Nyírő József élete

Nyírő József élete

 

A jelenlegi magyar vezetés magasztalja, és „hősei sorába” emeli Nyírő Józsefet, akinek újratemetését, hírnevének restaurálását kiemelt feladatának tekinti. Kiderül mindez abból, hogy Kövér László - az Országgyűlés elnöke - 2012 tavaszán részt vett Székelyudvarhelyen Nyírő József hamvainak újratemetésén. De ki is volt Nyírő József?

Nyírő József fiatalon erdélyi katolikus pap, novellaíró, később magyarországi szélsőjobboldali újságok szerkesztője, a nyilas-rendszer politikusa, képviselője és Joseph Goebbels őszinte csodálója volt. Ugyanakkor 24 szépirodalmi alkotás fűződik a nevéhez, melyek közt az erdélyi havasokat bemutató, a székelyföldi emberek, favágók, pásztorok, szénégetők életét ábrázoló munkái a magyar irodalom legszebb alkotásai közé tartoznak. Ez tagadhatatlan, ám életének egyéb fejezetei elgondolkodtatóak.

Nyírő József 1889-ben született Erdélyben. Életét egészen 30 éves koráig a katolikus egyház határozta meg, ugyanis papnak tanult, és 23 évesen pappá is szentelték. Ezt követően hittant tanított és plébános volt Erdély-szerte. Életében a fordulat 1919-ben érkezett el, amikor ismeretlen okból kilépett a rendből és megházasodott. (Mivel a papi rendből történő kilépése és házasságkötése időben nagyon közel esett egymáshoz, így valószínűsíthető, hogy a családalapítás vágya miatt adta fel papi pályáját. Ezt igazolja, hogy három gyermeke is született.) A papi hivatást tehát 1919-ben az írói hivatásra cserélte, és 1920-tól megkezdte szépirodalmi korszakát, melynek során, 64 évesen bekövetkező haláláig összesen 24 regényt, novellát, elbeszélést és színművet írt. (Leghíresebbek: Uz Bence, Havasok könyve, Jézusfaragó ember, A sibói bölény, Mádéfalvi veszedelem) Műveinek stílusa olykor modoros, dagályos, erős benne a romantizáló hajlam. Előszeretettel ábrázol tragikus emberi sorsokat, de a természetet és a havasok világát ábrázoló munkái valóban értékesek. Ugyanakkor az is tény, hogy a szélsőjobboldalt támogató politikai irányultsága itt-ott felfedezhető írásaiban, például a Madéfalvi veszedelemben is.

Írói tevékenysége közben a Pásztortűz, majd az Edélyi Helikon nevű folyóiratok munkatársa lett és egy ideig a gazdálkodással is próbálkozott. Politikai pályáját 1941-ben, 52 évesen kezdte, mikor a második bécsi döntés révén magyar parlamenti képviselő lehetett, és Budapestre költözhetett. A szélsőjobb felé közeledése ekkor vette kezdetét. Képviselő munkája mellett nem mondott le az újságszerkesztői munkáról se, és a Magyar Erő, majd a Magyar Ünnep című, erősen jobboldali hetilapok szerkesztője lett.

Életének ezt követő szakasza a legkevésbé sem ad okot büszkeségre, hiszen a nyilas-puccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”. Több írótársától ellentétben nem határolódott el a nyilas eszméktől, a fajgyűlölettől, hanem támogatta és segítette a nyilas diktatúra működését. Úgy tűnik a fasiszta eszmék sem által tőle távol, legalábbis erre enged következtetni Goebbels iránt hangoztatott elismerése. Nyerges András kiváló költő, író, irodalmár és kutató, 2003-ban megjelent Színrebontás című sajtótörténettel foglalkozó művében szó szerint idézte Nyírő József mondatait, melyeket 1941. november 4-5-6-án a Keleti Újság hasábjain tette közzé Goebbelsről:

"Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!" Nyírő így áradozott Goebbelsről: "A német ifjúságnak és népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is, akit nemcsak kell, hanem szeretni érdemes is!"

Így vélekedett a történelem egyik legnagyobb háborús uszítójáról, Adolf Hitler jobbkezéről, a világ talán legnagyobb nácijáról. Utolsó parlamenti felszólalása, 1945 január 16 -án egyenesen arról árulkodik, hogy Nyírő az egész náci német birodalmat tisztelte és becsülte:

" ... arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!"
 

Még akkor is kitartott a nyilasok mellett, amikor azok 1945-ben menekülni kényszerültek az országból. Bajorországban telepedett le, és németországi magyar lapok szerkesztője lett, később pedig a madridi Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként dolgozott. Nyilas múltja miatt 1947-ben Magyarország háborús bűnösnek akarta nyilvánítani és Rajk László kiadatását kérte. Ezt azonban a SZEB elutasította. Spanyolországban halt meg 1953-ban, 64 évesen.

A mai magyar jobboldal különleges és vállalható ikont talált Nyírő József személyében, akinek papi múltja, nyilasokat támogató politikai pályafutása egyértelmű baloldal és kommunista ellenessé teszi a róla kialakult összképet. Ugyanakkor írói munkássága, és valóban értékes művei a feddhetetlenség látszatát is rávetítik. Kétségtelen, hogy Nyírő József a magyar irodalom tehetséges alakja volt. Ám azon eszmék, melyekkel azonosult és az a rendszer, melyet támogatott a magyarság történelmének tragikus és vállalhatatlan korszakához kötik. Elgondolkodtató, hogy valóban ilyen ikonokra és példaképekre van e szükségünk, pont a jelen idők egyébként is megosztó világában.