Az USA elnökei és kronológiája

Az USA elnökei és kronológiája

/összeállította: Harmat Árpád Péter/

 

Cikkünk elején az Amerikai Egyesült Államok összes elnökének listája tekinthető meg, az egyes elnökök hivatali idejének, életének, pártbeli hovatartozásának és hivatalba lépésekor elért életkorának feltüntetésével. A lista teljes, 2012 november 7-ig összesen 44 elnök szerepel benne George Washingtontól Barack Obamáig! A táblázat után következik egy kronológia az egész amerikai kontinens történetének fontosabb évszámaival.

A táblázat "életkor" oszlopában az egyes elnökök beiktatáskori életkora szerepel. (Közülük a legidősebb 70 évével Ronald Reagan, a legfiatalabb a 43 éves Theodore Roosevelt volt hivatalba lépéskor.) A demokrata elnökök zöld, a republikános vezetők pedig narancsos színnel vannak jelölve. (Kiegészítő infók: ITT)

Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája

Akik megkezdtek még egy mandátumi ciklust is: George Washigton, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe, Andrew Jackson, Ulysses S. Grant, Theodore Roosevelt, Woodrow Wilson, Franklin D. Roosevelt, Harry S. Truman, Dwight D. Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton, és George W. Bush, Barack Obama. Aki merényletek áldozatai lettek: Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley, John F. Kennedy. Aki a legrövidebb ideig volt elnök: William H. Harrison (1841. március 4 és április 4 között), aki pedig önként mondott le: Richard Nixon.

Sorsz

Név

Elnökség

Párt

Született - meghalt

Életkor

1

George Washington

1789-1797

Pártonkívüli

1732-1799

57

2

John Adams

1797-1801

Föderalista

1735-1826

62

3

Thomas Jefferson

1801-1809

Antiföderalista

1743-1826

58

4

James Madison

1809-1817

Antiföderalista

1751-1836

58

5

James Monroe

1817-1825

Föderalista

1758-1831

59

6

John Quincey Adams

1825-1829

Föderalista

1767-1848

58

7

Andrew Jackson

1829-1837

Demokrata

1767-1845

62

8

Martin van Buren

1837-1841

Demokrata

1782-1862

55

9

William H.Harrison

1841

Whig

1773-1841

68

10

John Tyler

1841-1845

Whig

1790-1862

51

11

James Polk

1845-1849

Demokrata

1795-1849

50

12

Zachary Tayler

1849-1850

Whig

1784-1850

65

13

Millard Filmore

1850-1853

Whig

1800-1874

50

14

Franklin Pierce

1853-1857

Demokrata

1804-1869

49

15

James Buchanan

1857-1861

Demokrata

1791-1868

66

16

Abraham Lincoln

1861-1865

Republikánus

1809-1865

52

17

Andrew Johnson

1865-1869

Demokrata

1808-1875

57

18

Ulysses S. Grant

1869-1877

Republikánus

1822-1885

47

19

Rutherford B. Hayes

1877-1881

Republikánus

1822-1893

55

20

James A. Garfield

1881

Republikánus

1831-1881

50

21

Chester A. Arthur

1881-1885

Republikánus

1830-1886

51

22

Grover Cleveland

1885-1889

Demokrata

1837-1908

48

23

Benjamin Harrison

1889-1893

Republikánus

1833-1901

56

24

Grover Cleveland

1893-1897

Demokrata

1837-1908

56

25

William McKinley

1897-1901

Republikánus

1843-1901

54

26

Theodore Roosevelt

1901-1909

Republikánus

1858-1919

43

27

William H. Taft

1909-1913

Republikánus

1857-1930

52

28

Woodrow Wilson

1913-1921

Demokrata

1856-1924

57

29

Warren Harding

1921-1923

Republikánus

1865-1923

56

30

Calvin Coolidge

1923-1929

Republikánus

1872-1933

51

31

Herbert Hoover

1929-1933

Republikánus

1874-1964

55

32

Franklin D. Roosevelt

1933-1945

Demokrata

1882-1945

51

33

Harry S. Truman

1945-1953

Demokrata

1884-1972

61

34

Dwight Eisenhower

1953-1961

Republikánus

1890-1969

63

35

John F. Kennedy

1961-1963

Demokrata

1917-1963

44

36

Lyndon B. Johnson

1963-1969

Demokrata

1908-1973

55

37

Richard M. Nixon

1969-1974

Republikánus

1913-1994

56

38

Gerald L. Ford

1974-1977

Republikánus

1913-2006

61

39

James Earl Carter

1977-1981

Demokrata

1924-

53

40

Ronald W. Reagan

1981-1989

Republikánus

1911-2004

70

41

George Bush

1989-1993

Republikánus

1924-

65

42

William J. Clinton

1993-2001

Demokrata

1946-

47

43

George 2 Bush

2001-2008

Republikánus

1946-

55

44

Barack Obama

2008-

Demokrata

1961-

47

Kronológia

  • i.e. 4000.: Észak-amerikai vadászok. A vándorló élelmet kereső nomádok vadéásznak,növenyeket gyűjtögetnek. Pattintott kő dárdát és nyílhegyet használnak.Azt is tudják mire jó a tűz.
  • i.e. 3000-2500.: Növénytermesztők Dél-Amerikában.Dél- és közép-amerikai indiánok elkezdik a növények,köztük a bab és a kukorica termesztését. Állatokat is tenyésztenek. Kezdenek letelepedni, városokat és falvakat építeni.
  • i.e. 2000-1000.: A közép amerikai maják falvakban kezdenek élni.
  • i.e. 1200 körül.: Az első ismert amerikai civilizáció. Az olmék indiánok a Mexikói-öböl partján élnek. Tudnak írni, számolni, templomokat építenek és óriási kőszombrokat faragnak.
  • i.e. 500-i. sz. 250.: Benszülött vadászok húsukért és bőrükért csapdába ejtik a bölényeket.
  • i.e. 500-200.: Az Adena-kultúra földművesei a mai Ohio környékén kőhalmokat emelnek halottaiknak.
  • i.e. 300-i  sz. 600.: A dél-mexikói Monte Alban tájékán élő zapotec törzsek ékszereket készítenek és  az Esőistent imádják.
  • i.e. 200.: A maja törzsek megjelennek Közép-Amerika őserdeiben.
  • i.e. 100 körül.: Észak-Amerika földművelői a dél-nyugat népei földművelésből élnek.
  • 200-600.: A mocsika indiánok Peruban vályogtöltéseket, csatornákat, fazekasmunkákat és szobrokat készítenek.
  • 300-600.: Az istenek városa. Mexikóban virágzik a hatalmas városállam, Teotihuacán. A lenyűgöző piramisváros területe 25 négyzetkilométer, templomainak száma 23. Népe Quetzalcoatl-t, a tollaskígyó-istent imádja. A környező földeken kukorica, bab és sütőtök terem.
  • 300-500.: Észak-Amerika nagy halmai. A Hopewell indiánok elfoglalják az Adena-kultűra népének földjeit. Óriási, állatformájú halmokat emelnek.
  • 300-600.: A maják aranykora. A közép-amerikai maják kunyhókban laknak, nagy területeken gazdálkodnak. Vallási központokat építenek nagy templomaik számára. Esőistent imádják, áldoznak neki, néha embert is. Papjaik tanulmányozzák a napot, a holdat, a csillagokat, képzírást használnak, és jártasak a matematikáan. Rituális labdajátékokat játszanak: csípő- és alkar- csontokkal ütik a labdát.
  • 500-1200.: A hohokam indiánok. Észak-Amerika délnyugati részén élnek. Nagy öntözőcsatornákat és színes korsókat készítenek.
  • 900-980.: A tolték harcosok megszállják a maja központokat, köztük Chichén Itzát a Mexico völgyében. Tulát teszik meg fővárosukká.
  • 900.: A maják elhagyják régi központjaikat és a  Yucatán-félszigetre költöznek.
  • 990 körül.: Felépül Észak-Amerika első városa a mai St.Louis közelében. A neve Cahokia: 40 000 lakója van.
  • 1000 körül.: Az Észak-Amerikai indiánok földet művelnek, sokan egybeépített, akár 800 szobás lakóhelyeken, pueblóban élnek.
  • 1100.: Sinchi Roca lesz az inkák első királya.
  • 1200-as évek.: Az arany népe. Az inkák szép szobrokat és ékszereket készítenek. 1400 után fővárosukból, a mai Cuzcoból hatalmas dél-amerikai aranykitermelőhelyet irányítanak.
  • 1300 körül.: Az aztékok. A mexicoi indiánok 1325-ben telepedtek le Tenochtitlában, és nagy hatalomra tesznek szert. A napot imádják, és a vallási szertartásaikon tömeges emberáldozatot mutatnak be.
  • 1400 körül.: Észak-Amerika lakossága 1 milló fő körül mozog.
  • 1492.: Kolombusz Kristóf felfedezi Amerikát.
  • 1493.: Kolumbusz Kristóf. Kolumbusz expedícióját követően a spanyolok létrehozzák elsőtelepülésüket Hispanolia szigetén.
  • 1507.: Az európaiak Amerkának nevezik el az Újvilágot az itáliai utazó Amerigo Vespucci után, aki sokat írt ottani felfedezéseiről.
  • 1519-1521.: Mexikó. A spanyol konkvisztádor (hódító), Hernando Cortez mindössze 550 főnyi seregével az aztékok földjére indul. Alig két év alatt az egész birodalom a kezébe kerül.
  • 1542.: V. Károly. spanyol király törvényben tiltja meg a rabszolgaságot a dél-amerikai kolóniákon
  • 1537-1600.: Dél-Amerika. A spanyolok és portugálok több helyütt kolóniákat alapítanak Dél-Amerikában.
  • 1534.: Az európaiak közül a franciák Jacqes Cartier vezetésével elsőnek érik el Kanadát.
  • 1532-1572.: Peru. egy másik konkvisztádor, Francisco Pizzaro Peruba ér. Ágyúikkal és lovaikkal a spanyolok könnyedén legyőzik az inkákat. Rengeteg kincet rabolnak, a népet ezüstbányákban dolgoztatják, ahol sokuk elpusztul. Az utolsó inka uralkodót, Tupac Amarut 1572-ben fogságba ejtik.
  • 1577.: Észak-Amerika. Az angol kormány engedélyezi Humphrey Gilbertnek, hogy települést
  • hozzon létre Észak-Amerikában. Új-Fundlandon alapítja meg az első angol kolóniát 1583-ban.
  • 1579.: Francis Drake, a hajós és kalandor Föld körüll hajóútja során bejelenti Anglia igényét Új-Albionra (Kalifornia).
  • 1584.: Az angol Walter Raleigh kolóniát alapí Virginiában.
  • 1619.: Először visznek rabszolgolgákat Nyugat-Afrikából Virginiába.
  • 1620.: A "zarándok atyák". 102 férfi, asszony és gyermek, akik szabad új életre vágynak, s hogy úgy imádhassák Istent, ahogy ők akarják, elindulnak Angliából a Mayflower nevű hajón. Viszontagságos utazás után a massachusettsi Plymouth Rockban szállnak partra, és kolóniát alapítanak.
  • 1600-as évek.: Észak-amerikai települések. Utazók és kereskedők gyarmatosítják Észak-Amerika és Kanada száos részét. Az angolok 1607 és 1732 között tizenhárom gyarmatot alapítanak a keleti parton.
  • 1683.: A kvéker felekezet kezdetei. Az angol William Penn megalapítja Pennsylvaniát és az ottani kvéker települést.
  • 1692.: A salemi boszorkányperek Új-Angliában. Sokakat vádolnak boszorkánysággal. Tizenkilenc embert kivégeznek, 150-et bebörtönöznek.
  • 1732.: Megalapítják Georgiát, az utolsó, tizenharmadik gyarmatot.
  • 1759.: Wolfe tábornok a brit hadsereg élén elfoglalja Quebecet a frandiáktól, de a csatában elesik.
  • 1763.: Pontiac törzsfőnök Ottawából négy törzs britellenes felkelésének az élére áll. Bár veszít, a britek is súlyos veszteségeket szenvednek és béketárgyalásokra kényszerülnek.
  • 1767.: A bostoni mészárlás. Az amerikaiak egyre elégedetlenebbek, mivel a britek nagy adókat követelnek, a kormányzásba viszont nem engednek beleszólást. Brit katonák a tiltakozók közé lőnek és ötöt megölnek.
  • 1773.: A bostoni teadélután. Ezer bostoni telepes tiltakozó akciót szervez a teabehozatalra kivetett brit vám miatt. Indiánnak öltözve felszállnak a brit hajókra és többszáz ládányi teát vetnek a tengerbe. Ezzel kezdődik meg a kormányzás reformjáért folytatott küzdelem.
  • 1775-1783.: Az amerikai függetlenségi háború. Az amerikaiak hadat üzennek Angliának és harcba szállnak a függetlenségért. George Washington vezetésével 1775-ben Lexingtonnál és Concordnál legyőzik a briteket, de ugyanebben az évben a Bunker Hill-i csatában ők szenvednek vereséget.
  • 1776.: Függetlenségi Nyilatkozat. Július 4-én a 13 amerikai kolónia Philadelphiában aláírja a Thomas Jefferson által írt szöveget.
  • 1778-1779.: A franciák, a hollandok és a spanyolok a gyarmatok oldalán beszállnak a brittek elleni háborúba.  A brit csapatok 1781-ben Yorkfownban leteszik a fegyvert.
  • 1783.: A párizsi békében Anglia elismeri a 13 észak-amerikai kolónia függetlenségét.
  • 1783.: Penni felkelés. Tugac Amarut, aki az utolsó inka kirány után neveztek el, a spanyolok elleni felkelés során legyőzik és kivégzik.
  • 1789-ben.: George Washingtont választják az Amerikai Egyesült Államok első elnökének.
  • 1791.: A "Kanada törvény" Kanadát angol és frangia nyelvű területekre osztja.
  • 1791.: Toussaint l'Ouverture vezetésével Haitin rabszolgafelkelés tör ki.
  • 1803.: A nagy földvásárlás. Az Egyesült Államok területe megnő, amikor 15 millió dollárért megveszik Louisianát a franciáktól.
  • 1783-1830.: Simon Bolivar. A francia és az amerikai forradalom, valamint L'Ouverture rabszolgafelkelése hatására Simon Bolivar, a dél-amerikaiak függetlenségi harcának élére áll. Arra kényszeríti a spanyolokat, hogy feladják Kolumbiát, Venezuelát és Perut. Róla nevezik el Boliviát
  • 1846-1848.: Mexikó elveszti a háborút az USA ellen, és 15 millió dollárért lemond Kaliforniáról, New Mexicóról, Utahról és Coloradóról.
  • 1848.: A kaliforniai aranyláz. A gyors meggazdagodás reményében rengeteg ember igyekszik Kaliforniába, miután néhány patakmederben aranyat találtak.
  • 1830-1900.: Az Egyesült Államok növekedése folytatódik. Milliószám érkeznek a bevándorlók Európából. A pionírok a megművelhető föld nyomában nyugatra indulnak, és erőszakkal elveszik az őslakók vadászterületeit. Sokéves kíméletlen harc után az indiánok 1890-ben Wounded Knee-nél utolsó csatájukat is elvesztik és rezervátumokba terelik őket. A városkák metropolisokká nőnek és felépül az első felhőkarcoló Chicagóban.
  • 1861-1865.:  Az észak-amerikai polgárháború. Tizenegy déli állam, ahol többezer fekete rabszolga dolgozik, létrehozza az északtól független Amerikai Államok konföderációját. Az északi államok harcba szállnak az Egyesült Államok egységéért, Észak győzelme a rabszolgaság végét is jelenti. 1865-ben Abraham Lincoln elnököt egy színházban meggyilkolják.
  • 1906.: San Franciscot heves földrengés rázza meg. Az anyagikár 400 millió dollár.
  • 1911-1921.: Mexikó. Diaz diktátor megbuktatása után tíz évig dúl a pologárháború.
  • 1914.: A Panama-csatorna. Megépül a nyolcvankét kilóméteres átjáró, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal.
  • 1917.: Az Egyesült Államok belép az I. világháborúba. Egymillió amerikai katona harcol a szövetségesek oldalán. Amerika először vesz részt európai konfliktusban.
  • 1920-1933.: A szesztilalom. Tilos szeszesitalok gyártása és árusítása. Gengszterfőnökök sora - köztük Al Capone gazdagodik meg az illegális alkoholkereskedelemben. A nyagvárosokban megvesztegetik a rendőrséget is.
  • 1929-1932.: A nagy gazdasági válság. Az európai gazdaság elbizonytalanodása után a New York-i tőzsdén hirtelen lezuhannak az árak. Ez a nevezetes Wall Street-i tőzsdekrach. Bankok és vállalkozások tömege megy tönkre. 1932-re 12 millió amerikai marad munka nélkül.
  • 1932.: Franklin D. Roosevelt lesz az Egyesült Államok elnöke. Politikája a New Deal, melynek lényege: az állam hatalmas összegeket fektet a közmunkába, hogy segítse új munkaalkalmak megteremtését és jobb segélyprogramokat kínál a munkanélkülieknek.
  • 1941.: Pearl Harbour. Miután a japán légierő bombatámadást intéz az amerikai haditengerészeti bázis, Pearl Harbour ellen, az Egyesült Államok belép a II. világháborúba.
  • 1943.: Argentína. A forradalom Juan Peront segíti hatalomra. Felesége, Evita különösen a szegények között igen népszerű.
  • 1945.: Az Egyesült Nemzeztek Szövetsége. San Franciscóban negyvennyolc ország az alapokmány aláírásával megalapítja az ENSZ-t, melynek célja a nemzetek közti viták békés rendezése.
  • 1955-1968.: Polgárjogi mozgalom. A négerek a déli államokban a fehérekkel azonos jogokat követelnek. Békés tiltakozó mozgalmuk élén egy baptista lelkész, Martin Luther King áll, akit 1968-ban meggyilkolnak.
  • 1958.: Kuba. Hatévi polgárháború után a kummunista Fidel Castro lesz Kuba vezetője.
  • 1962.: Kubai rakétaválság. A Szovjetúnió nukleáris támaszpontokat létesít Kubában. Kennedy elnök hadüzenetet helyez kilátásba, ha nem távolítják el őket. A szovjet vezető, Hruszcsov végül enged.
  • 1963.: Kennedy amerikai elnök merénylet áldozata lesz a texasi Dallasban.
  • 1967.: Tiltakozások a vietnami háború ellen. Ahogyan nő a Vietnamban elesett amerikai katonák száma, úgy tüntetnek egyre többen a háború ellen.
  • 1974.: Watergate. A republikánus Nixon elnök egy politikai botrány nyomán lemondásra kényszerül. Kiderül, hogy lehallgatókészülékeket helyezett el politikai ellenfelei irodáiban, a Watergate-épületben.
  • 1979.: Nicaragua. Somoza elnök megdöntésével a sandinista rendszer kerül hatalomra, és azt 1990-ig meg is tartja.
  • 1981.: A Columbia az első űrrepülő, amely megkerüli a földet. A rakétákkal szemben az űrrepülőgép sok fel- és leszállásra képes.
  • 1982.: Falkland-szigetek. Argentína megszálja a brit tulajdonban lévő szigeteket, de Anglia visszafoglalja.
  • 1985.: Mexikóváros nagy részét romba dönti a földrengés. Az áldozatok száma 5000.
  • 1980-as 1990-es évek.: Harc a kábítószerek ellen. Az amerikai kormány egyre több pénzt költ, hogy megakadályozza az illegális kábítószerkereskedelmet.