Feudalizmus fogalmai, rendiség, keresztesek, invesztitura, 100 éves háború

FOGALMAK

1.)Jobbágy: A jobbágy a középkori feudalizmus legnagyobb társadalmi rétege volt. A jobbágyság két jellemzője:

• Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális jobbágyszolgáltatásokat nyújt felé.
• Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.

2.)Jobbágyszolgáltatások: A jobbágy terményjáradékban, pénzjáradékban és munkajáradékban teljesítette szolgáltatásait a földhasználatért. Ezeket a királynak, a földesurának és az egyháznak kellet teljesítenie. Terményjáradék volt a 9-ed és a 10-ed (előbbi a földesúrnak, utóbbi az egyháznak), munkajáradék volt a robot (ingyen-munka a földesúri allódiumon) és pénzjáradék volt a kapudaó (későbbi nevén füstpénz)

Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).

3.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)

4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:

• saját, örökíthető földdel rendelkezés joga
• fegyverviselés joga
• adómentesség joga (1222-től)
• jobbágytartás joga
• királyhoz fordulás joga
• az ország és a vármegye ügyeibe való beleszólás joga

5.)Hűbériség: A középkorban a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat mely gyakran a különböző nemesek között is létrejött és a fegyveres hűségen alapult. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

6.)A nemesek 3 rétege:

• kisnemes vagy bocskoros nemes vagy hétszilvafás nemes: a legkisebb birtokkal rendelkező nemesek
• köznemes aki közepes méretű birtokrendszer tulajdonosa
• arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk mint báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal és a legjobb kapcsolatokkal a királyi udvarral 

7.)Polgárság: Olyan társadalmi réteg, mely nem gazdálkodásból élt. A polgárság tagjai nem tartoztak a kiváltságos rétegek közé mint a papság és a nemesség de a jobbágyság közé sem voltak sorolhatóak. Tagjai többnyire városlalkók voltak, kereskedők, iparosok, céhmesterek később értelmiségiek.

8.)Jobbágytelek: A földesúri uradalom egyik részét a jobbágytelkek képezték. A jobbágytelek az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.

9.)Majorság vagy allódium: A földesúri uradalom második része, az a terület amely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket. (Az uradalom 3.része a közös használatú terület, melyet nem műveltek meg de a jobbágyok is és a földesúr is használhatta, előbbi pl fát gyűjtött rajta, utóbbi vadászott ott.)

10.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal, rendeletekkel.

11)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése). 

12.) Alkotmányos monarchia: A későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

A középkori hűbériség, rendiség

Hűbériség:

A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A rendi állam

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295): 

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302): 

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.

Magyarországi rendiség:

Magyarországon II. Habsburg Albert 1437 és 1439 közti uralkodására esett a rendiség kialakulása. Innentől a mindenkori magyar királyok a rendekkel kellett, hogy közösen uralkodjanak. 

Aranybulla (1222) => 1267-es tv-ek (IV. Béla) => Ősiség (1351) => II. Albert (1437-1439) => Tripartitum (1514).

A kora-középkori Európa nagy konfliktusai

A három legfőbb konfliktus

• keresztes háborúk: 1096-1291
• invesztitúra háborúk: 1075-1122
• 100 éves háború: 1337-1453
• A hűbériség és rendiség kialakulása

A keresztes háborúk

A pápa parancsára a Szentföldért induló XI-XIII. század közti harcokat keresztes háborúknak nevezzük. A legelsőre II. Orbán pápa adott utasítás 1095-ben. Célja: a Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről). A legelső hadjárat 1099-ben Bouillon Gottfried vezetésével megszerezte Jeruzsálemet. Ekkor 88 évre a város a keresztényeké lett. Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. A lovagrendek védelmezték a Szentföldre érkező vagyis ide zarándokoló keresztény hívőket. Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend.