5F - Tananyag

5F - Történelem tananyag

Az idő fogalma és a korszakok

A történelem 3 legfontosabb kérdése: mikor, mi, miért? Vagyis mikor történt egy bizonyos dolog, mi volt az az esemény és miért történt. A háromból tehát az egyik az idő. Az emberiség története 5 korszakra tagolódik:

• őskor: az első emberféléktől az írás megjelenéséig
• ókor: az írás megjelenésétől a Nyugat-Római Birodalom felbomlásáig
• középkor: a birodalom felbomlásától Amerika felfedezéséig
• újkor: Amerika felfedezésétől a XX. század kezdetéig
• jelenkor: a XX. század kezdetétől napjainkig

A keresztény, modern, globális időszámítás Jézushoz igazítja a datálást. (A hőmérsékletet a víz fagyáspontjához, hiszen az a nulla fok).

A történelmi források és a címerek

A történelmi források mindazok a régi időkből megmaradt tárgyak, melyek segítik a múlt megismerését. A források 3 csoportja:

• tárgyi emlékek, például ősi pénzek, edénye, eszközök, fegyverek, sírok
• írott források, például sok-sok éve született leírások
• mesék, dalok, hagyományok, szokások

Régészet: A tárgyi emlékek felkutatását, előtárását és elemzését végző tudományterület

Az ókori görögök és az ókori Hellasz (Tk. 26.)

Az ókori görög törzsek a Balkán félsziget legdélibb részein telepedtek meg a Krisztus előtti 3. évezredben. Városállamokat, úgynevezett poliszokat alapítanak.

Híres görög poliszok:

• Athén - kereskedőállam, melyet a népgyűlés írányít
• Spárta - katonaállam, melyet királyok vezetnek

A városállamokat összefűző tényezők:

• Az olimpiák szokása
• Közös istenek
• Közös mondák és mítoszok
• Összefogás a hódító Perzsa Birodalom ellen, mely megtámadja a görög városállamokat a Krisztus előtti 5. században. De együttesen legyőzik őket a görögök (maratoni csata, thermopülai csata).

Athén jellemzői:

Élénk tengeri kereskedelmet folytattak (bor és olaj kereskedés). Athéni fazekasság, amfóra készítés. Híres volt az athéni demokrácia, mert a népgyűlésben vitatták meg ügyeiket, ahol minden athéni polgár elmondhatta véleményét. 

Spárta jellemzői:

Katonáskodással foglalkoztak, a munkát (földek megművelését) a leigázott őslakosokkal végeztették (helóták). Híres volt a szigorú spártai gyermek nevelés. A gyerekek csak 7 éves korukig élhettek a szüleikkel. A 7 évnél idősebb gyerekek katonai táborokban nevelkedtek és a harcot, fegyverhasználatot gyakorolták.

Az ókori görög kultúra:

• Athénban híres volt a fazekasság, az amfórák készítése
• Delphoi jósda
• Olimpiák szokása: kocsiversenyek, futás, birkózás, ökölvívás
• Olümposz hegye, ahol a görögök szerint az istenek élnek

Az ókori Róma

Róma elhelyezkedése, alapítása

• Rómát latin törzsek alapították
• Helye az Itáliai félszigeten van (a csizma alakú félsziget középső részén)
• Eredet mondák: Romulus és Rémus (Marsnak a háború istenének fiai), anyafarkas nevelte őket. Róma szimbóluma az anyafarkas. 
• Államformái: királyság (etruszk időkben), majd köztársaság, végül császárság

A köztársasági berendezkedés:

• Rómát a népgyűlés és a szenátus vezette
• A legfontosabb vezetők a consulok voltak 
• Két réteg: plebejusok (köznép) és patríciusok (előkelők)

Dolgozat témakörök:

1. A görög poliszok és a városállamokat összefűző tényezők
2. Az ókori Athén és Spárta jellemzői
3. Az ókori görög kultúra és istenek
4. Az ókori Rómáról tanultak

Az ókori Róma hódításai

A hódítások, birodalom-alkotás:

Az ókori Róma történetét a folyamatos hódítások jellemezték. A rómaiak óriási birodalmat hoztak létre Julius Caesar korára, aki Krisztus előtt 44-ben megkaparintotta a teljhatalmat és meghódította Galliát.

Caesar kora után a császár-kor következett, amikor a birodalmat a római császárok uralták. 

A Római világ:

A rómaiak latin nyelvet használták, amit elterjesztettek egész birodalmukban, miként a következőket is:

• Kövezett utak
• Városi csatornák
• Fejlett törvénykezés
• Patrícius házak, épületek, amfiteátrumok 

Pannónia:

A Rómaiak Krisztus után 10-ben hódítják meg a mai Magyarország dunántúli részét, melyet Pannónia néven tagolnak be birodalmukba. Provincia lesz belőle. 

Provincia = olyan terület, melyet Római Birodalom önálló tartományként kormányoz. A birodalom a korszak végén 100 provinciára tagolódott. Provincia volt például: Hispánia, Gallia, Pannónia. Római patríciusok a szenátusban.

A görög - római hadviselés (Tk 45. oldal)

I. Görög - perzsa háborúk:

• A Kis-Ázsiában kialakuló hatalmas Perzsa Birodalom Krisztus előtt 490 -ben megtámadta a görög poliszokat.
• A döntő csatára Athén közelében, Marathón mellett kerül sor. A görögök Miltiádész nagy győzelmet arattak a perzsa király Dareiosz felett. Ám 10 évvel később újra támadtak ám a görögök tengeren és szárazföldön ezúttal is győzni tudtak.
• A legnagyobb perzsa hadjáratban alig 300 bátor spártai tudta feltartóztatni a hatalmas perzsa sereget, amíg a fősereg biztonságba húzódott.

II. Makedónia és Nagy Sándor hadjárata:

Házi feladat: Nagy Sándorról 5 mondat lejegyzése a füzetbe!

• A perzsa-háborúk után a görög poliszok egymással vetélkedtek, Athén és Spárta háborúja osztotta meg őket a Krisztus előtti 5. században.
• A háború meggyengítette a legerősebb görög városokat, így Makedónia felemelkedhetett. Legnagyobb uralkodója III. Alexandrosz, akit Nagy Sándor néven emlegetünk már az egész görögség felett uralkodott!
• Krisztus előtt 331-ben Nagy Sándor már a Perzsa Birodalmat is legyőzte a Gaugamélai csatában. 

III. Róma háborúi:

A rómaiak legelső nagy háborúikat a punokkal vívták. A punok Hannibál vezetésével, harci elefántokkal támadtak Rómára, Hispánián és az Alpok hegyein átkelve. Róma azonban elhárította a támadást és a zámai csatában legyőzte a punokat (Kr.e. 202). Innentől Róma megkezdhette a Földközi-tenger teljes partvidékének meghódítását, hatalmas birodalmat teremtve.

Róma nagyjai és a hunok

(Tk 56. oldal)

Az ókor hadvezérei és uralkodói

• Az ókori Róma egyik legnagyobb hadvezére Julius Caesar volt, aki meghódította egész Galliát (ma Franciaország).
• A római császárok közül kiemelkedett a sorrendben legelső: Augustus császár. Az ő uralkodására esett Jézus megfeszítése.
• Az ókori nagy hadvezérek közé tartozott a makedón Nagy Sándor is, Perzsia meghódítója.
• Az ókor legvégén támadnak Európára az Ázsiából érkező hunok, Attila vezetésével.

A népvándorlás kora:

Bár a hunok birodalma Attila halála után szétesett, megjelenésük elindította a népvándorlást. Ennek során különböző germán törzsek romba döntötték a Római Birodalmat.

[A hunok bemutatása - kis film (youtube)]

A hunok:

Attila 451-ben a rómaiak uralta Galliára támadt, de Catalaunum mezején az utolsó nagy római hadvezér Aetius (Éciusz) megállította. Bár feldúlta Észak-Itáliát is, végül visszatért a Kárpát-medencébe. Attila halála után (453) szétesett a hunok birodalma.

Róma hanyatlása és bukása (Tk.56-58)

A hanyatlás:

A különböző germán törzsek gyakran törtek be Róma területére és a császári hatalom is meggyengült. Az uralkodók újításokat (reformokat) vezettek be, új fővárost alapítottak 330-ban: Konstantinápolyt, melyet az építtető Nagy Konstantin császár önmagáról nevezett el. Később 395-ben a birodalom ketté is szakadt: Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra.

Népvándorlás és összeomlás:

A hunok azonban Európa felé érkezve népvándorlást idézte elő: számtalan germán nép rontott a Nyugatrómai Birodalomra, mely végül 476-ban összeomlott. Az utolsó császárt száműzetésre kényszerült.

A Keletrómai Birodalom Bizánc néven még ezer évig állt fenn. A Nyugatrómai helyén új államok születtek, mint a Frankok Királysága.

Az ószövetség népe (Tk 63. oldal)

A Biblia tartalmazza a kereszténység történetét és elveit. Két részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből.

Ószövetség: 

A világ teremtésével és a zsidó nép történetével foglalkozik. A Biblia szerint a világot Isten teremtette, majd létrehozta az első ember párt: Ádámot és Évát. Ők a Paradicsomban élhettek, ám az Ördög megkísértésére ettek a tiltott gyümölcsből így kiűzettek a Paradicsomból.

Az özönvíz:

Az emberek méltatlanul viselkedtek, ezért Isten megbüntette őket egy özönvízzel. Egyedül Noénak kegyelmezett meg az Úr, mert őt igaz embernek tartotta. Noé tudta, hogy jön az özönvíz, így egy hatalmas bárkát épített, melyre minden álltafajból két állatot terelt fel, hogy egyetlen faj se pusztuljon ki a Földön.

A zsidó nép vándorlása:

A zsidók vallása volt a történelemben az első egyistenhit. A zsidók népét Mózes vezette Egyiptomból Kánaánba, ahol később, Krisztus előtt 1000-ben Dávid király megalapította Izrael királyságát. Itt élte fénykorát a zsidó állam Salamon király alatt.

Jézus és a kereszténység

Jézus történetét a Bibliában az Újszövetség írja le és úgynevezett evangéliumokban beszéli el, hogy hol született milyen tanításai voltak és hogyan feszítette keresztre Pilátus, a római helytartó. A Biblia szerint a megfeszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt és a mennybe ment.

Jézus Betlehemben született és Názáretben élt. Tanításait a követői jegyezték le, ők voltak az apostolok. Közülük 4 írta az evangéliumokat: Máté, Márk, Lukács és János. Kiemelkedő szerep volt Péternek aki az első tanítvány volt és Pál apostolnak, aki csak Jézus halála után lett a kereszténység követője és terjesztője.

Tanításai (link) szeretet, megbocsátás, alázat és hit.

A kereszténység terjedése (Tankönyv: 68.olal):

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói rendeletben a többi vallással egyenrangúvá tette a kereszténységet. Ezt követően kialakult a keresztény egyházszervezet. Élén a pápa áll (Róma püspöke).

Kialakultak a keresztény ünnepek szimbólumok: karácsony (Jézus születésének ünnepe), húsvét (Jézus feltámadása). Jelképek: kereszt és a galamb (Szentlélek). 

Élet a középkori várban

A középkor: Az ókori Róma bukása után Kr.u. 476-ban kezdődött és Amerika felfedezéséig tartott, 1492-ig.

A középkori királyság:

A király földeket adományozhatott az őt szolgálóknak, belőlük lett a nemesség. A nemesi földeken jobbágyok dolgoztak, akik a földhasználatért adóztak a földesúrnak.

Uradalmak, várak:

A nemesi uradalom (vagy birtok) középpontja volt a vár, körülötte a földesúr saját földjei és a jobbágytelkek. A földesúri saját föld neve: majorság.

Jobbágy-szolgáltatások:

• terményben fizetett adó vagy kilenced
• ingyenmunka a majorságban, ez a robot

A középkori egyház (Tk. 80.)

A középkorban az egyház beleszólt a mindennapok életébe. A papok ott voltak az élet fontos állomásainál: keresztelés, házasság, temetés, de ezen kívül adó-ügyeket intéztek és ők voltak a földesurak, királyok ügyeinek intézői is. 

A szerzetesek vagy más néven barátok (vagy fráterek) kolostorokban éltek és egy-egy adott feladatra koncentráltak: így léteztek beteg-ápoló rendek, kéregető-kolduló rendek (például domonkosok, ferencesek) és elmélkedő - kódex másoló rendek.

Középkori építészeti stílusok:

• Román-stílus (a római korról elnevezve)
• Gótikus stílus (a gótokról elnevezve)

A román stílus jellemzői: várhoz hasonlatosak a templomok, keskeny, lőréshez hasonlító ablakokkal. Ellenben a gótikus stílusnál az ablakok nagyok, az épületek kecsesek.

Élet a középkorban

A középkori lakosság 3 csoportra oszlott, melyeket társadalmi rétegeknek nevezünk:

1. Jobbágyság
2. Polgárság
3. Nemesség

A polgárság a városokban élt, ide tartoztak a kereskedők, iparosok, mester-emberek.

A nemesek kiváltságokat élveztek:

• Csak nekik lehettek földjeik (ezeken dolgoztatták jobbágyaikat)
• A királyhoz fordulhattak ügyeikben
• Fegyverrel rendelkezhettek, harcolhattak a királyukért

Oktatás a középkorban (Tk 85 oldal):

• A falvakban iskolamesterek oktattak: írást és olvasást
• A magasabb tanulmányokat a latin nyelv jelentette
• Fontos volt a Biblia ismeret, hitoktatás.

A középkori városok

A városok jellemzői:

• A középkor második szakaszában alakulnak ki a nagyobb városok, melyeket szinte mindig fal vett körül. Ennek célja: védeni a lakókat a rabló-csapatoktól, ellenségtől.
• A városokban nem volt csatorna, a szemetet és a szennyvizet az utcákra engedték. Emiatt sok járvány pusztított.
• Legnagyobb járvány: 1346 pestis Európa. Egy baktérium volt az okozója, mely a patkányok bolháin élt. Így a kosz és a higiénia nélküliség miatt jelent meg a pestis. Fekete halál.
• Céhek - Egy-egy szakma egy-egy városban úgynevezett céheket alakított. Pl: kovácsok, tímárok, vargák céhe. A céhben inasok dolgoztak, akik itt kitanulták az adott szakmát és végül mestervizsgát tettek.

Szorgalmi feladat holnapra: Rajz készítése egy középkori városról vagy várról! F Ü Z E T B E!!!!

Buda fejlődése:

• IV. Béla királyunk építteti meg a tatárjárás után a budai várat
• Esztergom az Árpád-ház alatt, Visegrád pedig az Anjouk alatta a királyi központ. Végül Zsigmond teszi fővárossá Budát  ide költözteti a királyi udvart.

Uralkodóházak

A középkori országokban a hatalom úgynevezett uralkodóházak kezében volt. Ezeket dinasztiáknak is nevezték. Magyarországon az első uralkodóház az Árpád-ház volt, mintegy 20 király tartozott ide 1000 és 1301 között. Őket követte az Anjou (Anzsu) uralkodóház, majd később újabb dinaszták követték egymást.

A reneszánsz

Egy olyan kulturális áramlat volt a XIV - XV. századtól kezdődően, mely az ókori költők, írók, művészek alkotásai felé fordult. Rengeteg reneszánsz stílusú épület illetve képzőművészeti alkotás, szobor készült ebben a korszakban.

A reneszánsz Észak-Itáliában alakult ki, jelentése: újjászületés. Lényege:

• a korábbi szigorúan vallásos gondolkodást és művészetet felváltotta a világiasabb értékrend
• az irodalom, építészet, festészet az ókori témák felé fordult

Reneszánsz alkotások:

• Leonardo da Vinci: Mona Lisa (1519) Jelenlegi helye: párizsi Louvre
• Michelangelo Buonarrotti: Dávid szobor (1504) Jelenlegi helye: egy firenzei múzeum
• Sixtus kápolna mennyezetfreskó (1512) Helye: Róma (Vatikán)

Az iszlám és a lovagok világa

 

• Az iszlám kialakulása
• Európa a X-XI. században (900-1100)
• Lovagok a háborúban, lovagi életmód
• A keresztes háborúk

​Az iszlám vallás

Az Arab-félszigeten a Krisztus utáni VII. században kialakuló világ-vallást, melynek istene Allah, prófétája pedig Mohamed, iszlám vagy muszlim vallásnak nevezzük.

• Az iszlám szent városa Mekka (Arab-félsziget, ma: Szaúd-Arábia), legfontosabb alakja Mohamed, aki egy karaván vezetőből lett próféta. Krisztus után 622-ben Medinába költözött, innentől számítjuk az muszlim időszámítást
• Az iszlám szent könyve a Korán, szent tárgya pedig a Kába kő Mekkában
• Mohamed népe, az arabok hatalmas birodalmat hoztak létre a VII. században, mely Európát is fenyegette.

Európa a X-XI. században

Európa három legfőbb jellemzője a középkor középső szakaszában:

• A frankok népe óriási birodalmat hoztak létre, mely Nagy Károly uralkodása idején (768-814) volt a legnagyobb
• Vándorló hódító népek ekkoriban: vikingek (normannok), arabok, magyarok
• Mezőgazdasági módszerek megújulása miatt megnőtt a népesség

A lovagok kora

A lovagok olyan nemesek voltak, akik nehéz-páncélos lovaskatonaként szolgálták királyaikat. A lovagok sodronyinget, páncélt sisakot viseltek és lándzsákkal, kardokkal harcoltak. A leghosszabb háborút az angolok és franciák vívták, ez volt a 100 éves háború. 

• Fontos volt a várak szerepe: a várak urai bástyákkal, hatalmas falakkal védték családjaik, embereik életét.
• Békeidőben: lovagi tornákon mérték össze tudásukat a harcosok.
• Lovag csak az lehetett, aki évekig tanulta a lovagi harcot (apród volt) és akit lovaggá avattak.

Keresztes háborúk:

A VII és X. század között muszlim kezekbe került a kereszténység bölcsője, Jeruzsálem és az egész Szentföld. Így a pápa meghirdette 1096-ban az első keresztes háborút.

A Szentföld száz évre visszakerült ugyan a keresztények kezére, de a XIII. századra a muszlimok újra megkaparintotték.

A magyarok eredete

Eredet kérdés: Az ősi magyar mondák szerint a magyarok a hunoktól származnak, a nyelvészek viszont funnugor nyelvrokonságot és így Ural vidéki őshazát valószínűsítenek.

Ősi magyar mondák: A csodaszarvas mondáját Kézai Simon (IV. László királyunk krónikása) írta le. Arról szól, hogy egy testvérpár: Hunor és Magor közös vadászatuk során egy szarvast követve leltek új hazára. Itt letelepedtek és egy legyőzött fejedelem lányait vették feleségül. Tőlük származik a hun és magyar nép. 

Őshaza kérdése: Kutatásaink szerint őseink az Ural hegység vidékén formálódtak néppé. Ezt a területet nevezzük Magna Hungáriának. A Volga és Káma folyók összefolyásánál található.

Őseink életmódja (Tk 106.)

A magyar törzsek élete:

A magyar törzsek úgynevezett nomád, azaz sztyeppei vándor életet éltek. Méneseiket és gulyáikat legeltették, miközben időről-időre új területeken verték fel jurtáikat. (Jurta: sátorszerű lakóhely). A nomadizálás mellett földművelés, vadászat és zsákmányoló hadjáratok is jellemezték őseinket. 

Sztyeppe: Sík terület, mely a távoli Kína vidékétől egészen a Kárpátokig húzódott és ahol nomád népek vándoroltak. Pl: magyarok, besenyők, korábban: hunok, szkíták, avarok.

Öltözködés, társadalom: 

A fegyveres előkelő réteg díszesebben öltözködött. Náluk a tarsoly (az övön hordott, lemezzel fedett táska) gazdagon volt díszítve. A fegyveresek öltözékéhez tartozott a tegez (nyilak számára), illetve a ruhák közül: köpönyeg, süveg, puha, bőr lábbeli. 

A társadalom: 7 törzsre tagolódott, ezeken belül nemzettségek és nagycsaládok voltak. 

A magyar törzsekről egy bizánci császár, Bíborban született Konstantin írt először, 950-ben. Fő művében 7 magyar törzs mellett egy kabar törzs is szerepel:

• Nyék 
• Megyer
• Kürtgyarmat
• Tarján
• Kér
• Keszi
• Jenő

Törzsi vezetőink: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba Töhötöm.

Első fejedelmünk: Árpád vezér

A magyar törzsi vezetők a Honfoglalás előtt, Álmos fiát választották fejedelmükké, 895-ben. A Turul nemzettségből származott. Árpád öt fiút nemzett (Levente, Tarhos, Üllő, Jutas, Zsolt), akik közül Zsolt ága emelkedett ki, hiszen az ő fia, Taksony lett később az Árpád-ház leszármazási sorának kiindulópontja és közös őse.

Árpád életét bemutató írás: LINK

A magyar törzsek vándorlása

A magyar törzsek az Ural-vidéki őshazából, azaz Magna Hungáriából a sztyeppei vidékeken keresztül vándoroltak a Kárpát-medencébe. Az első állomás Levédia volt, a második pedig Etelköz, mely a Dnyeper folyó és az Al-Duna között terült el. Itt kötöttek vérszerződést a magyar törzsek Anonymus szerint.

Anonymus: Egy krónikás volt, aki XII. század végén élt III. Béla királyunk udvarában. Hosszú éveken át írta élete főművét a magyarok korai történetéről. (Gesta Hungagorum). Munkájának történeti hűsége ma is kérdéses azonban, mivel azt csak 300 évvel a honfoglalás után írta (1200 körül).

A Turul-monda:

Az Etelközben született meg a Turul-monda. Ennek lényege, hogy Álmos édesanyja Emese, amikor várandós volt egy Turul-madárral álmodott. Ez a madár megjövendölte Emesének, hogy fiai és más leszármazottai dicsőséges királyok lesznek majd, de egy új hazában.

Az álom után lett fiának neve: Álmos, unokája pedig Árpád, aki Etelközből a Kárpát-medencébe vezette népét.

Ősi magyar hitvilág:

Őseink természet-imádó, lovas-nomád nép volt, mely mondák és sámánok révén gyakorolta hitét a kereszténység felvétele előtt. 

Honfoglalás (Tk. 111)

A honfoglaló magyar törzsek, Árpád vezetésével tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. []

A Kárpát-medence jellemzői:

Épp megfelelő volt minden adottsága: dús legelők, sok folyó, jó termőterületek és körben oltalmazó hegyek. A honfoglaló magyar törzsek jól ismerték már az etelközi tartózkodásuk alatt is. A Dunántúli rész a frankok kezében volt, a Marostól délre eső részt a bolgárok birtokolták, a fennmaradó részeken szlávok, avarok éltek elszórtan.

A honfoglalás két szakasza:

Az első szakaszban 895-ben a szlávok, avarok lakta Tiszántúl és Duna- Tisza közt foglaltuk el, békésen. Később 900-ban harcok árán lett a magyaroké a Dunántúl és a Felvidék.

Honfoglaló őseink harcmodora:

• Könnyűlovas harcmodor
• Tettetett megfutamodás, hátrafelé nyilazás
• Visszacsapó ij, kard és kopja használata

Eszközeink: fibulák, tarsolyok, tegezek, kopják, szablyák, íjak, fokosok, nyergek

Székelyek:  

Határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok lehettek vagy avarok. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben. 

A kalandozások (Tk 115)

A honfoglalást követően, 895 és 970 között a magyar törzsek kalandozó hadjáratokra indultak szerte Nyugat-Európában. 

A kalandozások kettős célja:

• Fizetség idegen uralkodóktól, akik felbérelték a magyar seregeket ellenségeik legyőzésére
• Zsákmány-szerzés és foglyok ejtése, akiket aztán eladtak rabszolgákként (többnyire Bizáncnak)

A zsákmány: arany és ezüst tárgyak, kelmék, szerszámok, fegyverek.

Európa válaszcsapása: 907-ben Európa válaszcsapásra készült IV. Lajos Keleti-Frank király vezetésével. Ám a pozsonyi csatában a magyarok fényes győzelmet arattak a német sereg felett.

A kalandozások vége

A kalandozó hadjáratok 933-ban és 955-ben már kudarcokkal végződnek. A magyarok csatákat veszítenek Merseburgnál és Augsburgnál is.

A magyarok elleni harc vezetője: I. (Nagy) Ottó, aki 962-ben hozza létre a Német-római Birodalmat.

Végül 970-ben befejeződnek a kalandozások, majd 972-ben Géza fejedelem elhatározza: a népével felveteti a kereszténységet és a magyarság beilleszkedik Európába.

Géza fejedelem (Tk 116. oldal)

A honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája volt Géza. Felesége Sarolt volt, gyermekeik: három lány és egy fiú. A gyermekek:

• Vajk, aki később az István nevet kapja. Élt: 975-1038. Fejedelem: 997-től, király: 1000-től
• Ilona, a velencei dózse felesége lesz (990-ben)
• Sarolta, Aba Sámuel felesége lesz (991-ben)
• Judit, I. Boleszláv lengyel fejedelem felesége lesz (985-ben)

Géza fejedelem történelmi érdemei:  

1.) Ráébred arra, hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha beilleszkedik Európába, amihez elengedhetetlen a kereszténység felvétele. Akik ezt nem tették, eltűntek: szkíták, hunok, avarok, besenyők.

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe [térkép], ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó és a pápa (II. Szilveszter) előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! 

3.) Géza harmadik fontos döntése fiának Vajknak a megkeresztelés volt (István néven).

4.) Negyedik lényeges döntés: rokoni kapcsolatra lép a bajor herceg: Liudolf Henrik (későbbi: II. Henrik császár) családjával amikor István elveszi Henrik húgát Gizellát 996-ban (a kölni dómban). Henrik: 895-től bajor herceg, 1002-ben német király, 1014-ben császár.