12A Érettségi témakörök (2026)

1. tétel: Gazdaságpolitika az Anjouk idején (2o.)

Az Anjou (Anzsu) család: A francia uralkodó-család, a Capet-dinasztia oldalágát alkották az Anjouk, akik 1264-ben megszerezték a pápától a Nápolyi Királyságot. Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Károly Róbert (1301-1342)

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak

1.) Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel (III. Béla Konstancia nevű lányának ükunokája), Wittelsbach Ottó (IV. Béla Erzsébet nevű lányának fia) és Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

2.) Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.

3.) Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

4.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! Új főnemesi réteg: Garaiak, Frangepánok, Nádasdyak, Horvátiak. 

5.) URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.

6.) Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.

7.) Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó

8.) Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók gazdasági kereskedelmi összefogása Bécs ellensúlyozására. 
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.

Nagy Lajos (1342-1382)

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény vagy aviticitas lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (azaz nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. Ez utóbbi a fiscalitas (kicstárra háramlás joga) A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

2. tétel: Mária Terézia és II. József reformjai (4o.)

Mária Terézia uralkodása (1740-1780) 

Mária Terézia a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság uralkodója volt 1740 és 1780 között, 40 éven át: Konfliktusok:

1. A Német-római császári cím kérdése
2. A Habsburg császári cím kérdése => a Habsburg Birodalom egyben maradása
3. A magyar - osztrák viszony kérdése

Megoldások:

1. Nem lehet Mária Terézia a Német-római császár csak férje Lotaringiai Ferenc (I. Ferenc) 1745-től. Innentől lesz a dinasztia neve: Habsburg-Lotaringiai ház.
2. Magyar viszony: 1741 szeptember 11 diéta: Mária Terézia a magyar nemesek segítségét kéri.
3. Habsburg császár cím: a magyarok segítségével megtartja, de a poroszok és franciák ezt is vitatják és támadást indítanak a Habsburg Birodalom ellen. Kirobban előbb az Osztrák Örökösödési háború, majd a Hétéves háború.

Háborúk: 

Osztrák Örökösödési háború (1740-1748). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. 

A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszéde.

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

• 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása. A rendi kiváltságok, sarkalatos törvények, alkotmányos jogok biztosítása. Ezek közül az 5 legfontosabb: nemesi adómentességég, nádorválasztás, kormányszervek, vármegyék szabad működése, rendi gyűlések.
• 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum:

Elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát, Wenzel von Kaunitz kancellár mesterkedései dacára sem. Átalakítja a szövetségi rendszereket: Ausztria oldalára állítja Franciaországot és Oroszországot a porosz - angol összefogás ellen. Végeredmény: szétesik Kaunitz porosz-ellenes szövetsége, Szilézia marad porosz kézen, Anglia pedig visszaszorítja a franciákat Amerikában és Indiában. (II. Katalin trónra lépve nem harcol a poroszok ellen, mert maga is német származású, férje révén lesz orosz uralkodó.)

Felvilágosult abszolutizmus: Felvilágosult abszolutizmus,

Olyan berendezkedés, melyben az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, DE a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló intézkedéseket hoznak.

Mária Terézia reformjai:

Kettős védvám-rendszer (1754):

A birodalom körül alakul ki az egyik vámvonal, és Ausztria - Magyarország között jön létre a másik. A cél a két vámvonalon bevezetett vámtarifákkal: arra ösztönözni a magyar gazdákat, hogy Ausztriába vigyék agrár termékeiket és arra motiválni az osztrák iparosokat, hogy Magyarországon értékesítsék gyártmányaikat. 

Ezzel Magyarország valójában Ausztria éléskamrája lesz. Nyersanyagtermelő és ipari felvásárló. Ennek hatása kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Vámokkal elérni, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Ausztriába, az osztrák ipari cikkek meg Magyarországra kerüljenek eladásra.

Urbárium (1767) 

Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet) 

Oktatási reformok:

• A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
•  Ratio Educationis (1777): Az iskolák fenntartása megmarad egyházi kézben de az oktatott tananyagba beleszól innentől az állam. Tankerületek létrehozása. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás. Anyagi fedezet: feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona.  

II.József uralkodása

Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de csak 1780-tól önálló uralkodó: alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet ad ki.

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

• 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
• 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

Egyházi reformok:

Szerzetességek: Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok). Ellentéte volt a Carolina resolutio (1731) III. Károly rendelete arról, hogy csak katolikusok tölthetnek be állami hivatalokat.

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek (bullák) kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. Következmény: fordított Canossa járás (VI. Piusz pápa könyörgése, hogy vonja vissza (1782).

Jobbágyrendelet (1785):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

Nyelvrendelet (1784):

Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): 

Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: 

1790-ben a délvidékre utazott a király, a török háború megtekintésére. A katonák körében vérhas terjedt akkoriban, a rossz élelmezés miatt (hiszen a magyar vármegyék nem adtak élelmet az osztrák katonaságnak). A fertőzést elkapja II. József is a katonáktól. Bécsbe visszatérve megbetegszik és 1790 február 20-án meghal. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

3. tétel: A magyar gazdaság fejlődése a dualizmus idején (3o.)

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztése (pl Holstein fríz marhák, Fésűsmerino juhok) és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Weiss Manfréd Konzervgyár 1882, majd lőszergyár (1892) később: Acél és Fémművek (1890), Ganz Ábrahám által alapított GANZ vállalat (1844-től). Először vasöntöde 1844-ben majd hajógyár és elektromos gyár.
5. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar Államvasutak)
6. Magyar találmányok (6 db): Kandó Kálmán  (1898 villanymozdony), Ganz Ábrahám (1856 - kéregöntésű vonatkerék), Puskás Tivadar telefonközpont (1879), Déri Miksa, Zipernowsky Károly: transzformátor (1885), Jedlik Ányos: dinamó (1861). Bánki Donát - Csonka János (1891 - porlasztó).
7. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
8. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak.

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt.

Gazdasági problémák, válságok:

• 1884-ben jött egy rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat.
• A filoxéra nevű rovar-kártevő 1875 és 1885 között tönkretette a magyar szőlő-ültetvények 40%-át.

BUDAPEST FEJLŐDÉSE A KORSZAKBAN

Népesedés, városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest történetében a dualizmus 50 éve óriási jelentőséggel bírt, mert fejlődése exponenciálisan indult be 1867 és 1914 között az első világháború kirobannásáig.

• Város-egyesülés: Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
• Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
• Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
• Kiemelkedő személyek: Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett. Az országos közlekedés-hálózat fejlesztője (vasminiszter): Baross Gábor (vasútak fejlesztője mint közlekedési miniszter)
• Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1876, Ferenc József híd: 1896, Erzsébet híd: 1903.
• Világvárosodás: Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
• Infrastruktúra: A dualizmus korában épült ki a metro (1896), villamos-hálózat (1893), és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni-. Ezt 3 módon tudták megtenni: fontos hivatalokat vállaltak el összeköttetéseik révén, katonatisztek lettek illetve anyagilag előnyös házassáhokat kötöttek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még az értelmiségiek: tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, mérnökök. Egy részük bevándorló zsidó, német polgárokból tevődött össze. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

4. tétel: Szent István, az államalapító király (2o.)

Szent István keresztényi neveltetést kapott, nevelője: Párgai Szent Adalbert püspök volt, aki még Géza fejedelem idején érkezett a magyar szállástreületekre.

Szent István hatalomra kerülése:

Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

• Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
• Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével 997-ben, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette, Koppányt is ő maga ölte meg a csata során.)

Koronázás: Szent István koronázása 1000 karácsonyán történt, Székesvehérváron vagy Esztergomban (nem tudjuk). Később 1527-ig az összes magyar királyt Székesfehérváron koronázzák meg (utána Pozsonyban). A világi hatalmat szimbolizáló lándzsát III. Ottó császártól, a koronát II. Szilveszter pápától kapta István. Ez a két motívum jelenik meg Szent István pénzein is: az egyik oldalon a lándzsa (lancea regis - király lándzsája felirattal) a másikon a korona (regia civitas - királyi város). 
 

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye központját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgáló vitézek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Szent István 4 legfontosabb törvénye a következő:

• 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
• kötelező misékre járás bevezetése
• az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása
• a kóborló életmód, pogány rítusok megtiltása mindenki számára.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent István uralkodásának vége:

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie. Új dinasztia kerül a Német-Római Birodalom élére (Liudolf-ház helyett Száli-ház). akik már nem rokonai Istvánnak. Így II. Konrád császár 1030-ban megtámadja Magyarországot. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket. 

5. tétel: A nagy földrajzi felfedezések és következményei (3o.)

I. A nagy földrajzi felfedezések okai: []

1.) Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.

2.) Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.

3.) Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A felfedezők: [Spanyol Birodalom]

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

• Bartolomeu Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én a Bahamáknál (később: Hispaniola szigetén kötött ki). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. (Érdemi rész: Kanári szigetek - Bahamák, 6 ezer km, 36 nap alatt) 1504-ig még három utat tett Amerikába, mindvégig abban a tudatban, hogy Ázsiában (Indiában) jár. [Kolumbusz naplója]
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben. Portugál volt, de a spanyol flottával (5 hajóval indult) Magellán meghalt az út során (a Fülöp-szigeteknél), aki valójában visszatért 3 év alatt körbe-hajózva a Földet (1519 szeptember 20 - 1522 szeptember 6 között) az Juan Sebastian Elcano kapitány volt (egyetlen megmaradt hajóval).

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). A szerződéseket maga a pápa szentesítette. A tordesillasit VI. Sándor pápa (Rodrigo de Borja). A megegyezések alapján Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában). 

III. Gyarmatosítások jellemzői:

A hódítók győzelmeinek 3 fő oka: A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be (pl salmonella), harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. Divide et impera - oszd meg és uralkodj elve. Az aztékok ősi ellenségei és legnagyobb riválisai a toltékok a spanyol hódítók mellé álltak. (Ez döntőnek bizonyult.)

A pozitív hatások: A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Ugyanakkor a 300 éven át tartó spanyol uralom átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet, a katolikus vallást és rengeteg előremutató változást is hozott. Városok, kő épületek, kő-utak jelentek meg és Amerika bekapcsolódott a világ-kereskedelembe, kilépve az elszigeteltségből. Megjelentek az európai vívmányok, modernebb eszközök a kontinensen.

IV. A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

• Pedro de Alvarado: maják legyőzője 1524/25-ös hadjáratában elfoglalta a legnagyobb maja városokat (de a maják végső legyőzése egészen 1541-ig eltartott).
• Hernan Cortes: aztékok leigázója. Nagy hadjáratában 1521 augusztus 13-án foglalta el az azték fővárost Tenocstitlánt. (Seregének csak felét alkották spanyolok, másik fele indiánokból állt.)
• Francisco Pizarro: az inka birodalom meghódítója 1532 augusztus 15-én győzte le az utolsó inka uralkodót Atahualpát, majd 1533 november 15-én bevonult az inka fővárosba Cuzcóba.

A felsorolt spanyol hadvezérek úgynevezett konkvisztádorok voltak és seregeiket is konkvisztádorok alkották (conquistador = spanyolul hódító katona)

V. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

Sir Walter Raleigh (1585- Roanoke szigeti első brit telep-létesítés)

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
2. Árforradalom: A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
3. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
4. Új országok is elindítják felfedezőiket. Sir Walter Raleigh (1585- Roanoke szigeti első brit telep-létesítés)

Amerika felfedezésével véget ért a középkor és kezdetét vette az újkor. 

6. tétel: Életmód és mindennapok a Kádár-korban (3o.)

Kádár megítélése és rendszere (1956-1988)

• Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Ennek fő oka: Kádár sokkal enyhébb diktatúrát valósított meg nálunk, mint a többi Kelet-európai kommunista ország vezetője. Több minden volt megengedett. Kádár rendszerének elnevezései: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus. (Mind azt érzékelteti, hogy ez egy enyhén elnyomó rendszert volt 1956 - 1988 közt.)
• Összevetés: Ceausescu Romániája, Honecker Kelet-Németországa és Brezsnyev szovjet rendszere sokkal rosszabb volt a kádári diktatúránál. Ezekhez képest élhetőbb volt a Kádár teremtette rendszer. Nálunk már nem működtek olyan elnyomó állambiztonsági szervezetek mint az NDK-ban a Stasi vagy Romániában a securitate 
• 56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni. Ám 1963-ban az 56-os felkelőket elengedték a börtönökből (amnesztia rendelet). De 56 még utána is tabu téma maradt egészen a rendszerváltásig. Ellenforradalom: a kommunisták szerint visszalépés egy rosszabb rendszerbe. A forradalom hoz mindig jobbat.
• Három "T": tűrt, tiltott, támogatott. Tűrt például Hofi és a Tanú című film. Mindvégig tabu és tiltott téma: 56, Szovjetunió és Kádár személye.
• Barakk = foglyok számára épített, többnyire fából készült épületek, kerítéssel körbezárt táborokban. Lásd lenti képet:

A Kádár-rendszer szervei - jellemzői

Minden Kelet-európai szocialista állam így a kádári Magyarország is egy sajátos kettős államigazgatási rendszerben működött:

• Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
• Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
• Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság (5 éves tervek szerint), miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás (földek állami kézbe vétele). A gazdasági terveket előre meghatározta a párt-vezetés lebontva a vállalatok szintjére. Szembe ment a piacgazdasággal. Meghatározták, hogy miből mennyit kell előállítani.
• Tagosítás, téeszesítés, földek államosítás lezárul. Az ezt akadályozó vagyis földjeiket átadni nem akaró gazdákat kulákoknak minősítik. Ezeket megbélyegzik, megfélemlítik, majd megbüntetik. Földjeik állami tulajdonba vagy téeszekbe adására kényszerítik.
• Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre.

A szociális háló azt jelentette, hogy a rendszer hálót biztosított a leszakadozóknak, akik így nem tudtak lezuhanni a teljes nincstelenségbe. Vagyis mindenki talált (vagy kapott) munkát, lakást, orvosi ellátást és mindenki ingyen részesült az oktatás és állami támogatások rendszereiből.

Olcsó lakások épültek, panelprogram valósult meg, ingyenes volt az iskolai fogorvosi ellátás, alacsony áron lehetett könyveket venni és belföldi nyaralásra befizetni ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

A Kádár-rendszer végi válság

Válság kialakulása három területen:

1. Pénzügyi gondok. A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Magyarországnak. Ezzel lelassult nálunk a gazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsönöket kezdtek felvenni, eladósodott az ország. Mire 1990-et írtunk már 1,3 ezer milliárd Ft fölé emelkedett.(Később 2010-ben lett 19 ezer milliárd, 2024-re 55 ezer milliárd.) periodistas cikke.
2. A társadalmi felháborodást keltő ügyek: Bős-nagymarosi tüntetés, 56-kérdése a médiában. Bős-nagymarosi tüntetések: A Dunakanyarban a kádári vezetés egy erőművet akart építtetni, mely tönkretette volna a nemzeti kincsként kezelt tájat. Ez felháborította a lakosságot, mely tüntetésekbe kezdett. 1956 óta először mert utcára vonulni tömeg Magyarországon.
3. Ellenzék szerveződik: Megszerveződik Magyarországon egy rendszerváltást akaró értelmiségi réteg, mely különböző illegális csatornákon keresztül megnyilvánul. Például: SZAMIZDAT irodalom. Kialakul az urbánus és népi ellenzék.

Szamizdat: Olyan politikai, társadalmi, irodalmi és szociológiai témájú kiadványok, melyek illegálisan, titokban de magas szakmai színvonalon készültek a Kádár-rendszert kritizálva és egy rendszerváltást előkészítve. Pl: Tiszatáj, Beszélő, Demokrata

A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

Bibó István (1911-1979) szerepe:

Jogász és egyetemi tanár, aki 1956 november 3-án megalakult harmadik Nagy Imre kormányban államminiszter. Börtönben ült 1963-ig. Bár már 1979-ben elhunyt, ő kötötte össze az 56-osokat a rendszerváltó generációkkal.

Kádár bukása (1988)

1. Az ország eladósodása: 1973 -tól rohamossá vált. A lakosság nem tud erről, Kádár eltitkolja.
2. Az emberek elégedetlenségének jelei: a) Szamizdat irodalom alakul ki, pl.: Figyelő, Demokrata, melyet százezrek olvasnak b) Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetések zajlanak 1989-ben c) Elégedetlenség az árak, bérek kérdéseiben.
3. Pozsgay Imre kijelentése a médiában: 1989 január 28-án: 1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Ez komoly változás a korábbi marxista meghatározástól.
4. A reformkommunisták előretörése, Grósz Károly leváltja 1988 májusában: felfelé buktatják, amikor a pártkongresszus pártelnökké nyilvánítja, miközben ez a korábban nem létező pozíció semmiféle jogkört nem ad Kádárnak. Rá egy évre, 1989 nyarán (július 6-án) Kádár meghal. Véget ér a "kádár-korszak" is.

7. tétel: A tatárjárás és következményei (2,5o.)

IV. Béla (1235-1270) uralkodásának szakaszai:

• Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
• A tatárjárás
• Újjáépítés a tatárjárás után

A király és a nemesek viszonya:

IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik, mert megpróbálja visszaszerezni a korábban eladományozott királyi javakat.

Figyelmeztető jelek:

1. A kunok felbukkanása [hódtavi képek] Kunok: távol-keleti, ázsiai nép, akik a sztyeppe-vidéken hatalmas területekkel rendelkeztek. 1223-ban a tatárok megtámadták őket és a Kalka folyó melletti csatában nagy vereséget szenvedtek. Ezt követően menekültek nyugatra a magyar határok fel. IV. Béla háromszor köt egyezséget a kunokkal. Az első 1239-ben születik meg: letelepedhetnek határaink mentén (Cukamnia) Második alku: a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. Harmadik alku: a tatárjárás után született. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.
2. Kijev felégetése a tatárok által 1240-ben. Ez arra figyelmezteti a magyarságot, hogy Ázsia felől nagy veszély érkezik
3. Julianusz barát utazása az Ural-vidékre, melyről hazatérve (Itáliába) megáll Budán és figyelmezteti IV. Bélát arra, hogy egy vad ázsiai sereg tart Magyarország felé. (Julinusz hittérítő céllal jár az Ural-vidéken és azért is, hogy a magyarok őseit kutassa.)

A tatárok: 

• A távoli Mongólia területéről kiindulva hatalmas birodalmat létrehozó vad, harcias nomád nép volt.
• A tatárok első nagy vezetője Dzsingisz kán volt 1207 és 1227 között.
• A tatárok 1241-ben támadtak Európára Batu kán vezetésével.

A tatárjárás eseménytörténete: (kunok - képek)

1.) A kun - magyar viszony: amikor a tatárok határaink felé közelednek, IV. Béla behívja a kunokat, akik Pest alatt táboroznak le. Ám a pesti polgárság félreérti a helyzetet és a kunokat ellenségnek, a tatárok előörseinek véli. Megölik a kunok fejedelmét Kötönyt, mire a kunok felrúgják az alkut és kivonulnak az országból. 

2.) A magyarok három csatája. Három csatában ütköztünk meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, Tomaj Dénes nádor vezetésével 2. csata Pest alatt, Csák Ugrin kalocsai érsek parancsnokságával 3. csata: Muhi csata 1241 április 11-én. Muhinál a tatárokat Batu kán és Szubotáj a magyarokat pedig IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette. A magyarok szekérvárat létrehozva védekeztek, de a nagy vereséget szenvedtek. A csatát követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.

3.) A tatárok feldúlják magyar-hont és a Dunántúlt. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.

4.) A tatárok távozása. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban). Másik elképzelés: hatósugár elmélet, mely szerint a tatárok azért vonultak ki Magyarországról, mert túl távol esett birodalmuk központjától (ellátmány, élelmezés ...stb).

Második honalapítás: 

A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honalapításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.

Az újjáépítés főbb elemei:

1.) Népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) 

2.) Várépítések: IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Jelentős várépítések zajlanak a tatárjárást követő évtizedekben Magyarországon, mert azt a téves következtetést vonják le a magyarok (és IV. Béla), hogy a tatárok nem tudnak kővárakat bevenni. Valójában tudnak csak a mongol taktika az első támadási hullámban még nem foglal várakat. 

3.) Városfejlesztések: Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.

4.) Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.

A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Nemesi vármegye: IV. Béla korában kezd kialakulni. Törvény is születik róla: 1291. évi V. és 1298 évi XXXII. törvénycikkek rendelkeztek róla. 

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

8. tétel: Mátyás a reneszánsz uralkodó (2,5o.)

Mátyás trónra kerülése: 

1.) A Hunyadi és Habsburg párt: A Nándorfehérvárnál elesett Hunyadi Jánosnak két fia volt: az 1456-ban már 25 éves László és a mindössze 13 éves Mátyás (született: 1443, Kolozsvár). Apjuk után ők örökölték a hatalmas Hunyadi birtokokat és a "Hunyadi-párt" vezetését. A Hunyadi család és a Habsburgok közt ekkoriban ellentét feszült.

2.) V.László és a Hunyadiak harca: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát (unokabátyját) Cillei Ulrikot (édesanyja bátyját és egyben gyermekkori gyámját), akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette (felségárulás vádjával) Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghalt.

3.) Mátyás megválasztása: V. László 1457 november 23-án meghal Prágában. Király nélkül marad az ország. A magyar nemesek 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Döntésük két legfőbb oka:

• ) - Úgy vélték, Mátyás fiatal, nem áll mögötte erős királyi dinasztia, így könnyen irányítható lesz majd
• ) - A nép is szívesen vette megkoronázását, mert azt gondolták: folytatja apja, Hunyadi János munkásságát és elűzi a törököket a déli határoktól

Az ifjú Mátyás két támogatója: Garai László nádor és Szilágyi Mihály volt (nagybátyja). Egyikük örökös nádor-címet kért és (később ha lehet házasságot lányával), másikuk kormányzói címert akart Mátyástól. Az új királyt a Duna jegén választják királlyá: 1458 január 24-én. Mátyás azonban csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket, vagyis Szilágyiból kormányzó lehet, Garai László pedig örökös nádor (és később ha Mátyás első házassága véget érne, akkor a király elveszi lányát), a cseh trón várományosa, Podjebrád György pedig Mátyáshoz adhatja lányát, Podjebrád Katalint.

Mátyás király belpolitikája 

Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

• 1) Központosította a hatalmat A korábbi uralkodóktól eltérően től efüggő kisnemeseknek és polgári személyeknek adta a fontos pozíciókat. Emellett kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte (megfosztotta kormányzói jogkörétől), Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
• 2) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
• 3) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A kapuadó (lucrum camerae) helyett a füstadót (tributum fisci regalis) vezette be. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
• 4) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. Egyesítette  főkancellári és a titkos kancellári tisztségeket. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett (Ernuszt János). Bakócz Tamás felemelkedése jobbágysorból. 
• 5) A belső ellenállások letörése:Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte.
• 6) Koronázás: 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464 március 29-én, uralkodása hatodik évében koronáztatta meg magát. A korona átadásáért cserébe jelentős összeget fizetett és városokat adott át illetve ígéretet kellett tennie a Habsburgoknak a bécsújhelyi szerződésben 1463 július 19-én hogy ha törvényes utód nélkül halna meg, akkor rájuk száll a magyar trón.

Mátyás és a külpolitika: 

Török politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt.

• Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál)
• Jajcai vár visszavétele Boszniában (1464)
• a szabácsi vár visszafoglalása a Duna mentén (1475)

Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás fő terve a német-római császári cím megszerzése volt, a Német Aranybullát (1356) kihasználva, mely 7 választófejedelem számára adta meg a császárválasztás jogát. Mivel a cseh király ezek között volt, fő célja lett lett a cseh trón megkaparintása. Azonban csak Csehország "előszobáját" Morvaországot tudja meghódítani.  

Osztrák - cseh politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Mátyás és a kultúra 

Reneszánsz megjelenése: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Utódlás kérdése: Mátyás egyetlen fia, Corvin János nem házasságból született. Mátyás két felesége közül egyik sem szült törvényes utódot neki, csupán szeretője, Édelpeck Borbála (a két feleség közti időkből) ajándékozta meg egy fiú gyermekkel. A mgyar nemesek viszont nem voltak hajlandóak megkoronázni Corvin Jánost. Az új király II. Ulászló lesz, Mátyás 1490-es halála után. 

9. tétel: Széchenyi István reformtervei (2,5o.)

Reformkor: Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta modernizálni, a feudalizmusból kivezetni és az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

A reformkor törekvései két csoportra bonthatóak:

• önállósodási törekvések
• polgárosodási törekvések (és a feudalizmus kilépés elérése)

A reformkor nagy alakjai: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos. 

A reformkor törekvései:

• 1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.
• 2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.
• 3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.
• 4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.
• 5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal
• 6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.
• 7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.
• 8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

Széchenyi István életútja: 

1.) Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Századosi rendfokozatig jut, a lipcsei népek csatájában (1813) futárként fontos szerepet játszik Napóleon legyőzésében. (Pour le Merite) Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására.

2.) Reformkor kezdete: Két előzménye van a Hitel megírásának, amit a reformkor kezdetének tartunk. Az egyik előzmény: Széchenyi és Wesselényi európai körutazása (1822) amikor eljutnak Angliába. Hazatérve Széchenyi elhatározza, hogy mintagazdaságot csinál birtokain az ipari forradalom vívmányai felhasználásával. Így a második előzmény: hitelért folyamodik egy bécsi bankhoz. Elutasítása után megírja 1830-ban a Hitelt. Ebben leírja hogymilyen törvényekre lenne szükség Magyarország átalakításához. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.

3.) A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.

4.) Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).

5.) Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte. Negyedrészt: nemzetiségekkel valóviszony: Széchenyi megegyezett volna velük, Kossuth viszont elzárkózott a követeléseiktől.

6.) Széchenyi gazdasági tevékenysége:

• Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
• Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
• Kereskedelmi Bank egyik alapítója
• Tisza szabályozása - 1840 -es években
• Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849

Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

Reformdiéták: 

• 1832/1836
• 1839/1840
• 1843/1844
• 1847/1848

A reform-diéták nem hoznak eredményeket, mert az országgyűlések konzervatív képviselői folyamatosan leszavazzák a reform-javaslatokat. Két javaslat lesz csupán elfogadva: 1844-es diétán a hivatalos nyelv a latin helyett a magyar lesz. A másik siker: az önkénzes örökváltság megszavazása. 

Széchenyi utolsó évei: 

• 1848. ápr., a Batthyány-kormányban még közmunka és közlekedésügyi miniszter még mindig együtt akar működni a kormánnyal
• 1848. szept., az udvar támadást indít MO ellen erre Széchenyi összeomlik a kormány bomlásnak indul, Széchenyi is lemond
• Széchenyi megőrül és a döblingi elmegyógyintézetbe költözik így semmi szerepe nincs a szabadságharcban
• 1849 után: neoabszolutizmus (Bach-rendszer) újságcikkeket és röpiratokat jelentet meg, bírálja a rendszert Ein Blick (’egy pillantás’) c. könyvében kigúnyolja a Bach-rendszert
• 1860. ápr. 8. (húsvét), a szobájában egy pisztolylövés miatt meghal temetése valóságos tüntetés a hatalommal szemben.

 10. tétel: A pesti forradalom és az áprilisi törvények (3 o.)

 Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

• Kötelező úrbéri örökváltság
• Közteherviselés
• Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

A forradalom (1848 március 15.)

Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel

• a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
• a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány []

Történelmünk első magyar kormánya 1848 március 23-án alakult meg és 1948 október 2-án mondott le. Tagjai a következők voltak:

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

A megszülető új Magyarország már nem egy feudális állam, hanem egy nagy önállósággal bíró, modernizált, alkotmányos királyság lett. 

Batthyány-kormány működése:

1848 március 3 - 1848 október 2 között. Utána Ausztria Magyarországra küldi Lamberg Ferencet, helytartóként. Megöli a pesti tömeg. Ezek után alakul meg az OHB, vagyis Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek Kossuth az elnöke. Felkészülés a harcokra:

Magyar felkészülés:

1. Gyorsított, azonnali jobbágyfelszabadítás. Oka: a jobbágyság támogassa majd a szabadságharcot.
2. Népképviseletivé válik az országgyűlés és a helyszíne innentől Pozsony helyett Pest lesz. A korábbi rendi gyűlések (melyeken csak nemesek vehettek részt) megszűnnek, helyettük választásokkal népképviseleti országgyűléseket tartanak. Cenzusos választójoggal.
3. A magyar országgyűlésen, mely 1848 július 5-én ül össze Pesten, Kossuth (a Pesti Vigadó épületében) katonát és pénzt kér a képviselőktől, akik azt meg is szavazzák. Kossuth kérésére 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadi-hitelt is a háborúhoz.
4. A harcra való felkészülés része volt az is, hogy Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz. 

Összegzés: a polgári átalakulás lépései:

• rendi kiváltságok eltörlése (pl. adómentesség, ősiség)
• közteherviselés: bevezetik a közadózást (ez a nemesekre is vonatkozik már)
• jobbágyfelszabadítás = a jobbágyi viszonyok törvényi úton való megszüntetése, a jobbágy személyes szabadságot kap + a jobbágytelket polgári tulajdonként
• az úrbéri szolgáltatásokat eltörlik (pl. tized, robot, úriszék), kötelező és általános örökváltság, állami kárpótlással, de: ez nem terjed ki a nem úrbéres földekre (pl. közös területek, szőlő), ezek használatáért továbbra is adót kell fizetni. de: a zsellérek megkapják személyes szabadságukat, de szegények maradnak
• biztosítják a szabadságjogokat (pl. vallás-, sajtó-, tanszabadság)
• a nemzetiségi kérdést nem rendezik, a nemzetiségek tagjainak személyes szabadsága van, de kollektív jogokat nem kapnak, > a birodalomban felerősödnek a nemzetiségek függetlenségi törekvései. Nemzeti gyűléseket tartanak, megfogalmazzák követeléseiket - szlovákok: liptószentmiklósi gyűlés - románok: balázsfalvi gyűlés - szerbek: karlócai gyűlés > a nemzetiségek szembekerülnek a magyarokkal > az udvar kihasználja a nemzetiségek elégedetlenségét (pl. egyenjogúságot ígér) > a szabadságharcban a császári seregek oldalán, a magyarok ellen harcolnak majd. 

11. tétel: A kiegyezés előzményei és megszületése (2,5 o.)  

Előzmények: Az 1848/49-es szabadságharcot egy véres megtorlás követte Haynau táborszernagy vezetésésvel, majd következett az úgynevezett neabszolutizmus kora 1850-1859 között teljes elnyomással. Ez enyhülni kezdett 1860-ban, ám jött az 1861-es diéta, mely újabb súlyos ellentéteket szült amikor a Habsburgok ismertették terveiket egy új, centralizált birodalmi tanács megalakításáról. A diéta feloszlott és újabb elhidegülés jött Ausztria és Magyarország között.

A provizórium (ideiglenes állapot): 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka, Anton Schmerling államminiszter vezetésével. Elhidegülés Ausztria és Magyarország között, de két esemény változtat ezen:

1. Deák húsvéti cikke (1865) 
2. A porosz - osztrák háború, königratzi osztrák vereség (1866)

Deák húsvéti cikke (1865): [LINK - jegyzettár blog] A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését.

Miért írta alá a két ország: Ausztria azért írta alá a kiegyezést, mert nagyhatalmi befolyásának európai megtartásához szüksége volt Magyarországra. Magyarország pedig azért írta alá, mert így legalább részben önálló lehetett (maga intézhette gazdasági és egyéb ügyeit). A kiegyezés jogi alapját az 1723-as Pragmatica Sanctio jelentette, hiszen abban már összekapcsolódott Ausztria és Magyarország a közös hadügy és külügy alapjain. 

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

A kiegyezés keretei, eseményei:

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés részei: LINK

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

 Egyéb körülmények:  

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

• A nemzetiségeink közül csak a horvátokkal születik külön kiegyezés, mert ők államként kerültek hozzánk Szent László korában (1091)
• Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
• Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
• adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
• Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
• Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)

Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter előterjesztése. Rögzíti: Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik. A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak. Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon. A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat.

 12. A hitleri Németország jellemzői (2,2 old)

 I. Németország a két világháború között, kilépés az elszigeteltségből:

1. Németország Gustav Stresemann külügyminiszter ravasz politikája révén 1923 és 1929 közt kilépett a nemzetközi elszigeteltségből. Ehhez hozzájárult a francia Aristide Briand megengedő politikája is.
2. Megszületett a Rapallo szerződés 1922-ben keleten, a Szovjetunióval. Ebben a németek és oroszok békés kereskedelmi kapcsolatot hoztak létre. Lemondtak egymás felé a háborús kártalanításról.
3. Megszületett a Locarno szerződés 1925-ben, nyugaton, a franciákkal, angolokkla, olaszokkal. Ebben kiutasították a Ruhr vidéket megszálló franciákat, majd demilitarizált övezetté nyilvánították a Ruhr-vidéket.
4. A Dawes terv 1924-ben 800 millió márka kölcsönt adott Németország talpraállásához.
5. Németországot 1926-ban felvették a Népszövetségbe.
6. A német háborús jóvátételt 1932-ben a világválságra hivatkozva szinte elengedték a németeknek a Lausennei Konferencián.
7. Németország az első világháború végén, 1918 novemberében császárság helyett köztársasággá változott. Weimar városában a német nemzetgyűlés új alkotmányt dolgozott ki. Erről elnevezve Németország új neve: Weimári Köztársaság lett.
8. A németek többsége úgy gondolta, hogy nem győzték le a német hadsereget az első világháborúban, csak a hátországi szocialisták és zsidók hátbatámadták az országot.
9. Németországot kommunista és szélsőjobbos forradalmak súlytották. Három kommunista felkelés: Spartacus-felkelés (1919), Bajor Tanácsköztársaság (1919), Ruhr-vidéki munkásfelkelés (1920). A szélsőjobb felkelései: Kapp-puccs (1920), Adolf Hitler vezette söpuccs Münchenben (1923)
10. Németország Stresemannak hála, 1925 után stabilizálódott. Az új köztársasági elnök Friedrich Ebert után Paul von Hindenburg lett, az első világháború hős tábornoka.

A Weimári demokrácia válsága:

• Németország gazdasága Stresemann munkássága nyomán 1923 és 1929 közt felívelt. Ám ezután a világválságban újra visszaesett az életszínvonal. Újra nagy lett a munkanélküiség. Az elégedetlen tömegek az Adolf Hitler vezette náci párt felé fordultak. 
• A nácik 1932 július 31-én nagy győzelmet arattak a választásokon. 14 millióan szavaztak rájuk, a szavazásra jogosultak 37% -a! 
• Ugyanakkor a nácik győzelme nem volt átütő. A parlamentben (reichstag) nem alkottak teljes többséget. Így Hindenburg nem volt hajlandó kancellárrá kinevezni Hitlert. Előbb Franz von Papen, majd Kurt von Scleicher lett a kancellár. Ám a parlament működésképtelen lett.

II. A nemzetiszocialista párt céljai és elvei:

• Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
• A gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is Hitler pártját.
• A szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megeteremtette a fajelméletet. A fajelmélet azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
• Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hoszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
• Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját.

III. Adolf Hitler hatalomra jutása:

Hitler 1921-re lett a Német Nemzetiszocialista Párt elnöke, majd München környékén nagy népszerűséget szerzett. Első hatalomszerzési kísérlete az 1923-as müncheni sörpuccs még elbukott (és ezért börtönbe is került egy évre.) Kiszabadulva azonban Hitler országosan is megerősítette a náci pártot. Kialakult a párt szimbólumrendszere: a horogkereszt, a karlendítéses "Heil Hitler" köszönés a fajelmélet és a III. Birodalom létrehozásának vágya. A nácik 1932 nyarán választásokat nyertek, (bár abszolút többséget nem szereztek) majd 1933 január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

IV. A Hitler vezette totális állam jellemzői:

1.  Hitler hatalomra jutása után betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet: GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt. SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.
4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtó alárendelése a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.
5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.
6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.
7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.
8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.
9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

 13. A parlamenti demokrácia működése Magyarországon

Az 1990 utáni új Magyarország

Az 1989-es rendszerváltás egy ú, demokratikus berendezkedésű magyar államot teremtett. Ennek legfőbb jellemzői a következők voltak:

• Államformánk: köztársaság
• Berendezkedés: parlamentáris demokrácia
• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök vagy államfő.
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi (kormányfő) [KORMÁNYUNK]
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)

A választási rendszer

Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak. A magyar választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe). Ha egy párt a pártlistás szavazatokkal elér 5%-ot (a szavazáson megjelentek 5%-át), akkor bejut a parlamentbe.

Parlamenti választások: Kiértesítenek minden választópolgárt (8 millió lakost) hogy mely napon és mely szavazókörben szavazhatnak. Itt megjelenik mindenki személyi okmányaival, aláírja ott, hogy megjelent majd kap két szavazólapot: az egyiken listás szavazatát adja le pártokra, a másikon egyéni jelöltekre bvoksol, arra a személyra akit szeretne lakóhelye képviselőjének.

Költségvetés

A költségvetés egy pénzügyi terv, amely egy adott időszakra, egy adott évre előre megbecsüli és megtervezi a bevételeket (pl. adók) és kiadásokat (pl. állami feladatok) meghatározott összegben. Magyarországon a költségvetés főösszege 39 ezer milliárd Ft, vagyis ennyi bevétel folyik be a költségvetésbe és ennyi pénzt tud az állam elkölteni is egy adott évben.

Közjogi méltóságok [LINK]

A legfontosabb döntések meghozatalában és az ország vezetésében legnagyobb szerepet betöltő beosztások a közjogi méltóságok:

• köztársasági elnök (államfő) 5 évre a parlament választ, vétójoga van, a hadsereg főparancsnoka, kitűzi a választásokat [köztársasági elnök]
• miniszterelnök (kormányfő) a végrehajtó hatalom feje, a minisztertanács elnöke
• Országgyűlés elnöke: ügyel a házszabályok betartására
• az Alkotmánybíróság elnöke (Alkotmánybíróság = a törvényeket ellenőrzi alkotmányossági szempontból)
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi rendszert vezeti, alapkamatról dönt, 6 évre nevezi ki a közt.elnök
• a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke: fellebbezési ügyekben végső döntést hoz
• a legfőbb ügyész: az intézmények működésének törvényességét felügyelő ügyészi rendszer feje
• vezérkari főnök a magyar hadsereg vezetésében segíti a honvédelmi minisztert
• alapvető jogok biztosa: a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait
• az Állami Számvevőszék elnöke: a Számvevőszék a parlament pénzügyi ellenőrző szerve, a költségvetés végrehajtását ellenőrzi, elnökét a parlament 12 évre választja. []

Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti. Fontos elemei a önkormányzatok, vármegyék.

Alaptörvény, Alkotmány

Az 1990-ben módosított magyar alkotmány demokratikus berendezkedést biztosít. A demokratikus berendezkedés feltételei: népfelség elve, vagyis a törvényalkotás parlament kezébe helyezése (a hatalom forrása a nép); szabad pártalakulások, plurális gazdaság (szabad vállalkozás-alapítás), polgári szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság) Az alaptörvény államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)

 14. Az athéni államszervezet intézményei és működése

I. Az athéni városállam bemutatása: Athént a jón törzsek alapították Krisztius előtt 3000 körül. Eleinte basileusok (azaz királyok) uralták, majd a hatalom a népgyűlés kezébe került. Az ókorban Athén kereskedő városállamként működött, jelentős hajózó réteggel és fejlett kézműves-iparral. 

Athén, mint polisz részei:

• Akropolisz vagy fellegvár (Az athéni Akrpoliszt a Kr.előtti 5 század közepén építették, tervezője: Pheidiasz)
• Agóra vagy piactér
• Khóra vagy vidék, a földművelésre használható területek
• Parália vagy tengerpart, ahol kiépül a Kr.e.VI. század közepén Athén kő-kikötője: Pireusz

II. Tisztségviselők és államszervezet:

• Athén irányító szervei, testületei: Népgyűlés vagy ekklészia, mely a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
• Athén vezetésében fontosak voltak a tisztségviselők: Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek. Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit. Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak. Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában. Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)
• Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott (választókerületek) másrészt timokratikus elven működött. Timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján részesülnek állampolgári jogokban.

III. Az athéni demokrácia megvalósítása

Drakón (621-594): Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)

Szolón (594-570): Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.

Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben.

• a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök
• őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani),
• a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
• végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere. Egy időre Athénban is létrejött egy bizonyos Peiszisztrátosz uralma idején (Kr.e.560 és 527 között) Bár zsarnok volt, mégis fejlesztette Athént, ő építette ki a város kövezett kikötőjét Pireuszt. A türannisz rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve.

Kleiszthenész (Kr.e.508-493): 

• Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.
• Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 
• Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.
• Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

A demokrácia fénykora: Ez Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulé és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság a művészetek. Halála után Athén nagy vereséget szenvedett Spártától a Peloponnészoszi háborúban és hosszú időre elvesztette vezető szerepét a Hellaszban.

IV. Athén és egy másik görög polisz összehasonlítása 

Athént legfőbb riválisával Spártával érdemes összehasonlítani. 

Az első összevetési szempont a földrajzi fekvés - a várost benépesítő törzs - állam-berendezkedés és államforma kérdése. Míg Spárta a Peloponnészosz félszigeten fekszik, a dórok alapították és egy arisztokratikus katonaállam volt, mely királyságként működött (mindig két király alatt), addig Athén az Attika fészigeten található, jónok alaptották, és  egy demokratikus kereskedőállam volt, mely köztársaságként működött.

A második összevetési kört a hatalmi szervek, társadalmi rétegek, hadsereg és szövetségi rendszer négyes szempontja jelenti. Spártában a legfőbb hatalom megoszlott a két király, a vének tanácsa, a felügyelők és népgyűlés között. Jellemző és sajátos társadalmi réteget jelentett a jogfosztott helóták rétege (ők a leigázott őslakosok voltak), a hadseregük pedig a szárazföldön volt erős, szövetségüket Paloponnészoszi Szövetségnek hívták. Mindezzel szemben Athénban minden hatalom legfőbb forrása a népgyűlés volt. Itt rabszolgákat is tartottak, hadseregük erősségét a tengeri flotta jelentette, szövetségük pedig a Délószi szövetség volt. [táblázat] 

 15. A felvilágosodás és legfőbb képviselői (2 old)

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

A felvilágosodás jelmondata Horatius, ókori költő mottója, mely így hangzik: "Merj gondolkodni! Latinul: Sapere aude." A gondolatot Immanuel Kant  német filozófus (1724-1804) tette a felvilágosodás jelmondatává. 

Az egyház és a hatalom viszonya a Felvilágosodással: Az abszolutista uralkodók és a katolikus egyház is üldözte a felvilágosult gondolkodókat, mert tanaik szembe helyezkedtek el a feudális alapelvekkel. Ezek a vak engedelmességről, a vallási dogmákról, az egyházi tanok megkérdőjelezhetetlenségéről szóltak. A Felvilágosodás eszméi viszont éppen a dolgok megkérdőjelezhetőségéről szóltak, amellett a tapasztalati megismerésről (empírizmus), a modern tudományokról és az abszolutista rendszer lecseréléséről.

A Felvilágosodás jellemzői: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században:

• Kopernikusz (1473-1543) - lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép. Csillagrendszerünk közepe a Nap (nem pedig a Föld, ahogyan korábban hitték)
• Johannes Kepler (1571-1630) - német matematikus, csillagász
• Giordano Bruno (1548-1600) - itáliai domonkos szerzetes, csillagász, máglyán égetik el
• Galileo Galilei (1564-1642) - itáliai fizikus, csillagász, a Föld forog és kering (Eppur si muove - és mégis mozog a Föld) Az egyház bezáratja 
• René Descartes (1596-1650) - francia matematikus filozófus (cogito ergo sum  - gondolkodok tehát vagyok)
• Baruch Spinoza (1632-1677) - portugál származású filozófus

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Valódi neve: Charles-Louis de Secondat. (Montesquieu bárója). Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

A felvilágosodás utolsó hullámának gondolkodói,  

• Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus
• Adam Smith (1723-1790) skót filozófus a modern közgazdaságtan atyja
• Thomas Jefferson (1743-1826) ügyvéd, filozófus, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kidolgozója, majd az USA harmadik elnöke 1801 és 1809 között.
• Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író és költő

Enciklopédia (1751): A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubbok: Ekkoriban Franciaország ellentmondásos világ volt, hiszen abszolutista közegben (XV és XVI. Lajos alatt) születik meg a felvilágosodás eszmerendszere. A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek második felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban..

Francia uralkodók a korszakban:

• XIV. Lajos: 1643-1715
• XV. Lajos: 1715-1774
• XVI. Lajos: 1774-1792

A magyar felvilágosodás alakjai:

• Bessenyei György (1747-1811)
• Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
• Batsányi János (1763-1845)

16. A sztálini Szovjetunió jellemzői (2,4 old)

A Szovjetunió:

• 1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda vagy Politikia Bizottság kezében összpontosult. Legfelül a pártfőtitkár állt (mint Sztálin, majd utána Hruscsov)
• A Szovjetunió 15 Szocialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak. 
• Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.

Gazdaságirányítás három típusa a kommunizmus kezdetén:

• 1) Hadikkomunizmus (1918-1921) a parasztoktól egyszerűen elkobozták a terményfelesleget
• 2) Új gazdaságpolitika (NEP): 1921-1927 megengedő rendszer volt, félig már szinte piacgazdaság
• 3) Tervgazdálkodás (1928-1991) - előre meghatározott célokat írt elő minden gazdasági szereplőnek, vállalatnak, termelőszövetkezetnek. Jellemzői: a nehézipar erőltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. Két fogalom: Sztahanovisták = akik rendszeresen túlteljesítik a terveket (kitüntették őket). Holodomor (1932-1933) = nagy éhinség a Szovjetunióban, azon belül is Ukrajnában, ahol 3 millió paraszt halt éhen, mert a sztálini rendszer hibás gazdaságpolitikát folytat. 

Joszif Sztálin grúz származású kommunista diktátor 1924 és 1953 közt (Dzsugasvili), majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

1. a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 
2. b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába.

Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

1. a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.
2. b) Állami terror: Első csoport: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Második csoport: A hadsereg szinte minden fontos tábornokát megölette (321 tisztet), például Mihail Tuhacsevszkijt, az egész Vörös Hadsereg vezetőjét. Később a háború kezdetén a szovjet hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette. Harmadik csoport: a lakosságból került ki, mindazokból, akik lázadtak vagy kritizáltak. 
3. c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok. Glavnoje upralevnyije iszpravitelno-trudovih lagerej, azaz Javítómunka-táborok Főigazgatósága, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak. Alekszej Sztahanov (1906-1977) volt a mozgalom névadója mint a tervet folyton túlteljesítő donyecki szénbányász.

Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel (aki szintén időt akart nyerni, hogy lerohanhassa Nyugat-Európát), mert Sztálin meg akarta erősíteni hadseregét és szöveségre akart lépni az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. (A Szovjetunió egyébként 1926 és 1939 közt megerősödött: megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága és az időnyeréssel hadserege is.)

Sztálin és Hitler megnemtámadási szerződése - mely 1939 augusztus 23-án Moszkvában került aláírásra és amely a Molotov-Ribbentrop Paktum nevet kapta - valójában kényszer szülte, átmeneti megoldás volt a két diktátor számára, amit az alábbi (korabeli) karikatúra is jelez (mindketten pisztolyt szorongatnak miközben látszólag barátságosak egymással).

Az egyezmény titkos részében Hitler és Sztálin felosztották Európa keleti részét. Hitleré lett Lengyelország legnagyobb része, Sztálin a keleti fel és a Baltikum, Finnország pereme (Karélia) illetve Besszarábia. A paktum egyébként csak 22 hónapig maradt életben, 1941 június 22-ig amikor majd Hitler megindítja támadását a Szovjetunió ellen (Barbarossa-hadművelet).

A háború és az azt követő Sztálin-rendszer

Sztálin a háború alatt embert nem kímélve űzte és hajtotta katonáit a németek elleni harcra a fronton. A háború alatt mintegy 20 millió szovjet halt meg és ezek közül "csak" 7-8 millió volt katona, a többi polgári személy. Sztálin azonban elérte, hogy a vörös hadsereg győzelmet arasson és a nagyhatalmak konferenciáin (legfőképp a teheránin és a jaltain) kiharcolta, hogy a Amerika és a nyugati országok elfogadják területnyeréseit a Baltikumban és Ukrajnában, melyek a Szovjetunió részei lettek.

A harcok után 1945-től még 8 évig volt a Szovjetunió irányítása Sztálin kezében, egészen 1953-ban bekövetkező haláláig. Ezen időszakban  folytatódott a kommunista diktatúra, sőt a hidegháború miatt élesedett is. A legfőbb irányítást mindvégig a kezében tartotta, miközben a mindenható NKVD (biztonsági szerv) révén képes volt mindig megszabadulni a kevésbé megbízható vezetőktől.

17. A náci fajelmélet és holokauszt

Hatalomra jutás: A nácik Adolf Hitler vezetésével 1932 július 31-én nagy győzelmet arattak a választásokon. Összesen 14 millióan szavaztak rájuk, a szavazásra jogosultak 37% -a! Paul von Hindenburg államfő ugyan kezdetben nem akarta kinevezni Hitler (mert bár pártja győzött, de nem alkotott stabil többséget a német parlamentben) végül mégis megtette és 1933 január 30-án beiktatták Hitlert mint német kancellárt.

Megkezdődött a nácik párt uralma, mely a totális diktatúra kiépítésével párhuzamosan a fajelmélet illetve élettér elmélet megvalósítását is céljául tűzte ki. 

Fajelmélet Hitler választási győzelmében jelentős szerepe volt a faleméletnek, melyet a németek egy része teljesen magáévá tett, noha biológiailag és tudományos szempontból teljesen hamis. Lényege az ember a nácik szerint nem egyetlen fajt alkot, hanem több fajból áll, melyek között alá-fölé rendeltségi viszony van. A német népet felsőbbrendűnek, a zsidót pedig alsóbbrendűnek és kártékonynak tartották, sőt a németségre nézve veszélyesnek is. Az übermenschek (felsőbbrendűek) és untermenschek (alsóbbrendűek) között találhatóak a nácik szerint a szolganépek, melyeknek szerintük őket kellene szolgálniuk alávetett népekként. Ide elsősorban a szláv népeket sorolták, mint a lengyeleket és oroszokat például.  

A falemélethez kapcsolódott az élettér elmélet: A németség felsőbbrendűsége okán nagyobb területeket érdemel, vagyis teljesen jogosan veheti el az alsóbbrendű szlávok földjeit.

A falemélet érvényesítésének kezdete:

• Nürnbergi faji törvények 1935-ben: a zsidók minden állampolgári jogát megvonják. Nem szavazhatnak a választásokon, bizonyos hivatásoktól eltiltják őket (orvos, tanár, ügyvéd, újságíró), nem lehet ingatlan tulajdonuk, nem alapíthatnak vállalkozásokat és nem házasodhatnak keresztényekkel.
• Könyvégetések 1933 május - júniusban: zsidók műveit elégetik szerte a német városokban
• Kristály éjszaka: 1938 november 9-én és 10-én egy Németországon végigsöprő zsidóellenes erőszakhullám volt, melyet a nácik gerjesztettek. Ekkor zsidó üzletek százait támadták meg (kirakatait törték be) és zsinagógákat tettek tönkre. 
• Sárga csillag viselésére kötelezték őket (1941-től) 

A holokauszt:

A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés már Hitler hatalomra jutásával megkezdődött. A Holokauszt szó jelentése: égő áldozat, héberül soá (pusztulás). 

A Holokauszt 1942 január 20-tól az úgynevezett wannsee-i titkos konferenciától kezdődően jelentette a zsidó származású lakosság teljes kiirtását, melyet a konferencia jegyzőkönyveiben úgy emlegetnek, hogy Endlösung vagy végső megoldás. A konferenciát Berlin egyik külső negyedében Wannseeben tartották leginkább SS és Gestapo vezetők számára. Döntést hoznak arról, hogy Heinrich Himmler (SS vezető) és Reinhardt Heydrich (helyettes) vezetésével elpusztítják a 11 milliós európai zsidóságot. Formái: haláltáborok (konzentrationslager), munkatárborok, Szovjetunióban pedig Eisnsatzgruppék. 

Haláltáborok:

Létrejönnek az úgynevezett haláltáborok (koncentrációs táborok), melyek közül a két legpusztítóbb, ahol szervezetten gázosítottak el embereket:

• Auschwitz-Birkenau haláltábor, Krakkó közelében: 1,1 millió zsidó, cigány és egyéb üldözött személy halál-helye
• Treblinkai haláltábor, Varsó mellett, ahol 870 ezer embert öltek meg.
• Munkatáborok: Mathausen, Belzec, Dachau, Buchenwald

A zsidó lakosság összegyűjtését minden országban, ahol a német hadsereg diadalt aratott Adolf Eichmann SS tiszt különítménye szervezte meg. Az ő feladatuk volt a gettókba zárás, majd onnan vasúton a halál vagy munkatáborokba szállítás. 

Magyar holokauszt: 

Magyarországon 1944. május 15 és július 9 közt, azaz 56 nap leforgása alatt elgázosították szinte a teljes magyar zsidóságot. Német adatok szerint 437 ezer 402 zsidót deportáltak Magyarországról, s 15 ezer ember kivételével mind Auschwitz-Birkenauba kerültek. A műveletben nyilas államtitkárok (Baky László, Endre László) és a magyar közigazgatási illetve rendőri szervek is résztvettek.

A budapesti zsidóság elszállítást ekkor még későbbre tervezték, ám erre végül nem került sor részben a fronthelyzet, részben Horthy fellépése nyomán. Ám így is ezrek haltak meg a halálmenetekben és a Dunába lövésekben.

A holokauszt 12 esztendeje alatt 1933-tól (Hitler hatalomra kerülésétől) 1945 májusáig (a háború befejezéséig) összesen 6 millió zsidó halt meg. Jelentős részük halál- és munkatáborokban, sokan kivégzőosztagok által és rengeten az üldöztetés, éhezés következtében. A legtöbb meggyilkolt zsidó Lengyelországból és a Szovjetunióból került a halállistákra.

A holoauszt híres áldozatai: Radnóti Miklós, Szerb Antal, Anna Frank (aki kislányként élte át Hollandiában a bujkálást és végül egy munkatáborban halt meg, hátrahagyva híres naplóját). 

18. A trianoni béke és következményei

Az I. világháború végén az Antant az 5 vesztes országgal külön-külön kötött békét melyeket összefoglaló néven hívunk Párizs-környéki békék. A döntnökök: Clemenceau (Klemanszó), Woodrow Wilson (USA), Lloyd George (Anglia), Vittorio Orlandó (Olaszország). Magyarországgal a békét Versailles egyik épületében a Grand Trianon kastély folyosóján írják alá a békediktátumot

Diktátum az amikor annak aláírói közt nem megegyezés és kompromisszum születik, hanem az egyik fél rákényszeríti akaratát és saját feltételeit a másik félre.

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

• Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalára állása esetén megkapja majd Erdélyt
• A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Franciaországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
• A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
• A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

A magyar küldöttség 1920 január 7-én érkezett meg Párizsba a békekonferenciára, melynek elnöke, Franciaország vezetője, Georges Clemenceau volt. Hazánk követei két érvet vonultattak fel védelmünkben:

1.) Magyarország a háború alatt egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan sújtani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt. 

2.)A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki híres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

A magyar békeszerződés [video - Tvrtko] :

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva! 

A területi rendezés részei:

• Felvidék => Csehszlovákiához került
• Erdély, Partium, Temesköz => Romániához került
• Délvidék => Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került
• Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elcsatolták a történelmi Magyarország 2/3-át, csupán egyharmadot hagytak meg nekünk.

1. Határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Elvesztettük tengeri kijáratunkat
4. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
5. Lelki sérüléseket szenvedett a magyarság, mely talán soha nem gyógyul be.

Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

A trianoni békeküldöttség sorsa:

Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.  

 

19. A hidegháborús szembenállás és a kétpólusú világ

I. A hidegháború kezdete:

A II. világháború során Európát felszabadító és a hitleri Németországot legyőző két nagyhatalom - a Szovjetunió és az USA - a jaltai és potsdami konferenciákon még csak kisebb vitákat folytattak egymással, ám a harcok után ellentéteik elmélyültek. Az első nagy konfilkus Németország kapcsán merült fel: 1945-46 -ban Németország 4 megszállási övezetre oszlott: szovjet zóna (Kelet Németország), amerikai zóna, angol zóna és francia zóna. Berlinben - mely szovjet területre esett - melyek közül a nyugati zónákat 1948 nyarán egyesítették és közös pénzt vezettek be. Tiltakozásul Sztálin lezáratta a Berlinbe vezető utakat. Végül 11 hónap után megszünt a blokád, de Németország kettészakadt 40 évre. Létrejött a nyugati hatalmakkal szövetséges Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a szovjetek uralta Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Berlinben pedig a nyugati rész önálló állam lett. Ezzel lezárult a szovjet - amerikai békés együttműködés kora, kezdetét vette a hidegháború.

II. A hidegháborúban szemben álló szövetségek kialakulása

• Churchill 1946 március 5-én, az amerikai Fultonban kijelentette: Európát vasfüggöny választja ketté. Úgy vélte megromlott a viszony a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közt, mert az oroszok saját rendszerüket (kommunizmus) más országokra akarják réeröltetni. 
• Ezzel kezdetét vette a hidegháború az USA vezette kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista országok közt. Kialakult a kétpólusú, bipoláris világrend.
• A hidegháború azt jelentette, hogy a két tömb valójában nem viselt egymással hadat, de minden téren versengett egymással és folyamatosan készült a háborúra. Jelentős fegyverkezési verseny zajlott a nagyhatalmak közt és 1949-ben illetve 1955 -ben kialakultak szövetségi rendszereik is: előbb a NATO (Észak-Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), majd a Varsói Szerződés jött létre.
• A Truman doktrina és a Marshall-terv amerikai részről biztosította 1947-től, hogy a nyugati államokat az USA minden téren támogassa a kommunizmus elleni védekezésben. A másik oldalon a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) fogta össze gazdaságilag a keleti államokat.

III. A hidegháborúban szembenálló felek jellemzése:

A nyugai szövetségi rendszer jellemzői: A katonai összefogást a NATO a gazdaságot pedig a Marshall-terv biztosította (később pedig az Európai Gazdasági Közösség [EGK]). A nyugati tömb jellemzői:

• Többpárt rendszer, szabad választások
• Demokrácia és parlamentarizmus, népfelség elve: a legfőbb hatalom a népé
• Szoros gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a Nyugat-európai álamok között és USA -val
• Tagjai: USA és a Nyugat-európai országok: pl.: Francaiország, Egyesült Királyság, NSZK, Spanyolország, Polrtugália, Olaszország, Benelux államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg)
• Fontos vezetők, amerikai elnökök a hidegháborúban: Harry Truman, Dwight Eisenhower, John F Kennedy, Lyndon B Johnson, Richard Nixon, Gerald Ford, James Carter

A keleti szövetségi rendszer jellemzői: A katonai összefogást a Varsói Szerződés a gazdaságit a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segtség Tanácsa) biztosította. A keleti töümb jellemzői:

• Egypárt-rendszer, nincsenek szabad választások, helyette: pártállam
• Diktatúra, kommunista elnyomás, kommunista elvek: a párt és vezetői  a nép nevében vezetik az egyes országokat
• Szoros gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a keleti tömbön belül és a Szovjetunióval (KGST)
• Tagjai: Szovjetunió és a Kelet-európai országok, pl.: Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária
• Fontos vezetők, szovjet pártfőtitkárok a hidegháborúban: Joszip Sztálin, Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezsnyev

A legfontosabb fegyveres konfilktusok a két tömb között csak felsorolva: Koreai háború (1950-1953), Szuezi válság (1956), Berlini fal okozta válság (1961), Kubai rakétaválság (1962), Vietnami háború (1955-1975) [1660 karakter]

IV. A kis hidegháború és a korszak vége:

1. Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Ny-Európába.
2. Afganisztáni háború (1979-1989) => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.
3. Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.
4. Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.
5. A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982) voltak, ám 1985-ben egy olyan új vezető következett Mihail Gorbacsov személyében, aki hajlandó volt befejezni a hidegháborús korszakot
6. Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
7. A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
8. A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) 

20. Az ENSZ és az Európai Unió alapelvei, működése

 ENSZ (UN):

A Föld országainak együttműködését és békéjét szolgáló világszervezet, melynek kiemelt céljai között szerepel a világbéke, a nemzetközi jog érvényesítése, a gazdasági fejlődés, a szociális biztonság és a megfelelő egészségügyi helyzet biztosítása. 

ENSZ szerepe, működése:

• 1.) Az ENSZ megalakulása: 1945 június 26.
• 2.) Az ENSZ székhelye: New York (USA)
• 3.) Teljes neve: United Nations (UN) Egyesült Nemzetek Szervezete
• 4.) Az ENSZ három legfőbb célja: a) A világbéke biztosítása a Földön b) Az emberi szabadságjogok garantálás a Földön c) A szabad kereskedelem szavatolása
• 5.) Az ENSZ tagjai és vezetése: Tagok: a Föld 193 országa, vezetése: ENSZ Biztonsági Tanács. Ennek 5 állandó tagja: USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország,
• 6.) ENSZ békefenntartók jelentős szerepet töltenek be a világbéke fenntartásában. 

Az ENSZ főbb szervei:

• ENSZ közgyűlés
• Biztonsági Tanács (5 állandó taggal: USA, Oroszo, Kína, Franciao, Egyesült Királyság)
• Nemzetközi Bíróság
• Szakosított intézmények: FAO (Mezőgazdaság-élelmezés), UNESCO (oktatás, kommunikáció), IMF (Nemzetközi Valutaalap), WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNICEF

Az Európai Unió:  

Az Európai Unió egy olyan 27 országból álló társulás, mely közös gazdasági és politikai célok mentén 1993 november 1-én jött létre a hollandiai Maastrichtban. [térkép] Európai országok 1957 óta egyre szorosabbá váló, 1992-től ezen a néven létező rögzített gazdasági és politikai összefogása vagy uniója.

Az EU kialakulásának állomásai, története:

• Az első lépés az EU megalakulása felé az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség volt (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg) Nehézipari, gazdasági együttműködést jelentett.
• 1957 -ben a római szerződésekkel létrejött az Európai Gazdasági Közösség.
• Az EGK majd EU kialakulásának és az intergációnak a főbb segítői:  Robert Schumann (francia min.elnök), Konrad Adenauer (NSZK kancellár), Alcide De Gasperi (olasz min.elnök) és Charles DeGaulle (francia köztársasági elnök) voltak.
• 1993-ban hatályba lépett, az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés, mely létrehozta az Európai Uniót, illetve annak közös pénzét az eurót. Hatályba lépés dátuma: 1993 november 1.

Az EU három pillére: 1.) Közös kül-, és biztonságpolitika 2.) Belügyi és igazságügyi együttműködés 3.) Gazdasági összefogás, EGK.

Az EU szervei:

1. Európai Parlament (705 tag) => székhelye Strasbourg (fr-német határ, francia oldalán), pártok szerint foglalnak benne helyet a képviselők. Az egyes országok népességszámuk arányában képviseltethetik magukat az Európai Parlamentben: Magyarország 21 képviselőt küldhet, a 82 milliós Németország: 96-ot, a 68 milliós Franciaország 74-et, a fél milliós Málta pedig csak 6 főt.
2. Az Európai Tanács => elnöke Charles Michael (előtte:Donald Tusk). Az EU tagjainak kormányfői és államfői alkotják.
3. Európai Unió Tanácsa (miniszterek tanácsa) A kormányok kiküldött minisztereiből áll. Területenként pl. pénzügy, külügy, mezőgazdaság ülnek össze a tagállami miniszterek. (Az összes pénzügyminiszter.)
4. Európai Bizottság (27 tag) => elnöke Ursula von der Leyen (előtte: Jean-Claude Junker​.) Az EU legfontosabb szerve. Tagjai a biztosok. Minden ország egy biztost delegáhat és minden területnek meg van a maga biztosa (pl. közlekedés, oktatás, egészségügy, mezőgazdaság.) Magyarország EU biztosa: Navracsics Tibor oktatás-ifjúság-sport ügyi biztos.

Egyéb szervek: Európai Bíróság (27 bíró), Európai Számvevőszék (28 tag), az Európa Tanács (47 tagja van) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”, Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét), Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az Európai Unió főbb adatai:

• ​Székhelye: Brüsszel (Belgium)
• Létrejötte: 1993 november 1. Maastricht
• Alapító 6 ország: Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
• Tagállamok száma (2017): 27 db (utolsó csatlakozás: 2013., Horvátország) Csatlakozásra váró országok: Albánia, Szerbia, Makedónia, Montenegro, Törökország, Albánia, Moldova
• Lakosságszám: 510 millió
• Legfőbb szerződései: Római szerződés (1957), Maastrichti (1993), Amszterdami szerződés (1997), Nizzai szerződés (2001), Liszaboni szerződés (2007) 

Az EU mai formájának 3 fontos eleme:

1. Schengeni rendszer (1995) LINK=> Az EU külső határainak közös védelméről szó. Nem minden EU ország tagja. Mo. igen.
2. Euro övezet (2002) LINK=> Azoknak az országoknak a köre, melyek teljesíteni tudták az euro bevezetésének követelményeit. 18 állam. 

 3.) Alapjogi Charta (2000) LINK=> Olyan polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok melyeket a tagok kormányainak biztosítania kell. (Az utóbbi években ezen a téren a jelenlegi kormányzat számtalan bíráaltot kapott Brüsszeltől ezeken a területeken.)  

Magyarország EU csatlakozása LINK

Magyarország a rendszerváltást követően, 1991-ben az EU társult tagja lett, majd 1998 és 2002 közt csatlakozási tárgyalásokat folytatott Brüsszellel. Végül 2003 április 12-én népszavazáson döntöttek a magyarok a csatlakozásról. Hazánk 2004 május 1-én lett az EU tagja, 9 más országgal együtt. Jelenleg évente 4 milliárd eurot kapounk, befizetésünk 1 milliárd euro.

Az Európai Unió bővítése:

• Az Európai Uniót 6 alapító állam hozta létre
• Az első bővítés 1973-ban történt, amikor belépett az EU -ba az Egyesült Királyság, Írország és Dánia.
• A 80-as években csatlakozott (mediterrán bővülés): Görögország, Spanyolország, Portugália
• A 90-es években lett EU tag (skandináv-német bővülés): NDK, Ausztria, Svédország, Finnország
• Magyarországgal egyszerre belépő államok (2004): egyszerre 10 ország lépett be. Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Málta, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia
• Későbbi csatlakozók: 2007-ben: Románia, Bulgária, 2013-ban: Horvátország