A Baltikum középkori - újkori története

A Baltikum középkori és kora újkori története

Kapcsolódó cikkek: Krevai unió: a lengyel - litván nagyhatalom kora

Németország kialakulása

/Harmat Árpád Péter/

 

Baltikum területe, Európa sajátos középkori jelentőséggel bíró térsége volt. A manapság Észtország, Lettország és Litvánia által birtokolt régió gabonában, halban, fában és más természeti kincsekben gazdag, stratégiai jelentőségű partvidéknek számított szinte a történelem kezdeteitől. Nem véletlen tehát, hogy a szomszédos hatalmak - Oroszország, Lengyelország és Svédország mindvégig harcot folytattak érte.

Európa a XIV. században (1300-as évek)

A középkorban a mai Lettország a Német Lovagrendhez tartozott, csakhogy annak csupán egy része került az 1410-es (Grünwaldi csata) illetve 1466-os háborúban Jagellók által uralt Lengyel-Litván államhoz. (Ez a lengyel király hűbéréhez tartozó csatolt terület lett később a szekularizálódott porosz hercegség, illetve még később a Hohenzollernek Brandenburgoz tartozó birtoka) Azonban a Német Lovagrend államának másik fele - melyen a mai Lettország és Észtország fekszik - megmaradt önálló, a Jagellóktól és mindenki mástól független államként. Később neve Livóniai Kardtestvérek állama, majd szintén egy szekularizáció után Kurlandi hercegség lett. Ezért a hercegségért pedig a Livóniai háborúban IV. Iván és Báthory István (lengyel király) vívtak háborút az utóbbi győzelmével. A győzelemben a svédek is segítettek, így a Kurlandi hercegség egy része az övék, a többi része egy időre a lengyeleké lett az 1582, 1583-as békék értelmében.

A terület története a 30 éves háborúval folytatódott. Ennek során az egész térség Livónia néven a svédekhez került az 1648-as Vesztfáliai béke értelmében. Azonban alig fél évszázaddal később Nagy Péter az északi háborúban megszerezte egész Livóniát (plussz Ingermanlandot és megalapította Szent Pétervárt) Innentől hosszú ideig maradt orosz fennhatóság alatt, de már Liv föld és Észt föld néven. Az első világháború utáni békerendezés független országokká nyilvánította Észtországot és Lettországot (meg természetesen Litvániát) melyet a Molotov-Ribbentrop paktum semmibe vett, és a térséget újra orosz (szovjet) érdekszférának nyilvánított. A második világháború nagy konferenciáin pedig Sztálin elérte, hogy 1945 után is a Szovjetúnió részei maradhassanak. Természetesen a Szovjetúnió 1991 decemberi felbomlásával a 3 baltikumi állam újra független lehetett!

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

  • Katus László: A középkor története. Pannonica - Rubicon Kiadó, Bp., 2000.
  • Klaniczay Gábor: Európa ezer éve. A középkor I-II. Osiris Kiadó, Bp., 2004