7F - Tananyag egyben

7F - Tananyag egyben

Az első világháború

Nagyhatalmi ellentétek és a háborút kiváltó okok:

• Viszály a gyarmatok kérdésében. Németország több gyarmatot szeretett volna, de csak úgy szerezhetett, ha elveszi az angoloktól, franciáktól az ő gyarmataikat. 
• Ellentétek Balkánon. A nagyhatalmak versengtek a Balkán megszerzéséért (Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország) Mivel a szerbek lakta Bosznia a Monarchiához került, Szerbia és Oroszország tiltakoztak. Elmélyültek az ellentétek.
• Egyéb viták az Antant és a Hármasszövetség közt: Határvita Franciaország és Németország között Elzász-Lotaringia kérdésében. Anglia és Németország között flottaversengés folyt.

Szövetségek:

• Hármasszövetség: 1882
• Antant: 1904

A háború kirobbanása:

• A merénylet: 1914 június 28-án Szarajevoban (Bosznia) egy szerb merénylő (Gavrilo Princip) lelőtte a Monarchia trónörökösét Ferenc Ferdinándot. Ő volt a császár unokaöccse.
• A merénylet után a Monarchia hadat üzent Szerbiának, akiért kiállt az Antant. 1914 július 28-án kitört a világháború.

A villámháború: Németország gyors előretöréssel 1914 nyarán lerohanja Franciaországot, a Monarchia pedig Szerbiát.

Folytatás: a háború frontjai

Az I. világháború frontjai: [PPT]

• 1.) Nyugati front: A háború kezdetén, 1914 nyarán Németország lerohanja Franciaországot, így ott alakul ki az első front (Észak-Franciaországban)
• 2.) Itáliai front: Miután Olaszország átáll az Antant oldalára, kialakul a második front is a Monarchia és Olaszország között (Isonzó folyó, Doberdó)
• 3.) Balkáni front: A Monarchia megtámadja Szerbiát, majd a front áttevődik Törökországba is, a Dardanellákra (Gallipoli)
• 4.) Keleti front: A cári Oroszország megtámadja Németországot, itt jön létre a keleti front
• 5.) Mezopotámiai front: Törökország a Hármasszövetség oldalán lép a háborúba, így a törökök ázsiai területein jön létre az ötödik front, Mezopotámiában

Állóháború: Amikor a szembenálló felek egyike sem tud nagyobb előretörést elérni. 

Lövészárok harc: Az első világháború fontos jellemzője volt.

A háború csatái és jellemzői

A legnagyobb csaták a nyugati fronton zajlottak:

• Somme folyó menti csata - 1916
• Verdun városa melletti csata - 1916

A két említett csata hónapokig tartott és összesen 1 millió áldozatot hozott!

A harcok jellemzői:

• Mustár gáz alkalmazása
• Az első harckocsik megjelennek a harcmezőkön
• Harci repülők
• Gépfegyverek, automata fegyverek, Gatling és Maxim géppuskák.

A háború vége:

• Kimerül at Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága 1916-ra
• Meghal Ferenc József császár (1916)
• A hátország vagyis az otthon maradt lakosság (nők, idősek, sebesültek) nyomorban élnek, éheznek, így szenvedéseik kimerítik a harcoló feleket.
• A harc a tengereken is zajlik, a németek búvárhajókat alkalmaznak. (Jütlandi csata - 1616)
• Az USA 1917 tavaszán az Anant oldalán lép be a háborúba

A háború tábornokai:

• Paul von Hindeburg (német)
• Alekszej Bruszilov (orosz)
• Ferdinand Foch (francia)

A háború fordulópontjai

• Orosz kilépés a háborúból, mert 1917-ben Oroszországban forradalom majd puccs zajlott. Ezek után kilépnek a harcokból.
• USA belépés: Amerika belép az Antant oldalán a háborúba
• Frontokon Antant győz minden fronton. Nyugaton az angol-amerikai-francia túlerő alakul ki.

Fegyverszünet és békekötés: 

Compiegnei fegyverszünet: 1918 november 11-én. Később, 1919-ben Párizsban békekonferencia ül össze, mely minden vesztes országgal külön-külön tárgyal a békefeltételekről és a büntetésről.

D O L G O Z A T

A nagyhatalmi ellentétektől a compiegnei fegyverszünetig

Magyarország az I. világháborúban

A háború jellemzői magyar szemszögből:

• Magyarország három fronton harcolt 1915 és 1917 között: a keleti az itáliai (olasz) és a balkáni frontokon. 
• Fontos fejlemény volt 1916-ban Románia átállása, amikor a román kormányzat titkos alkut kötött az Antant hatalmakkal: ha megtámadja a Monarchiát, akkor a háború után megkapja majd Erdélyt.
• A román hadsereg az alku szerint megtámadja Magyarországot, de ezt a támadást kivédjük és Románia békére kényszerül (Bukaresti béke: 1918 május 7.)
• Magyarország kimerül 1916-1918 -ra, a lakosság a Monarchiából való kilépést követeli.

A trianoni békediktátum

Az I. világháborúban vesztes Magyarországa és a győztes Antant hatalmak a Párizs melletti Versailles Trianon kastélyában írták alá a békét.

A trianoni diktátum aláírására 1920 június 4-énkerült sor.

A diktátum részletei:

Elcsatolták Magyarország területének kétharmadát: A Felvidék Csehszlovákiához került, Erdély és a Partium Romániához, a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, az őrvidék pedig Ausztriához került.

Jóvátétel: 200 millió aranykorona megfizetésére lettünk kötelezve 20 éve alatt teljesítve.

Haderő-korlátozás: maximum 35 ezer fős hadseregünk lehetett.

Trianon hatásai:

• Hegyeink, bányavidékeink elvesztése
• Tengeri kikötőink elvesztése
• Lélektani hatás: megalázottság érzése
• 3,2 millió magyar került a határokon kívülre

Nemzeti gyásznap azóta június 4. A békekonferencia elnöke Georges Clemenceau (Zsorzs Klemanszó) volt.

***

Politikai eszmék (Tk.21)

A XIX. század középső harmadában és később a XX. század elején jelentős változások zajlottak Európában. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett

• a liberalizmus
• nacionalizmus
• szocializmus
• konzervetivizmus

Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami bevatakozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.

Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.

Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.

Magyarország 1918-ban

Válságjelenségek Magyarországon a háború után:

• Éhínség, nyomor, munkanélküliség
• Spanyolnátha járvány
• Belpolitikai válság

Belpolitikai válság:

Az őszirózsás forradalom

Károlyi Mihály 1918 október 28-án a tüntetők és tiltakozók élére állt, kitört a forradalom. A forradalom azért kapta az őszirózsás nevet, mert a fővárosban lévő katonák a forradalmárok mellé álltak és az egyenruhájukról letépték a Habsburg címert és helyére egy őszirózsát tűztek.

A Habsburgok meghátrálnak a forradalom győz, Károlyit pedig kinevezik miniszterelnöknek. Tisza Istvánt megölik saját otthonában.

A Károlyi-kormány:

• Magyarország kilép a háborúból
• Létrejön a Magyar Népköztársaság
• Bevezetik az általános választójogot
• Biztosítják a polgári szabadságjogokat
• Károlyi elrendeli a földosztást

A Károlyi-kormány kudarcai:

• Bár a háborút véget ér Európában, Magyarországra betörnek a román, cseh és szerb csapatok.
• Az Antant nem csak eltűri ezt, de átadja Károlyinak a Vix-jegyzéket. Ez megjelöl egy határsávot ameddig Magyarországnak önként át kell engednie területeit. 
• Károlyi nem hajlandó aláírni a jegyzéket, inkább lemond, de a hatalmat a kommunisták ragadják magukhoz. Vezetőjük, Kun Béla 1919 március 21-én kikiáltja a tanácsköztársaságot.

Tanácsköztársaság

(1919 március 21 - 1919 augusztus 1) 

Kommunista diktatúra volt 135 napon keresztül melyet a vörösterror jellemzett. (A vörös szín a kommunizmus színe). A tanácsköztársaság jellemzői:

• Államosítások, vagyis a "nép nevében" lefoglalták a gyárakat (elvették tulajdonosaiktól)
• A lakosság megfélemlítése, törvénytelen kivégzések (Szamuely Tibor)
• Szovjet mintájú berendezkedés vagyis nincsenek szabad választások és parlament, helyettük a kommunisták szervezetei uralják az országot. 

A képen Kun Béla a tanácsköztársaság vezetője:

Bár a tanközt alatt történnek pozitív változások is, mint a 8 órás munkaidő bevezetése és egy új hadsereg felállítása, mely kiűzi a cseheket északon, végül az Antant megbízásából, Clemenceau (Klemanszó) francia elnök (és Antant vezető) parancsára a román hadsereg bevonul Magyarországra. Kun Béláék elmenekülnek.

Házi feladat: Horthy Miklós életéről a 6 pontot bemásolni a füzetbe

Horthy Miklós élete 6 pontban

1.) Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.

2.) Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.

3.) Ezt követően 1919 júniusában Szegeden Nemzeti Hadsereg felállítását hirdette meg és augusztusban saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.

4.) Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal (Clemenceau francia elnökkel): ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy törvényes magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.

5.) Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!

Az ellenforradalom

1.) A tanácsköztársaságot leverő román hadsereg 1919 augusztusában megszállja Magyarország keleti részeit és Budapestet.

2.) Miközben Pesten hatalom nélküli kormányok jutnak vezető szerepbe, Szegeden (mely nem tartozott román befolyás alá) Horthy nemzeti hadsereget alapított.

3.) A nemzeti hadsereg Szegedről a Dunántúlra vonul 1919 nyarán és szeptemberére ott Horthy saját fővezérséget alakít ki (Siófok központtal).

4.) Horthy és az antant alkut kötnek egymással: a románok kivonulnak Magyarországról és Horthy vezető lehet, viszont cserébe a magyar küldöttek kimennek Trianonba és aláírják a békediktátumot. 

5.) Az alku alapján Horthy bevonul Pestre, majd kezébe veszi a hatalmat. 1920 március elsején választják kormányzóvá. 

Kormányzói feladatkör: A legmagasabb tisztség, mely a mindenkori miniszterelnök felett áll.

A Horthy-kor miniszterelnökei: Például: Teleki Pál (1920-1921), Bethlen István (1921-1931), Gömbös Gyula (1932-1936).

A kopmmunista Szovjetunió

.A cári Oroszország válsága:

A háború végére Oroszországban általános lesz a nyomor. A lakosság elégedetlen, a katonák a fronton hullanak, az otthon maradottak meg éheznek. A többség a cárt, II. Miklóst (1894-1917) okolta.

II. Az 1917 februári forradalom:

1917-ben a lakosság forradalomban dönti meg a cár uralmát. Házi őrizetbe veszik. Oroszországot 1917 februárjától ideiglenes forradalmi kormány vezeti. Ennek elnöke augusztustól Alexandr Kerenszkij. Az országban úgynevezett szovjetek (tanácsok) alakulnak.

III. Lenin:

Vlagyimir Iljics Lenin kommunista vezető volt, a bolsevik párt élén. A cári időkben többnyire külföldön bujkált, ám a forradalom hírére hazatért. Terve lett hogy a tanácsokban a bolsevikok legyenek többségben és vegyék át a teljhatalmat. Célja: kilépés a háborúból, államosítás, proletár-diktatúra.

IV. A bolsevik puccs és polgárháború

A puccs 1917 november 7-én (október 25) következett be. A kommunisták (bolsevikok) megszállták a fontos középületeket. Lenin megszerezte a hatalmat (elűzte Kerenszkijt) és átalakította Oroszországot: kialakult a kommunista diktatúra és kiléptek a háborúból. Közben azonban a vörösterror ellen fellázadtak a cár hívei, néhány éves polgárháború kezdődött, melyben 1918-ban kivégezték a cári családot. 1921/22-re a vörösök (kommunisták) győztek 

V. A Szovjetunió létrejötte

A Szovjetunió 1922-ben jött létre, 15 államból. A hatalmas területen a moszkvai pártvezetés volt az úr. Eleinte Lenin, majd halála után (1924) Sztálin.

VI. Sztálin uralma