A Rudolf Hess rejtély

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 02/17/2015 - 19:18

A Rudolf Hess rejtély

/Harmat Árpád Péter/

A második világháború harmadik évében, 1941 május 13 -án meglepő hír jutott el Adolf Hitler főparancsnokságára: régi barátja Rudolf Hess birodalmi miniszter, pártbéli helyettese és jobbkeze váratlanul eltűnt. Ugyanezen a napon Winston Churchill angol miniszterelnököt az a hihetetlen hír fogadta Londonban, hogy Rudolf Hess Skóciában van.

A megdöbbentő hír igaznak bizonyult, a náci párt egyik legfőbb vezetője egy általa vezetett Messerschmitt-gépen Skóciába repült, és ott ejtőernyővel kiugrott. A német újságok május 13 –án még csupán Hess eltűnéséről adtak hírt, a valóságot, hogy a Führer helyettese Angliába repült, csak másnap írták meg.

Rudolf Hess (1894-1987) volt az az ember, aki gyakorlatilag a legrégebbi idõktõl Hitler mellett állt. A müncheni sikertelen puccs idején, 1923 -ban, majd a várbörtönben is végig szeretett führere mellett állt. Hitler gyakorlatilag neki mondta tollba a Mein Kampfot börtöncellájukban. Hitler nagyon kevés embert tüntetett ki bizalmával, és ez a szokása 1933 után még nyilvánvalóbb lett. Rudolf Hess-t viszont barátjának, régi bajtársának tekintette, így a magas termetű, vastag szemöldökű és penge vékony ajkú, szuggesztív tekintetű Hess 1932-ig Hitler személyi titkára, majd 1941 májusáig, helyettese és legfõbb bizalmasa lett.

Hess tehát az 1930 –as években még Hitler környezetében a legnagyobb befolyással bíró bizalmi embernek számított, ám a háború kirobbanása körüli időkre háttérbe szorult, és olyan új vezetők vették át helyét, mint Göring, Himmler és Göbbels. A befolyását vesztett Hess egyre többször került ellentétbe ezen főemberekkel, közülük is legfőképpen Hermann Göringgel. A viszály oka abban gyökerezett, hogy a légierő főparancsnoka Anglia teljes meghódítását javasolta Hitlernek, míg Hess az angolokkal való megegyezésről próbálta meggyőzni a Führert.

Némi magyarázatot adhat Hess angolbarát felfogására életrajza. Ugyanis Hess az angol befolyási övezetben fekvő Egyiptomban látta meg a napvilágot, így fiatal korától tökéletesen beszélt angolul. (Kamaszként, 14 évesen költözött családjával együtt vissza Németországba, és egy kereskedelmi iskola elvégzése után már az első világháborúban találta magát. Katonai szolgálata és a harcok befejezése után 1920 –ban ismerte meg Hitlert.)

Gyermekkori kötődései miatt azonban mindig szerette a briteket, így mindig el akarta kerülni a velük való háborút. Azonban a háborús események nem kedveztek az angol-német megbékélésnek, és Hitler az 1940 –es angliai csata megkezdésével végképp amellett döntött, hogy Nyugat-Európa bevétele után megkísérli meghódítani a szigetországot is.

Az angliai csata azonban holtpontra jutott, és a Führer így kénytelen volt egy időre elhalasztani Anglia bevételét. A Brit Birodalom térdre kényszerítése helyett figyelme 1941 –ben kelet felé fordult, és a Szovjetunió meghódítására adott parancsot. Amikor a Német Birodalom a Szovjetunió elleni harcra készült, hirtelen átértékelődött Anglia fontossága is. Ugyanis a katonai vezetőkben ekkor felvetődött a kérdés: mi történik akkor, ha miközben a wermacht (német hadsereg) hosszú háborút vív keleten az oroszokkal, addig aktivizálódik Anglia, és esetleg támadást indít nyugaton a Harmadik Birodalom hátában?

Hess az elsők között ismerte fel a kétfrontos háború veszélyét, és meggyőződésévé vált, hogy csakis akkor szabad megindítani a támadást a Szovjetunió ellen, ha előtte békét kötnek Angliával, és így garantálják Németország biztonságát arra az időre, míg csapataik a távoli Ural vidékén harcolnak.

A katonai vezetők egyetértettek Hessel, hiszen minden történelmi tapasztalat azt mutatta, hogy ha a németek egyszerre két fronton harcolnak mindig vereséget szenvednek

Rudolf Hess nem vár tovább

Hess az 1941 júniusára kitűzött Szovjetunió elleni támadás előtt valószínűleg arra a következtetésre jutott, hogy neki kell tennie kell valamit, hogy Németországot megmentse a kétfrontos háborútól.

Innentől tetteit három teória szerint magyarázzák a téma szakértői. Az egyik elmélet szerint Hess labilis idegrendszere 1941 májusára meggyengült, és egy sértett és mellőzött emberré vált. Féltékenysége a feltörekvő Bormannra, Göringre, Himmlerre és Göbbelsre arra sarkalták, hogy valamilyen vakmerő tettet hajtson végre, így mindenféle koncepció, vagy átgondoltság nélkül repült át Angliába, hogy saját küldetést teljesítve bizonyítsa Hitlernek rendkívüli képességeit. Ezen felfogás szerint tehát Hess 1941 májusában őrült volt. A teóriát némileg alátámasztja Hess Nürnbergi per alatti furcsa viselkedése (pl.: könyveket olvasott a par alatt, a tárgyalóteremben) és az elmeorvosi vélemények egy része is.

A másik két teória szerint Hess nem volt őrült, sőt nagyon is átgondolt koncepció mentén vitte véghez tettét. Azonban a két elmélet közt éles különbség mutatkozik abban, hogy az akciót Hitler tudtával, vagy a Führer tudta nélkül hajtotta e végre? Ki kell emelni, hogy napjaink hivatalos történész felfogása inkább azt valószínűsíti, hogy Hitler nem tudott a merész tervről, vagyis Hess nem avatta be a Führert a vállalkozás titkaiba. Vélhetően Hitler jobbkeze csak utólag, – az általa remélt dicsőséges siker utáni visszatéréskor – akarta megosztani a Führerrel, hogy hogyan jutott a váratlan elhatározásra.

A terv

Hess gondosan elõkészítette tervét. Ez alapján Hitler helyetteseként akart átrepülni Angliába, ahol fel akarta venni a kapcsolatot a befolyásos angol politikusokkal, többek közt lord Hamiltonnal, akit már az 1936-os berlini olimpián is megismert. Remélte, hogy az angolok majd hamar elfogadják azt a titkos békeajánlatot, amit természetesen Hitler nevében akart átadni.

Azonban az események azt bizonyították, hogy Hess talán mégsem ismerte olyan jól angol barátait mint hitte, ugyanis terve megalkotásakor nem vette figyelembe, hogy az angolok egy ilyen horderejű megállapodást csak nemzetközileg előkészített és csak közvetlen Hitlerrel egyeztetett tárgyalássorozat után lennének hajlandóak megfontolni. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy kevéssé volt valószínű, hogy Anglia 1941 tavaszán egyáltalán gondolkozni is hajlandó lett volna a békéről. Főleg úgy nem, ahogyan Hess képzelte, vagyis Németország terjeszkedéseinek megőrzése mellett. Ezt feltételezni, nagyfokú naivitásra vall, és Hess tájékozatlanságát mutatja.

Ám Hess hitt a tervben, és 1941 tavaszára minden készen állt megvalósítására. A megvalósítás időpontjául pedig 1941 május 10 –ét választotta, ugyanis bennfentesként ismerte a Barbarossa terv várható megindításának júniusi dátumát.

Hess akcióba lép

Hess tehát 1941 május 10 –én Augsburgból Skóciába, régi barátjának Lord Hamiltonnak a vidéki birtokára repült, Bonnyton Moorba, mely felett ejtőernyővel kiugrott. Hamar találkozott Hamiltonnal, akinek azonnal kifejtette jövetelének célját. Ekkor érte az első meglepetés, ugyanis a lord azt válaszolta neki, hogy ő semmilyen módon nem szólhat bele az ilyen jellegű ügyekbe, és Churchillel kell megbeszélnie a javaslatokat. Ekkor felhívta telefonon a brit miniszterelnököt, aki alig akarta elhinni az egész históriát. Churchill a kormány két tagját s a külügyminisztérium néhány emberét küldte a náci pártvezérhez. A rendelkezésre álló források szerint három megbeszélésre került sor lord Simon, lord Beaverbrook angol miniszterek, valamint Kirkpatrick volt berlini angol ügyvivő bevonásával. Egyes források szerint az első megbeszélésen Hess azt is közölte, hogy az angolokkal, hogy nem Hitler jóváhagyásával, illetve megbízásából érkezett.

Rudolf Hess gépének maradványai Skóciában

Javaslatában azt fejtette ki, hogy a két ország azonnal kössön békét. Anglia ez alapján megtarthatja gyarmatbirodalmát, csupán a volt német gyarmatokat kell visszaadnia Németországnak, s Irakot – ahol a német támogatással kirobbant felkelés még tartott – kell kiürítenie, Németország pedig megtarthatja hódításait, és szabad kezet kap Európában.

Az angol kormány bár hitetlenkedve meghallgatta Hesst, valójában nem volt hajlandó érdemleges tárgyalásokba bocsátkozni a sokak által már ekkor őrültnek tekintett náci vezérrel, Hess innentől egyszerű hadifogolyként kezdték kezelni, és a háború alatt börtönben őrizték.

Közben Németországban Hess váratlan repülőútja nagy visszhangot váltott ki. Az első közlemények Hess betegségének, hallucinációinak, okkultizmusának tulajdonították a pártvezér vállalkozását. Hitler pedig – nem ok nélkül – súlyos presztízsveszteséget látott benne, hiszen az eset arra utalt, hogy még legbensőbb emberei sincsenek elég szilárdan meggyőződve a német győzelem bizonyosságáról.

A háború után a háborús bűnösök Nürnbergi perében Rudolf Hess az egyik vádlott lett. Bár Hitler helyetteseként a legmagasabb rangú nácinak számított, mégsem volt része a háború borzalmaiban, mivel a harcok alatt egy angliai börtönben – a Towerben - raboskodott. Emiatt Hesst nem ítélték halálra, viszont életfogytiglani börtönbüntetést kapott, amit a spandaui börtönben kellett letöltenie. Hosszú, 41 évnyi (!) raboskodása alatt más, Nürnbergben elítélt társai nagyrészt kiszabadultak, ám Hess büntetését nem enyhítette a bíróság.

Őrei között szovjetek is voltak, akiket Moszkvából a kommunisták megbíztak, hogy keserítsék meg alaposan az életét. Heß szövögetett álmokat arról, ha kiszabadul újra náci szellemben vezeti Németországot. 1987-ben, 93 évesen halt meg a spandaui börtönben. Halála körülményei is érdekesek. Valószínűleg öngyilkos lett, de felvetődött annak a lehetősége is, hogy brit kommandósok gyilkolták meg. Rudolf Heß sírja a frankföldi Wunsiedelben található, ami a mai napig neonáci szervezetek zarándokhelye.

Furcsaságok a „Hess történetben”

Bár az eddig leírtak a napjainkban ismert hivatalos vélekedést tükrözik, meg kell említeni, hogy Hess ügyében több furcsaság is napvilágot látott.

Hess gépe egy külön neki fenntartott Messerschmitt Bf 110-es repülõ volt. A gépet az augsburgi repülõtéren õrizték ahová 1941. május 10-én 16 órakor érkezett meg. Legelõször repülõs ruháját vette fel, vagyis csak vette volna, ugyanis nem volt a szekrényében a nevével ellátott kabát! Ekkor egy másik pilóta Helmut Kaden pilótakabátját húzta fel.

Hess mindenese Karlheinz Pintsch gyakran fotózgatta fõnökét, így az akció napján, azon a bizonyos délutánon is több képet készített Hessről. Ezek a képek, amelyek késõbb nyilvánosságra kerültek, - ha valóban, akkor készültek, ahogy azt Pintsch állította, akkor - néhány érdekességről tájékoztatják a figyelmes szemlélőt. Az egyik képen jól látható a gép törzsére festett szám: 3526, azonban az a gép, amellyel, Hess állítólag Angliába repült, és földet ért Skóciában már a 3869-es számot viselte.

Egy másik fotón még egy különös dolog fedezhetõ fel: a gépen nem voltak póttartályok. Nos, ez két dologgal magyarázható. Az egyik szerint Hess magabiztos volt, és az 1300 km-es útra elegendõnek gondolta a repülő tartályában lévő benzint, amely épp nagyjából ilyen távra volt elegendõ. De ha ez az igazság, akkor Hess nem kalkulált az esetleges ellenszéllel, vagy a váratlan problémákkal. A másik magyarázat szerint tapasztalt pilóta volt, vagyis okkal nem szereltette fel a póttartályokat, ugyanis nem akart gyanút kelteni. Mivel Hitler tudta nélkül repült, azt a benyomást akarta kelteni, hogy csupán egy kis repülõs gyakorlásra megy, amihez póttartályokra végképp nincs szüksége.

Az alteregó elmélet

Van olyan elmélet, mely szerint Angliába Hessnek csupán egy hasonmása járt, akit valójában Himmler küldött azért, hogy a labilis Hess helyett megbízható módon puhatolja ki Anglia esetleges békeszándékát. A teória mellett szól Pintsch korábban említett fotója, melyen a 3526 –os számú repülőgép látható, mely a későbbiekben eltűnt, hisz a skóciai képeken már a 3869 –es gép látható. Tehát elképzelhető, hogy Hesst a tenger fölött lelőtték (talán Himmler parancsára) és Hollandiától egy Hess hasonmás folytatta útját Skóciába. (Olyan megközelítés is létezik, melyben az „ál-Hesst” maguk az angolok teremtették, hogy lejárassák Németországot.)

A hasonmás teória mellett szól Hess különös földet érése is, hiszen az igaz Hess remek pilótaként simán le is szállhatott volna, nem kellet volna katapultálnia. Földet érésekor azzal az NSDAP-s pártigazolvánnyal igazolta magát, amit az induláskor (augsburgi repülõtéren) még állítólag nem talált magánál. Folytatva a furcsaságok sorát, lord Hamilton nem ismerte fel azonnal Hesst, vagyis elképzelhető, hogy mégsem volt olyan tökéletes a hasonmás. Az „ál-Hess” elmélet mellett szól az is, hogy a háború utáni nürnbergi perben Hess nem akart találkozni feleségével Ilse Hess-el. Egy újabb jel arra a tényre, hogy ez az ember valaki más volt, hiszen tudhatta, hogy Ilse Hess valószínûleg észrevenné, hogy nem a férje áll elõtte.

A spandaui börtönben raboskodó férfi 41 év után rejtélyes körülmények között, a hivatalos történetírás szerint öngyilkos lett. Halála után az orvosok megvizsgálva a testét, nem találták rajta elsõ világháborús sebhelyeit. A dolog már csak azért is gyanús, mivel ezek maradandóan látszó sebesülések voltak.

Nem lehet tudni, hogy ha elfogadjuk azt, miszerint nem az igazi Hess érkezett és raboskodott Angliában, akkor Németország bukása után, miért nem árulta el magát? Mindezen megállapítások után, annyi biztos, hogy a Rudolf Hess még napjainkban is nagyon homályos. 2017-ben megnyílnak a brit levéltár ide vonatkozó dokumentumai. Számos történész szerint, ezekbõl az iratokból sok érdemleges bizonyíték kerülhet majd elõ, melyek végre tiszta vizet öntenek a pohárba.

Szerk.: Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom: