Báthory Gábor uralkodása

Báthory  Gábor uralkodása

/Harmat Árpád Péter/

 

Báthory Gábor, aki 1608 és 1613 közt állt Erdély élén, a nagynevű Báthory család utolsó erdélyi fejedelme volt. A hajdúk támogatásával nyerte el trónját, amikor 1608-ban lemondatta elődjét, Rákóczi Zsigmondot. Uralomra jutásában fontos szerepe volt a török bizalmát mindig is élvező későbbi fejedelemnek, Bethlen Gábornak is. Báthory uralkodását vizsgálva kijelentjetjük: nyughatatlan fejedelem volt. A szászok vagyonára fájt a foga, így korlátozta kiváltságaikat, később a havasalföldi fejedelemséget akarta megszerezni sikertelenül, miközben erkölcstelen nőügyeivel, nyakló nélküli értelmetlen költekezéseivel, gyanús kivégzések elrendelésével teljesen elidegenítette magától az erdélyi nemességet. Uralma végén Ausztria felé fordult, titkos szövetséget kötve hűbérura a szultán ellen. Végül mindenki megelégelte intrikáit és korábbi pártfogója, Bethlen Gábor, török segítséggel távolította el a trónról. [A képen Báthory Gábor fejedelem mellszobra láttható, mely Nyírbátorban áll, a református templom előtt.]

Báthory Gábor hatalomra jutása

Bocskai István 1606. december 29-én halt meg és végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot nevezte meg örökösének. Közben azonban egy másik erdélyi nemes, a régi fejedelmi családhoz tartozó Báthory Gábor is bejelentette igényét a fejedelmi címre. Báthory komoly trónkövetelőnek számított nem csupán családjának múltbéli befolyása miatt, hanme azért is mert 1607-ben politikai házasságot kötött palocsai Horváth Annátval, Horváth György és Bocskai Krisztina leányával, aki anyja révén Bocskai István unokahúga volt.

Az erdélyi fejedelmi székre áhítozó, és egymással rivalizáló két jelölt helyett azonban az erdélyi rendek 1607-ben a szultán hozzájárulásával Bocskai korábbi pártfogoltját – és általa Erdély gubernátorává tett vezetőjét – Rákóczi Zsigmondot választották fejedelemmé. Az új fejedelem viszont csak egy évig „húzta” a trónon, mert Báthory mindent elkövetett azért, hogy elmozdítsa: megnyerte például Nagy András hajdúgenerális támogatását is, aki 15 ezer katonával folyamatosa fenyegetést jelentett Rákóczira nézve. Végül, miután Báthory számtalan nagyhatalmú támogatót is a maga pártjára állított – többek közt Bethlen Gábort is - kikényszerítette a fejedelem lemondásáét. Rákóczi hivatalosan 1608. március 5-én távozott a hatalomból és visszavonult birtokaira. (Lemondásáért cserébe jelentős földterületeket kapott.) Báthory közben Homonnai Drugeth Bálinttal is kiegyezett, aki felső-magyarországi főkapitány lett.

Báthory belpolitikája

Báthory Gábor az 1608-as kassai megegyezést ugyan még Erdély érdekeit nézve kötötte meg Mátyás főherceggel, később azonban kalandorpolitikába kezdett. Erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével (állandó nőügyeivel) elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta, és fővárosát, Szebent is megszállta. A szászok nem fogadták el a fejedelem igazságtalan fellépését és Brassó városának főbírája a szász Weiss Mihály köré gyűltek. Brassó fel is mondta a hűséget (és engedelmességet) Báthory felé. Innentől ez a város lett a Báthoryval szembeszegülő ellenzék központja.

Az ifjú fejedelem rengeteg további ellenséget szerzett, amit az is jelzett, hogy több merényletet és összeesküvés szerveztek ellene. (Az elsőt még 1610-ben.) Az 1611-es esztendőben Havasalföld megszerzésére tett kísérletet, amikor katonáival elűzte az ottani vajdát, s magát kiáltotta ki havasalföldi fejedelemnek. Ám a Báthory által elűzött Radu Șerban vajda nem törődött bele vereségébe és császári segítséggel (Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitánnyal) betört Erdélybe, majd Brassó mellett legyőzte Báthory hadát. Erre már a Porta is felfigyelt és a szultán elhatározta Báthory leváltását.

A Báthory elleni összeesküvés

Báthory Gábor felháborító módon több főnemes feleségével is szerelmi kapcsolatot kezdeményezett. Különösen botrányos volt az államtanács elnökének, Imrefinek feleségével folytatott viszonya. Még nagyobb általános megbotránkozás keltett, mikor Radnóton Kornis Boldizsárné szerelmét erőszakosan igyekezett megszerezni. Mivel a Báthory által üldözött, megsértett, vagy mellőzött főurak majdnem mind katolikusok voltak, az a vélemény kezdett lábra kapni, hogy üldözi a katolikus vallást. Az elégedetlenek élére Kornis Boldizsár állt. A fejedelem azonban megtudta, hogy felkelés készül ellene, ráadásul az összeesküvők kilétét is megismerte. Kornis Boldizsárt azonnal kivégeztette, a többi összeesküvő - Kendy István, Kornis Zsigmond, Sennyey Pongrác és Sarmasági Zsigmond - elmenekültek. Az országgyűlés ezeket, Báthory utasítására fő- és jószágvesztésre ítélte.

Báthory Gábor az összeesküvések után valóban a katolikusok ellen fordult. Megújította az 1588-i medgyesi határozatot, amely a jezsuitákat kitiltotta az országból, azonkívül megszüntette a szerzetesrendek klastromait és kollégiumait is. A katolikus főuraknak azonban megengedték, hogy udvaraikban katolikus lelkészeket tarthassanak.

Báthory bukása

Báthory megbuktatására először Ghiczy András „jelentkezett” aki kezdetben Báthory kegyeltje volt, ám 1612 elejére átállt az ellenzék oldalára. A hatalmi ambíciókat dédelgető trónkövetelő még Isztambulba is elutazott, hogy megnyerje a Porta engedélyét fejedelemmé választásához. I. Ahmed hozzá is járult Ghiczy megválasztásához, ám Erdélybe visszatérve nem tudott kellő számú támogatót mozgósítani. Mellé állt ugyan Nagy András hajdúvezér, ám Báthory erről értesülve 1612. augusztus 12-én elfogatta és lefejeztette a hajdúk legendás generálisát. Ghiczynek tehát új támogatókat kellett keresnie. A brassói ellenzék azonnal kapcsolatokat épített ki vele, így létrejött a Weiss Mihály – Ghiczy András féle szövetség, mely viszont 1612 október 14-én csatát vesztett Báthoryval szemben Brassó mellett Földvárnál. (A szászok főbírája elesett az ütközetben, Ghiczy pedig Magyarországra menekült.) Brassó viszont továbbra is ellenállt és magas falai közt számtalan bátor harcossal továbbra is dacolt Báthory akaratával szemben.

Közben Báthory titokban szövetségre lépett az osztrákokkal és II. Mátyás megbízottaival 1613. április 11-én egy összefogási megállapodást írt alá. Az egyezséget később, 1612. november 20-án, az erdélyi országgyűlés is megerősítette, amikor Báthory kényszerítésére kimondták a törököktől való elszakadást. A tartomány ekkor végképp kettészakadt: a fejedelem és hívei (akik száma ekkorra már nagyon megcsappant) osztrák-párti erőt alkottak, míg velük szemben a törökpárti magyar nemesek és a Brassó várába szorult ellenzék állt. Ebben az időszakban menekült Báthory elől a törökhöz Bethlen Gábor is, hiszen a fejedelem Ghiczyvel együtt fej-, és jószágvesztésre ítéltette.

A feszült, polgárháborús helyzetet a török beavatkozás szüntette meg, amikor erős oszmán had vonult Erdélybe. A török sereg Bethlen Gábort támogatta, aki a szultán „ajánlásával” az erdélyi országgyűlésen, 1613. október 23-án fejedelemmé lett választva. Bethlen beiktatását hatalmas török-tatár haderő felügyelte, Báthorynak esélye sem volt megakadályozni azt. A bukott fejedelmet végzete 1613. október 27-én érte utol, amikor Váradon – ahová a törökök és Bethlen elől húzódott – a vezérük meggyilkolásáért bosszúra szomjazó hajdúk meggyilkolták. Ghiczy sorsa is érdekesen alakult, ugyanis miután elmenekült Báthory elől Magyarországra, újra kiegyezett a fejedelemmel és megint szövetségesévé vált. Amikor azonban a hajdúk – Nagy András lefejeztetéséért – megölték Báthoryt, sietve Bethlennek akart behódolni. Az új fejedelem viszont résen volt, és „nem dőlt be” a köpönyegforgató kalandornak. 1614-ben Fogaras várában megölette.

Báthory Gábor nem volt sikeres fejedelem. Uralmának öt éve alatt felesleges harcokra kényszerítette Erdélyt és értelmetlen belső feszültségeket szított. Uralmának utolsó évében mérhetetlen gyűlölet vette körül. A legenda szerint a meggyilkolt Báthory Gábor holtteste tizenöt éven keresztül temetetlenül feküdt Nyírbátorban, s csak 1628-ban került sor Bethlen utasítására a temetésre.

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

  • Kovács Gergely István: Bocskai István, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor. Duna International Kiadó, 2011.
  • Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila: Báthory Gábor és kora, dea.lib.unideb.hu

 

Hírlevelünkre feliratkozás: ITT

Regisztráció a fórum használathoz: ITT

------------------------