10F.1.1 A magyar vármegyerendszer

10F.1. A magyar vármegyerendszer

Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).

Főbb részei, tartományai:

• Örökös tartományok: Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Karintia, Krajna, Tirol, Vorarléberg
• Csehország - Morvaország
• Galícia
• Erdély
• Határőrvidék
• Horvátország

Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott

A magyar vármegyerendszer

Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.

A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.

Az országgyűlés működése

Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.

Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből. 

Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.  

***