Ki volt Jeanne d'Arc?

Ki volt Jeanne d'Arc (Szent Johanna)?

/Harmat Árpád Péter/

 

Szent Johanna, egy 1412 -ben született francia parasztlány volt, aki a franciák és angolok közt  1337 és  1453 közt zajló százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát. A nép hitt benne és követte, mert a fiatal lány meggyőzte őket arról, hogy Isten felkérte őt a francia sereg vezetésére. A középkori emberek szinte feltétel nélküli vallásossága, Istenben vetett "vak hite" a mai ember számára szinte elképzelhetetlen módon ösztökélték arra a katonák ezreit, hogy kövessenek egy alig 18 éves parasztlányt. [A százéves háborút bemutató cikkünk itt olvasható: LINK]

Jeanne Domrémyben látta meg a napvilágot. Jeanne elmondása szerint 12 éves korában, 1424-ben részesült először azokban a rendkívüli látomásokban, melyek egész életét végigkísérték, ellátták természetfölötti tanácsokkal, külső és belső harcaiban buzdításokkal. A látomásában egyedül volt egy mezőn és hangokat halott, sírt, de amit látott az csodálatos volt. Úgy vélte Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin és Antiokheiai Szent Margit szólították meg és kérték arra, hogy űzze ki az angolokat és vezesse a Dauphint Reimsbe megkoronázni. 

16 éves korában megkérte a vérrokonát Durand Lassoist, hogy vezesse a közeli Vaucouleursba, ahol megkérelmezi a helyőrség vezetőjétől gróf Robert de Baudricourttól a francia királyi udvar meglátogatását Chinonban. Baudricourt rosszmájú válasza nem tántorította el. A következő januárban visszatért és két támogatóra talált, Jean de Metz és Bertrand de Poulengy személyében. Az ő pártfogásuk alatt egy második találkozásra volt lehetősége, ahol egy rendkívüli jóslatot tett a hadiszerencse megfordulásáról Orléans közelében. A királyi udvarba érkezésével VII. Károlyt épp egy privát konferencián zavarta meg. Jeanne engedélyt kért, hogy a hadsereggel mehessen és lovagi felszerelést viselhessen. Ellátták páncéllal, karddal, lóval, zászlóval és kísérettel. Azt mondják, fehér páncélt viselt. Stephen W. Richey történész úgy ír, hogy az ő látványa volt a remény egyetlen forrása egy uralom számára, mely a kimerülés szélén állt. Jeanne megérkezésével a hosszú ideje tartó angol-francia konfliktus egy vallási háborúba fordult át, mely nem nélkülözte a maga kockázatait. Károly tanácsadói aggódtak, ha Jeanne igazhitűsége kétségkívül meg nem alapozza, hogy nem eretnek vagy boszorkány, akkor Károly ellenségei könnyen állíthatják, hogy a királysága a Sátán ajándéka volt. Hogy megkerüljék ennek valószínűségét, a dauphin neveltetési és teológiai vizsgálatot rendelt el Poitiers-ben a tisztaságának bizonyítására. 1429 áprilisában a vizsgálóbizottság „kifogástalan életűnek, hívő kereszténynek állapította meg, aki az alázat, becsület és egyszerűség erényeivel bírt.

Jeanne 1429. április 29-én ékezett Orléans ostromához, de Jean d'Orléans, az orléans-i hercegi család helyettes vezetője kezdetben távol tartotta őt a haditanácstól és nem értesítette, amikor a sereg támadta az ellenséget. Ez nem hátráltatta meg, hogy ne legyen ott a legtöbb tanácson és csatában. Az ekkori harci vezetésének mértéke történelmi viták tárgyát adják, de abban minden történész egyetért, hogy erős hatással volt a katonák harci szellemére, és a hadsereg rendkívüli sikereket aratott az ő rövid pályafutása alatt.

Megjelenése forró lelkesedést keltett. A megszállott Észak-Franciaországon keresztül Reimsbe vezette a trónörököst, akit itt megkoronáztak. A francia körök nem nézték jó szemmel Jeanne d’Arc sikereit és népszerűségét, attól féltek, hogy a nép felszabadító harca egy újabb jacquerie-be, parasztlázadásba torkollik. Jeanne d’Arc egyre kényelmetlenebbé vált a hatalom számára, ezért mikor 1430-ban Compiègne erődjénél a burgundiaiak elfogták, s kiadták az angoloknak, a király nem sokat tett kiszabadításáért.

Szent Johanna halála

Végül az angol kormány megvásárolta a burgundi hercegtől 80 000 font váltságdíj fejében. Az angolokhoz hű Pierre Cauchon of Beauvais püspök kiemelkedő szerepet vállalt ebben az alkuban és a későbbi tárgyaláson. Az angolok diadalmenetben vitték Rouen városába, ahol mint boszorkányt vádolták be az egyházi hatóságnál. A Pierre Cauchon párizsi egyetemi doktor vezetésével ülésező egyházi törvényszék visszaeső eretnekség miatt elítélte. A máglyahalál 1431. május 30-án történt a Rouen-i Vieux-Marche-on. Szemtanúk leírása szerint egy magas oszlophoz kötözték. Jeanne megkérte a két papot, Fr Martin Ladvenu-t és Fr Isambart de la Pierre-t, hogy tartsanak egy feszületet előtte.

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:

  • Katus László: A középkor története. Pannonica - Rubicon Kiadó, Bp., 2000.
  • Klaniczay Gábor: Európa ezer éve. A középkor I-II. Osiris Kiadó, Bp., 2004