értelmiség aránya (30-40 ezret is elérte 1830-ra)

Széchenyi István eszmerendszere

Széchenyi István (1791-1860)

1. Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására.
2. Reformkor kezdete: Miután beutazta Nyugat-Európát és Angliát (1822) hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.
3. A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.
4. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).
5. Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte
6. Széchenyi gazdasági tevékenysége:

• Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
• Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
• Kereskedelmi Bank egyik alapítója
• Tisza szabályozása - 1840 -es években
• Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849
• Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

A liberális ellenzék

I. A kolerafelkelés: 1830 -ban kolera-járvány jelent meg Észak-Magyarországon, mely Ázsiából Oroszországon és Lengyelországon keresztül érkezett hazánkba. Mintegy negyedmillió magyar halt meg, és parasztfelkelés kezdődött. A lázadás oka: a kutakat a nemesi vármegye utasítására fertőtlenítették, amire a parasztok azt hitték, hogy a nemesek meg akarják mérgezni őket. A felkelést leverték, de az eset rávilágított. muszáj törődni a jobbágyság helyzetével, különben újabb lázadások várhatóak.

II. Kossuth Lajos felbukkanása:

• Kossuth Észak-magyarországi köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász. A Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni. A koleralázadás során ős csillapította le a zempléni parasztokat.
• Az első reformországgyűlésen (1832/36) már jelen volt, mégpedig felsőházi tagok követeként (szavazati és felszólalási jog nélkül). Megbízói kérésére Országgyűlési Tudósításokat írt, melyet százak olvastak, és a diéta vitáit mutatta be. Tájékoztatta az embereket például arról, hogy a diétán nagy vita zajlott az önkéntes örökváltságról, melyet végül csak a következő, 1839/40-es országgyűlés fogadott el. (A gazdag-parasztok és városok megválthatták magukat.)
• Az ellenzék vezérei ekkoriban: Kölcsey Ferenc (Himnusz: 1823) és Wesselényi Miklós voltak.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

III. Az Udvar támadása: Az Udvar 1835-re megelégelte Kossuth, Kölcsey és Wesselényi szerintük lázadó ténykedését és támadásba lendült:

• A megyékben sorra lefizették a bocskoros nemeseket, hogy azok ne támogassák a reform gondolatokat.
• Kölcsey 1835-ben képviselői megbízása lemondásárra kényszerült, mert megyéjében (Szatmár) a bocskoros nemesek konzervatív követutasítást szavaztak meg, mely ellentmondott reformer elveivel.
• Letartóztatták Wesselényit majd Kossuthot (1835-1837). Három évet kapnak, Kossuth le is üli, Wesselényi viszont felmentést kap súlyos szembetegsége miatt.

IV. Az ellenzék átmeneti győzelme:

• Mialatt Kossuthék börtönben voltak, összeült a második reform-országgyűlés 1839/40-ben. Az ellenzék vezére Deák Ferenc lett (Zala megyei jogász és birtokos), aki a képviselők élére állva addig nem szavaztatta meg a királynak az újoncokat, amíg az meg nem ígérte: szabadon engedi Kossuthot (és a politikai foglyokat). A király meghátrált, Kossuth 1840 júniusában szabadulhatott. (Szabadulása után nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".)
• A király elfogadta az önkéntes örökváltságot, ami azonban csak a parasztok 1% -án segített, a szabad gyáralapítási törvényt és a zsidók egyenjogúságát.
• Kossuthnak megengedte Metternich kancellár, hogy a Pesti Hírlap főszerkesztője és újságírója legyen. Úgy vélte: így jobban ellenőrizheti, mintha Kossuth titokban írna. Amellett titokban megegyezett Kossuth főnökével, Landerer Lajos kiadóval, hogy azonnal kirúgja Kossuthot, ha túl veszélyessé válik. A Pesti Hírlap révén Kossuth országosan híres lett, 3 éven át írta cikkeit (1841-1844). Ismertette az országgal a reform gondolatokat, főleg a kötelező örökváltság és közteherviselés fontosságát. Végül Metternich megelégelte és kirúgatta. De addigra a legnépszerűbb ellenzéki politikus lett (3 évvel később, 1847-re belőle is képviselő válhatott) Miután Kossuthot eltávolították a Pesti Hírlaptól, az Iparegyesület Hetilapjában kezdett írni.

Politikai irányzatok

I. A reformkorban 4 politikai irányzat alakult ki:

1. Újkonzervatívok (fontolva haladók, pl. Dessewffy Aurél): Csak óvatos és kis-léptékű reformokat támogató fiatal arisztokraták tartoztak ide. Csupán három dolgot támogattak: magyar nyelv ügye, hitelintézet felállítása, önkéntes örökváltság megszavazása.
2. Konzervatívok (pecsovicsok): Az arisztokrácia udvar-hű része és a maradi nemesség tartozott ide. Ők voltak Kossuthék legfőbb ellenfelei, mert minden reformot elleneztek. Kossuth pecsovics gúnynévvel illette őket.
3. Centralisták (Eötvös József, Szalay László, Treffort Ágoston): Francia mintájú, parlament-központú (és nem a vármegyékre építő) modern polgári államot akartak. Főleg értelmiségiek támogatták őket. Kis támogatottságú irányzatot alkottak.
4. Liberálisok (Kossuthék): Főleg a köznemesség tartozott ide és néhány arisztokrata (pl. Batthyány). Legfőbb vezetők: Kölcsey, Kossuth, Deák Ferenc, Klauzál Gábor.

II. A Kossuth - Széchenyi vita:

• 1841 és 1844 közt, amikor Kossuth a Pesti Hírlapnál dolgozott, lezajlott az első vita köztük, mégpedig nyilvánosan, különböző újságok cikkeiben. Kossuth a Hivatás című cikkében az arisztokráciát kritizálta, mire Széchenyi egy önálló röpiratban a "Kelet népében" válaszolt: a Kossuth vezette köznemesség csak a lázításhoz ért. Kossuth válasza: "Felelet" Megvédte rétegét.
• Széchenyi egy mérsékelt középpártot akart szervezni Deák és Batthyány bevonásával, de nem követték, így lassan elszigetelődött.
• A három fő különbség Kossuth és Széchenyi közt: 1. a szükséges reformok kiindulópontja mi legyen (társadalom vagy gazdaság), 2. mely réteg vezesse a reformokat (arisztokrácia vagy köznemesség), 3. Milyen legyen a viszony az Udvarral (meggyőző vagy ellenséges)

A nemzeti eszme Magyarországon

I. Régi és új nemzetfelfogás: A hagyományos, régi (középkori gyökerű) nemzetfelfogás szerint a magyar nemesség jelenti a magyar nemzetet. Az új, liberális nemesség értelmezése szerint viszont a nyelvi - etnikai - történelmi közösség. Az 1830 -as években megerősödő liberális magyar nemesség leginkább a magyar nyelv ügyében és hivatalossá tételében tartott össze

II. A magyar nyelv ügye: Az ellenzéki nemesség Magyarország hivatalos nyelvévé a magyar szerették volna tenni a latin helyett. Amikor pedig II. József 1784-ben a német nyelvet akarta rendeletileg előírni, a nyelvkérdés a Habsburgokkal való szembenállás egyik szimbóluma lett. A reformkor első két országgyűlése 1832 és 1840 közt még nem tudta elérni a magyar hivatalossá tételét, ez csak a harmadik reform-diétán sikerült, 1844-ben!

III. A nemzetiségek problémája: A reformkorra a Magyar Királyság lakosságának fele nem magyar ajkú volt, és számtalan nemzetiséget alkotott. (Pl.: románok, szerbek, horvátok, szlovákok) Kossuthék azt gondolták: ha reformjaikat végrehajtják és megvalósul a jogegyenlőség illetve a jobbágyfelszabadítás, akkor a nemzetiségek örömmel lesznek majd tagjai a "magyar politikai nemzetnek" és nem fognak küzdeni saját nemzetiségi elkülönülésükért. Sajnos tévedtek, a nemzetiségek önálló nyelvük, vallásuk, kultúrájuk és teljes elkülönülésük végrehajtását követelték, és szembe helyezkedtek Kossuthék törekvéseivel. A bécsi udvar pedig kihasználta ezt és fegyverként használta fel őket velünk szemben.

IV. A magyarosítás: Kossuthék az ország összes óvodájában, iskolájában és egyházában kötelezően a magyart szerették volna bevezetni, még a nemzetiségek lakta területeken is. Ez volt a magyarosítás programja. A nemzetiségek ellenálltak. Közben azért zajlott asszimiláció is, vagyis békés módon történő magyarrá válás, de ez kis léptékű volt és csak a nemesség illetve városi lakosság körében zajlott.

V. A nemzetiségi mozgalmak:A nemzetiségek a reformkorban (1830-1848) kezdték el komolyabban kutatni saját múltjukat és gondozni nyelvüket. Különböző pártokat, mozgalmakat egyesületeket hoztak létre annak érdekében, hogy a magyarokkal szemben érvényesítsék érdekeiket. Mozgalmaik élén többnyire egyházi értelmiségiek (egyházi vezetőik) álltak. A magyar reformnemesség és a nemzetiségek közt az 1840-es években már komoly ellentétek feszültek.

A virágzó reformkor

A reformkor gazdasági-kulturális jellemzői: A reformkorban, azaz 1830 és 1848 közt az ország jelentős fejlődésen ment keresztül, szinte minden értelemben. Ennek elemei a következők voltak:

1. Növekedett a népesség. Az 1800-as évek első felében 9,5 millióról 13,2 millióra nőt az ország lakossága. Megszaporodtak a városok és főleg Budapest óriási népességszám növekedésen ment keresztül. Míg 1812-ben még csak 62 ezren éltek Pest Budán, addig 1846-ra a alakosságszám elérte 148 ezret! Bár az 1838-as dunai árvíz nagy károkat okozott, utána tervszerű városfejlődés indult meg. 1849-re elkészült a Lánchíd, kikövezték az utakat, megcsinálták a közvilágítás.
2. Fejlődő mezőgazdaság: Nagyobb arányban kapásnövények termesztése (kukorica, burgonya, cukorrépa), istállózás, vetésforgó.
3. Fejlődő ipar: Törvények a szabad gyáralapításról, váltótörvény, zsidóság emancipációja. Védegylet terve. A Védegylet lényege az volt, hogy Kossuthék megpróbálták arra ösztönözni a lakosságot, hogy magyar termékeket vásároljanak. Aki csatlakozott az megfogadta: 6 éven át csak magyar termékeket vásárol. Cél: fellendüljön a hazai ipar. A kísérlet nem hozott gazdasági eredményt, de összefogta az ellenzéket.
4. Közlekedés: Úthálózat fejlődés, folyamszabályozás (Duna - Tisza szabályozása Széchenyi támogatásával), Az első hazai vasútvonal: Pest-Vác közt 1846-ban jön létre.
5. Művészetek: Klasszicizmus, romantika. Nagy reformkori alkotók: Kölcsey, Vörösmarty. A Himnuszt 1823-ban írta Kölcsey és 1844 -ben zenésítette meg Erkel Ferenc.
6. Oktatás: A reformkorban bővült a tanulószám, a pesti egyetemnek 1500 hallgatója lett. Megszületett a 2. és 3. Ratio Educationis. (Az első még 1777-ben Mária Terézia rendelete volt.) A 2. és 3. oktatási törvények előírták a tankötelezettséget 6 és 12 éves kor között 1806-ban és szabályozták a tanítók képzését is.

Az ellentétek kiéleződése

I. A hatalom második támadása magyar reformerek ellen: A bécsi Udvar 1845 -ben újra támadásba lendült. (Az első támadásuk Kossuthék letartóztatásakor volt, 1837-ben.) A második támadás során új alkancellárt neveztek ki Magyarország élére, mégpedig gr. Apponyi Györgyöt, Erdélyben pedig: Jósika Samut. Feladatuk lett a reformerek visszaszorítása. Közben bevezették az adminisztrátori rendszert is, vagyis a megyékbe hivatalnokokat küldtek, akik megvesztegetésekkel befolyásolták a közgyűléseket konzervatív irányba.

II. A galíciai felkelés és a jobbágykérdés: A Habsburg Birodalom egyik közeli tartományában, Galíciában a helyi nemesség lázadását (1846-ban) úgy verte le az udvar, hogy saját parasztjaikat fordította uraik ellen. Az eset felhívta Kossuthék figyelmét arra, hogy javítani kell a magyar jobbágyság helyzetén, különben itt is hasonló helyzet alakulhat ki. Kossuth megírta a "Teendők legfőbbikét". A reform nemesség számára fő cél lett a jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság.

III. Az ellenzék megszerveződése: 1846 és 1847 közt megszerveződött az egymással szemben álló két tábor. Előbb 1846-ban létrejött a Konzervatív Párt Dessewffy Emil és Somssich Pál vezetésével, majd létrejött az Ellenzéki Kör (1847-ben)! Az ellenzék (liberális reformerek) kiadták az Ellenzéki Nyilatkozatot. Alkotók: Kossuth, Deák, Eötvös József, Szemere Bertalan. Ebben leírták céljaikat. Közben létrejött a radikálisok szervezete is, akik főként pesti értemiségiek voltak (művészek, tanárok, diákok), pl.: Petőfi, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi Dániel. A pesti Pilvax kávéházban tartották üléseiket, ahol forradalmat terveztek és nemzeti függetlenséget.

IV. Az utolsó rendi országgyűlés: 1847- novemberében ültt össze az országgyűlés. Kossuth és Széchenyi is követ lett, mindketten az alsóházban. A diéta fele udvar-hű volt (konzervatív) fele Kossuthékat követte. A gyűlés egészen a párizsi forradalom híréig kevés eredményt hozott de megfogalmazta a reformkor 8 legfőbb követelését:

Közteherviselés bevezetése, a jobbágyfelszabadítás, az önálló, magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormány megteremtése, az Erdéllyel való unió, a királyi városok egyenlő szavazati joga, a sajtószabadság, és a feudális kötöttségek – mint az ősiség, a 9-ed, 10-ed és robot – végleges eltörlése

12. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

A reformkor 7 fő követelése: 1)Közteherviselés, 2)Jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság, 3)Unió Erdéllyel, 4)Sajtószabadság, 5)Királyi városoknak szavazati jog, 6)Felelős kormány, 7)Feudális kötöttségek eltörlése (ősiség)

A népek tavasza

I. Az 1848-as forradalmi hullám: 
1848 soán Európa nagy részén egy forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

1.) A forradalmi hullám okai:

• Szociális válságok, rossz termés, éhezés
• Az ipari forradalom keltette feszültségek
• Az új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus megjelenése, mely mozgalmak sorát indította el.

2.) A legfőbb forradalmi megmozdulások:

• Itáliai forradalmak, pl.: 1848 január, Palermo
• Angliában: chartista mozgalom
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.

 II. Louis Bonaparte Franciaországa: Franciaországban 1848 decemberében a köztársasági elnökválasztást Napóleon unokaöccse Louis Bonaparte nyerte. Ali 4 évvel később, 1852 decemberében államcsínnyel és ügyeskedő politikával visszaállíttatta a császárság rendszerét és III. Napóleon néven császárrá koronáztatta saját magát. Franciaország megerősítésén dolgozott, nem támogatta az 1848/49-es forradalmakat.

III. Itáliai és németországi változások:

1. Itáliában a nemzeti és liberális erők összefogtak. Vezetőjük Giuseppe Mazzini az ifjú Olaszország mozgalom megalapítója volt. Az első nagy itáliai forradalom 1848 márciusában, Milánóban robbant ki, ahonnan kiűzték az osztrák helyőrség katonáit. A felkelők mellé állt a szomszédos Szárd Királyság is, így háborúvá fajult a válság. Az osztrák hadsereg azonban Josef Radetzky marsall vezetésével legyőzte a szárd erőket és Custozzónál 1848 július 23-án fontos diadalt aratott.
2. Német területen 1848 márciusában zajlottak megmozdulások. A polgárság a cenzúra eltörlését és egy egységes Németország megteremtését követelte. Több német fejedelemségben alakult liberális kormányzat, ám ezek hamar megbuktak és a régi konzervatív erők sorra visszavették a hatalmat (1848 ősze). 1849-re Poroszországban IV. Frigyes Vilmos (1840-1861) teljesen visszaszorította a mozgalmakat és elhatározta: Poroszország fogja egyesíteni a német államokat. Nem alkotmányos módon.

Ausztria válaszúton

I. A bécsi forradalmak: Bécsben 1848 folyamán három forradalom is zajlott. Az első 1848 március 13 -án tört ki a polgári szabadságjogokért (sajtószabadság, gyülekezési jog stb). Metternich lemondott és elmenekült (március 18-án Londonba). Az új kormány (Franz Kolowrat min.elnök) látszólag meghátrált, de valójában nem tett semmit, és az életkörülmények sem javultak. Így kitört a második bécsi forradalom is 1848 május 15-én. Okai: diákság korlátozása, általános választójog követelése, munkahely teremtés követelése. A király elmenekült (Innsbruckba). Birodalmi gyűlést hívtak össze, melyen jobbágyfelszabadítást hirdetett a király, amivel megnyerte magának a parasztságot. A jobbágyok cserben hagyták a forradalmat így helyreállt a régi rendszer. A harmadik forradalom: 1848 október 6-án kezdődött, oka: közmunka korlátozása + magyar események.

II. Prágai felkelés, szláv kongresszus: Cseh liberálisok (Frantisek Palacky) a birodalom fennmaradását akarták de föderatív jelleggel. (Előnyös volt számukra az Osztrák Birodalom) A cseh kormányzó Leo Thun szláv kongresszust hívott össze (1848 július). Döntés: maradjon fenn az Osztrák Császárság, de legyen decentralizált és föderatív. Az osztrák hadsereg új főparancsnoka Alfred Windischgratz herceg közben feloszlatta a kongresszust és csapataival megszállta Prágát.

A törvényes forradalom

I. Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

• Kötelező úrbéri örökváltság
• Közteherviselés
• Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

II. Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel a Pilvax kávéházban tanácskoztak. Ott már jelentős tömeg gyűlt össze. Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot. Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos. A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

III. Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány március 23-án alakult meg. Képviseltette benne magát minden irányzat, például helyet kaptak benne a centralisták Eötvös József révén, az újkonzervatívok Esterházy Pál miatt és persze a liberálisok Kossuth és Klauzál Gábor révén.(9 fő)

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

IV. Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

1. Magyarországot ezentúl saját kormány irányította, mely az országgyűlésnek felelt, nem a királynak
2. A jobbágyokat felszabadították, mégpedig állami kárpótlással és kötelezően. 600 ezer parasztcsalád (2 millió ember) lett telke tulajdonosává.
3. Bevezették a közteherviselést, a nemesek adózását
4. Az országgyűlés ezután népképviseleti lett. Vagyis választójogot kapott (bár vagyoni cenzussal) mindenki. Nemes és nemtelen egyaránt! A korábbi 1,6% helyett, már 8% szavazhatott.
5. Erdélyt visszakaptuk
6. Hazánk alkotmányos monarchia lett.
7. Megvalósult a sajtószabadság.
8. A pénzügyi, katonai és nemzetiségi kérdések  tisztázatlanok maradtak: nem volt önálló magyar pénzügy illetve hadsereg, és a nemzetiségeknek nam adtunk különleges jogokat!

V. Miért volt törvényes a forradalom? Mert a császár elfogadta az átalakulás javaslatait, aláírta azokat és szentesítette a reform-törvényeket is. Később, amikor Bécs úgy érezte úrrá lett az európai forradalmakon és elmúlt a közvetlen veszély, megszakította az együttműködést Kossuthékkal és elzárkózott a további reformkérdések megoldásától. A szabadságharc EZÉRT tört ki, alkotmányunk és törvényeink védelmében TÖRVÉNYESEN!

A békés út kudarca

I. A jobbágyfelszabadítás: A magyar diéta gyorsított eljárással azonnal megalkotta a jobbágyfelszabadítás törvényét, nehogy az udvar felhasználja a magyar parasztokat Kossuthék ellen. A jobbágyok a törvénynek köszönhetően jobbágytelkeik tulajdonosai lettek. A magyar állam vállalta a birtokosok fokozatos kártalanítását. (állami kárpótlás)

II. Végső szembenállás Béccsel:

1.) 1848 nyarán Kossuth  és Batthyány többször ment az udvarba egyeztetni a pénzügyi és katonai kérdésekről. Önálló pénzügyeket és saját hadsereget akartak. Ám a király - látva, hogy az európai forradalmi hullám lenyugodott - már nem akart együttműködni, sőt Bécs eldöntötte: katonailag fogja letörni a reform mozgalmat és a magyar kormányt. De időre volt szükségük az osztrák hadsereg mozgósítására így az első csapást a magyarokkal vitában álló nemzetiségekre bízták.

2.) Előkészületek a háborúra: Kossuth azonnal átlátta mire készül Bécs, így megtette az előkészületeket a háborúra. Egyrészt utasítást adott 10 honvéd-zászlólalj felállítására, másrészt népképviseleti választásokat írt ki, hogy egy új magyar parlamenttől kérjen pénzügyi segítséget! A választások után az első NEM rendi, hanem népképviseleti diéta ült össze július 5-én. Kossuth 200 ezer újoncot és 42 millió Ft hadi-hitelt kért a képviselőktől. Ezt követően magyar bankjegy forgalmazást rendelt el (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank), majd toborzóútra ment az Alföldre.

III. A nemzetiségek szembenállása:

1.)  A nemzetiségek támogatták a reformkor 7 követelését és a forradalmat. Ám később mikor megtudták, hogy Kossuth nem akar kollektív jogokat, például önkormányzatiságot adni számukra, szembefordultak a magyarokkal.

2.) A nemzetiségek gyűléseken mondták ki szembeszállásukat, majd Bécs támogatásába kezdtek.

• A szerbek karlócai gyűlésük után saját vajdaságot alakítottak, majd 1848 júniusában fegyverrel támadtak Péterváradra és több délvidéki magyar városra.
• A románok Balázsfán érvénytelenítették az uniót, Nemzeti Komitét alakítottak majd megindultak a székelyek ellen. 1848 októberétől a szabadságharc végéig támogatták az osztrákokat. 
• Horvátország élére 1848 márciusában a magyarellenes Josip Jellacsics került, aki Horvátország magyaroktól való elszakadását követelte és Magyarország megtámadására készült.

A semmiből teremtett hadsereg helytállása

I. A hadiállapot beállása: Mikor az udvar 1848 augusztus 31-én visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét, majd szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, hadiállapotba kerültünk Ausztriával. Kossuthék válaszul hatálytalanították Lamberg kinevezését, és a parasztságot harcra hívták. Viszonzásul eltörölték a parasztok szőlődézsmáját. Ezt követően október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth)

II. A pákozdi csata: A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük. A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

III. A schwechati vereség: Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848 október 30-án győzelmet aratott.

IV. Az osztrák támadás:

1. Ferenc József trónra lépése: A Habsburg család félreállította Ferdinándot és helyette 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár.
2. A támadás irányai: Osztrákok főserege Windisgratz vezetésével a Duna mentén tört Pestre, a második erő északról Schlick tábornok vezetésével Kassa felé. Erdélyben Anton Puchner indult meg.
3. Pest eleste: A túlerőben lévő osztrákok visszaszorították Görgeyt, aki vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy bármi áron állítsa meg Pest előtt az osztrákokat. Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet. A diéta és az OHB Debrecenbe menekült és egy új haditerv született. Ennek részei: békeküldöttség Windischratzhez, majd ha ez eredménytelen, akkor Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése. A békeküldöttség Batthyány és Deák vezetésével kudarcot vallott, Windischgratz nem volt hajlandó kompromisszumokra, így minden csapatot a Felső-Tiszához rendeltek.
4. A Felvidéki hadjárat: Görgey serege 1849 januárjában Vácon és a Felvidéken keresztül vonult a Hernád völgyéhez, Kassa alá. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna (ahol a diéta volt). A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói hágon és egyesülni tudott Kassán Klapka György csapataival.
5. A kápolnai vereség: A Felső-Tiszánál összevont sereg élére Kossuth Henrik Dembinszkyt nevezte ki, mert megingott bizalma Görgeyben. A bizalomvesztés oka: Görgei váci kiáltványa volt. Ezt Kossuth úgy értelmezte, hogy serege függetlenedni akar tőle. A Dembinszky vezette sereg azonban Kápolnánál vereséget szenvedett az osztrákoktól, 1849 február 27-én. Windischgatz teljes győzelmet jelentett az Udvarnak, ki Bécs kiadta az Olmützi alkotmányt, mely felszámolta a vármegyerendszert és egy 5 tartományú, központosított birodalmat hozott létre.
6. Tiszti-lázadás: A kápolnai csata után a tisztikar felmondta az engedelmességet Dembinszkynek és Kossuth a helyszínre sietve Görgeit sejtette a lázadás mögött. Szemere tisztázta a helyzetet így Kossuth újra Görgeit nevezte ki főparancsnoknak.

V. Erdélyi harcok: Erdélyben a magyarokkal szemben ellenséges románság a balázsfai gyűlés után (1848 május 15-17.) összefogott Anton Puchner tábornok osztrák csapataival és megtámadta az erdélyi magyar csapatokat. November közepén kezükre került Kolozsvár is. Félő lett, hogy Erdély megszerzése után kitörnek majd az Alföldre is, hátba támadva a magyarországi erőket. Ám a székelyek összefogtak, felkelést hirdettek és meggátolták ezt. A székelyeket leverték ugyan, de 1848 decemberében Jozef Bem került az erdélyi magyar csapatok élére, aki a csucsai szorosból ellentámadást indított. 1848 karácsonyára visszavette Kolozsvárt, majd 1849 február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott, sőt 1849 március 11-re visszavette Szebent is. 1849 júniusára gyakorlatilag kiűzte a császáriakat Erdélyből.

A tavaszi hadjárat - az ország felszabadítása

I. A tavaszi hadjárat csatái: 1849 márciusában az egri haditanácson született meg a terv: nagyarányú ellentámadást indítanak a magyarok a Tiszától, és ennek során bekerítik Windischgatz erőit is. Az offenzíva 1849 április 2 és május 21 közt zajlott és sorozatos győzelmeket hozott. A hadjáratot Görgey vezette, de részt vett benne: Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is. A magyar sereg Gödöllőnél, majd Komáromnál sem tudta bekeríteni az osztrákokat, ám a nagysallói diadal után (április 19.) lehetővé vált a bekerített Buda visszavétele.

II. A függetlenség kimondása: A sorozatos győzelmek után Kossuth két dologtól kezdett tartani: egyrészt attól, hogy a képviselők egy része (békepárt) egyezkedni kezd Béccsel, és esetleg békét köt a háta mögött, másrészt attól, hogy a szabadságharc elszigetelődik és nem lesz ország mely támogatná a magyarok harcát. Mindkettő megoldást kínált a Habsburg-ház trónfosztásának és a függetlenségnek a kimondása. Erre 1849 április 14-én került sor a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi nyilatkozat is, április 19-én!

Az új berendezkedés: Kossuthot kormányzóvá választották és új kormány alakult:

• Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter
• Görgey Artúr hadügyminiszter
• Batthyány Kázmér külügyminiszter (távoli rokona Batthyány Lajosnak)
• Duschek Ferenc pénzügyminiszter
• Vukovics Sebő igazságügyminiszter
• Horváth Mihály közoktatási miniszter
• Csány László közlekedési miniszter

III. Buda felszabadítása: A függetlenség kimondása után Buda visszavétele sürgős lesz, hisz milyen független állam az, melynek fővárosa idegen kézen van. Ám a visszavétel elhúzódott, három hétig is eltartott és csak 1849 május 21-re sikerült!

A vereség

I. Ferenc József segítséget kér az oroszoktól:1849 májusára Ausztria vereséget szenvedett a magyar szabadságharctól, egyetlen esélye a győzelemre az lett, ha szövetségesétől, Oroszországtól kér segítséget! Így Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére!

II. Az orosz-osztrák támadás: 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból. Az oroszok főereje Ivan Paszkevics hercig vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett, az osztrákok pedig Julius von Haynau táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé. Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva. A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

III. Kísérletek a megbékélésre: A magyar vezetés 1849 nyarán megpróbált megegyezni a nemzetiségekkel, hogy legalább velük ne kelljen harcolnia.

1.) Először a szerbekkel tárgyaltak, de a szerbek nem elégedtek meg a nyelvhasználati jogokkal, területi autonómiát akartak. Így a tárgyalások velük nem vezettek eredményre.

2.) Másodszor a románokkal tárgyaltak a magyarok: előbb Ian Dragos tárgyalt Buteanuval, de közben Arudbányán kiújultak a román-magyar harcok és meghalt Dragos. Később Nicolae Balsescunak sikerült kiegyezni a magyarokkal július 14-én. Ennek figyelembe vételével született meg 1849 július 28-án (túl későn) a nemzetiségi határozat! Széleskörű nyelvhasználat, de hangsúlyozza: magyar az államnyelv és senki nem kaphat területi autonómiát!

IV. Viták a haditervről: Görgey és Dembinsky is kidolgozott egy haditervet a orosz-osztrák támadás megállítására. Kossuth előbb Görgey haditervét fogadta el, mely Komáromnál tervezte összevonni a magyar seregeket. Ennek a tervnek nagy előnye volt, hogy a komáromi vár magyar kézen volt és a környező lakosság is mellettünk állt. Később azonban Perczel mór és Dembinszky közbenjárására végül Kossuth mégis a másik terv mellett döntött. Ez Szeged alatt tervezte összevonni a magyar erőket. Itt azonban nem volt magyar kézen egyetlen jelentős vár sem, és a környező lakosság is magyarellenes volt.

V. Az utolsó csaták és a világosi fegyverletétel: Görgey elfogadta Kossuth döntését, és miután a komáromi csatákban nem tudott áttörni Pozsony felé, 1849 júliusában megindult a Felvidéken keresztül - vagyis nagy kerülővel - a szegedi összevonás helyszínére. A kerülő út révén lekötötte az oroszokat. Előbb Vácnál tört át az oroszokon, majd Tokajnál átkelt a Tiszán és Debrecennél nagy bravúrral védte ki az oroszok támadását. Közben a legújabb haditerv Szeged helyett Aradot jelölte meg összevonási pontként, a kormány is ide költözött (aug.2) Görgey pedig augusztus 9-re ért a városba.

Közben Erdélyben is nagy vereségeket szenvedtek Bem erői: előbb július 31-én a segesvári csatában (itt esett el Petőfi is), majd augusztus 6-án a nagycsűri ütközetben.

Haynau július 13-án foglalta el Pestet, majd a Duna-Tisza közén át vonult Szegedhez, ahol a szőregi csatában augusztus 5-én legyőzte Dembinszkyt. Ezután Dembinszky nem Aradra vonult seregével, hanem még délebre Temesvárhoz, ahol egyesült Bem seregével és átadta neki a főparancsnokságot. A szabadságharc utolsó csatája Temesvárnál Haynau nyerte augusztus 9-én! Kossuth a csata után lemondott (aug.11), a hatalmat Görgeyre ruházta és elmenekült az országból. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt tette le a fegyvert.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

• Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
• A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
• A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

VI. A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

Összefoglalás

I. Az 1848-as forradalmi hullám Európában okai:

• Szociális válságok, rossz termés, éhezés
• Az ipari forradalom keltette feszültségek
• Az új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus megjelenése, mely mozgalmak sorát indította el.

A legkiemelkedőbb forradalom Párizsban zajlott. Lajos Fülöp király elmenekült, az új vezetés bevezette az általános választójogot és nemzeti műhelyekben próbált munkát adni az embereknek. Idővel azonban ezeket mégis bezárták, így fellázadt a munkásság. A hatalmat Louis Bonaparte ragadta magához. Napóleon unokaöccse.

II. Itáliai és német változások: Észak-Itáliában a független Szárd Királyság támogatta a Habsburg fennhatóság alatt álló szomszédos itáliai területek forradalmait. Végül azonban Josef Radetzky marsall 1848 július 23-án Custozzónál legyőzte a szárd erőket, amivel úrrá lett a helyzeten. Figyelmét a magyarokra fordíthatta.

Német területeken mindenhol zajlottak liberális forradalmak, és sok helyen a hatalmat is átvették. Ám 1848 őszére mindenhol meg is buktak. Poroszország fellépett a mozgalmak ellen.

III. Forradalmak Bécsben: Bécsben 1848 folyamán három forradalom zajlott.

• Első bécsi forradalom: 1848 március 13 - polgári szabadságjogokért
• Második bécsi forradalom: 1848 május 15 - általános választójogért, jobbágyfelszabadításért
• Harmadik bécsi forradalom: 1848 október 6 - munkahely teremtésért és a magyarok miatt

A magyar forradalom és szabadságharc vázlatpontjai:

I. Az alsó, majd felsőház meghátrálása:

II. A pesti forradalom:

III. A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények:

IV. Előkészületek a harcra és a nemzetiségek ügye:

V. Jellacsics támadása:

VI. Az osztrák támadás (1848 december - 1849 február):

VII. A tavaszi hadjárat (1849 április 2 - május 21):

VIII. A vereség:

IX. A bukás okai:

13. Hatalmi átrendeződés

I. A realizmus kora: Az 1848-as forradalmi hullám (népek tavasza) minden felkelését leverték ugyan Európa-szerte, ám mégis átalakult a világ. Ennek három eleme a következő: 1. Európában mindenhol felszámolták a jobbágyságot (Oroszország kivételével) 2. Az ipari forradalom mindenhol megjelent 3.Reálpolitikusok vették kezükbe az irányítást (ez volt a realizmus kora)

II. Louis Bonaparte császársága (1852-1870) A nagy Napóleon öccsének fiaként nyerte meg az emberek támogatását és került kormányra 1848 decemberében. Először egyszerű parlamenti választásokkal került hatalomra, később viszont államcsínnyel hosszabbíttatta meg uralmát. Az austerlitzi csata évfordulóján, 1851 december 2-án a hadsereget arra utasította, hogy szállja meg Párizst, majd feloszlatta a nemzetgyűlést. Egy évvel később, 1852 december 1-én császárrá nyilváníttatta magát! A III. Napóleon nevet vette fel és népszavazással is megerősítette uralmát! (II. Napóleon a nagy hódító fia volt, aki 21 évesen, 1832-ben meghalt.)

III. Napóleon uralmának jellemzői:

1. Diktatúrát vezetett be Franciaországban
2. Uralmának első 14 évében (1865-ig) felvirágzott a francai gazdaság
3. Biztosítva volt a szabad kereskedelem
4. Út, vasútépítések, városfejlesztések zajlottak, sőt nyugdíjpénztárak alakultak

IV. A francia külpolitika irányvonalai:

1. Franciaország részt vett a krími háborúban (1853-1856)
2. III. Napóleon Piemont oldalán részt vett az Ausztria elleni 1859-es háborúban
3. Franciaország építtette meg a szuezi csatornát (160 km hosszú) 1869-ben ám közben konfliktusba került Angliával. Háború közeli lett a helyzet de végül békésen rendeződött.
4. Franciaország beavatkozott a mexikói polgárháborúba is 40 ezer katonával saját jelöltet támogatva (Ferenc József öcsét) sikertelenül. Csapatai vereséget szenvednek.
5. Gyarmati terjeszkedés: Algériában és Indokínában. (Algéria 1830 óra francia gyarmat)
6. A poroszokkal 1870-ben kezdődő háborúban Franciaország vereséget szenved, ezzel megbukik III. Napóleon is.

V. A krími háború (1853-1856): Oroszország 1850-re szemet vetett a gyengülő Török Birodalom egyes területeire, így Moldovára, Havasalföldre, a tengerszorosokra és a Kaukázusra. Ezért I. Miklós cár (1825-1855) egy követeléssel fordult szultánhoz, Abdul Medzsidhez. Ebben arra hivatkozva, hogy a cár feladata a görög-keletiek védelme, protektori jogokat követelt ezen területek felett. Törökország elutasította ezt, így háború tört ki, melybe Anglia és Franciaország is beavatkozott a szultán oldalán.

A hadműveletek: A Krím félszigeten angol-franca erők szálltak partra és 4 éves harcban legyőzték az oroszokat, akik a Kaukázusban is vereséget szenvedtek. Közben meghalt a cár (tüdőgyulladásban) és fia II. Sándor (1855-1881) már békekötésre kényszerült.Az 1856-os párizsi béke értelmében az oroszoknak ki kellett vonulniuk Moldvából és Havasalföldről. A két fejedelemség autonómiét kapott (1859), majd létrejöhetett Románia belőlük (1862).

VI. Oroszország reformjai: II. Sándor cár a krími vereséget követően elhatározta: modernizálni fogja országát, hogy az nagyhatalom tudjon maradni.

1. Jobbágyfelszabadítást hirdetett 1861-ben, ám a megváltás 20% -át a jobbágyoknak kellett fizetnie. Így végül sem a jobbágyok sem a földesurak nem voltak megelégedve a törvénnyel.
2. Megreformálta a közigazgatást (járások bevezetése)
3. Átalakította az oktatást, szélesebb rétegeknek lehetővé téve az iskoláztatást
4. Állami Bankot alapított a hitelezések biztosítására.
5. Sikeresen leverte az 1863-a lengyel felkelést. Lengyelország 1795-ben került felosztásra, amikor megszűnt önálló államként létezni és legnagyobbrészt orosz fennhatóság alá került. Később 1830-ban, és 1863-banis azonban fellázadtak a lengyelek az orosz uralom ellen. Az 1863-as felkelés azért bukott el, mert a lengyel parasztság nem támogatta és mert a külföld sem támogatta a felkelőket. A felkelés leverése után erősödött az orosz elnyomás.
6. A reformok összességében csekély sikert értek el. Az orosz értelmiség elzárkózott az európai nyitástól. A cárt végül több merénylet után végül megölték. Fia, III. Sándor már nem folytatta a reformokat.

Olaszország születése

I. Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

• észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
• észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
• délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
• középen a Pápai Állam feküdt

II. Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

III. A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

IV. Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

V. Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

VI. Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

A német egység létrejötte

I. A német gazdaság:

• A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
• Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
• A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
• A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

II. A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

• Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
• Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.

• Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)
• Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)
• Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

III. A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

IV. A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

• A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.
• Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.
• Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

V. A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

Amerikai polgárháború (1861-1865)

I. Az USA kialakulása és terjeszkedése: Az USA független államként 1783-ban jött létre, miután az Anglia által gyarmati sorban tartott amerikai gyarmatállamok összefogtak és a függetlenségi háborúban (1775-1783) legyőzték az angolokat. Az USA saját fővárost (Washington) és saját alkotmányt hozott létre (1787). 

Később, 1783 és 1849 közt az USA az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig terjeszkedett és sorra alakultak ki államai. Texas és Kalifornia például Mexikótól került az amerikaiakhoz (1845-1852) Oregont Anglia engedte át.

Az 1800 -as években gyors fejlődés zajlott: vasútépítések, iparvárosok jelentek meg a keleti parton! Az USA fejlett országgá változott, ám közben északi és déli államai közt ellentétek alakultak ki.

II. Észak és Dél különbségei:

        Északi államok:                                       Déli államok:

• Fejlett iparvárosok gyárak                        Vidékies életforma, ültetvények
• Rendszeres bevándorlás Európából         Kevés bevándorló
• Önellátó gazdaság                                   Külföldre utaltság
• Jogi egyenlőség                                         Rabszolgaság

III. Ellentétek kialakulása: Három területen alakult ki viszály észak és dél között: 

1. Az északi államok szabályzott vámpolitikát akartak bevezetni, mely korlátozta volna a külföld és Amerika közti kereskedelmet és pártolta volna, hogy észak és dél egymással üzleteljen. Ellenben a déliek szabad kereskedelmet akartak, mert továbbra is fő partnerükkel, Angliával akartak üzletelni (gyapotkereskedelem).
2. Második vita: rabszolgaság kérdése. Az északi államokban élők ellenezték a rabszolgaság intézményét, annak dacára, hogy az 1800-as években az amerikaiak jelentős harcokban pusztították az indián törzseket. A legutolsó nagy indián vezető Geronimo volt, aki az 1870-es években vívott háborút az apacsok élén az amerikaiakkal. (1886-ban fogták el.)
3. Harmadik vita: új államok kérdése. Az újonnan kialakuló államok milyen berendezkedést kövessenek? Erre megoldást kínált a Missouri Kompromisszum (1820). Lényege: a 36. fok 30 perc szélességi körtől északra tiltották, ettől délre engedélyezték a rabszolgaságot + az unióba azonos számban vettek fel rabszolgatartó és szabad államokat.

IV. Az abolicionista mozgalom: A rabszolgasorban tartott feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom északon. A mozgalom aktivistái gyűléseken vettek részt és gyakran próbálták segíteni a rabszolgák északra szökését.

V. A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Kijelentését a déliek félreértették: azt hitték el akarja törölni mindenhol a rabszolgaságot. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt.

VI. A polgárháború eseményei:

A háború első szakasza: 1861-1863. Az első csatákat a déliek nyerték, mert katonáik tapasztaltabbak voltak. A feketék féken-tartása miatt minden déli értett a fegyverforgatáshoz! Három csatában győztek:

• Első Bull-Runi csata (1861 július 21) - Washington közelében
• Hétnapos csata (1862 június 2) - Richmond közelében
• Második Bull-Runi csata (1862 szeptember 4.)

A háború második szakasza: 1863-1865. Éreztetni kezdte hatását az északiak létszámbeli és ipari fölénye. Közben Lincoln kiadta a "Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre. Másik törvénye: a rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.) Az 1863 nyarán két nagy csatában is döntő győzelmet arattak a jenkik: Vicksburgnál és Gettysburgnál! Később pedig Ulysses Grant Washington környékén, William Sherman pedig középen kettévágva és Atlantán keresztül törve győzte le a délieket. Legendás déli tábornok: Robert Lee. Fegyverletétel: 1865 április 15.

Északi győzelem okai:

1. Az északiaknak több katonájuk volt
2. Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár)
3. Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával

VI. A polgárháború után:

• Az északiak 10 évre megszállták délt és felszabadították a rabszolgákat. A feketék szabadokká válva bűnözőkké váltak. Ellenük alakult a déliek által fenntartott Ku-Klux-Klan (titkos szekta a négerek megfélemlítésére)
• Egy déli származású merénylő megölte Lincolnt (fegyverletétel után 6 nappal)
• Amerika egységes állammá válva megindult a fejlődés útján, és a századfordulóra világhatalommá vált!

A Brit Birodalom és Kína

Gyarmatosító hatalmak: Az 1850-es évektől az első világháborúig Európa országainak egy része fokozott gyarmatosításba kezdett. Ekkoriban zajlott Afrika és India gyarmatosítása is.

• Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).
• Terjeszkedő gyarmatosító hatalmak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium.
• Új gyarmatosítók: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

Nagy-Britannia gazdasága: Az ipari forradalom Angliából indult ki, és az 1850-es évekig a leggyorsabb fejlődést is Anglia produkálta. Később Németország és az USA leelőzték Nagy Britanniát. Míg 1840-ben még a világ-kereskedelm 45% -át birtokolta Anglia, addig 1870-re ez a szám 32% -ra csökkent. (Vele szemben az USA esetében 11% -ról 23% -ta rörtént a növekedés.)

Brit választójogi reform: Anglia az 1800-as évek elején azzal küzdött, hogy munkássága választójogot követelt magának (chartista mozgalom). Később, 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is. Közben politikai váltógazdaság: konzervatívok (toryk) és liberálisok (whigek) váltották egymást a kormányon. Komoly problémát jelentett az ír kérdés is: Írország mint legközelebbi gyarmat elszakadást akart. (Közben éhínség az ír szigeten, és nagyarányú kivándorlás az USA -ba.)

A Brit gyarmatbirodalom: Az angolok gyarmatbirodalma a századfordulóra 30 millió km2 lett! Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat. Problémák Indiában: éhínségek, szipojfelkelés (1857), mely az angolokat szolgáló helyi katonák lázadása volt.

Kína helyzete: Kína az 1800-as évek elején még elzárkózott a világ elől. Később, 1860-ra az Anglia által provokált ópiumháborúk után viszont az európai nagyhatalmak megkezdték gazdasági kihasználását. Kínát befolyási övezetekre osztotta Anglia, Franciaország, az USA, Németország és Japán. A kínaiak felkelésekkel válaszoltak, ilyen volt a Tajping-felkelés 1850 és 1864 között.

A Kínával szomszédos Japán szigetek sikeresen tudtak bezárkózni az európaiak elől. Később viszont 1854-re az USA flottája rákényszerítette kikötői megnyitására. Japán a császár nyomására modernizálódni kezdett, a szamurájokból vállalkozók lettek, a feudális nagyurakat visszaszorították. Így Japán elkerülte a gyarmati sort, sőt önálló nagyhatalommá vált.

14. A kiegyezéshez vezető út

Megtorlás és ellenállás

I. A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly.Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.

II. Bach-korszak (1850-1859): Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma idején Ausztria önkényes módon, diktatórikusan igazgatta Magyarországot. Parlament nélkül, rendeletekkel kormányoztak. Ezt az időszakot, mely a Bach-korszakkal vette kezdetét neoabszolutizmusnak nevezzük. A Bach-korszak jellemzői:

• Ausztria megszüntette az ezer éves magyar vármegyerendszert, helyette 5 körzetet hozott létre. Ráadásul Bécsből kormányzott terület lett Erdély, Horvátország és a déli határőrvidék (szerbek lakta rész)
• Magyarországot osztrák hivatalnokok árasztották el. A magyarok "Bach-huszároknak" csúfolták őket.
• Rendőri besúgóhálózat jött létre
• Polgári átalakulás: jobbágyfelszabadítás (1853), közteherviselés (1850), ősiség eltörlése (1852). Az Udvar belátta: igenis szükségesek ezek a Kossuthék által követelt újítások, különben a birodalom lemarad Nyugat-Európától a fejlődésben. A végrehajtás azonban sokszor hibásan zajlott: majorsági jobbágyokról nem rendelkeztek, a szőlődézsma nem lett eltörölve, a földesurak kárpótlása pedig lassan haladt (és állampapírokban történt) A jobbágyfelszabadításról szóló törvény neve: ÚRBÉRI PÁTENS volt!
• Eltörölték (1851) az 1754-es belső vámhatárt, így egységes belső piac jött létre, a magyar termékek előnybe kerültek. Fejlődés indult.
• Az osztrák elnyomás dacára az1850-es években gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon. Épültek a vasútvonalak, fellendült az ipar, gabonakonjunktúra kezdődött.

III. Belső ellenállás: A magyarok ellenállásának három formája alakult ki:

1. Nyílt ellenállás, néhány esetben fegyveresen
2. Passzív ellenállás, Deák vezetésével
3. Emigránsok vezette ellenállás

Nyílt ellenállás: Négy konkrét esetben a magyarok nyíltan is fellázadtak az osztrák önkény ellen:

1. A Dunántúlon Noszlopy Gáspár volt honvédőrnagy és kormánybiztos 1851-52 -ben szervezett felkelő csapatokat, de elfogták őket
2. Makk József tüzérezredes 1851-ben miután Kossuthtal találkozott, kezdett egy országos felkelés szervezésébe, de egy besúgó miatt lelepleződtek
3. Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen 1853-ban
4. Széchenyi István fellépése 1859-ben szintén nyílt szembenállás volt. Ein Blick című röpiratában ugyanis (melyet a döblingi intézetből csempésztek ki) kigúnyolta a Bach rendszert. Írása válasz volt Alexander Bach öndicsérő irományára (címe: Rückblick)

Passzív ellenállás: A vidéki birtokairól Pestre felköltöző Deák Ferenc vezette a passzív ellenállási mozgalmat, melynek lényege a következő volt:

• adófizetés kollektív (közös) megtagadása
• állami beosztások, hivatalok vállalásának megtagadása
• egyéb állampolgári kötelességek megtagadása, például választásoktól távolmaradás, sorkatonai szolgálat megtagadása

Emigráció vezette ellenállás: Kossuth eleinte Törökországban élt, majd beutazta a világot, hogy támogatókat keressen a harc újrakezdéséhez. Eljutott Londonba és New Yorkba is. Végül Torinóban telepedett le. Itt alakította meg a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (Klapkával és Telekivel közösen) és tárgyalt 1859-ben III. Napóleonnal arról, hogy támogatja a piemontiakat és felkelést szervez, ha csapataik elérik a magyar határt. A terv meghiúsult. De a Kossuth vezette emigránsok mindig az Ausztriával szembeni ellenállás támogatói maradtak.

IV. Az önkényuralom átmeneti enyhülése: A császár 1859 nyarán leváltotta Bachot és enyhített az önkényen három okból:

1. Külpolitikailag elszigetelődött Bécs. Oka: a Krími háborúban cserbenhagyta az oroszokat, így azok szembefordultak vele, és vereséget szenvedett a franciáktól is a Solferinoi csatában.
2. A német egység élére akart állni, Poroszországgal szemben. Ehhez kiegyensúlyozott magyar viszony mellett
3. Túl sokba került a magyarokkal szembeni besúgóhálózat és hivatalnokrendszer fenntartása.

Mindezek miatt 1860 októberében az októberi diploma egy időre visszaállította Magyarország jogait (megyéknek és az országgyűléseknek a visszaállítása).

V. Újabb önkényuralmi időszak (1861-1866): Bach után Anton Schmerling lett az új belügyminiszter. Azonban 1861 februárjában kiadta a februári pátenst, mely igazi sértés volt a magyarok számára!

• Olyan birodalmi gyűlést terveztek, melyben minden nép elküldhette a képviselőit, ám a magyarok csak 85-öt képviselői helyet kaptak, vagyis csak a helyek 25% -át kínálták fel a magyaroknak.
• Az 1861-es magyar diétán nagy vita volta arról, hogy hogyan utasítsák el a javaslatot! Deák pártja (Felirati párt) egy egyszerű feliratban akarta elutasítani, meghagyva az esélyt egy későbbi egyezkedésre. Teleki pártja (Határozati párt) határozatban akarta elutasítani, elzárkózva a későbbi tárgyalásoktól. Deákék nyertek, így jött az újabb osztrák önkény kora!

Nemzetiségek helyzete a kiegyezés előtt

A nemzetiségek helyzete (1850-1865): A szabadságharcban Ausztria oldalára állt, magyarok ellen harcoló nemzetiségek csalódtak az 1849-ben teremtett viszonyokban. Nem kapták meg ugyanis az általuk követelt területi autonómiát, csupán a magyar országgyűlés fennhatósága alól kerültek ki. Pulszky Ferenc mondta: "a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül." Ugyanakkor a nemzetiségek alkalmazkodtak az Ausztria vezette abszolutizmushoz: a románok elfogadták a februári pátenst és az 1863-as erdélyi diétán - melytől a magyarok távol maradtak - megválasztották képviselőiket a birodalmi gyűlésbe.

Kossuth konföderációs terve (1862): Kossuth Lajos Torinóban egy sajátos új magyar állam tervét vázolta fel. Ennek lényege: a nemzetiségek és Magyarország egy szövetségi államot hoznának létre, belül nemzeti alapú megyei önkormányzatokkal, melynek Ausztria nem lenne része. Így megvalósulna a magyar önállóság, a nemzetiségek is autonómiát kapnának és a létrejövő új állam is elég ellensúlyt alkotna Oroszországgal szemben. (A nyugati nagyhatalmak csak azért nem támogatták az Ausztriától elszakadó Magyarországot, mert hazánkat egymagában nem tartották elég erős ellensúlynak az oroszokkal szemben.) Kossuth tervét azonban sem a teljes önállóságra vágyó nemzetiségek, sem a magyar nemesek nem támogatták!

A kiegyezés létrejötte

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka. Ez is önkényuralom volt, de már változásokat mutatott. Ausztria kezdte belátni, hogy ki kell egyeznie a magyarokkal, mert elveszítheti nagyhatalmi státuszát. Deák pedig elismerte: ha nem enged, akkor hazánk örökre szolganép maradhat.

Deák húsvéti cikke (1865): A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését. Az 1865-ben összehívott országgyűlést már három politikai erő alkotta:

·         Deák-párt és konzervatívok, akik megegyezést kerestek Ausztriával

·         Balközép párt, mely csak perszonáluniót akart Ausztriával

·         Szélsőbal, mely teljes elszakadást akart

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

·         Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát

·         Kiegyezési törvények (1867 május 27-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)

·         Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés tartalma

I. A kiegyezés részei: 

·         Közös ügyekről szóló rész:a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

·         Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak.

·         Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

·         Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. 

·         Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

• Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
• Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
• adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
• Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
• Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)

• Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik
• A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak
• Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon
• A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat

A dualizmus rendszere (Tk. 253. oldal)

Pártviszonyok: A dualizmus időszakában a pártokat az határozta meg, hogy hogyan képzelik el Magyarország viszonyát Ausztriához. A dualizmus első évtizedeiben előbb önmagában a Deák Párt vezette az országot, mégpedig kiegyezést pártoló politikával, majd a Deák Párt és a Balközép egyesülésével 1875-ben létrejött Szabadelvű Párt, mely távolságtartóbb volt Béccsel szemben. 

Deák párti kormányok: Ide tartozott Andrássy Gyula kormánya (1867-1871) mely megalkotta a nemzetiségi törvényt, tankötelezettséget (Eötvös József) és az 1874-es választójogi törvényt, mely 30 évre meghatározta ki vehet részt a választásokon. Cenzusos választójogot írt elő, vagyis komoly vagyoni feltételekhez kötötte, hogy ki választhat. Ennek oka: biztosítani akarták, hogy a vezetés a vagyonosok kezében maradjon. (Deák párti miniszterelnökök 1871-1875 közt: Lónyay Menyhért, Szlávy József, Bittó István, Wenkheim Béla)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt és az Egyesült Ellenzék. Tisza-időszak jellemzői:

• Közigazgatás, azaz vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása. (Előbbi a városokban, utóbbi vidéken)
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása, új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben), vasútépítések, folyamszabályozások.
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 
• Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

A valutareform és az új egyházpolitika: Tisza után Wekerle Sándor lett az új miniszterelnök (1890-1892) aki valutareformot hajtott végre: az ezüst-alapú forint helyett bevezette az értékállóbb aranyalapú koronát! Másik két fontos rendelkezés: bevezették a polgári házasságkötést 1894-ben (az egyházi esküvő másodlagos és fakultatív lett). Egyenjogúsították az izraelita (zsidó) vallást (1895).

15. Ideológiák, nagyhatalmak, szövetségi rendszerek

A második ipari forradalom (Tk. 217)

I. Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: Az 1850-es évektől, új jelenségekkel folytatódó ipari forradalmat az ipari forradalom második szakaszának is szokták nevezni. Jellemzői 1850 és 1900 közt:

1. Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. A Titanic volt a korabeli világ legnagyobb gőzhajója. (1517 utassal elsüllyed 1912-ben)
2. Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)
3. Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar
4. Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban
5. A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel
6. Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

II. Az új energiahordozók:

1.) Elektromosság: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) A világítás tehát forradalmi módon megújult. a gázégőket, fáklyákat felváltották a lámpák. Később a transzformátor révén az áramfejlesztő erőművek ellátták a városokat árammal.Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal)

Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót!

2.) Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Galamb József a Ford gyár főmérnöke 1908-ban fejlesztette ki a Ford-T modellt, a világ első tömeges méretekben gyártott autóját. (15 millió db készült belőle.) Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)

3.) Vegyipar: Új festékek, műanyagok, fröccsöntéses technológia

III. Mezőgazdaság: Robbanómotorok révén megjelentek a traktorok, a lánctalpas járművek, a vegyipar révén a műtrágyák. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés. Adalék-anyagok és hozamfokozók takarmányhoz keverésével az állattartás modernizálódott.

IV. Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.

V. Monopóliumok: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:

• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

A polgári állam

Nemzeti államok: Európa országai igyekeztek államalkotó nemzetük érdekei mentén nemzeti államokká váni, visszaszorítva nemzetiségeiket. Az angolok az íreket, az oroszok pedig a lengyeleket nyomták el.

Polgári államok: Az országok többsége polgári állammá alakult, melyben megnőtt a hivatalok száma, és az országok vezetése a lakosságot illetően egyre több dologba szólt bele. Megemelkedett a választásra jogosultak száma is, sok helyen kialakult az általános választójog. A nők csak az első világháborút követően kaptak szavazati jogot. 

Oktatásügy: Az oktatásért a 18. századig az egyház volt a felelős, ám ez a 19. század végére megváltozott. 

A legtöbb európai ország szétválasztotta az állam és egyház szerepköreit, és az oktatás állami feladattá változott. Az államok gondoskodni kezdtek a tanárképzésekről, a tantervekről, az előírt tananyagokról és az ingyenes iskolákról. Az egyház kezéből kikerült a születési, elhalálozási és házassági anyakönyvezés is. Magyarországon 1894-től már nem az egyház tartotta nyilván a születéseket, elhalálozásokat és házasságkötéseket!

A gondoskodó állam:

• A polgári jellegű országokban új, állami hivatalok jelentek meg, pl.:posta, közlekedési vállalatok
• Az állam védeni kezdte a munkavállalókat is: 1840-Anglia, gyári törvények: 12 óránál nem több munkaidő, gyermekmunka csak korlátozva, Németországban: 1882-től kötelező betegség és baleset-biztosítások bevezetése, 1889-től nyugdíj. (Magyarországon 1937 óta van 8 órás munkaidő.) 
• Korábban csak egyházak kezén voltak kórházak (középkorban: ispotályok), az 1850 utáni időkben állami közkórházak létesültek. Óriásit fejlődött az egészségügy: felfedezték a fecskendőt, a klórral történő fertőtlenítést (Semmelweis Ignác) és a műtéti érzéstelenítést.

Az életmód változás a századfordulón

I. Népességnövekedés, társadalom:

• Az ipari forradalom fellendülése és tudományos felfedezései miatt nőtt az európai népesség.
• A századforduló előtti és utáni években (1880-1920) jelentős volt az USA -ba áramlás (főleg: írek, olaszok, lengyelek, magyarok részéről)
• Csökkent a mezőgazdaságból és nőtt az gyáripari álláslehetőségekből élők száma
• Kelet-Európában kialakultak a torlódó társadalmak. Egymás mellett léteztek a régi társadalmi rétegek (paraszt, földesúr) ás az újak (munkás, gyáros, polgár). 

II. Városiasodás - urbanizáció: 

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi.Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

• Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)
• Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)
• Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

III. Női egyenjogúság: Nyugat-Európában és az USA -ban is a századfordulón megjelentek bizonyos női mozgalmak. Céljuk: a nők egyenrangúak legyenek, tudjanak egyetemeken tanulni, kapjanak szavazati jogot és munkába állhassanak a férfiakkal azonos bérekért. A női egyenjogúság mozgalmát: szüfrazsett mozgalomnak hívták. Eredménye: 1910-es évekre sok helyen kaptak szavazati jogot (USA: 1918), egyetemeken tanulhattak, egyre több lett a női orvos, tanár, kutató, ügyvéd.  

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Wikipédia Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki.

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn. 

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

• A pozitivizmus: A tények tudománya, a tudomány és technika fejlődését helyezi középpontba. Fő alakja: Auguste Comte (1798-1857)
• Az irracionalizmus: az egyént felfoghatatlan, irracionális erők befolyásolják. Pesszimista (borúlátó) filozófia volt. Fő képviselője: Arthur Schopenhauer.
• A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, aki a magas erkölcsi elvárásokkal bíró, értelmileg független és felsőbbrendű emberek teremtette új világban hitt és Sigmund Freud, aki a mindenkiben meglévő ösztön én, és felettes én konfliktusaiban látta a lelki problémák gyökereit.
• A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film. Megkezdődött a tömegkultúra és a magas művészetek szétválása.
• A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Ideológiák és politikai törekvések

A katolikus egyház: XIII. Leo: "Rerom novarum" (1891). Keresztényszocializmust teremtette meg. Lényege: az alsóbb vagyoni rétegek, munkások felé irányuló szociális gondoskodást egyházi feladattá tette. Keresztény szakszervezetek alakultak.

 

A liberalizmus átalakulása: A liberalizmus az 1800-as évek elején alakult ki, szabadelvűséget jelentett. Később azonban átalakuláson ment keresztül. A századfordulóra a liberálisok elítélték ugyan továbbra is az egyén szabadságának korlátozását, és a gazdasági folyamatok bárminemű korlátozását, ám az állam közreműködésével létrehozandó jóléti államot tűztek ki célul.

A nacionalizmus: A nemzeti azonosságot, nemzeti identitást az emberi élet alapvető értékének tekintő politikai nézetrendszer. Az 1850 es évektől ez is átalakuláson ment keresztül: erőszakosabbá vált, egyes népeknél megjelent a nagyobb élettér követelése. Pl. oroszok (pánszlávizmus nevében), németek (pángermanizmus nevében), franciák (elzászt-Lotaringiát követelték vissza), Anglia gyarmatbirodalmat épített.

A II. internacionálé: Szinte minden európai országban megerősödtek a munkásmozgalmak. Ezek 1889-ben Párizsban létrehozták közös szervezetüket, a II. Internacionálét. Céljaik: általános-titkos választójog kiharcolása, 8 órás munkaidő (egyéb szociális vívmányok) bevezetése, hatalomra jutás. Az internacionálé három irányzata: forradalmi marxisták, centristák, revízionisták.

Az anarchizmus: Az anarchisták szerint kis, önmagukat irányító közösségekre van szükség, és a meglévő államokat szét kell verni. Merényletekkel kívánták elérni céljaikat, elnökök elleni gyilkosságokkal. 

A bolsevizmus: A cári Oroszországban II. Miklós (1894-1917) alatt az emberek életszínvonalat sokat esett, amit súlyosbított az első világháború is. A Szociáldemokrata Munkáspárt megerősödött, majd 1904-ben kettészakadt egy többségi (bolsevik) és egy kisebbségi (mensevik) részre. Az előbbi csoportot Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin vezette. 

A nagyhatalmak (Tk. 237.)

Egyenlőtlen fejlődés: A századfordulóra több ország is gazdaságilag megerősödött:

• Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.
• Új gyarmatosítók: Németország, Olaszország, Igyekeztek bekapcsolódni a gyarmatszerzésekbe.
• Új gazdasági nagyhatalmak: USA, Japán, Németország. Gyors gazdasági fejlődést produkáltak.

Nagy-Britannia: Angliában a 18. század közepe óta két párt küzdött egymással a hatalomért és hol az egyik hol a másik kaparintotta meg. Ezt nevezik politikai váltógazdaságnak. A két párt: liberális whigek és a konzervatív toryk. Később, 1906-ban bejutott a parlamentbe egy harmadik párt is, mely a munkásságot támogatta, a Munkáspárt!Anglia jellemzői a századforduló előtti és utáni években:

• Fokozott gyarmatosítás zajlott, főként Afrikában. Ezt minden angol párt támogatta. Anglia óriási területeket szerzett és hatalmas gyarmatbirodalmat hozott létre. (1914-re 30 millió km2 -t birtokolt a világban)
• Kialakult a polgári demokrácia, 1884-től bevezették az általános szavazati jogot
• Megszülettek a munkásokat védő törvények: nyolcórás munkanap, nyugdíj-, és baleset-biztosítás, munkanélküli segély
• Írországban egyre komolyabb lázongások zajlottak az elszakadásért. A liberálisok támogatták azt a gondolatot, hogy az írek kapjanak önkormányzatiságot, sőt 1885-ben Gladstone miniszterelnök is pártolta, ám az angol parlament egészen 1914-ig leszavazta.

Franciaország: Franciaország az 1870-es németekkel szembeni vereség (Sedani csata) és az azt követő elcsatolás, Elzász-Lotaringia elvesztése érzékenyen érintette. A Radikális Párt és vezetője Georges Clemenceau revansot követelt. Azt akarta, hogy Franciaország háborúban szerezze vissza Elzász-Lotaringiát. Vele szemben azonban a gyarmati terjeszkedés hívei győztek, akik azt hirdették, hogy Franciaország inkább még több gyarmatot szerezve erősödjön. Jellemzők:

• Franciaország hatalmas gyarmatokat szerzett Észak-Afrikában
• Megszilárdult a polgári állam intézményrendszere
• Antiszemitizmus megerősödött: Dreyfus-per (1894)
• Panama botrány (1893) => csatornaépítés Közép-Amerikában, mely botrányos csalásokkal zajlott

Németország: Ottó von Bismarck 1862 és 1890 közt irányította Németországot. Időszakában az új német állam parlamentáris lett ugyan, de a kormány az uralkodónak felelt. A király hatalma jelentős volt. Az 1888-ban megkoronázott II. Vilmos (1888-1918) menesztette is Bismarckot. Németország a századfordulóra polgári állam lett, általános lett a szavazati jog, létrejött a nyugdíj-, és baleset biztosítás. Jellemzők:

• Németország a századfordulóra megerősödött, gazdasága élenjáró lett Európában
• Felemelkedése közben gyarmatokra kezdett vágyni, ám 1910-re azok nagy részét már megszerezte Anglia és Franciaország.

Oroszország: Oroszországban az 1848-as magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár fia, II. Sándor 1855 és 1881 közt uralkodott. Komoly reformokat hajtott végre, melyek révén Oroszország fejlődni kezdett. Ugyanakkor a parasztság nyomorgott. Az orosz értelmiség egy része a parasztság élére akart állni és a cár ellen fordult, ők voltak a narodnyikok. Merényleteket hajtottak végre, II. Sándort is megölték. Jellemzők:

• Oroszország két utolsó cárja: III. Sándor és II. Miklós fokozták az elnyomást, főleg az 1905-ös forradalom után.
• Fejlődött az orosz ipar, megerősödött a munkásság, melynek körében az 1910-es években már a marxizmus kezdett megerősödni.

Amerikai Egyesült Államok: Az USA a századfordulóra gazdasági nagyhatalommá vált. Theodore Roosevelt elnöksége alatt (1901-1909) kiteljesedett a demokrácia is: tröszt ellenes törvényekkel biztosították a szabad versenyt. Az USA Woodrow Wilson alatt (1913-1921) minden értelemben nagyhatalom lett, amit azzal is bizonyított, hogy az első világháborúban nagy győzelmeket aratott a németek felett.

A balkáni lőporos hordó

Hatalmi viszonyok Kelet-Európában: Bismarck úgy gondolta, hogy Németország fő ellenfele Franciaország, így erős szövetséget akart létrehozni ellene. Ez lett 1873-ban a "Három császár szövetsége" (1887-ig)

A keleti kérdés: Az Oszmán Birodalom az 1850-es évekre jelentősen meggyengült, és az általa uralt területek megszerzéséért több európai hatalom is vetélkedett. Elsősorban Ausztria és Oroszország rivalizáltak egymással.

Az 1877/78 -as orosz-török háború: A Balkánon 1875-ben egy törökellenes felkelés kezdődött eleinte Boszniában, majd mindenhol. Az 1829-óta autonómiát élvező Szerbia a lázadás élére állt, ám a törökök legyőzték őket. Ekkor döntött úgy Oroszország, hogy a Balkánon élő ortodox lakosság védelmében beavatkozik: megtámadta a Török Birodalmat. Az orosz győzelmek révén született meg az 1878-as San Stefanói béke, mely orosz érdekek szerint született: létrehozta Nagy - Bulgáriát, orosz befolyás alatt, ugyanakkor megszegte az osztrákokkal előzetesen kötött titkos budapesti alkut: nem adta nekik Boszniát és bekebelezte az egész Balkánt!

A berlini kongresszus (1878): Az oroszok terjeszkedését nem tűrte el Anglia, Németország és Ausztria sem: Berlinben érvénytelenítették egy nemzetközi kongresszuson a San Stefanói békét és helyett újra rajzolták a Balkán belső határait:

• Az orosz csak Besszarábiát kapták meg
• A Monarchia okkupálhatta Boszniát
• Nagy Bulgáriát lecsökkentették
• Létrejött a független Románia, Szerbia, Montenegro

A boszniai okkupáció: (jelentése: megszállás) Az Osztrák-Magyar Monarchia serege 1878 nyarán megszállta Boszniát. Az oka kettős volt: egyrészt meggátolni Szerbia terjeszkedését, másrészt biztosítani egy ütközőállamot a Monarchia védelmére. Később, 1908-ban jött az annexió, mikor a Monarchia teljesen bekebelezte Boszniát.

Németország - Olaszország - Monarchia szövetsége: 1879-ben Andrássy Gyula külügyminiszterként előbb Németországgal (Bismarckkal) kötött szövetséget, mely 40 évig működött közös érdekek mentén. Később, 1882-ben Olaszország is csatlakozott, mert Észak-Afrikában gyarmati ellentétei voltak a franciákkal. Így jött létre 1882-ben a Hármasszövetség. (1883-ban Románia is az összefogást választotta, de a szövetség neve maradt: Hármasszövetség.)

Az orosz - francia szövetség: Oroszország kezdeményezte, mert a Monarchiával szemben szüksége volt egy szövetségesre. 1893-ben jött létre. A későbbiekben Anglia is közeledni kezdett az orosz-francia összefogáshoz, így lassan-lassan kezdett formát önteni az első világháború két tábora!

Harc a gyarmatokért

I. A gyarmatok jelentősége 1880-1914 közt:

• A Nyugat-európai országokban, például Angliában, Franciaországban és Németországban ugrásszerűen erősödött az ipar (1880-1914 közt), így több nyersanyagra és több felvevő piacra lett szükség. Az alapanyagokat afrikai - ázsiai területekről akarták behozni és ugyancsak ezekben az övezetekben akarták eladni késztermékeiket is. Tehát gyarmatokra volt szükség!
• Megindult a versengés az értékesebb területekért, mégpedig Anglia, Franciaország, Németország, Amerika és Japán közt!

II. Afrika gyarmatosítása: Afrika gyarmatosítása túlnyomórészt 1880 és 1914 közt zajlott. Elsősorban Anglia és Franciaország szerzett óriási területeket Afrikában, kisebb részt pedig Németország, Olaszország és Belgium.

• Anglia: Fő célja Afrikában a Kairó-Fokföld vonal megszerzése volt. Ez sikerült is nekik, csupán Német-Kelet Afrika szakította meg a kontinens keleti részein az angol hegemóniát. Dél-Afrikában 1899-1902 közt súlyos harcokra kényszerült a korábbi években oda települt búrokkal (hollandokkal), de végül legyőzte őket.
• Franciaország: Észak-Afrikát szerezte meg (Szahara), ám Szudánban a Nílus felé terjeszkedve Fashoda városa mellett összetűzésbe került Angliával 1898-ban és meghátrálásra kényszerült.
• Németország: Három gyarmatot szerzett Afrikában: Kamerunt, Német Kelet-Afrikát és Délnyugat-Afrikát. Kevesellte azonban ezeket, melyek ráadásul a kevésbé értékes részei voltak a kontinensnek.
• Belgium: Afrika közepén Kongót szerezte meg.
• Olaszország: Az Észak-afrikai Líbiában és Afrika szarvánál Eritreában próbált gyarmatokat szerezni. Később, 1896-ban sikertelenül próbálta megszerezni Etiópiát.

III. Ázsia gyarmatosítása: Fő ellentét Afganisztán - Perzsia térségében Anglia és Oroszország közt alakult ki. Anglia féltette indiai birtokait, Oroszország viszont dél felé akarat terjeszkedni. Végül kompromisszum született: Perzsia is és Afganisztán is látszat függetlenséget kapott, és befolyási övezetek szerint kettéosztották őket.

Japán és Kína: Japán gyarmatosításba kezdett: elfoglalta Kínától Tajvant, megszerezte Koreát és megindult Észak-Kínában is Mandzsúriáért. Kína meggyengült a 19. század végére, a gyarmatosító hatalmak befolyási övezetekre osztották. Ez ellen fellázadt a helyi lakosság, ám a boxer-lázadást 1900-ban az európaiak leverték.

Német - angol vetélkedés a Közel-Keletért: II. Vilmos német uralkodó 1898-ban jelentette be: hazája a Közel-Keleten is érdekelt. A németek megegyeztek a törökökkel egy Bagdad - Berlin vasútvonal építéséről. Válaszul az angolok elfoglalták Kuvaitot.

Latin-Amerika: Közép- és Dél-Amerikában a századforduló időszakától (1900) az USA jelent meg. Megszerezte a Panama csatornát (1914), majd gazdasági függésébe kényszerítette a kontinens országait. A spanyoloktól rövid háborúban szerezte meg Kubát, Puerto Ricot és a Ázsiában a Fülöp szigeteket.

UTOLSÓ ANYAGRÉSZEK

• május 18 - 22 => gyarmatok, szövetségi rendszerek, DOLGOZAT: május 21 (15. fájlból)
• május 25 - 29 => Tételek gyakorlása (május 26-27) + Kis érettségi (28-29)
• június 1 - 5 => 7 anyagrész, Dualizmus

Orosz - japán háború: Oroszország az 1800-as évek végére jelentős terjeszkedést hajtott végre Szibériában és a Távol-Keleten, ahol elérte a Csendes-Óceánt és Japán közelébe jutott. Ekkor azonban Japán 1904-ben hadüzenet nélkül megtámadta és legyőzte az orosz flottát Port Arthurban, majd a Csuzima szorosban. Később szárazföldön is legyőzte az oroszokat, akik a nagy távolságok miatt nem tudták bevetni teljes seregüket. A győzelemmel Japán jelentős területeket szerzett Mandzsúriában.

Az 1905-ös orosz forradalom: 1905-ben Oroszország nagyvárosaiban elégedetlenségi hullám kezdődött: a munkások a nyomor miatt, a polgárok pedig a cári elnyomás ellen tiltakoztak. Szentpéterváron Gapon pópa állt a tömeg élére, mely megrohamozta a Téli Palotát. A cári sereg azonban a tömegbe lőtt (130 halott). Ám II. Miklós végül meghátrált az állandósuló sztrájkok miatt: reformokat ígért. Később viszont, amikor serege hazatért Mandzsúriából (a japán háborúból) visszavonta ígéretét. Válaszul megerősödtek a bolsevikok.

A szövetségi rendszerek kialakulása

A francia - angol - orosz szövetség: Anglia és Franciaország akkor tették félre gyarmati vitáikat, amikor egy új, közös vetélytárs, Németország is terjeszkedni próbált Afrikában. 1904-ben megszületett tehát az entente cordiále (szívélyes együttműködés) melynek célja: a német terjeszkedés megállítása lett!

Az angol-francia szövetség első sikeres bevetése, az 1906-os marokkói válság volt, melyben II. Vilmos német uralkodó kísérletet tett az elvben független, ám valójában francia érdekszférába tartozó Marokkó megszerzésére.

Az angol francia összefogáshoz 1907-ben csatlakozott Oroszország is, miután rendezte gyarmati vitáit Angliával (Perzsia és Afganisztán kérdésében). Ezzel létrejött az antant! (Mivel az oroszok már 1893 óta szövetségben álltak Franciaországgal, így az antant mindhárom tagját szerződés fűzte a többiekhez.)

Európa 1907-re két, egymással szemben álló táborra szakadt: az antant hatalmakra (Angol-francia-orosz) és az 1882-ben létrejött Hármasszövetségre!

Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt négy válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

1. Szerbia - Monarchia válsága Bosznia miatt. Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet, ami végleg ellenséggé tette Szerbiában a Monarchiát. Az új szerb uralkodó, az 1903 -ben megkoronázott I. Péter osztrákellenes politikába kezdett.
2. Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
3. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony.
4. Balkáni háborúk (1912-1913): A Balkánon 1878-ra kialakult kisállamok, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország 1912-ben fogtak össze a félszigeten még mindig jelenlévő törökök ellen. Miután legyőzték őket az első balkáni háborúban, egymásnak estek az osztozkodáson. Ez volt a második Balkáni háború. Bulgária elvesztett területeket, de létrejött Albánia. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).

A dualizmus rendszere és a fellendülés

Tisza Kálmán bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

A valutareform és az új egyházpolitika: Tisza után Wekerle Sándor lett az új miniszterelnök (1890-1892) aki valutareformot hajtott végre: az ezüst-alapú forint helyett bevezette az értékállóbb aranyalapú koronát! Másik két fontos rendelkezés: bevezették a polgári házasságkötést 1894-ben (az egyházi esküvő másodlagos és fakultatív lett). Egyenjogúsították az izraelita (zsidó) vallást (1895).

A fellendülés időszaka (1870-1890):

• Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült
• Gabonakonjunktúra 1873 -ig éreztette hatását, majd egy pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később pedig 1884-ben újabb válság: olcsó amerikai gabona, ausztrál gyapjú megjelenése miatt. Illetve a filoxéra tönkretette a szőlőtermést.
• A magyar mezőgazdaság átalakult: cséplőgépek jelentek meg, fellendült a szesz-, és cukoripar, elterjedt a vetésforgó
• Nagyarányú vasútépítések kezdődtek (MÁV, Magyar Államvasutak, 1868-ban alakult)
• Az iparban sikerágazatok jelentek meg: malomipar, élelmiszer-, és konzervipar, illetve a vasútipar Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
• Fejlődésnek indult a nehézipar, borsodi, szörényi iparvidék
• Kialakult a hitelszervezet, az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Magyar Általános Hitelbank (1867)

Torlódó társadalom

Fogalma: Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokosok rétege: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Dzsentrik: Azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, zömében zsidó polgárok tartoztak ide. Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok.
• Úri középosztály: Városlakó rétegek tartoztak ide, például a dzsentrik, és értelmiségiek. Tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Jól fizetett szakmunkások, kisiparosok, kisvállalkozók (saját műhellyel rendelkező: cipészek, vargák, szabók), csendőrök, postások, vasutasok.
• Parasztság: Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

Népesedési - nemzetiségi viszonyok

Népességnövekedés:

• A XIX. század második felében, az ipari forradalommal együtt megkezdődött a népesség gyarapodása is.
• Jelentős belső migráció (vándorlás) kezdődött országon belül az iparosodott városok felé.
• Az 1880-as évektől a nemzetiségek (pl. felvidéki, erdélyi lakosok) az USA -ba vándorolnak, új élet reményében.

Nemzetiségi arányok változása:

Mivel a kivándorlás inkább a nemzetiségeket, mint a magyarokat érintette, így a magyar lakosság aránya növekedett és 41% -ról 55% -ra gyarapodott! A népességváltozás elemei:

• Természetes szaporulat
• Kivándorlás (pl. USA -ba), bevándorlás a környező államokból
• Asszimiláció vagy beolvadás

Nemzetiségi politika: Magyarosító vagy "erőszakosan asszimiláló" politika a kiegyezést követő évtizedekben.

1. Választókörzetek manipulálása (az egy tömbben élő nemzetiségi szigetek ne tudjanak saját nemzetiségi képviselőt delegálni a magyar parlamentbe)
2. Az állami pozíciók és hivatali állások betöltésekor a nemzetiségek diszkriminálása
3. A magyar nyelv kötelező oktatása minden iskolai szinten
4. A nemzetiségi iskolák működésének akadályozása
5. A nemzetiségi szervezetek, pártok háttérbe szorítása => például szlovák területen Matica Slovenska betiltása.

A zsidóság helyzete:

• 1867-zsidó emancipációs törvény
• 1895-bevett vallás lett az izraelita
• Nagyarányú bevándorlás történik Galíciából (lengyel-ukrán területekrő)
• Asszimilálódnak és megjelennek az értelmiségi pályákon (bankár, ügyvéd, orvos)
• Tiszaeszlári per: 1882 - Istóczy Győző és az antiszemita képviselők megvádolták a tiszaeszlári zsidókat azzal, hogy rituálisan megöltek egy falusi lányt. (Pedig a Tiszába fulladt)

A nemzetiségek passzivitása a századfordulón: Az 1880-as 1890-es években ellenállásuk a passzivitásban nyilvánult meg: nem szavaztak, nem vállaltak hivatalokat, megtagadták a hatóságokkal való együttműködést.

Útban Európa felé

• A mezőgazdaság: Korszerű eljárások jelennek meg a századfordulón: alagcsövezés, műtrágyázás, vetőgép, aratógép
• Az ipar: Világszínvonalú gépgyártás alakult ki: pl. Ganz gyárban mozdonyok, transzformátorok gyártása. Kandó Kálmán: háromfázisú villamos mozdony
• Budapest fejlődése: Kiegyezéskor 250 ezer lakos, a századfordulón 700 ezer, 1914-re 1 millió. 1873-ban jött létre Budapest (Pest, Buda, Óbuda összeolvadásával). Hidak épülnek, pl.: Margit híd 1876-ban.

Életmód és kultúra

• Változó világ: Az életmód megváltozik a századfordulón, tömegesen kezdik élvezni a technikai fejlődést vívmányait az emberek. Pl.: közlekedés, áram, telefon megjelenése.
• A közművesítés (csatornázás) javít a higiéniai viszonyokon. Megjelenik az angol WC, a fürdőszoba
• Megszűnnek az éhinségek
• Megjelenik a mozi, az általános testedzés, tömegsport
• A polgárság, majd a munkásság is bekapcsolódik a turizmusba
• Századfordulón pezsgő az irodalmi élet: Mikszáth, nyugatos írók-költők: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád.
• Megnő az olvasási kedv, a művelődés iránti tömeges igény
• Virágzó lesz a századfordulón a zenei élet. Virágkorát éli az operett műfaja
• Új művészeti ág alakul ki a szecesszió. Festészetben: Rippl-Rónai József, Építészetben: Lechner Ödön
• A Millenniumot (államiságuk 1000 éves évfordulóját) nagy ünnepségek övezték 1900-ban

Kudarcok és kiút keresés

Pártviszonyok a századfordulón:

• Magyarországi Szociáldemokrata Párt: 1890-ben jön létre, csatlakozik a II. Internacionáléhoz. Fő célkitűzése: az általános és titkos választójog. Ám a másik két problémával a föld-, és nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozik.
• Katolikus Néppárt: 1895. Ezen belül erős a keresztényszocializmus Prohászka Ottokár püspök vezetésével

Parlamenti válság 1904-ben: Az ellenzék sajátos módszert talált ki a parlament megbénítására, ez volt az obstrukció. Lényege: agyonbeszélés. Addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben.

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Az ország és kormánya közt ellentét feszült. A kormány az általános választójog beígérésével próbálta meghátrálásra kényszeríteni az ellenzéket. (Kristóffy József belügyminiszter választójogi javaslata) Végül mégis a kormány hátrált meg: feladta követeléseit, behódolt a császárnak. 

Tisza István - korszak: 1910-ben új párt került az ország élére, ez volt a Nemzeti Munkapárt, Tisza István vezetésével. Az új kormányzópárt három legfőbb jellemzője:

• Konzervativizmus
• Császár és Monarchia - hűség
• A cenzusos választójog védelme és az általános választójog elutasítása

Tisza Kálmán fia, Tisza István előbb házelnök lett, majd később, 1913 és 1917 közt másodszor is miniszterelnökként vezette hazánlat. Házelnökként nevéhez fűződik a véderőjavaslat megszavaztatása, melynek révén a balkáni háborúk alatt megerősödött a Monarchia hadserege. Tisza politikája a kiegyezés teremtette dualista államot védte, ennek érdekében még a nemzetiségekkel is megpróbált jobb viszonyt kialakítani. A háború küszöbén azonban három feszültség alakult ki az országban, melyeken nehezen tudott úrrá lenni:

1. Általános választójog kérdése
2. A háború kérdése
3. A Monarchiából való kilépés kérdése