Az ukrajnai háború okai

Az ukrajnai háború okai

Napjainkra két szcenárió alakult ki és kezdett el terjedni a világhálón arról, hogy miért tört ki 2022-ben az ukraknajnai háború. Azt az elméletet sem elfelejtve, hogy 2014-ben robbant volna ki, abban az évben, amikor az orosz hadsereg váratlanul bevonult az Ukrajna kezén lévő Krím félszigetre és törvénytelenül magáénak nyilvánította a területet.

Az orosz szcenárió Vlagyimir Putyin kijelentéseire épül, melyek 4 téma köré csoportosulva indokolják orosz szempontból Ukrajna megtámadását: az első, hogy az oroszok szerint "Ukrajna kezdte". Ez azt jelenti az ő magyarázatukban, hogy a Kelet-Ukrajnában (egészen pontosan a Donbassban, azaz Luhanszk és Donyeck megyékben) élő orosz lakosság 2014 elején tiltakozni kezdett az állítólagos elnyomásuk miatt és önálló népköztársaságokat kiálltott ki, amiért az ukrán hadsereg egy "antiterrorista művelet" keretében megtámadta őket (és ezzel magát Oroszországot is). Oroszország erre válaszul vonult be a Krím félszigetre 2014 március elsején. Ez az orosz narratíva alapállása 2014 óta, melyet minden ruszomán szatelit-csoport (szélsőjobboldali európai párt) magáévá tett. És most jöjjön az orosz szcenárió másik három indoka:

A következő az úgynevezett "nácitlanítás" (vagyis a Putyin szerint náci elveket valló kijevi vezetés eltávolítása), a harmadik a NATO terjeszkedés megakadályozása (mert Putyin úgy gondolta 2022-ben, hogy Ukrajna csatlakozhat a NATO -hoz, mely így közelről fenyegetheti Oroszországot) és végül a negyedik ok a Kelet-Ukrajnában élő oroszok védelme (akiket szerinte szörnyű sérelmek értek és érnek azóta is Ukrajnában). Utóbbi oknál Putyin hívei gyakran hivatkoznak a 2014-es és 2015-ös Minszki egyezményekre, melyekben a Nyugat-európai hatalmak elismerik a Donyecki és Luhanszki Köztársaságok önkormányzatiságát Ukrajnán belül (vagyis azoknak a területeknek a viszonylagos önállóságát, melyeket 2014-ben Putyin hadsereg önkényesen orosz érdekszférává tett). 

Az orosz szcenárió pontjait már 2014-től felkapta a magyar szélsőjobbos szavazótábor (Mi Hazánk támogatói köre) és Orbán Viktor fideszes bázisa is, majd 2022-től már minden kommunikációs csatornájukon ezt terjesztették (és terjesztik ma is). Sőt azóta színesedtek az oroszokat mentegető és védelmező indokok, például ma már a fideszes és mihazánkos választók lelkesen terjesztik, hogy a nyugati országok egyenesen "kiprovokálták" a háborút és valójában ők az igazi okai a harcok megindulásának (melyre "szegény" fenyegetett Oroszország és "szegény" becsapott Vlagyimir Putyin egyszerűen rákényszerült).

Az európai szcenárió egy teljesen más narratívát fogalmaz meg. Európa szerint Vlagyimir Putyin önkényesen magának vindikálja a jogot, hogy meghatározza, hogy az országa körül fekvő kisebb államok (mint például Ukrajna is) csatlakozhatnak e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ha ezek az államok olyan döntésre készülnek, mely neki nem tetszik, akkor egyszerűen bevonulhat ezekbe az államokba hadseregével, megszegve minden létező nemzetközi normát. Ráadásul hamis az az indoka is, hogy az Ukrajnában élő oroszokat védené, hiszen amikor 2022-ben reguláris erői bevonultak a Donbassba, akkor az ott élő oroszok a legkevésbé sem felszabadítókként fogadták az orosz katonákat, hanem agresszorokként. Ami a 2014-es eseményeket illeti: ma már minden semleges és objektív szakértő illetve médium elismeri, hogy a Kelet-ukrajnai oroszok lázongásait Moszkvából odaküldött diverzáns csoportok gerjesztették és segítették. Az ukrán kormány tehát már 2014 elején orosz katonai csoportokkal kényszerült fegyveres összecsapásokra saját területén.

Összegezve tehát az Oroszországot diktátorként uraló Vlagyimir Putyin önkényesen támadta meg 2022-ben a független Ukrajnát, mert nem akarta, hogy az a nyugati szövetségi rendszerhez csatlakozzon (maga döntve arról, hogy az Európai Unió és a NATO tagja akar e lenni). Ennek érdekében gerjesztett már korábban, 2014-től belső harcokat a Donbassban, hogy utána erre hivatkozva indíthasson támadást. Jelenleg az oroszok háborús bűnök ezreit követik el az ukrán városok állandó drón-támadásaival és bombázásaival, a kórházak, iskolák, lakóházak folytonos lövetéseivel. Ráadásul ma már több tucat olyan konkrét esetről is tudunk, amikor szabályosan halomra öltek civileket. Ilyen volt 2022 márciusában a bucsai mészárlás, amikor az orosz katonák 400 ukrán civilt lőttek halomra (sokakat tarkón) egy Bucsa elnevezésű, 36 ezer lakosú kis Ukrán városkában. (Ezen a ponton visszautalnék Putyin "nácitlanítás" szövegére, elgondolkodva azon melyik hadsereg módszerei hasonlítanak jobban a második világháborús német csapataok kegyetlenkedéseire.)

A világ nagyobbik és haladóbb része, ahol szabadság van és ahol nincsenek diktatúrák természetesen elítélik Putyin háborús agresszióját és segíteni próbálják Ukrajna önvédelmi harcát. Idehaza Magyarországon azonban sajnos a Fidesz népbutításának is köszönhetően nagyon erős a ruszománia, az oroszok mentegetése. 

A kérdésre, hogy győzhet e az igazság és szabadság Ukrajnában senki nem tudja a választ. Mindenesetre Putyin nem tudta elérni céljait: Ukrajna mellett most már két másik szomszédos ország is a NATO-hoz csatlakozott (noha korábban semleges volt): Finnország és Svédország. Amellett a nemzetközi kiközösítettég érezteti hatásait Oroszországban: az orosz gazdaság gyengül és jelentős a benzin-hiány is.  

***